Ana səhifə

Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató”


Yüklə 5.63 Mb.
səhifə64/68
tarix27.06.2016
ölçüsü5.63 Mb.
1   ...   60   61   62   63   64   65   66   67   68

10. évfolyam

évi 36 hét (heti 2 óra), összesen 72 óra


Elmélet 12 óra
Zománctechnika ismeretek 6 óra:

A magyar sodronyzománc-technika jellemzői:



  • Virágmotívumokból kialakított ornamentika,

Az erdélyi zománctechnika jellemzői:

  • Szélek felhajtása által keretezett mezők kialakítása,

  • A zománc felülfestése, luminálása,

Az azsúrzománc készítés műveletei:

  • Tervezés,

  • Fémkeret kialakítása

  • A fémek pácolása, leöblítése,

  • Az azsúrkeret és az ideiglenes hátlap összeszerelése,

  • A tisztító eljárások után a zománchiányosságok pótlása, ismételt égetés,

  • A lehülés után az ideiglenes alátétek eltávolítása,

  • Pácolás, felcsiszolás, polírozás.


A képi megjelenítés, tervezés eszközrendszere 6 óra:

A műszaki rajz szerepe az elgondolások, tervek szabadkézi ill szerkesztett megjelenítésében:



  • A műhelyrajz szerepe, jellemzői, készítésének menete

  • A vázlatkészítés lépései,

  • A szerkesztés fázisai

Az alkotás kifejezést segítő zománcművészeti emlékek megismerése.
Gyakorlat 60 óra

Az elsajátított zománctechnikai ismertekkel tárgyra- szerelhető sodronyzománc vagy keretes zománcalkotások készítése.



Feladatok:

  • Sodronyzománc készítése,




  • Fémdoboz fedelének díszítése, kazettába illeszthető erdélyi zománccal,




  • Technikai kísérletek,




  • Gótikus rózsaablak mintájára rekeszekkel tagolt mérvműves azsúrzománc alkotás tervezése,




  • Szecessziós azsúrzománcok példájára zománcékszerek tervezése,




  • Figurális azsúrzománc tervezése, készítése transzparens és opál zománcokkal,




  • A funkció, forma, díszítés összhangjára épülő azsúrzománc díszítésű tárgy tervezése műhelyrajzzal.

Képző és iparművészet

2011/2012-be bevezetett új tanszak
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG


A képző- és iparművészeti ág sajátosságai:

- tevékenység központúság - a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját,

- feladattudatosság - egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését,

- alkotói magatartás - amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége,

- komplexitás - amely átjárhatóságot biztosít a képző- és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között,

- folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben,

- kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás,

- interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt,

- tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén,

- szociális érzékenység és empátia, az én-tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.




A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA
Tanszakok és tantárgyak
Képzőművészeti tanszak (1-3. alapfokú évfolyam)
Főtárgy:

Grafika és festészet alapjai (1-3. alapfokú évfolyam)





Kötelező tantárgy:

Vizuális alkotó gyakorlat (1-3. évfolyam)


Grafika és festészet tanszak (a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig)
Főtárgy:

grafika és festészet műhelygyakorlat



Kötelező tantárgy:

Vizuális alkotó gyakorlat (4-10. évfolyam)




A tantárgyak tartalma

Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat.

A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását.

A vizuális alkotó gyakorlat a képző- és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül.

A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg.

Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát.

A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző- és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ.

ÓRATERV




Tantárgy

Évfolyamok




Alapfok

Továbbképző







1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Képzőművészeti tanszak

Főtárgy: Grafika és festészet alapjai







2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat







2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

Grafika és festészet tanszak

Grafika és festészet műhelygyakorlat







-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat







-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

Összesen:







4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Fém- és zománcműves tanszak

Fém- és zománcműves műhelygyakorlat







-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tantárgy: Vizuális alkotógyakorlat







-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

Összesen:







4

4

4

4

4

4

4

4

4

4


A főtárgyak képzési ideje:

3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai

3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat, Fém- és zománcműves műhelygyakorlat
A tanítási órák ideje: 45 perc

A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI
Kiemelt kompetenciák a képző- és iparművészeti oktatás területén

A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik.

Olyan tulajdonság-együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást.
Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges
Szakmai kompetenciák

A környezet által közvetített üzenetek befogadása

A környezet által közvetített üzenetek értelmezése

Tervezési készség

Alkotói magatartás

Kreativitás

Vizuális gondolkodás

Vizuális kifejezőkészség

Eszközhasználati készség

Anyaghasználati készség

Komplex szemlélet

Tudatos környezetformálás igénye

Biztonságos munkavégzés képessége

Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség

Problémaérzékenység

Véleményformálási képesség


Személyes kompetenciák:

Nyitottság

Fejlődőképesség

Önállóság

Önkifejezés

Rugalmasság

Érzékenység

Kísérletező kedv

Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció).

Társas kompetenciák:

Motiválhatóság

Empatikus készség

Együttműködési készség

Kezdeményezőkészség

Segítőkészség
Módszerkompetenciák:

Figyelemösszpontosítás

Gyakorlatias feladatértelmezés

Ismeretek helyénvaló alkalmazása

Következtetési képesség

Kreativitás, ötletgazdagság

Módszeres munkavégzés

Nyitott hozzáállás

Probléma felismerés, - megoldás

Tervezési készség

Új ötletek, megoldások kipróbálása

A munkakörnyezet tisztántartása



A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei
Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.



A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja
A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsga tantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása.

Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak
- Műhelygyakorlat

- Vizuális alkotó gyakorlat



A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette.

Ha a tanuló már rendelkezik a képző- és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga- vagy záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.


A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni.

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő.

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK
VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT
A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával.

A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset-, munka- környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása.


Alapfokú évfolyamok
1. évfolyam
Fejlesztési feladatok

- Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül.

- A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével.

- A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése.


Tananyag

Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek

A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök

Különféle képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák

Kézműves és népművészeti technikák

Mesék jellegzetes történetvezetése

Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai

Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok


Feladatcsoportok
Mesék, kalandos történetek

- Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások

- Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése

- Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték)


Színes világok megelevenítése

- Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban

- A színek hatása, érzelmi ereje

- Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák)


Plasztikus figurák

- A szereplők megjelenítése - mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé)

- Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek- bábfigurák készítése
Megszemélyesítés

- Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés)

- Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé)
Mesék birodalma

- A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz)

- A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével

- Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes)


Varázslatos tárgyak, különös eszközök

- Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel)

- Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése

- A gyapjú-, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei

- Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása

- Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt


Figura és mozgás

- A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek)

- Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel

- Emberi figurák és állatfigurák mintázása - különféle mozdulatok megjelenítése


Minta, jel, jelkép

- A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai

- Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel)

- A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba)

- Papírkivágások - szimmetria, pozitív-negatív formák, ritmusok, sorminták

- Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal

- Szám-, állati és növényi szimbólumok a mesék világában

- Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak)


Időkerék - évszakváltások

- Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása

- Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése

- A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája


Értékelés és kiállítás-rendezés
Követelmény

A tanuló ismerje:

- a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat,

- az alapvető ábrázolási technikákat,

- az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat.
Legyen képes:

- motívumgyűjtésre, feldolgozásra,

- vázlatok készítésére,

- vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására,

- ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

2. évfolyam
Fejlesztési feladatok

- A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül.

- Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése.

- A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése.

- A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése.

- A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése.


Tananyag

Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek

Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve.

A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata.

Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei

A formák, színek használatában való jártasság

Kézműves és képzőművészeti technikák

Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása

A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai

Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek

Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok

- Elbeszélés vonalakkal

- Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése

- Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban

- Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz)

- Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával


A színek érzelmi ereje

- Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban

- Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák)
Plasztikus figurák - formai felfedezések

- Kedvenc állatok - állatfigurák és figurális dombormű mintázása

- Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé)

- Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel


Szabadon formálható anyag

- Ünnepek régen és ma

- Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból

- Az ünnep díszletei


Tér és idő feldolgozása

- Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz)

- Eseménynaptár - képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal

- Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása

- A mi városunk - nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal)
Minta, jel, jelkép

- A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai

- A magyar népművészet mintakincse - motívumgyűjtés

- Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal

- Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba)

- Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé - lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök)

- Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz)
A tárgykészítés folyamata

- Ismerkedés a gyapjú-, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel

- Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap)

- Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása

- Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt

- Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése

- Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal
Évszakváltás

- Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása

- Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése

- A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája

- Változások az ünnepi szokások körében - páros képek készítése
Megszemélyesítés

- Én és a külvilág - Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek

- Az önismeret útjai - az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése

- Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével)

- Alakoskodások - szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül

- Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé)

Értékelés és kiállítás-rendezés
Követelmény

A tanuló ismerje:

- a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat,
- az alapvető ábrázolási technikákat,

- az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat.


Legyen képes:

- motívumgyűjtésre, feldolgozásra,

- vázlatok készítésére,

- vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására,

- ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.

1   ...   60   61   62   63   64   65   66   67   68


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət