Ana səhifə

Logisztikai ügyintéző speciális feladatai


Yüklə 433.32 Kb.
səhifə1/8
tarix27.06.2016
ölçüsü433.32 Kb.
  1   2   3   4   5   6   7   8

Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

1. Mutassa be példákon keresztül, hogy milyen tevékenységek jelennek meg a logisztikai láncban! Mit jelent a visszutas (reverz) logisztika fogalma? Említsen tipikus termékcsoportokat, amelyeknél fontos a visszutas logisztika megszervezése! Mutassa be a logisztikai döntések szempontjából fontos költségcsoportokat! Mondjon olyan döntéseket, amikor az egyes költségcsoportok átváltást kell mérlegelni! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentumot!
A logisztika jelentőségek nemzetgazdasági és vállalati szinten is kimutatható.A logisztikának a fogyasztó elégedettség elérésében nagy szerepe van. Segítségével érhető el, hogy a fogyasztó abban az üzletben és akkor vásárolhatja meg az adott terméket, amikor azt akarja. Ahhoz, hogy mindez teljesüljön, a beszerzésnek, a szállításnak, a készletgazdálkodásnak, a disztribúciónak (elosztás) és a raktárgazdálkodásnak, azaz a vállalati logisztikai tevékenységeknek integráltan kell működniük.
Logisztika fogalma: A logisztika a vállalati tevékenységek azon csoportja, amely biztosítja, hogy a vállalat zavartalan működéséhez szükséges anyagok/termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban, megfelelő áron (költségen) álljon rendelkezésre.
Logisztikai a vállalati versenyképességben: Az egyes vállalatok nem egymástól elszigetelten hanem egymással összekapcsolódva működnek. Ezen kapcsolatok elhanyagolása számos probléma ( rossz kiszolgálási színvonal) forrása lehet.

Logisztikai tevékenységek:
A logisztika három területre osztható:

  • Áruismeret: Az áru rendszerekben való eligazodás, mert szakszerűen kell tárolni, kezelni és szállítani őket (törékeny áru kikötése).

  • Raktározás: A szükséges árukat tárolni, mozgatni, illetve be kell illeszteni a vállalat különböző folyamataiba. ( alapanyag, félkész, késztermék raktárak)

  • Áruszállítás: Megszervezi a megfelelő áru be – és kiszállítását a fuvarozási és a közlekedésföldrajzi adottságok ismeretében. Tudni kell értelmeznie az adott szállítási módhoz kiállított okmányokat.

A logisztika egyéb tevékenységei:

  • Tervezés, fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás, karbantartás, kiürítés, és az anyagok kiosztása.

  • Személyszállítás

  • Létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása

  • A szolgáltatások megszervezésére vagy nyújtására irányuló tevékenység

  • Az orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása


Mindhárom tevékenységet magába foglalja a logisztika gyakorlat: A logisztikai folyamatokról bizonylatokat állítunk ki, árkalkulációkat végzünk. Piackutatást, elemzést, útvonaltervezést, szállítási versenyeztetést.
Valamint különleges területként a környezetvédelem: Nem elhanyagolható szempont. A logisztika minden területén előnyben kell részesíteni. Az áruszállítás oldalán is arra törekszünk, hogy környezetbarát fuvarozási eszközök és ágak között válasszunk. A beszerzés oldalán pedig a környezetbarát termékek beszerzésére törekszünk. A termelés területén zöld technológiákat alkalmazunk. Az értékesítésnél pedig környezetbarát csomagolást.
Visszutas (reverz) logisztika= hulladékkezelés logisztikája

A reverz logisztika feladata, hogy a használat után feleslegessé vált árukat, anyagokat olyan formában gyűjtse vissza és hasznosítsa, hogy:



  • Azok ne váljanak környezetterhelővé

  • Pótlólagos alapanyag forrást biztosítsanak

E kettős feladat eleget tesz a környezetvédelemnek és a gazdasági szempontoknak is egyaránt

A reverz logisztika elsődleges feladata a hulladék újrahasznosítása.



Az újrahasznosítás fokozatai:

  • Eredeti funkcióban való újrafelhasználás

  • Más funkcióban való újrafelhasználás

  • Alapanyagként való újra felhasználás

  • Nyersanyagként való hasznosítás

  • Energianyerésre való hasznosítás

Ha az árus semmilyen formában nem hasznosítható, akkor ártalmatlanításra kerül.

A logisztikai költségek és átváltások

A logisztika nagyon fontos a vállalat életében. A logisztikai költségek számottevő részt képviselnek a vállalati költségekből. Ez arra utal, hogy a logisztikai költségek csökkentése révén emelni lehet a profitot.

A logisztikai rendszer célja a versenyképes szolgáltatás biztosítása a lehető legalacsonyabb költségek mellett.

A logisztikai költségek a következők:


  1. Kiszolgálási színvonal (elmaradt értékesítés költsége): Ez a költség a nem megfelelő kiszolgálási színvonal miatt a jelenlegi, illetve jövőbeni elvesztett költséget méri.

  2. Szállítási költség: Ebbe a csoportba a szállításhoz kapcsolódó költségek tartoznak. Mérése történhet vevőnkénti, termékenkénti szállításként.

  3. Raktározási költségek:


Két nagy csoportja van:

    • Kibocsátási költség: A termék be és kitárolásához kapcsolódik

    • Tárolási költség: A tárolási helyhez kapcsolódnak

  1. Rendelés - feldolgozási és információs költségek: Ide tartoznak a rendelés továbbításához, a rendelés beviteléhez, és a feldolgozáshoz kapcsolódó illetve a belső és külső kommunikációhoz kapcsolódó költségek.

  2. Sorozatnagyság költségek: A termelési sorozatnagysághoz (átállítás, anyagmozgatás) és a beszerzési tételnagysághoz (eltérő beszerzési mennyiségek) kapcsolódó költségek.

  3. Készlettartási költségek: Ebbe a csoportba tartozik a tőkeköltség, a készlethez kapcsolódó szolgáltatások költségei (például biztosítás) a tárolási hely költségei és a készlet kockázati költségei (például elavulás, sérülés).

A kiszolgálási színvonalhoz kapcsolódó döntésekhez tehát a fogyasztói és piaci igények mellett a logisztikai költségeknek nagyon fontos szerepe van. A költségeket együttesen kell vizsgálni.. Oka, hogy a logisztikai költségek között ún. átváltások (trade – off) vannak, azaz bizonyos költségek csökkentése maga után vonja más költségek emelkedését. (Például nagy mennyiségű beszerzés során a mennyiségi árkedvezményből elért megtakarítás kevesebb lehet, mint az ehhez kapcsolódó készlettartási költségemelkedés.)
2. A mellékelt forrásban egy vállalat komissiózási rendszerének leírását találja. Értékelje az adott rendszer előnyeit és hátrányait! Válaszában térjen ki arra is, hogy az adott vállalati feltételrendszer mellett ez a megoldás hatékony-e?

Komissiózás:

A raktározás azon folyamatmodulja, amelyek során a raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összehasonlításra. Ez a tevékenység a raktározási folyamat a legösszetettebb és legkritikusabb eleme.

Két okból is kritikus:


  • Az ellátási funkciókhoz a komissiózás folyamata kapcsolódik a legszorosabban (logisztikai követelményrendszer érvényesülése: vevői igények kielégítése!)

  • Ez a folyamat igényli a raktárban a legtöbb élőmunka ráfordítást (hiba lehetőség, nehéz tervezhetőség)

Ezek a kockázatok a technikai és szervezési módszerek fejlesztésével minimalizálhatók. Kiküszöbölni ezeket sose lehet.
A Komissiózás részműveletei:

A komissiózás folyamata a különböző részfolyamatok egymáshoz kapcsolódó sorozatából tevődik össze a megrendelés fogadásától a rendelések összeállításáig. A teljes folyamat lehet 1 lépcsős és két lépcsős komissiózás.


1, Egylépcsős komissiózás (rendelésenkénti árukigyűjtés)

  • A raktárba beérkező megrendeléseket számok jelölik. Egy-egy megrendelés különböző betűkkel jelölt megrendelést tartalmaznak, ahol a betűk különböző termékeket jelentenek.

  • Ezekből a megrendelésekből kiszedési jegyzéket állítanak össze, amelynek a vezér paramétere a megrendelő, a vevő azonosítója.

Az egylépcsős komissiózás során végbemenő áruáramlás folyamatai (ld. Tk. 202.o)



    1. Áruelőkészítés

Melynek során a raktárban tárolt cikkeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok az árukiszedés módjától függően hozzáférhetők legyenek.

    1. Árukiszedés

A megrendelt tételek tároló helyről történő kigyűjtése.

    1. Megrendelés összeállítása

Az árukiszedéssel egy időben ez a lépés is megtörténik, mivel minden egyes megrendelést külön-külön gyűjtenek ki

    1. Ellenőrzés



A rendszer előnyei:

  • Kisebb szervezési munkaráfordítást igényel

  • Rövidebbek a megrendelés – átfutási idők

  • A sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők

  • Az esetleges tévedések könnyebben korrigálhatók


Hátrányai:

  • Kisebbek az adott anyagmozgató rendszerrel elérhető komissiózási teljesítmények (nagyobbak az egy tételre (megrendelésre) eső átlagos menetidők)


2, Kétlépcsős komissiózás folyamata

      1. Áruelőkészítés

Megegyezik az egylépcsőssel

      1. A különbség a megrendelések feldolgozásában illetve a kiszedési jegyzék összehasonlításában van. Mert a vezér paraméter a cikkelem vagy cikkcsoport.

      2. A vezér paraméterekre (árucikkekre) vonatkozóan több megrendelés igényeit összesítik és úgynevezett gyűjtőjegyzéket állítanak össze, ezek alapján gyűjtik ki az összes árucikket, majd az így kigyűjtött cikkelemeket szétválogatják megrendelések szerint.

A kétlépcsős komissiózás áru áramlás folyamata:

  1. Áruelőkészítés

Melynek során a raktárban tárolt cikkeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok az árukiszedés módjától függően hozzáférhetők legyenek.

  1. Árukiszedés

Egy ciklusban egy cikkelemből több megrendelés áruit gyűjtik ki. A kiszedett választék nem megrendelésenként, hanem cikkelemenként lesz homogén.

  1. Az árukigyűjtés

A különböző tároló helyekről egy ciklus (időszak) megrendelőinek áruit egyesítik, hogy a megrendelések összeállíthatóak legyenek.

  1. Áruosztályozás

Befejező művelet, az árugyűjtés során egyesített áruválaszték megrendelőnkénti szétválogatása.

  1. A megrendelések összeállítása


A rendszer előnyei:

    • Nagyobbak az adott anyagmozgató rendszerrel elérhető komissiózási teljesítmények (kisebbek az egy tételre eső átlagos menetidők)

    • Jobban kihasználható a tárolótéri, ill. a tároló- és a komissiótér közötti anyagmozgatást végző gépek kapacitása

Hátrányai:

  • Az árucikkenkénti gyűjtő-megrendelések szerint kigyűjtött árukat újra szét kell válogatni az egyes egyedi megrendeléseknek megfelelően („kétszer kell hozzányúlni egy áruhoz”)

  • A gyújtő-megrendelések összeállítása járulékos szervezési munkaráfordítást igényel (több munka – több költség – több idő)

  • Hosszabbak a megrendelés átfutási idők

  • A sürgős (soron kívüli) igények nehezebben elégíthetők ki


A komissiózás osztályozási szempontjai

A komissiózási rendszerek felépítése igen különböző lehet attól függően, hogy az egyes részfolyamatok különböző módszerét hogyan kombinálják.




Részfolyamat

Változat

1, Áruelőkészítés

A tárolt áru és az áru kiszedést végző dolgozó mozgásának egymáshoz viszonyított helyzete az áru szempontjából.

Statikus

az ember megy az áruhoz



Dinamikus

az áru megy az emberhez



2, Árukiszedés lebonyolítása

Egydimenziós

A kiszedést végző dolgozó a talajszinten közlekedik és a kézzel elérhető magasságú árukat gyűjti ki.



Kétdimenziós

Valamilyen gépi eszköz lehetővé teszi a felfelé irányuló mozgást is.



3, Árukiszedés módja

Kézi

Legtöbb komissiózó rendszer így működik



Automatikus

Csak speciális feltételek esetén alkalmazható



4, Áruleadás

Centralizált

A kiszedési ciklus végén, vagy kiszedéshez használt gyűjtő eszköz megtelte esetén az árut egy központi helyre szállítják.



Decentralizált

A kiszedett árukat a kiszedő hely közelében lévő folyamatos működésű anyagmozgató gép továbbítja a gyűjtőhelyre


  1   2   3   4   5   6   7   8


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət