A Sukorói evezőspálya part menti élőhelyeinek, védett értékeinek feltárása
Jegyzőkönyv
Illyés Zoltán
MSc biológus, növénybiológus
Budapest, 2009. március 27.
A felmérés a Duna-Ipoly Nemzeti Park felkérésére készült.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park felkérésére készített Velencei-tó és Velencei-hegység területén végzett eddigi kutatásaim összegzése:
1. Illyés Z., Bratek Z. (2004): „A Liparis loeselii mikroszaporítási kísérletek laboratóriumi vizsgálata” c. kutatási tevékenység jelentése a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 10.
2. Illyés Z., Bratek Z. (2004): „A Liparis loeselii fokozottan védett faj aktív védelmét megalapozó terepi vizsgálatok” c. kutatási tevékenység jelentése a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 13.
3. Illyés Z. (2004): „A Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és bővítésének vegetációtérképezése” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 30.
4. Illyés Z. (2004): „Védett és fokozottan védett növényfajok térképezése különös tekintettel a Velencei tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területre” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 47.
5. Illyés Z., Bratek Z. (2005): „A Liparis loeselii mikroszaporítási kísérleteket támogató laboratóriumi és in situ vizsgálata” c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 24.
6. Illyés Z. (2005): A 2005. évi Liparis loeseli állománymonitoring és védett fajok előfordulásának pontszerű térképezése, A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása, A Liparis loeseli mesterséges szaporulat kiültetési kísérletei, A Velencei-tó vízgyűjtőjének élőhelytérképezése különös tekintettel a vízfolyások közvetlen környékére c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 79.
7. Illyés Z. (2006): Velencei-hegység (HUDI20053) élőhelytérképezése. I. ütem. c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 61.
8. Illyés Z. (2006): Velencei-hegység (O_5x5_48) kvadrát élőhelytérképezése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 62.
9. Illyés Z. (2006): Védett növényfajok előfordulásának pontszerű térképezése a Velencei-tó, Velencei-hegység és környékük területén c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 119.
10. Illyés Z. (2006): A Liparis loeselii mesterséges szaporulat kiültetési kísérletei c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 5.
11. Illyés Z. (2006): A 2006. évi Liparis loeselii állománymonitoring c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 8.
12. Illyés Z. (2006): A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése (a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása) a Velencei-tavon c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 17.
13. Illyés Z. (2006): Natura 2000 hínártérképezés (I. ütem) a Velencei-tavon c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 40.
14. Illyés Z. (2006): A Pákozd 0223 helyrajzi számú Natura 2000-es terület (Zsellér-legelő – Tompos-hegy) természeti állapotának jellemzése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 10.
15. Illyés Z. (2007): A 2007. évi Liparis loeselii állománymonitoring c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 23.
16. Illyés Z. (2007): A nádasmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése (a tápanyagcsökkentés lehetséges módozatainak leírása) c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 20.
17. Illyés Z. (2007): Védett növényfajok előfordulásának pontszerű térképezése a Velencei-tó, Velencei-hegység és környékük területén c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 23.
18. Illyés Z. (2007): Velencei-hegység (HUDI20053) élőhelytérképezése. I-II. ütem. c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. pp. 76. (+8 térképmelléklet, DVD melléklet)
19. Illyés Z. (2008): Liparis loeselii állománymonitoring 2008. c tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 10
20. Illyés Z. (2008): Virágzásbiológiai vizsgálatok a velencei-tavi Liparis loeselii populációban c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 22
21. Illyés Z. (2008): A nádmonitoring keretén belül a különböző kezelésű foltok cönológiai mintavételezése c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp. 20
22. Illyés Z. (2008): A Velencei-tó vízminőségének változásai c. tanulmány a Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából. Budapest, mscr. pp.31
23. Illyés Z. (2008): Velencei-tó NBmR kvadrát térképezés. Duna-Ipoly Nemzeti Park számára. Budapest, mscr. Pp. 90 oldal (+12 térképmelléklet, DVD melléklet)
Vizsgált terület:
Terepbejárás:
Időpontja: 2009. március 25.
Útvonala:
Dokumentálás eszközei:
Garmin GPS 72 kézi navigációs rendszer
Nikon D70 digitális fényképezőgép
Eredmények:
Terepi jegyzőkönyv:
GPS sorsz.
|
EOV_X
|
EOV_Y
|
tudományos név
|
magyar név
|
mennyi-ség
|
megjegyzés
|
fotók elnevezése
|
2
|
616459
|
209595
|
|
|
|
gránit kibúvások
|
DSC_0001-DSC_0010
|
3
|
616555
|
209605
|
|
|
|
nádas nyugati széle
|
DSC_0012-DSC_0013
|
4
|
616610
|
209615
|
|
|
|
nádas
|
DSC_0015
|
5
|
616694
|
209675
|
Colchicum autumnale
|
őszi kikerics
|
50-100
|
|
DSC_0019-DSC_0020; DSC_0025
|
6
|
616720
|
209643
|
|
|
|
K-NY-i töltés
|
|
7
|
616722
|
209616
|
|
|
|
cserjésedő, ezüstfásodó nádas
|
|
8
|
616758
|
209548
|
|
|
|
K-NY-i töltés
|
DSC_0026-DSC_0027
|
9
|
616894
|
209491
|
Formica rufa
|
erdei vöröshengya
|
1 boly
|
|
DSC_0029-DSC_0030; DSC_0033
|
10
|
616815
|
209658
|
|
|
|
vaddisznúrás
|
DSC_0034
|
11
|
616771
|
209748
|
|
|
|
ibolya faj (Viola sp.)
|
DSC_0035
|
12
|
616788
|
209807
|
|
|
|
ültetett nemes nyaras; salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
|
DSC_0036; DSC_0039
|
13
|
616933
|
209878
|
Cephalanthera damasonium
|
fehér madársisak
|
1
|
|
DSC_0043-DSC0045
|
14
|
616935
|
209875
|
Cephalanthera damasonium
|
fehér madársisak
|
8
|
|
|
15
|
617144
|
209682
|
|
|
|
nádas
|
DSC_0054-DSC_0055
|
16
|
617114
|
209730
|
|
|
|
cserjésedő nádas, kékcinkék, martilapu
|
DSC_0059; DSC_0068
|
17
|
617120
|
209796
|
|
|
|
madárfészek, vaddisznó szóróhely magaslessel
|
DSC_0069; DSC_0081
|
18
|
616956
|
209880
|
Cephalanthera damasonium
|
fehér madársisak
|
22
|
|
|
Válogatás a fotó dokumentációból:
Nádas (nád és keskenylevelű gyékény őszi kikerics (Colchicum autumnale) csoport
dominanciájával; DSC_0013.JPG; GPS: 3.) (DSC_0019.JPG; GPS: 5.)
Erdei vöröshangya (Formica rufa) boly részlet (DSC_0033.JPG; GPS: 9.)
Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) 2008-ban elvirágzott kórója rengeteg maggal
(DSC_0045.JPG; GPS: 13.)
Értékelés:
A vizsgált élőhelyen az ember által történt erős élőhely-átalakító tevékenység nyomai ellenére több védett és védendő érték került elő.
Bár maga az élőhelyek nagy része másodlagos, de a Velencei-tó partja és a cserjésedett parttól távolabbi területek között nádas sáv és nádasodott mocsárrét sáv húzódik. Ennek határán találtam egy erdei hangyabolyt (term. véd. érték: 50.000 Ft), ami fontos az élőhelyek ökológiai rendszereinek stabilitása szempontjából.
Az M7-es autópálya melletti ültetett erdősávban talált nagy létszámú (min. 31 tő) fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) az egész régió szempontjából jelentős mennyiség, ugyanis a két éven át tartó Duna-Ipoly Nemzeti Park megbízásából végzett, az egész Velencei-hegység Natura2000 területeire kiterjedő élőhelytérképezése és védett növényfaj ponttérképezése folyamán összesen 7 töve került elő ennek az orchidea fajnak. Érdekes, hogy 2008-ban ugyancsak az M7-es autópálya déli véderdőjéből került elő Pákozd térségében a kardos madársisak (C. longifolia) több töve, melynek jelenleg egyetlen töve sem ismert a Velencei-tó környékéről máshonnan és a Velencei-hegységből sem. Mindkét faj az autópálya véderdőjében hársfák (Tilia spp.) alatt nő, melynek magyarázata, hogy az említett orchidea fajok legújabb kutatások szerint (Ouanphanivanh és munkatársai 2008) fák ektomikorrhiza gombapartnereivel élnek együtt, azokkal orchidea-típusú mikorrhizát képezve. A fákkal, jelen esetben hársfákkal és az orchideákkal egyszerre kapcsolatot létesítő gombák általában földalatti gomba taxonok, így pl. álszarvasgombák csoportjába tartozó hártyáspöfeteg (Hymenogaster spp.) és valódi szarvasgomba (Tuber spp.) nemzetség fajai. Ez a speciális kapcsolat egy jól működő ökológiai rendszert mutat, és jelzi, hogy az erdő másodlagossága ellenére a növényzete (fák és lágyszárúak) tápanyaghálózatot alakít ki.
Az orchideák veszélyeztetettsége azért egyre nagyobb mértékű, mert magtermő populációik nagyon elszigeteltek. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként a vizsgált terület tökéletesen betölti a fajok migrációjában betöltött szerepét, ugyanis távoli országos védelem alatt álló elszigetelt orchidea populációk között teremt kapcsolatot. Az egyedenként termelődő hatalmas magmennyiség (kb 25.000 db mag/egyed) sikeresen képes a jelenlegi élőhelyén és a környező élőhelyeken biztosítani a mag utánpótlást. A fehér madársisak egyedeinek természetvédelmi értéke 5.000 Ft. A fehér madársisak populáció minden egyede virágzó tő volt, vagyis az általuk képviselt egyedszám óriási a terméseikben levő magszám miatt: 31 × 25.000 db = 775.000 db (így a populáció természetvédelmi értéke több, mint 3 milliárt Ft !!!).
Szakirodalmi hivatkozás:
Ouanphanivanh N., Merényi Zs., Orczán Á. K., Bratek Z., Szigeti Z., Illyés Z. (2008): Could orchids indicate truffle habitats? Mycorrhizal association between orchids and truffles. Acta Biologica Szegediensis 52(1): 229-232. |