Logisztikai ügyintéző speciális feladatai
1. Mutassa be példákon keresztül, hogy milyen tevékenységek jelennek meg a logisztikai láncban! Mit jelent a visszutas (reverz) logisztika fogalma? Említsen tipikus termékcsoportokat, amelyeknél fontos a visszutas logisztika megszervezése! Mutassa be a logisztikai döntések szempontjából fontos költségcsoportokat! Mondjon olyan döntéseket, amikor az egyes költségcsoportok átváltást kell mérlegelni! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentumot!
A logisztika jelentőségek nemzetgazdasági és vállalati szinten is kimutatható.A logisztikának a fogyasztó elégedettség elérésében nagy szerepe van. Segítségével érhető el, hogy a fogyasztó abban az üzletben és akkor vásárolhatja meg az adott terméket, amikor azt akarja. Ahhoz, hogy mindez teljesüljön, a beszerzésnek, a szállításnak, a készletgazdálkodásnak, a disztribúciónak (elosztás) és a raktárgazdálkodásnak, azaz a vállalati logisztikai tevékenységeknek integráltan kell működniük.
Logisztika fogalma: A logisztika a vállalati tevékenységek azon csoportja, amely biztosítja, hogy a vállalat zavartalan működéséhez szükséges anyagok/termékek a megfelelő helyen és időpontban, a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban, megfelelő áron (költségen) álljon rendelkezésre.
Logisztikai a vállalati versenyképességben: Az egyes vállalatok nem egymástól elszigetelten hanem egymással összekapcsolódva működnek. Ezen kapcsolatok elhanyagolása számos probléma ( rossz kiszolgálási színvonal) forrása lehet.
Logisztikai tevékenységek:
A logisztika három területre osztható:
-
Áruismeret: Az áru rendszerekben való eligazodás, mert szakszerűen kell tárolni, kezelni és szállítani őket (törékeny áru kikötése).
-
Raktározás: A szükséges árukat tárolni, mozgatni, illetve be kell illeszteni a vállalat különböző folyamataiba. ( alapanyag, félkész, késztermék raktárak)
-
Áruszállítás: Megszervezi a megfelelő áru be – és kiszállítását a fuvarozási és a közlekedésföldrajzi adottságok ismeretében. Tudni kell értelmeznie az adott szállítási módhoz kiállított okmányokat.
A logisztika egyéb tevékenységei:
-
Tervezés, fejlesztés, beszerzés, raktározás, szállítás, elosztás, fenntartás, karbantartás, kiürítés, és az anyagok kiosztása.
-
Személyszállítás
-
Létesítmények vásárlása vagy építése, karbantartása, működtetése és elosztása
-
A szolgáltatások megszervezésére vagy nyújtására irányuló tevékenység
-
Az orvosi, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítása
Mindhárom tevékenységet magába foglalja a logisztika gyakorlat: A logisztikai folyamatokról bizonylatokat állítunk ki, árkalkulációkat végzünk. Piackutatást, elemzést, útvonaltervezést, szállítási versenyeztetést.
Valamint különleges területként a környezetvédelem: Nem elhanyagolható szempont. A logisztika minden területén előnyben kell részesíteni. Az áruszállítás oldalán is arra törekszünk, hogy környezetbarát fuvarozási eszközök és ágak között válasszunk. A beszerzés oldalán pedig a környezetbarát termékek beszerzésére törekszünk. A termelés területén zöld technológiákat alkalmazunk. Az értékesítésnél pedig környezetbarát csomagolást.
Visszutas (reverz) logisztika= hulladékkezelés logisztikája
A reverz logisztika feladata, hogy a használat után feleslegessé vált árukat, anyagokat olyan formában gyűjtse vissza és hasznosítsa, hogy:
-
Azok ne váljanak környezetterhelővé
-
Pótlólagos alapanyag forrást biztosítsanak
E kettős feladat eleget tesz a környezetvédelemnek és a gazdasági szempontoknak is egyaránt
A reverz logisztika elsődleges feladata a hulladék újrahasznosítása.
Az újrahasznosítás fokozatai:
-
Eredeti funkcióban való újrafelhasználás
-
Más funkcióban való újrafelhasználás
-
Alapanyagként való újra felhasználás
-
Nyersanyagként való hasznosítás
-
Energianyerésre való hasznosítás
Ha az árus semmilyen formában nem hasznosítható, akkor ártalmatlanításra kerül.
A logisztikai költségek és átváltások
A logisztika nagyon fontos a vállalat életében. A logisztikai költségek számottevő részt képviselnek a vállalati költségekből. Ez arra utal, hogy a logisztikai költségek csökkentése révén emelni lehet a profitot.
A logisztikai rendszer célja a versenyképes szolgáltatás biztosítása a lehető legalacsonyabb költségek mellett.
A logisztikai költségek a következők:
-
Kiszolgálási színvonal (elmaradt értékesítés költsége): Ez a költség a nem megfelelő kiszolgálási színvonal miatt a jelenlegi, illetve jövőbeni elvesztett költséget méri.
-
Szállítási költség: Ebbe a csoportba a szállításhoz kapcsolódó költségek tartoznak. Mérése történhet vevőnkénti, termékenkénti szállításként.
-
Raktározási költségek:
Két nagy csoportja van:
-
Kibocsátási költség: A termék be és kitárolásához kapcsolódik
-
Tárolási költség: A tárolási helyhez kapcsolódnak
-
Rendelés - feldolgozási és információs költségek: Ide tartoznak a rendelés továbbításához, a rendelés beviteléhez, és a feldolgozáshoz kapcsolódó illetve a belső és külső kommunikációhoz kapcsolódó költségek.
-
Sorozatnagyság költségek: A termelési sorozatnagysághoz (átállítás, anyagmozgatás) és a beszerzési tételnagysághoz (eltérő beszerzési mennyiségek) kapcsolódó költségek.
-
Készlettartási költségek: Ebbe a csoportba tartozik a tőkeköltség, a készlethez kapcsolódó szolgáltatások költségei (például biztosítás) a tárolási hely költségei és a készlet kockázati költségei (például elavulás, sérülés).
A kiszolgálási színvonalhoz kapcsolódó döntésekhez tehát a fogyasztói és piaci igények mellett a logisztikai költségeknek nagyon fontos szerepe van. A költségeket együttesen kell vizsgálni.. Oka, hogy a logisztikai költségek között ún. átváltások (trade – off) vannak, azaz bizonyos költségek csökkentése maga után vonja más költségek emelkedését. (Például nagy mennyiségű beszerzés során a mennyiségi árkedvezményből elért megtakarítás kevesebb lehet, mint az ehhez kapcsolódó készlettartási költségemelkedés.)
2. A mellékelt forrásban egy vállalat komissiózási rendszerének leírását találja. Értékelje az adott rendszer előnyeit és hátrányait! Válaszában térjen ki arra is, hogy az adott vállalati feltételrendszer mellett ez a megoldás hatékony-e?
Komissiózás:
A raktározás azon folyamatmodulja, amelyek során a raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összehasonlításra. Ez a tevékenység a raktározási folyamat a legösszetettebb és legkritikusabb eleme.
Két okból is kritikus:
-
Az ellátási funkciókhoz a komissiózás folyamata kapcsolódik a legszorosabban (logisztikai követelményrendszer érvényesülése: vevői igények kielégítése!)
-
Ez a folyamat igényli a raktárban a legtöbb élőmunka ráfordítást (hiba lehetőség, nehéz tervezhetőség)
Ezek a kockázatok a technikai és szervezési módszerek fejlesztésével minimalizálhatók. Kiküszöbölni ezeket sose lehet.
A Komissiózás részműveletei:
A komissiózás folyamata a különböző részfolyamatok egymáshoz kapcsolódó sorozatából tevődik össze a megrendelés fogadásától a rendelések összeállításáig. A teljes folyamat lehet 1 lépcsős és két lépcsős komissiózás.
1, Egylépcsős komissiózás (rendelésenkénti árukigyűjtés)
-
A raktárba beérkező megrendeléseket számok jelölik. Egy-egy megrendelés különböző betűkkel jelölt megrendelést tartalmaznak, ahol a betűk különböző termékeket jelentenek.
-
Ezekből a megrendelésekből kiszedési jegyzéket állítanak össze, amelynek a vezér paramétere a megrendelő, a vevő azonosítója.
Az egylépcsős komissiózás során végbemenő áruáramlás folyamatai (ld. Tk. 202.o)
Melynek során a raktárban tárolt cikkeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok az árukiszedés módjától függően hozzáférhetők legyenek.
A megrendelt tételek tároló helyről történő kigyűjtése.
-
Megrendelés összeállítása
Az árukiszedéssel egy időben ez a lépés is megtörténik, mivel minden egyes megrendelést külön-külön gyűjtenek ki
A rendszer előnyei:
-
Kisebb szervezési munkaráfordítást igényel
-
Rövidebbek a megrendelés – átfutási idők
-
A sürgős (soron kívüli) igények könnyen kielégíthetők
-
Az esetleges tévedések könnyebben korrigálhatók
Hátrányai:
-
Kisebbek az adott anyagmozgató rendszerrel elérhető komissiózási teljesítmények (nagyobbak az egy tételre (megrendelésre) eső átlagos menetidők)
2, Kétlépcsős komissiózás folyamata
Megegyezik az egylépcsőssel
-
A különbség a megrendelések feldolgozásában illetve a kiszedési jegyzék összehasonlításában van. Mert a vezér paraméter a cikkelem vagy cikkcsoport.
-
A vezér paraméterekre (árucikkekre) vonatkozóan több megrendelés igényeit összesítik és úgynevezett gyűjtőjegyzéket állítanak össze, ezek alapján gyűjtik ki az összes árucikket, majd az így kigyűjtött cikkelemeket szétválogatják megrendelések szerint.
A kétlépcsős komissiózás áru áramlás folyamata:
-
Áruelőkészítés
Melynek során a raktárban tárolt cikkeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy azok az árukiszedés módjától függően hozzáférhetők legyenek.
-
Árukiszedés
Egy ciklusban egy cikkelemből több megrendelés áruit gyűjtik ki. A kiszedett választék nem megrendelésenként, hanem cikkelemenként lesz homogén.
-
Az árukigyűjtés
A különböző tároló helyekről egy ciklus (időszak) megrendelőinek áruit egyesítik, hogy a megrendelések összeállíthatóak legyenek.
-
Áruosztályozás
Befejező művelet, az árugyűjtés során egyesített áruválaszték megrendelőnkénti szétválogatása.
-
A megrendelések összeállítása
A rendszer előnyei:
-
Nagyobbak az adott anyagmozgató rendszerrel elérhető komissiózási teljesítmények (kisebbek az egy tételre eső átlagos menetidők)
-
Jobban kihasználható a tárolótéri, ill. a tároló- és a komissiótér közötti anyagmozgatást végző gépek kapacitása
Hátrányai:
-
Az árucikkenkénti gyűjtő-megrendelések szerint kigyűjtött árukat újra szét kell válogatni az egyes egyedi megrendeléseknek megfelelően („kétszer kell hozzányúlni egy áruhoz”)
-
A gyújtő-megrendelések összeállítása járulékos szervezési munkaráfordítást igényel (több munka – több költség – több idő)
-
Hosszabbak a megrendelés átfutási idők
-
A sürgős (soron kívüli) igények nehezebben elégíthetők ki
A komissiózás osztályozási szempontjai
A komissiózási rendszerek felépítése igen különböző lehet attól függően, hogy az egyes részfolyamatok különböző módszerét hogyan kombinálják.
Részfolyamat
|
Változat
|
1, Áruelőkészítés
|
A tárolt áru és az áru kiszedést végző dolgozó mozgásának egymáshoz viszonyított helyzete az áru szempontjából.
|
Statikus
az ember megy az áruhoz
|
Dinamikus
az áru megy az emberhez
|
2, Árukiszedés lebonyolítása
|
Egydimenziós
A kiszedést végző dolgozó a talajszinten közlekedik és a kézzel elérhető magasságú árukat gyűjti ki.
|
Kétdimenziós
Valamilyen gépi eszköz lehetővé teszi a felfelé irányuló mozgást is.
|
3, Árukiszedés módja
|
Kézi
Legtöbb komissiózó rendszer így működik
|
Automatikus
Csak speciális feltételek esetén alkalmazható
|
4, Áruleadás
|
Centralizált
A kiszedési ciklus végén, vagy kiszedéshez használt gyűjtő eszköz megtelte esetén az árut egy központi helyre szállítják.
|
Decentralizált
A kiszedett árukat a kiszedő hely közelében lévő folyamatos működésű anyagmozgató gép továbbítja a gyűjtőhelyre
| |