Ana səhifə

A sukorói evezőspálya part menti élőhelyeinek, védett értékeinek feltárása


Yüklə 5 Mb.
tarix24.06.2016
ölçüsü5 Mb.
A Sukorói evezőspálya part menti élőhelyeinek, védett értékeinek feltárása

Jegyzőkönyv


Illyés Zoltán

MSc biológus, növénybiológus

Budapest, 2009. március 27.
A felmérés a Duna-Ipoly Nemzeti Park felkérésére készült.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park felkérésére készített Velencei-tó és Velencei-hegység területén végzett eddigi kutatásaim összegzése:

1. Illyés Z., Bratek Z. (2004): „A Liparis loeselii mikroszaporítási kísérletek laboratóriumi vizsgálata” c. kutatási tevékenység jelentése a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 10.

2. Illyés Z., Bratek Z. (2004): „A Liparis loeselii fokozottan védett faj aktív védelmét megalapozó terepi vizsgálatok” c. kutatási tevékenység jelentése a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 13.

3. Illyés Z. (2004): „A Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és bővítésének vegetációtérképezése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 30.

4. Illyés Z. (2004): „Védett és fokozottan védett növényfajok térképezése különös tekintettel a Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területre” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 47.

5. Illyés Z., Bratek Z. (2005): „A Liparis loeselii mikroszaporítási kísérleteket támogató laboratóriumi és in situ vizsgálata” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 24.

6. Illyés Z. (2005): A 2005. évi Liparis loeseli állománymonitoring és védett fajok előfordulásának pontszerű térképezése, A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása, A Liparis loeseli mesterséges szaporulat kiültetési kísérletei, A Velencei-tó vízgyűjtőjének élőhelytérképezése különös tekintettel a vízfolyások közvetlen környékére c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 79.

7. Illyés Z. (2006): Velencei-hegység (HUDI20053) élőhelytérképezése. I. ütem. c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 61.

8. Illyés Z. (2006): Velencei-hegység (O_5x5_48) kvadrát élőhelytérképezése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 62.

9. Illyés Z. (2006): Védett növényfajok előfordulásának pontszerű térképezése a Velencei-tó, Velencei-hegység és környékük területén c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 119.

10. Illyés Z. (2006): A Liparis loeselii mesterséges szaporulat kiültetési kísérletei c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 5.

11. Illyés Z. (2006): A 2006. évi Liparis loeselii állománymonitoring c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 8.

12. Illyés Z. (2006): A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése (a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása) a Velencei-tavon c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 17.

13. Illyés Z. (2006): Natura 2000 hínártérképezés (I. ütem) a Velencei-tavon c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 40.

14. Illyés Z. (2006): A Pákozd 0223 helyrajzi számú Natura 2000-es terület (Zsellér-legelő – Tompos-hegy) természeti állapotának jellemzése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 10.

15. Illyés Z. (2007): A 2007. évi Liparis loeselii állománymonitoring c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 23.

16. Illyés Z. (2007): A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése (a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása) c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 20.

17. Illyés Z. (2007): Védett növényfajok előfordulásának pontszerű térképezése a Velencei-tó, Velencei-hegység és környékük területén c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 23.

18. Illyés Z. (2007): Velencei-hegység (HUDI20053) élőhelytérképezése. I-II. ütem. c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 76. (+8 térképmelléklet, DVD melléklet)

19. Illyés Z. (2008): Liparis loeselii állománymonitoring 2008. c tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 10

20. Illyés Z. (2008): Virágzásbiológiai vizsgálatok a velencei-tavi Liparis loeselii populációban c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 22

21. Illyés Z. (2008): A nádmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 20

22. Illyés Z. (2008): A Velencei-tó vízminőségének változásai c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp.31

23. Illyés Z. (2008): Velencei-tó NBmR kvadrát térképezés. Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. Pp. 90 oldal (+12 térképmelléklet, DVD melléklet)



Vizsgált terület:

Terepbejárás:
Időpontja: 2009. március 25.

Útvonala:




Dokumentálás eszközei:
Garmin GPS 72 kézi navigációs rendszer

Nikon D70 digitális fényképezőgép


Eredmények:
Terepi jegyzőkönyv:


GPS sorsz.

EOV_X

EOV_Y

tudományos név

magyar név

mennyi-ség

megjegyzés

fotók elnevezése

2

616459

209595

 

 

 

gránit kibúvások

DSC_0001-DSC_0010

3

616555

209605

 

 

 

nádas nyugati széle

DSC_0012-DSC_0013

4

616610

209615

 

 

 

nádas

DSC_0015

5

616694

209675

Colchicum autumnale

őszi kikerics

50-100

 

DSC_0019-DSC_0020; DSC_0025

6

616720

209643

 

 

 

K-NY-i töltés

 

7

616722

209616

 

 

 

cserjésedő, ezüstfásodó nádas

 

8

616758

209548

 

 

 

K-NY-i töltés

DSC_0026-DSC_0027

9

616894

209491

Formica rufa

erdei vöröshengya

1 boly

 

DSC_0029-DSC_0030; DSC_0033

10

616815

209658

 

 

 

vaddisznúrás

DSC_0034

11

616771

209748

 

 

 

ibolya faj (Viola sp.)

DSC_0035

12

616788

209807

 

 

 

ültetett nemes nyaras; salátaboglárka (Ranunculus ficaria)

DSC_0036; DSC_0039

13

616933

209878

Cephalanthera damasonium

fehér madársisak

1

 

DSC_0043-DSC0045

14

616935

209875

Cephalanthera damasonium

fehér madársisak

8

 

 

15

617144

209682

 

 

 

nádas

DSC_0054-DSC_0055

16

617114

209730

 

 

 

cserjésedő nádas, kékcinkék, martilapu

DSC_0059; DSC_0068

17

617120

209796

 

 

 

madárfészek, vaddisznó szóróhely magaslessel

DSC_0069; DSC_0081

18

616956

209880

Cephalanthera damasonium

fehér madársisak

22

 

 


Válogatás a fotó dokumentációból:

Nádas (nád és keskenylevelű gyékény őszi kikerics (Colchicum autumnale) csoport

dominanciájával; DSC_0013.JPG; GPS: 3.) (DSC_0019.JPG; GPS: 5.)

Erdei vöröshangya (Formica rufa) boly részlet (DSC_0033.JPG; GPS: 9.)





Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 2008-ban elvirágzott kórója rengeteg maggal

(DSC_0045.JPG; GPS: 13.)

Értékelés:
A vizsgált élőhelyen az ember által történt erős élőhely-átalakító tevékenység nyomai ellenére több védett és védendő érték került elő.

Bár maga az élőhelyek nagy része másodlagos, de a Velencei-tó partja és a cserjésedett parttól távolabbi területek között nádas sáv és nádasodott mocsárrét sáv húzódik. Ennek határán találtam egy erdei hangyabolyt (term. véd. érték: 50.000 Ft), ami fontos az élőhelyek ökológiai rendszereinek stabilitása szempontjából.

Az M7-es autópálya melletti ültetett erdősávban talált nagy létszámú (min. 31 tő) fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) az egész régió szempontjából jelentős mennyiség, ugyanis a két éven át tartó Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából végzett, az egész Velencei-hegység Natura2000 területeire kiterjedő élőhelytérképezése és védett növényfaj ponttérképezése folyamán összesen 7 töve került elő ennek az orchidea fajnak. Érdekes, hogy 2008-ban ugyancsak az M7-es autópálya déli véderdőjéből került elő Pákozd térségében a kardos madársisak (C. longifolia) több töve, melynek jelenleg egyetlen töve sem ismert a Velencei-tó környékéről máshonnan és a Velencei-hegységből sem. Mindkét faj az autópálya véderdőjében hársfák (Tilia spp.) alatt nő, melynek magyarázata, hogy az említett orchidea fajok legújabb kutatások szerint (Ouanphanivanh és munkatársai 2008) fák ektomikorrhiza gombapartnereivel élnek együtt, azokkal orchidea-típusú mikorrhizát képezve. A fákkal, jelen esetben hársfákkal és az orchideákkal egyszerre kapcsolatot létesítő gombák általában földalatti gomba taxonok, így pl. álszarvasgombák csoportjába tartozó hártyáspöfeteg (Hymenogaster spp.) és valódi szarvasgomba (Tuber spp.) nemzetség fajai. Ez a speciális kapcsolat egy jól működő ökológiai rendszert mutat, és jelzi, hogy az erdő másodlagossága ellenére a növényzete (fák és lágyszárúak) tápanyaghálózatot alakít ki.

Az orchideák veszélyeztetettsége azért egyre nagyobb mértékű, mert magtermő populációik nagyon elszigeteltek. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként a vizsgált terület tökéletesen betölti a fajok migrációjában betöltött szerepét, ugyanis távoli országos védelem alatt álló elszigetelt orchidea populációk között teremt kapcsolatot. Az egyedenként termelődő hatalmas magmennyiség (kb 25.000 db mag/egyed) sikeresen képes a jelenlegi élőhelyén és a környező élőhelyeken biztosítani a mag utánpótlást. A fehér madársisak egyedeinek természetvédelmi értéke 5.000 Ft. A fehér madársisak populáció minden egyede virágzó tő volt, vagyis az általuk képviselt egyedszám óriási a terméseikben levő magszám miatt: 31 × 25.000 db = 775.000 db (így a populáció természetvédelmi értéke több, mint 3 milliárt Ft !!!).



Szakirodalmi hivatkozás:

Ouanphanivanh N., Merényi Zs., Orczán Á. K., Bratek Z., Szigeti Z., Illyés Z. (2008): Could orchids indicate truffle habitats? Mycorrhizal association between orchids and truffles. Acta Biologica Szegediensis 52(1): 229-232.


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət