Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

A vonalkóddal kombinált elektronikus áruvédelmi rendszerek 3 alapvető elemből épülnek fel:

• 
  árucikken elhelyezett speciális jelző címke, mely gyakran kapcsolódik a vonalkódhoz
  
• 
  az aktív címkét detektáló (jelző) és egyben fény vagy hangjelre riasztó berendezés
  
• 
  a jelző címke hatástalanítására szolgáló eszköz
  

• 
  kemény címkék: többször használhatók, ismételten felszerelhetők újabb árukra
  

felhasználhatóak.

Kemény címkéket helyeznek el ruházati árukon, textíliákon, bőr és cipő árukon,

kazettákon, nagyobb értékű fogyasztási cikkeken. Kemény címkék közé sorolandó

az áruvédelmi védőtok (CD, DVD, kazetta, cigaretta tintapatron), tinta etikett

(szabálytalan eltávolításnál megszínezi az árut), palack etikett.

• 
  lágy címkék: egyszer használatosak, hatástalanítás után a csomagoláson maradnak
  

deaktívizálhatóak.

A rádiófrekvenciás (címke mögött elhelyezett áramkör adja le a jelet)

elven működő címkék a legkedvezőbb árfekvésűek, ezért ezek a

leggyakrabban alkalmazott címkék. Több fajtáját is használja a

kereskedelem. A puha címkék közé tartozik a mikro-mágneses

címke.
A puha címkéket többségében a kiskereskedelmi egységekben helyezik

fel. Eltávolításuk a boltban nem szükséges, mert a pénztáraknál

található deaktiváló semlegesíti azokat.
A rendszer kiépítettsége lehet: teljes (minden árura kiterjedő)

részleges (csak a drágább árukat védő)
Újabb megoldások:

- alig látható szálból készült címke

• 
  műanyag függőcímke
  

Az elektronikus kereskedelem általános fogalom, amely a kereskedelmi tranzakciók informatikai eszközökkel, számítógép hálózatok közvetítésével történő lebonyolításán túl, a technikai eszközöket, módszereket és szolgáltatásokat is jelenti.

Az EDI a nagytömegű adatok informatikai rendszerek (számítógépek közötti átvitelét, tehát nem személyek és számítógépek közötti), gyakori cseréjének eszköze.

Az adatok szabványos elektronikus cseréje kettő vagy több, előzetesen egyeztetett üzenettovábbító szabványt használó számítógéprendszer között.
Az EDI, az üzletmenet és az ügyviteli folyamatok hatékonyabbá tételének egyik fontos eszközévé vált.
Az EDI elkészíti az egyes forgalomban levő dokumentumok adatainak elektronikus változatát, és ehhez egy olyan rendszert használ, amelyet a feladó és a címzett egyaránt fel tudnak ismerni.
10. Egy termék beszerzése kapcsán a beérkező ajánlatokat kell összehasonlítania. Mit venne figyelembe az ajánlatban szereplő árak összehasonlításánál? Mutassa be az árat befolyásoló tényezőket! Milyen árképzési módokat ismer? Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!
Az ár kialakításánál figyelembe kell venni a következő tényezőket is:

• 
  Fizetési határidő:
  Meghatározott idejű és rugalmas legyen
  
• 
  Rendelés tételnagysága:
  Szükséges mennyiség rendelése-felesleges tárolás elkerülése
  
• 
  Szezonális tényezők:
  Évszakonként változó termék-kereslet
  
• 
  Termék életgörbe:
  Termék piacon tartózkodásának ideje és forgalom közötti kapcsolat
  

1. 
   ÁRNÖVELŐ TÉNYEZŐK:
   
   • 
     csomagolás
     
   • 
     fuvardíjak
     
   • 
     raktározási és átrakási díjak
     
   • 
     mérlegelési díjak
     
   • 
     átvételi költségek
     
   • 
     kommunikációs költségek
     
   • 
     vám
     
   • 
     szállítmánybiztosítás
     
   • 
     egyéb költségek:
     
     • 
       kárkockázat
       
     • 
       finanszírozási költségek
       
     • 
       járulékos fizetési költségek
       
     • 
       csökkent értékű teljesítések
       

2. 
   ÁRCSÖKKENTŐ TÉNYEZŐK:
   
   • 
     Rabattok:
     
     • 
       Kereskedelmi árengedmény mennyiségi rabbatt:
       Nagyobb mennyiségű vásárlás esetén
       
     • 
       Forgalmi rabbat:
       Bizonyos időszak alatt meghatározott mennyiségű vagy értékű vásárlás esetén kapja a vevő
       
     • 
       Nagykereskedelmi rabbat:
       Viszont eladók számára nyújtott kedvezmény
       
   • 
     Skontó:
     Árengedmény számára kedvezőbb fizetési megállapodás vállalására ösztönözze.
     
   • 
     Éves bónusz
     

A termék értékesített mennyiségét ábrázolja a piacon való megjelenésétől a forgalomból kivonásig, az idő függvényében.

1. 
   Bevezetés
   
   • 
     Alacsony forgalom
     
   • 
     Magas fajlagos költségek
     
   • 
     Nyereség még nincs
     
   • 
     A vevők az innovátorok
     
   • 
     Kevés versenytárs
     
   • 
     A versenytársak száma növekszik
     
2. 
   Növekedés
   
   • 
     Gyorsan növekvő forgalom
     
   • 
     Márkahű vevők
     
   • 
     A fajlagos költségek csökkennek
     
   • 
     Növekvő nyereség
     
   • 
     A vevők a korai többség
     
3. 
   Érettség
   
   • 
     Maximális forgalom
     
   • 
     Maximális nyereség
     
   • 
     Alacsony költségek
     
   • 
     A vevők az átlagfogyasztók
     
   • 
     A versenytársak száma stabilizálódik, majd egyre csökken
     
4. 
   Hanyatlás
   
   • 
     Csökkenő forgalom
     
   • 
     Csökkenő nyereség
     
   • 
     A vevők a lemaradók
     
   • 
     Egyre kevesebb versenytárs
     

• 
  Költség alapú árképzés:
  Az árak meghatározása a felmerülő költségek alapján történik. Az összköltségekhez hozzátevődik egy bizonyos profitmennyiség,s ezen összeg alapján számítják ki az árat. Ilyen árképzési technika például a költség-plusz elven képzett ár (a költségekre egy meghatározott haszonkulcs szerint ráteszik a nyereséget és így képződik az ár)vagy a célprofit elven képzett ár (az ár a költségek és tervezett profit mennyiségének összegeként kerül kiszámításra)
  
• 
  Piaci tényezők alapján történő árképzés:
  Lényege, hogy a termék,vagy szolgáltatás ára a piacon határozódik meg. A főbb befolyásoló tényezők a kereslet és kínálat alakulása, a gazdasági helyzet, politikai tényezők. Az ár képződhet a vásárló számára képviselt érték alapján: a vásárló gyakorta hajlandó bizonyos szituációkban a tényleges költségeknél lényegesen magasabb összeget fizetni például egy sürgősségi esetben. Akad példa az ellenkezőjére is,egy divatja múlt ruhát korábbi árának töredékéért lehet eladni.
  
• 
  Versenyár:
  Úgy alakul ki,hogy a termék árát a hasonló termékekéhez,illetve a versenytársak árához hasonlítják. Ennek az árképzésnek elsősorban a nagyon hasonló termékek vagy szolgáltatások esetében,éles versenyhelyzetben van jelentőssége.
  

• 
  Készletnek tekinthetők mindazon anyagi javak, amiket egy szervezet azért tárol, hogy termelési, elosztási folyamataiban felhasználja azokat.
  
• 
  A készlet az anyagáramlások szakadási pontjaiban felhalmozódó vagy felhalmozandó ideiglenesen nem áramló eszközök összessége.
  
• 
  Az ellátó és a felhasználó lehet akár ugyanannak a szervezetnek két eleme is, de lehetnek különböző szervezetek tagjai is.
  
• 
  Ha készleteink vannak, az köznapi értelemben tehát azt jelenti, hogy több van valamiből, mint amennyire éppen szükségünk lenne.
  

A készletek olyan felhalmozott anyagi javak, amelyek

• 
  valamely jövőbeli szükségletek kielégítésére szolgálnak,
  
• 
  megvédenek az előre nem látható bizonytalanságtól, vagy a másoktól való kiszolgáltatottságtól.
  

A készletként lekötött javak ugyanakkor pénzkiadást is jelentenek, amelyet meg kell előlegezni.

Ezeket a felhalmozott javakat tárolni, kezelni kell, védeni kell őket a káros fizikai hatásoktól, illetéktelen felhasználástól. Ezek szintén okoznak a készletekhez fűződő többletköltséget.

Az is előfordulhat, hogy utólag kiderül, hogy a készletezés felesleges volt, így a vele járó költség is veszteséggé alakul át, vagyis a készletezés mindig bizonyos mértékű kockázatot is rejt magában.

• 
  A javak előállítása és felhasználása időben és térben is eltérő ütemű, mivel az egyes gyártási részfolyamatok, tevékenységek nem illeszthetők kellő pontossággal egymáshoz. Ekkor az anyagáramlás megszakad, ideiglenesen nem áramló anyagok (készletek) keletkeznek.
  
• 
  Készletek szándékos felhalmozása is történhet pl. nemzetgazdasági, működésbiztonsági okokból (olaj, gáztartalék)
  
• 
  A gyártáshoz szükséges fizikai kémiai folyamatok időigénye miatti felhalmozás, mely elkerülhetetlen Pl. bútoripar – fa kiszáradása, pezsgőgyártásban – érlelés stb. (technológiai fejlődés ezeket az időtartamokat csökkentheti, de kiküszöbölni nem lehet)
  
• 
  Gazdasági okokra visszavezethető készletezés is történhet, pl. extra nyereség reményében (előrehozott anyagvásárlás akciós áron, elhalasztott késztermék értékesítés ha áremelkedés várható)
  

• 
  Az anyagáramlási folyamat zavartalanságának biztosítását, ami a vállalat célrendszerének teljesítését segíti
  
• 
  Az egyes részfolyamatok (termelés, felhasználás) függetlenségének biztosítását (az időben és térben eltérő ütemű anyagáramlás miatti zavarokat kiküszöbölje)
  
• 
  Az anyagáramlás szakadási pontján megjelenő készlet a mindenkori gyártási programtól függetlenül összeköti a keresletet a kínálattal (ha a gyártás még nem lenne kész a kellő mennyiséggel, a készlet segít a megrendelői igények teljesítésében (logisztikai szemléletmód!))
  

A vállalati célok teljesítéséhez és a vállalat (vagy a gazdaság) normális működéséhez a készleteknek egy meghatározott állandó szintjére van szükség, ami készletberuházásnak is tekinthető. Ez jelentős tőkelekötéssel jár, aminek anyagi, pénzügyi hatásaival a vállalati működés, gazdálkodás során folyamatosan számolni kell!

A készletek tipizálása a készletezési folyamatok sajátosságainak felismeréséhez és egyben a gazdálkodási módszerek differenciált kialakításhoz is támpontot ad.

1. Vásárolt készletek

2. Saját termelésű készletek

A vállalatnál e két főcsoport további bontása a konkrét igények szerint történhet. Így a vásárolt készleteken belül megkülönböztetünk alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagokat, tartalékeszközöket, árukat, göngyölegeket. A saját termelésű készletek között a termelésben lekötött, éppen megmunkálás alatti készleteket (befejezett termelés és félkész termékek) és a termelésből raktárra vett késztermékeket szokták megkülönböztetni.

Az üzemszünetek, eladási csúcsidőszakok, sztrájkok mind olyan előre látható események, amelyek a szervezeteket készletfelhalmozásra ösztönzik. A nagy valószínűséggel bekövetkező eseményekre a normálisnak mondható készletezésen felül anticipált vagy felkészülési készletet hozunk létre.

Ez az anticipált készlet képessé teszi a szervezetet, arra hogy megbirkózzon az előre jelzett kereslethullámokkal és kínálatcsökkenésekkel.

Ezek a készletek stratégiai jellegűek optimális meghatározásuk nehéz, ezért képzésük nagy kockázattal jár de, a készletezés elmulasztásakor bekövetkező hiányhelyzetek nagy kárt és ktg-et okozhatnak. (pl. leáll a gyártósor anyaghiány miatt, romolhatnak emiatt a fogyasztói kapcsolatok)

Sokszor igen gazdaságtalan a javakat fogyasztásuk ütemében előállítani vagy beszerezni. (pl.: a pék se akkor süt meg egy kilo kenyeret, amikor bemegy érte a vevő a boltba. Sokkal hatékonyabb, ha elkészít egy sorozatot. Amíg az elfogy, addig készíti a többit.) Két beszerzési mennyiség közötti időben elégíti ki a szükségletet ez a készletmennyiség.

Az előre nem látható okok bekövetkezésére a kereslet és kínálat ingadozása miatt a készletekben egy fluktuációs készletelemet különítünk el. A konzervek, édességek, cipők eladása napról napra változik. Ezrét legtöbbször nem reális ezeknek a termékeknek a keresletét előre jelezni. A készleteket akkor tekintjük kielégítőnek, ha biztosítják a nagyon erősen ingadozó fogyasztói kereslet kielégítését. Amikor az értékesítés felgyorsul vagy a rendelési idő, megnő, a fluktuációs készlet biztosítja a folyamatos termékáramlást. Képessé teszi a szervezetet arra, hogy fogyasztók igényeit átlagosnál nagyobb kereslet esetén is kielégítse.

(egyrészt a fogyasztók, felhasználók átlagostól eltérő, előre nem számított nagyobb igényeinek kielégítését szolgálja, másrészt az utánpótlások esetleges zavara (pl. késés vagy rossz mennyiségű, minőségű utánpótlás) esetén az átmeneti hiányok kiküszöbölését teszik lehetővé. A készletezés akkor kielégítő, ha biztosítja az erősen ingadozó fogyasztói kereslet kielégítését is, ezért a fluktuációs készlet biztosítja a folyamatos termékáramlást)

4. Szállítási készletek (úton lévő, mozgó készlet):

A termelési folyamat egyes lépései térben is elkülönülnek. Az alkatrészeket, részegységeket nagyon sokszor az ország egyik részében állítják elő és az összeszerelés miatt a másik részébe, viszik. Hasonlóan a késztermékeket is nagy távolságra szállítják. Nagy készleteket kell áramoltatni a termelési és elosztási folyamat zavartalanságának biztosítására. Ezeket az elosztási csatornában lévő és az áramlást, biztosító készleteket szállítási készleteknek tekintjük. Az összes olyan árucikk ide érthető, a késztermékraktárból a fogyasztó felé áramlóktól kezdve egészen az egyik gyárból a másikba tartókig.

(Azok a készletmennyiségek, amik birokunkban vannak, de nem rendelkezhetünk vele, mert az elosztási hálózatban éppen mozgásban vannak. A termelési folyamat egyes lépései térben is elkülönülhetnek és a szállítás nagy távolságot, időben pedig több napot, esetleg hetet is jelent. (pl. alkatrész jön Magyarországra Kínából). Ezek a készletek a tőkelekötés mellett további járulékos költséget is jelentenek (pl. biztosítás, adók, vámok, lopás, rongálódás). Gyakran hagyják figyelmen kívül ezeket a tételeket.)

5. Tartalékalkatrész-készletek

A készletek azon részeit, amelyek már működő berendezések alkatrészeinek pótlására, cseréjére használatosak tartalékalkatrész-készletnek nevezzük. Tartalékalkatrész-készlet lehet saját berendezéseink működésének fenntartására vagy gyártott termékek javításához biztosított alkarész.

A tartalék alkatrészeknek alacsony és kiszámíthatatlan keresletük van (ha nem romlik el semmi, nincs rá szükség), és a készlethiány költsége nagyon magas (ha leáll pl. egy gyártósor a tartalék alkatrész hiánya miatt)

Készletgazdálkodási sajátosságok

Az ABC-elemzés a Pareto-elvnek a készletekre konkretizált eljárása. A Pareto-elv lényege az az általános megállapítás, hogy egy sokaságon belül az egyes elemek relatív súlya lényesen eltérő. Például az állampolgárok vagyonának nagyobbik része általában egy szűk réteg tulajdona.

A Pareto-elv más néven a 80-20-as szabály kimondja hogy számos jelenség esetén a következmények 80%-a az okok 20%-ra vezethető vissza.

A Pareto-elv a vállalati gazdálkodás és döntéshozatal számos területén eredményesen használható amely segít a fő problémák azonosításában. (pl.: hibák okainak feltárására)

A Pareto-elv alapján elkészíthető az ABC-elemzés amelynek, lényege:

- relatív fontosságuk alapján csoportosítja a tételeket (pl. a készleteket)

- segít a csoportok szerinti differenciált stratégia kialakításában (különböző fontosságú készletek esetében különböző készletgazdálkodási módszerek kellenek)

ABC-elemzés lépései

1. 
   Lehetséges probléma típusok összegyűjtése (6-nál kevesebb vagy 20-nál több problématípus ne legyen)
   
2. 
   A probléma típusok ún. csoportképző ismérvek alapján csoportokban osztása. Ilyen ismérvek lehetnek pl:
   

• 
  a tétel éves felhasználási költsége
  
• 
  a tétel éves forgalma
  
• 
  a tétel egységköltségének nagysága
  
• 
  a tétel hiányának vagy pótlásának költsége
  
• 
  a tétel termelésének átfutási ideje stb.
  

3. 
   A fő ismérvek szerint képzett csoportok sorrendbe állítása csökkenő fontossága alapján. (80-20 – as szabályt követve: 40-40-20%-os megoszlással A, B, C csoport képzése)
   

B csoport: a teljes tételszám következő 40%

C csoport: a teljes tételszám utolsó 40%-a, a maradék.

4. ABC-elemzés görbéjének megrajzolása  Lorenz Pareto digaramm

A 20-40-40 %-os besorolás változtatható az adott vállalati körülményeknek megfelelően.


Az így képzett ABC csoportok differenciálják a készleteket és így az egyes csoportokra eltérő készletszabályozást kell (lehet) alkalmazni, pl:
„A” csoportba tartozó készleteknél: (ezek a legfontosabbak)

• 
  Előrejelzés, értékelés, matematikai módszerek alkalmazása (akár havonta)
  
• 
  Pontos, naprakész nyilvántartás megkövetelése,
  
• 
  Heti, havi leltár
  
• 
  A kereslet, rendelések, biztonsági készlet gyakori felülvizsgálata
  
• 
  Átfutási idők folyamatos vizsgálata, naprakészen tartása
  

„B” csoportba tartozó készleteknél:

• 
  Itt is fontos a pontosság, így ugyanazok a módszerek mint az A csoportnál, de kisebb gyakorisággal
  

„C” csoportba tartozó készleteknél:

• 
  Alapvető rendelkezésre állás, egyszerű nyilvántartás (pl. csak mennyiségi)
  
• 
  Nagy rendelési tételek és biztonsági készlet tartása
  
• 
  Munkahelyi elérhetőség biztosítása, Laza ellenőrzés (pl. szemrevételez, nem számol pontosan)
  

A felhasználási értéken kívül fő ismérvnek választható pl. az átlagkészlet értéke. Ekkor a készletösszetétel jellegéről, készletlekötés sajátosságairól kapunk információkat (pl. drágább vagy olcsóbb készletből van-e nagyobb mennyiség lekötve)

A kétféle elemzés összehasonlítása (termék felhasználási érték – készletérték) segít feltárni a rendszerben lévő készletezési tartalékokat.
12. Vállalatánál csökkenteni szeretnék a készleteket. Milyen módszerekkel elemezné ennek megvalósításához a készletállományt? Válaszában térjen ki arra is, hogy a készletek milyen szerepet töltenek be a vállalati működésben! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!
Készletezés lényege:

• 
  Készletnek tekinthetők mindazon anyagi javak, amiket egy szervezet azért tárol, hogy termelési, elosztási folyamataiban felhasználja azokat.
  
• 
  A készlet az anyagáramlások szakadási pontjaiban felhalmozódó vagy felhalmozandó ideiglenesen nem áramló eszközök összessége.
  
• 
  Az ellátó és a felhasználó lehet akár ugyanannak a szervezetnek két eleme is, de lehetnek különböző szervezetek tagjai is.
  
• 
  Ha készleteink vannak, az köznapi értelemben tehát azt jelenti, hogy több van valamiből, mint amennyire éppen szükségünk lenne.
  

A készletek olyan felhalmozott anyagi javak, amelyek

• 
  valamely jövőbeli szükségletek kielégítésére szolgálnak,
  
• 
  megvédenek az előre nem látható bizonytalanságtól, vagy a másoktól való kiszolgáltatottságtól.
  

A készletként lekötött javak ugyanakkor pénzkiadást is jelentenek, amelyet meg kell előlegezni.

Ezeket a felhalmozott javakat tárolni, kezelni kell, védeni kell őket a káros fizikai hatásoktól, illetéktelen felhasználástól. Ezek szintén okoznak a készletekhez fűződő többletköltséget.

Az is előfordulhat, hogy utólag kiderül, hogy a készletezés felesleges volt, így a vele járó költség is veszteséggé alakul át, vagyis a készletezés mindig bizonyos mértékű kockázatot is rejt magában.

• 
  A javak előállítása és felhasználása időben és térben is eltérő ütemű, mivel az egyes gyártási részfolyamatok, tevékenységek nem illeszthetők kellő pontossággal egymáshoz. Ekkor az anyagáramlás megszakad, ideiglenesen nem áramló anyagok (készletek) keletkeznek.
  
• 
  Készletek szándékos felhalmozása is történhet pl. nemzetgazdasági, működésbiztonsági okokból (olaj, gáztartalék)
  
• 
  A gyártáshoz szükséges fizikai kémiai folyamatok időigénye miatti felhalmozás, mely elkerülhetetlen Pl. bútoripar – fa kiszáradása, pezsgőgyártásban – érlelés stb. (technológiai fejlődés ezeket az időtartamokat csökkentheti, de kiküszöbölni nem lehet)
  
• 
  Gazdasági okokra visszavezethető készletezés is történhet, pl. extra nyereség reményében (előrehozott anyagvásárlás akciós áron, elhalasztott késztermék értékesítés ha áremelkedés várható)
  

• 
  Az anyagáramlási folyamat zavartalanságának biztosítását, ami a vállalat célrendszerének teljesítését segíti
  
• 
  Az egyes részfolyamatok (termelés, felhasználás) függetlenségének biztosítását (az időben és térben eltérő ütemű anyagáramlás miatti zavarokat kiküszöbölje)
  
• 
  Az anyagáramlás szakadási pontján megjelenő készlet a mindenkori gyártási programtól függetlenül összeköti a keresletet a kínálattal (ha a gyártás még nem lenne kész a kellő mennyiséggel, a készlet segít a megrendelői igények teljesítésében (logisztikai szemléletmód!))