Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató”
|
|  Yüklə 5.63 Mb.
|
Továbbképző évfolyamok „A” tagozatA továbbképző évfolyamok fő célja a zenei műveltség elmélyítése és a zenélési kedv ébrentartása. 7. évfolyam „A” tagozat Fejlesztési feladatok – A hajlékony hang kialakítása, – Alapvonások (legato, martele, detache ) kidolgozása, – A fekvésváltás könnye alkalmazása, – A húrváltó mozgások fejlesztése.
Mazas: Études speciales op. 36, I. Mazas: Études brillantes op. 36, II. Feigerl: 24 Etüd Kayser: Etüdök III. Block: Hangsoriskola Vivaldi: G–dúr Koncert Haydn: D–dúr Koncert no.2. Komarovszkij: A–dúr Koncert Händel: E–dúr Szonáta Corelli: e–moll Szonáta Haydn: Menüett D–dúr, F–dúr Vivaldi: Siciliano Rubinstein: Polka Követelmény Legyen képes a tanuló a zenei karakterek alkalmazására, a dinamikai váltásokra, a tempók helyes megválasztására Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Egy etűd – Egy előadási darab (választható koncerttétel, szonáta vagy kamaramű) lehetőleg kotta nélkül.
– Jobbkéz mozgásainak fejlesztése (különösen a vonóbeosztással kombinált vonásoknál) – A tanuló legyen jártas a barokk zene hangzásvilágában
Legyen képes oldott és rugalmas billentésre a magasabb fekvésben is. A fekvésváltás legyen könnyed és folyamatos A tanuló tudjon tisztán intonálni a magasabb fekvésben is Ajánlott tananyag Mazas: Études speciales op. 36, I. Mazas: Études brillantes op. 36, II. Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 Kayser: 36 etűd op. 20, III. Vivaldi: e–moll, E–dúr Koncert Vivaldi: d–moll Kettősverseny Stamitz: B–dúr Koncert Händel: g–moll Szonáta Corelli: A–dúr Szonáta Mozart: Albumok (Dobszay) Veracini: Largo (Remekművek sorozat) Járdányi: Magyar tánc Bartók: Duók Év végi vizsga ajánlott anyaga – Egy etűd, – Egy előadási darab, vagy koncert, vagy szonáta tétel lehetőleg kotta nélkül.
– A korábbiakban elsajátított zenei és technikai eszközök alkalmazási készségének további finomítása – A bécsi klasszika jellegzetes formáinak megismerése
Mazas: Études speciales op. 36, II. Feigerl: II. Füzet Block: Skálák Schradieck: Ujjgyakorlatok Bach: a–moll Koncert Mozart: D–dúr (Adelaide) Koncert Stamik: B–dúr Koncert Beriot: a–moll Koncert Tartini: F–dúr Szonáta Händel: A–dúr Szonáta Schubert: A méh Gluck: Melódia (Remekművek sorozat) Wieniawsky: Legenda Beethoven: Romanc (F dúr) Bartók: Szonatina Vivaldi: d–moll Kettősverseny Stamitz: B–dúr Koncert Händel: g–moll Szonáta Corelli: A–dúr Szonáta Mozart: Albumok (Dobszay) Veracini: Largo (Remekművek sorozat) Járdányi: Magyar tánc Bartók: Duók Követelmény Legyen a tanuló intonációs biztonsága fejlett a magasabb fekvésekben is. Tudjon hangszerén folyamatosan pergő trillát játszani.
– Egy etűd, – Egy előadási darab, vagy koncert, vagy szonáta tétel lehetőleg kotta nélkül.
– Zenei karakterek és a hozzá tartozó virtuózabb vonásfajták játéka, – Gyorsabb tempójú futamok fejlesztése, – Hangképzése a zenei kifejezést szolgálja. Ajánlott tananyag Mazas: Études brillante II. Feigerl: Etüdök Block: Skálák Schradieck: Ujjgyakorlatok Bach: E–dúr Koncert Mozart: G–dúr Koncert Spohr: d–moll Koncert Kabalevszkij: C–dúr Koncert Tartini: 12 fantázia szólóhegedűre Locatelli: g–moll Szonáta Bach: E–dúr Partita Bruck: Air Rachmanyivov: Vocalise Bartók: Szonatina Bartók: Román népi táncok Követelmény Legyen képes hangszertechnikájának önálló fejlesztésére. Tudjon önállóan ujjazatot és vonásnemet változtatni a zenei kifejezés szolgálatában.
– Egy etűd, – Egy előadási darab, vagy koncert, vagy szonáta tétel, lehetőleg kotta nélkül.
– Billentés alapformáinak tudatos alkalmazása – Húr és vonóváltás műveleteinek előkészítése, fejlesztése
Mazas: Études speciales op. 36, I. Mazas: Études brillantes op. 36, II. Feigerl: 24 Etüd Kayser:Etüdök III. Dont: Etüdök op. 37 Block: Skálaiskola Vivaldi: a–moll, d–moll Koncert Haydn: G–dúr Koncert Viotti: G–dúr Koncert Händel: g–moll, F–dúr Szonáta Corelli: e–moll Szonáta Dancla: Solo I., II Vivaldi: Siciliano Farkas: Szonatina Bartók: Duók Követelmény Legyen képes a tiszta intonáció érdekében a balkéz tudatos helyezkedő műveleteire. Tudjon alapvonásokat hajlékony, szép hangon játszani. Legyen képes a megfelelő dinamikai váltásokra. Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Egy etűd, – Két előadási darab – koncert, vagy szonáta tétel kotta nélkül.
– Oldott és rugalmas billentés kialakítása, – Könnyed és folyamatos fekvésváltás, – Ritmikus pergőjáték. Ajánlott tananyaga Mazas: Études speciales op. 36, I. II. Feigerl: 24 Etüd Kayser: Etüdök III. Dont: Etüdök op. 37 Sevčik: Trilla és fekvésváltás gyakorlat Flesch: Hangsoriskola Bach: a–moll E–dúr Koncert Haydn: G–dúr Koncert Stamic: B–dúr Koncert Händel: Szonáták Tartini: Szonáták Veracini: Szonáták Brahms: A–dúr Keringő Smetana: Hazámról Gluck: Melódia (Remekművek) Franceour: Sicilien és Rigaudon Bartók: Duók Követelmény Legyen képes hangszerén az alsó 5 fekvésben oldott és rugalmas billentésre. Könnyed és folyamatos fekvésváltás. Ritmikus pergőjáték. Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Egy etűd, – Két előadási darab, koncert, vagy szonáta tétel kotta nélkül.
– Kombinált vonások gyorsabb alkalmazása – Különböző fajta dobott és emelt vonások játéka
Kreutzer: 42 Etüd Roda: 24 Caprices Dancla: Etüdök op. 73 Sevčik: Trilla és fekvésváltás gyakorlat Sevčik: Vonótechnika 40 variáció Flesch: Hangsoriskola Bach: E–dúr Koncert Mozart: G–dúr Koncert Spohr: d–moll Koncert Bruch: g–moll Koncert Tartini: g–moll Szonáta Veracini: e–moll Szonáta Bach: Partita Smetana: Hazámról Beethoven: Romanc Kreisler: Schön Rosmaria Bartók: Duók Követelmény A tanuló intonációs biztonsága terjedjen ki a fogólap egész területére. Tudjon folyamatos pergő trillát játszani. Legyen képes hangszerén átélni a játszott művek érzelmi tartalmát. Az év végi vizsga ajánlott anyaga – Egy etűd, – Két előadási darab, koncert, vagy szonáta tétel kotta nélkül.
– Gyors tempójú futamok, – Kettősfogás–játékok fejlesztése (terc, szext, oktáv), – Kromatikus skálák. Ajánlott tananyag Kreutzer: 42 Etüd Roda: 24 Caprices Hubay: Etudes de Violin Sevčik: Trilla és fekvésváltás gyakorlat Schradieck: Fekvésváltásgyakorlat op.8 Vivaldi: Négy évszak–ból Mozart: D–dúr, A–dúr koncert Telemann: 12 Szólófantázia Bach: E–dúr Hegedűverseny Mozart: G–dúr Hegedűverseny Spohr: d–moll Hegedűverseny Bruch: g–moll Hegedűverseny Tartini: g–moll Szonáta Veracini: e–moll Szonáta Bach: Partita Smetana: Hazámról Beethoven: Romanc (F–dúr) Kreisler: Preludium és Allegro De Falla: Spanyol Tánc Követelmény Legyen képes egyéni adottságainak megfelelően művészi szándékú kifejezésre, a gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására. Hangképzése legyen kifejező és árnyalt a zenei megformálás és hangvétel szuggesztivitásának természetes kialakítására
– Egy etűd, – Két előadási darab, koncert, vagy szonáta tétel kotta nélkül.
Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló és tudja alkalmazni a virtuózabb vonásfajtákat. Legyen képes: – a zenei kifejezés szolgálatába állítva a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni hangszeres műveleteit, – kettősfogás–meneteket kötött formában és külön vonással, détachéval is megoldani, – egyenletes futamokat megszólaltatni, – mindenkor kifejező és dinamikailag gazdagon árnyalt hangképzéssel játszani, – egyéni adottságai szintjén olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudása és képzelőereje fejlettségét, hangszeres felkészültségét, valamint előadókészségének érettségét.
A tanuló legyen képes – természetes, oldott hangszerkezelésre, – a különböző hangsorokat 3 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani, – különböző módon vibrálni, – a jobb és bal kéz játékának összehangolására, – a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére és a hozzájuk kapcsolódó alapvonások alkalmazására, – dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre. Rendelkezzék – képzett hallással, – biztos memóriával, – koncentrálóképességgel, – megfelelő lapról olvasási készséggel. A művészeti záróvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Hegedű főtárgy „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc „A” tagozat – Két különböző karakterű zongorakíséretes mű (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab), az egyik lehet kamaramű is (pl. Bartók: Hegedűduók). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta lehetőleg nélkül kell játszani.
„B” tagozat – Két etűd; Mazas: Études brillantes op. 36. II., (EMB 2245) Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), Kreutzer: 42 gyakorlat (EMB 2560), Rode: 24 Caprices (EMB 2453) /2., 7., 10. nehézségi szintjén. – Barokk szonáta két tétele; Händel: g–moll (EMB 12309 kötetben), D–dúr (EMB 12309 kötetben), A–dúr szonáta (EMB 12309 kötetben) nehézségi szintjén. – Egy koncert–tétel, vagy előadási darab; Bach: a–moll (EMB 1600), E–dúr (EMB 1601), Haydn: C–dúr (Peters), Mozart: D–dúr – Adelaide, Beriot: a–moll op. 104 (Peters) koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine (EMB 13745), Fiocco: Allegro (EMB 3558 kötetben), Beethoven: F–dúr románc (EMB 13494), Weiner: Rókatánc (EMB ) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – a vibrato helyes alkalmazása, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
Megfelelő számú, méretű és minőségű hegedű tartozékokkal (vonó, tok, gyanta) Hangszerenként évente legalább két garnitúra húr. Megfelelő minőségű zongora vagy pianínó Lehetőleg a teljes alakot visszaadó tükör Legalább 2 darab kottatartó Metronóm
-A különböző művészeti korszakok és stílusok zenei alkotásainak érzékeny megszólaltatása, szélesítve így a kommunikációs készséget. -Magabiztosan fellépni előadásokon. -Váljon habitussá a csoportban való zenélés, mely e zenei kommunikáció életszerű helyzete. -Az egyéni munka jelentőségének felismerése, az élményszerű zenei interpretáció érdekében. -A lakóhely közösségi életében részt venni zenei produkciókkal, - hasznosítva így a megszerzett zenei kommunikációs készséget - ami tapasztalhatóvá teszi a zenélés értelmét, továbbá :közvetve zenetanulásra ösztönöz, nem utolsó sorban kultúrát terjeszt ,élményt nyújt és a kultúrált szórakozásra neveli a hallgatóságot. -A zenetanulással a tartalom-független kompetenciák: pl.tanulás tanulása, együttműködés, problémamegoldás képessége, kreatívitás fejlesztése. -A nem pályára készülő tanulóknál a zenehallgatás, a kultúrált szabadidőtöltés igényének kialakítása. -Magas kompetencia elérése az arra fogékony gyerekeknél és a pályára készülőknél. -A település nemzetiségi kultúrájának ápolása a zenélésben. Csoportos hangszeres órák, mint helyi sajátosság A hegedű-, zeneoktatás sajátos formája iskolánkban a heti egyszeri csoportos óra, az egyéni órákon felül, melynek előnyei a következők: többirányú figyelem, motiváció az egészséges versengésre, egymás példája, hallás-, ritmusérzék fejlődése, zenei-szociális alkalmazkodás, a közösség öröme, a zenélés öröme, mely természetes elemként van jelen. A csoportos óra résztvevői lehetnek azonos hangszeresek (azonos évfolyam- vagy különböző évfolyambeliek), illetve különböző hangszeresek. Fontos a darabok kiválasztása oly módon, hogy minden tanuló technikai felkészültsége lehetőséget adjon azok könnyedebb lejátszására, hogy a kamarazenélés kompetenciáinak fejlesztése kerülhessen előtérbe. A különböző hangszeres tanulók csoportos órákon való részvételére a főtárgytanár tesz javaslatot.
Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző–rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat – kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket – megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene – és hagyományos közegében tanulásának folyamata is – alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Pengetős tanszak tantárgyai: tamburák Akkordikus tanszak tantárgyai: népi harmonika Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező Kamarazene Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: kamarazene. Óraterv
A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi furulyák, tamburák, népi harmonika, népi ének, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc „B” tagozat Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Választható tantárgyak: kamarazene Óraterv
A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi furulyák, tamburák, népi harmonika, népi ének Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: kamarazene A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén Bemeneti kompetencia:– Alapfokú művészetoktatás keretében folytatott népzenei tanulmányokhoz előképzettség nem szükséges. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.Szakmai kompetencia:– A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira– fogékonyság a hangszín és a dinamika különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység, stílusérzék, esztétikai érzékenység.– A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. – A hangszer– és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. – A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia – Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. – A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadó–egyéniségeinek megismertetése. – Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. – A tanulók zenei ízlésének formálása. – Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. – Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett,
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.
Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének„A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs A szóbeli vizsga időtartama minimum 15 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének „A” tagozat: szolfézs Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének „A” tagozat: szolfézs Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.
Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.
A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
A didaktikai folyamat legfontosabb céljaként az önálló zenei formáló készség és a hagyomány anyanyelvi szintű elsajátításának együttes érvényre jutását kell megjelölnünk. Ennek megvalósítása során szerencsés, ha a népi harmonika tanulmányok esetében a helyi települési és a szűkebb környezet saját hagyományaira épül a tananyag. A követelmények és a tanítás szakirányú feladatainak tekintetében a népi harmonika tanterv kiindulópontjai szinte azonosak a klasszikus harmonika tantervével, arra épül, azt mintegy kiegészíti sajátos, organikus szempontjaival. Ennek természetes indoka a két művészeti terület technikai igényeinek azonossága valamint a két tanszak közötti átjárhatóság feltételeinek biztosítása.
Az intézményes népzeneoktatás eddigi tapasztalatai szerint az eredeti hangzó agyagok rendszeres tanórai és otthoni használata meghatározó a tanterv egyik alapvető célkitűzésének – a zenei anyanyelv átadásának - megvalósulása szempontjából. Hangszerünkön az írott zene megszólaltatásának is (pl. fúvószenekari harmonika szólamok) jelentős hagyománya van, ezért a lapról játék készségének fejlesztése sem szorulhat háttérbe. Reméljük e módszerek alkalmazásával hozzájárulhatunk nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásának megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez.
– a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, – a hangszer történetét, fajtáit, a néphagyományban betöltött szerepét, – a hangszer alkalmazásának területeit, lehetőségeit a Közép–európai (szomszédnépi) és a magyar dialektusterületek vonatkozásában egyaránt. Alakítson ki – könnyed hangszerkezelést – helyes hangszer–, test–, kar– és kéztartást, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot, – sokszínű billentéskultúrát, – kidolgozott légszekrény–vezetést, – a szóló és kísérő funkciónak, valamint különböző etnikai karaktereknek megfelelő regisztrálási képességet, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – laza, egyenletes ujj– és kartechnikát, – a két kéz függetlenségét, – a gyors harmóniaváltás és stílusos dallamdíszítés képességét.
– hármas– és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, díszítésmódokat, – speciális ujjrendeket. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség és a hallás utáni tanulás párhuzamos fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a zeneileg igényes, stílushelyes kidolgozásra, – a rendszeres társas muzsikálásra, koncertek és táncházak formájában is. Fejlessze a tanuló – zenei hallását, a melodikus és a funkciós hallást, – metrum– és ritmusérzékét, periódus érzékét, az egyenletes tempótartást, az aszimmetrikus, páratlan ritmusképletek terén is, – hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét etűdszerű ujjgyakorlatok alkalmazásával, – légszekrénykezelését, – muzikalitását a stílusos dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával. Tanítsa meg az alapvető karbantartási feladatokat.
– Gyermekdalok illetve kis ambitusú népdalok hallás utáni megtanulása, éneklése, majd harmonikával történő megszólaltatása, különböző kezdőhangokról indítva a diatonikus billentyűtartomány, illetőleg a basszusgombok használatával. Ajánlott tananyag Bogár István: Harmonikaiskola I. A Népzenei Füzetek sorozat népi hangszerhez kapcsolódó példatárai, előkészítő és hangszer–iskola kiadványai, hangzó melléklettel (Budapest 1992–98) Magyar Művelődési Intézet, szerk.: Eredics Gábor A tanulók általános iskolai ének–zene tankönyvének gyermek–, és népdalanyaga. Más, tetszőleges kis ambitusu, egyszerű ritmikájú magyar vagy valamely kisebbséghez, szomszédnéphez kötődő, egy vagy két kézzel előadható gyermekdal, népdal, mérsékelt tempójú táncdallam.
Megfelelő testtartás, hangszertartás, kéztartás. Gyermekdalok, kis hangterjedelmű népdalok hallás utáni megtanulása, éneklése, harmonikán való megszólaltatása.
– Három különböző karakterű táncdallam, egyszólamú és egyszerű basszuskísérettel történő előadása. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Zenei ismeretek, a hangszerkezelés fejlesztése – Gyermekdalok, kis hangterjedelmű népdalok hallás utáni megtanulása, éneklése, harmonikán való megszólaltatása, különböző kezdőhangokról indítva a diatonikus billentyűtartomány és a basszusgombok használatával. – A légzésváltáshoz kötődő speciális jelzések, a hangszínek, a páros és páratlan lüktetés megkülönböztetése, a törzshangok olvasása g–kulcsban c1–g2, f–kulcsban F–c1 hangterjedelemben, hangpárok, kötött és elválasztott dallamhangok, hangsúlyok alkalmazása.
Bogár István: Harmonikaiskola I. A Népzenei Füzetek sorozat népi hangszerhez kapcsolódó példatárai, előkészítő és hangszer–iskola kiadványai, hangzó melléklettel (Budapest 1992–98) Magyar Művelődési Intézet, szerk.: Eredics Gábor A tanulók általános iskolai ének–zene tankönyvének gyermek–, és népdalanyaga. Más, tetszőleges kis ambitusu, egyszerű ritmikájú magyar vagy valamely kisebbséghez, szomszédnéphez kötődő, egy vagy két kézzel előadható gyermekdal, népdal, mérsékelt tempójú táncdallam.
Megfelelő testtartás, hangszertartás, kéztartás. Gyermekdalok, kis hangterjedelmű népdalok hallás utáni megtanulása, éneklése, harmonikán való megszólaltatása.
– Négy különböző karakterű, egymáshoz illeszkedő táncdallam és parlando, rubato népdal egyszólamú és egyszerű basszuskísérettel történő előadása. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||