Ana səhifə

6. 6 tudományos, technikai felfedezések, ÚJÍTÁsok és KÖvetkezményeik I. A második ipari forradalom


Yüklə 43.83 Kb.
tarix25.06.2016
ölçüsü43.83 Kb.
6.6 TUDOMÁNYOS, TECHNIKAI FELFEDEZÉSEK, ÚJÍTÁSOK és KÖVETKEZMÉNYEIK

I. A MÁSODIK IPARI FORRADALOM:

A XIX. sz. második felében az ipari forradalom új szakasza kezdődött el Európában és Észak-Amerikában.1 A technikai, tudományos és gazdasági fejlődés még gyorsabbá vált, az ipari fejlődés motorjává a nehézipar vált (vasipar, gépgyártás) és új iparágak is megjelentek, mint pl. a vegyipar. A fejlesztések egyre szorosabban kötődtek a tudomány új eredményeihez (elektrotechnika, vegyészet,…), ezek új eljárások, erőgépek, energiahordozók és anyagok alkalmazását tették lehetővé. Az üzemek mérete is egyre növekedett, az iparban és a bankvilágban hatalmas tőkék halmozódtak fel, ezek segítették az újítások ipari alkalmazását. A második ipari forradalom tehát a gazdaság új, társadalmi–életmódbeli változásokat magában hordozó nekilendülésének korszaka.



II. IPAR, TECHNIKA, TUDOMÁNY:

1. Az energia és a nyersanyag: Az alapvető energiaforrás még a század végén is a kőszén volt, alapanyagként pedig főleg a vasércet alkalmazták.2 Az új korszakban azonban a közlekedési eszközök, gépek, fegyverek készítésére a tartósabb acél egyre nagyobb mérvű felhasználására került sor, melyet új, nagy teljesítményű kohókban állítottak elő.3

A gőzgép a XIX. sz. második felében tovább fejlődött (gőzmozdonyok, gőzhajók). Új tudományos felismerés volt a szénhidrogének energiaforrásként való alkalmazása. A lámpák és a robbanómotorok üzemanyag-szükséglete hívta életre a kőolaj- és földgázbányászatot (1859, az első amerikai kőolajkitermelés), a feldolgozás pedig a rohamosan fejlődő vegyipar új ágát teremtette meg, a petrolkémiát (petróleum, benzin, gázolaj finomítása, származékok hasznosítása). Az elektromos áram előállítása (vízi­, szénenergiából,…) egyre komolyabb sikereket hozott, hamarosan a korábbi tudományos eredményekre4 támaszkodva ipari felhasználására is sor került.



2. A közlekedést XIX. sz.-ban a robbanómotor forradalmasította, mely elsőként az autó megjelenésével nyert teret. Jelentős volt a német (az 1886-os első automobil alkotója, Karl Benz, majd Nikolaus Otto, Rudolf Daimler) és a magyar részvétel. Az amerikai Henry Ford autógyárában megvalósították a nagyipari tömegtermelés új, hatékonyabb formáját, a (futó)szalagrendszert.5 A robbanómotort a légi közlekedésben is használni kezdték: a Ferdinand von Zeppelin-féle léghajó (1899) és az amerikai Wright testvérek (Wilbur és Orville, 1903) repülőgépe közül a repülő lett az elterjedtebb, mivel mozgékonyabb, gyorsabb volt, bár eleinte kevesebb személyt vagy árut tudott szállítani.6 A vízi közlekedésben még népszerű volt a gőzgép, a hatalmas óceánjáró hajók néhány nap alatt szelték át az Atlanti-óceánt (pl. a Kék Szalagért a Titanic, 1912) és új, bár elsődlegesen katonai alkalmazású vízi közlekedési eszköz lett a tengeralattjáró.7 A vasút tovább hódít, sebessége felülmúlta a 100 km/h-t és már dízel- és villanymotorral is (villanymozdony: Kandó Kálmán, 1901-2) működtetik, emellett a városi közlekedésben is megjelennek a földalatti és a villamos vasutak.

3. Az elektromosság hasznosítása: Elsőként a világítást forradalmasította az áram: az amerikai feltalálózseni Thomas A. Edison szénszálas izzólámpáját magyar tudósok tették tartósabbá a wolframszállal8. Az elektromosság nagy távolságra történő vezetékes szállítását egy magyar találmány, a transzformátor tette lehetővé (Bláthy Ottó–Déri Miksa–Zipernowsky Károly). A villanymotor hatékonyabb volt, mert szakaszosan is működtethető volt, sőt kisebb gépekbe is (pl. kézi fúrógép) beépíthető, így alkalmazása újabb területeken váltotta fel, vagy segítette az emberi erőt. Az villamosítás elterjedésének nagy lökést adott a vízierőművek építése (pl. az első a Niagara Erőmű). Az elektromosság tette lehetővé a hírközlés gyors ütemű fejlődését is: Alexander G. Bell feltalálta a telefont (1876), Puskás Tivadar a telefonközpontot, Guglielmo Marconi pedig a drótnélküli távírót (1900), de hamarosan megszületik az első rádió is. Így felgyorsult a hírek áramlását és ez segítette a világgazdaság kialakulását.

4. Vegyipar: a kémia rohamos fejlődése9 által ösztönzött iparág egyre több új találmánnyal állt elő (festékek, műgumi, celluloidfilm, műanyagok [pl. bakelit], a nitrokémia részeként ammóniavegyületek, pl. nitroglicerin [dinamit]10, műtrágyák, rovarirtó- és más növényvédőszerek gyártása, de ammóniával működtek a korai hűtőgépek is).

5. A mezőgazdaságban a robbanómotor elterjedésével megjelentek az univerzális hernyótalpas gépek, a traktorok és a kombájnok. A kémia és a biológia eredményeit hasznosítva a termésátlagot újra növelni tudták (kemikáliák és a fajtanemesítés [pl. hibridek] alkalmazása11). Az újítások hatására az agrárnépesség száma és aránya nagyságrendekkel csökkent.

6. A hadiipar fejlesztése állami támogatást élvezett, óriási ösztönzést jelentett a tudományos-technikai kutatásoknak: megjelentek ismétlő- és sorozatlövő fegyverek (géppuskák,…), a harci alkalmazású repülőgépek, léghajók (bombázásra előkészítve), a torpedót lőni képes tengeralattjárók, a páncélozott csatahajók (dreadnought), de majdnem minden új találmány katonai alkalmazásra került (traktor páncélozva tank, páncélozott vonat, dinamit, távíró, rádió,…).

III. ÚJ IPARSZERVEZÉSI MÓDSZEREK:

A fejlesztések és az új iparágak óriási befektetéseket igényeltek, a korszakban ezért hatalmas tőke halmozódott fel egyes befektetői csoportok kezén, amelyek egész térségekben fektettek be. Óriási beruházásokra került sor, ami tőkésvállalatok, csoportok együttműködéséhez: ez tőkekoncentrációhoz vagy akár az ipari és a banktőke összeolvadásához vezetett (ez volt a finánctőke). A tőkés csoportok közti kapcsolatok különböző típusai a monopóliumok. Ez az időszak a monopolkapitalizmus, ami a klasszikus ipari forradalom korszakára jellemző szabad verseny helyett a monopóliumok által uralt piacokat hozott létre (tehát kevésbé a nemzeti piachoz kötődtek, inkább a legkedvezőbb befektetési feltételeket keresték: olcsó nyersanyag, munkaerő, kedvező piac).12 A tőkekoncentráció jellemzője, hogy kevés számú, de óriási méretű tőkés vállalaton alapszik, amelyek szövetséget alkotnak (kartell, szindikátus, tröszt, konszern).13 A tőkekivitel nagyban hozzájárult az ipari forradalom elterjedéséhez, a fejletlenebb régiók (periféria) felzárkózásához14.



IV. HATÁS A MINDENNAPOKRA:

1. Demográfia, társadalom: Nyugaton az új folyamatok (főleg a városiasodás) megindították a születésszám csökkenését. Ugyanakkor a XIX. század végére – részben az ipari forradalom kísérőjelenségeként – a demográfiai robbanás kelet felé haladva elérte Oroszországot. A gyors népességnövekedés miatt Közép-, majd Kelet-Európából egyre nagyobb méretűvé vált a kivándorlás.

Míg a XIX. század első felében Nyugat-Európában a munkásság létszáma emelkedett, addig a század második felében számuk még igen, de arányuk már nem növekedett tovább. A kereskedelem, a szolgáltató ágazatok és az oktatás bővülésével az alkalmazotti rétegek és a középosztály gyarapodása indult meg.

Közép- és Kelet-Európában a két ipari forradalom közel egy időben jelentkezett, a változások gyorsan zajlottak le. Ezért a régi és az új társadalomszerkezet egymás mellett, egymással összefonódva létezett (ún. torlódó társadalom). A földbirtokosok számtalan előjogot élveztek, a tőkés vállalkozók és a földbirtokosok, valamint a parasztok és a munkások között jellemzőek az átmeneti helyzetű rétegek. A két társadalmi modell együttélése, ha rossz életkörülményekkel együtt jelentkezett, a társadalmi feszültségek kiéleződéséhez vezetett.

2. Városiasodás, életmódváltozások: A növekvő népesség Európában – a kivándorlás mellett – a városok felé áramlott, mert a mezőgazdaság egyre kevesebb embernek nyújtott megélhetést. A fejlettebb nyugati országokban a városlakók már a népesség nagyobb részét tették ki. Különösen a nagyvárosok (metropoliszok) száma emelkedett, a nagyvárosi életmód pedig mindinkább általánossá vált. Az új korszak vívmányai a villanyvilágítástól az autón át a moziig és a tömegszórakoztatás különböző fajtájáig a nagyvárosokban jelentek meg elsőként, majd onnan terjedtek el fokozatosan vidéken. A villanyvilágítás átalakította az emberek életét: meghosszabbította a nappalokat. Lehetségessé vált a folyamatos termelés (a három műszak), de az emberek magánéletére is hatással volt.

A hatalmas embertömeg együttélése újabb kihívásokat jelentett. Óriási üzemekké fejlődtek az alapvető közüzemi szolgáltatásokat (víz, csatorna, gáz, villamos áram, szemétszállítás) ellátó vállalatok. A vezetékes ivóvíz kiépítésének hatására a módosabb rétegek lakásaiban megjelentek a fürdőszobák, a csatornázás lehetővé tette az angol vízöblítéses WC elterjedését. Az állam közkórházakat létesített, javította a higiéniai, azaz a járvány- és egészségügyi viszonyokat.15

Átalakult a hagyományos városszerkezet: a méretek növekedésével párhuzamosan a nagyvárosok negyedeinek feladatkör szerinti elkülönülése felerősödött; az egykori városmagok igazgatási és kereskedelmi központokká váltak (city), melyeket ipari és lakónegyedek vettek körül. Fokozódott a lakosság társadalmi csoportok szerinti különválása (szegregáció). A lakóhely és a munkahely elkülönülése hatalmas embertömegek napi mozgását igényelte, mely a tömegközlekedés kialakulásához vezetett (villamos, földalatti, autóbusz), de a folyamat fordítva is értelmezhető: a telefon és a tömegközlekedési eszközök megjelenésével a távolságok lerövidültek, az emberek lakóhelyüktől távolabb is vállalhattak munkát.

Új szokások terjedtek el: a postai szolgáltatások (a levelezés, a képeslapok küldése) és a fényképezés16 kedveltté és tömegessé váltak. A szabadidő eltöltésének új divatjai terjedtek, mint a sport, a turizmus, a mozgófilm17 és az éjszakai szórakozás is. Számos találmány segítette a hétköznapi életet18, a technikai, ipari eredmények demonstrálására pedig megrendezték az első világkiállításokat.19



3. A környezeti hatások:

A hatalmas ipari üzemek vezetése nem foglalkozott a kibocsátott szennyezés kérdésével, a természet és az emberi környezet pusztításának kérdéseivel, miközben egyes vidékeken a légszennyezése befeketítette a tájat, a szén- és ércbányászat külszíni fejtései vagy a kőolajbányászat a talajt pusztították (tájsebek, szennyezett termőtalaj). A vegyipar termékei (műtrágyák, növényvédőszerek), hulladékai (festékek, hígítók, savak, lúgok,…) a talajba, a felszíni és talajvizekbe kerülve magát az embert veszélyeztették, számtalan betegség kiinduló forrásává váltak. Ezekre a problémákra a felelősebb emberi gondolkodás adhat komoly választ, egyre komolyabb természet- és környezetvédelmi szabályozások születtek, de mindmáig nem sikerült megnyugtatóan megoldani őket.



1 Központjai: a Rajna-vidék, Lotaringia, Vallónia, Nyugat–Közép-Anglia; Észak-Amerikában Cleveland és a Nagy tavak vidéke. A fejlődést csak egy válság fékezte jelentősen (az 1873-as tőzsdekrach).

2 A bányászat egyik jelentős magyar találmánya volt Eötvös Lórándnak az érctelepeket felderítő torziós ingája.

3 Henry Bessemer (1855) forró levegő befúvásával olvasztották meg a vasat, jelentősen gyorsítva a gyártást; Siemens és Martin magas hőmérsékletű, légbefúvásos eljárásával a nyersvasat újra feldolgozandó acélhulladékkal keverték; a Thomas-féle körtekemence – az acél törékenységet okozó – foszfort megkötő bélésével szintén forró légbefúvással működött, így tette feldolgozhatóvá a foszforban gazdag, pl. lotaringiai, svédországi, clevelandi vasércet. Ekkor már készítettek elektromos fűtésű kemencét is, de elkezdték gyártani a később óriási ipari jelentőségű – akkor még „arany-értékű” – alumíniumot is.

4 Faraday fedezte fel az elektromágnesen indukciót, Hertz pedig az elektromágneses hullámokat. A századfordulón odáig jut el a fizika, hogy Max Planck megfogalmazza a kvantumelméletet, Albert Einstein pedig a relativitáselméletet.

5 Az 1769-es Cugnot-féle francia gőzautótól a könnyű szerkezetű autóig több mint száz év kellett, hamarosan fedett szerkezetű, gázolajjal működő (Diesel-motor), sőt elektromotoros kísérletek zajlanak. Hamarosan a tömegközlekedésben, az áruszállításban és a mezőgazdaságban is megjelent ez a jármű az omnibuszt felváltó autóbusz, a teherautó és a traktor formájában. Kialakultak a kaotikussá váló közlekedés szabályai (KRESZ). A porlasztó vagy karburátor feltalálói Bánki Donát és Csonka János voltak, maga Csonka is több autót alkotott, Galamb József pedig, a Ford cég főkonstruktőre a világhírű T-modell (1908) tervezőmérnöke volt.

Emellett egyre népszerűbbé vált a pedálos lánchajtású kerékpár és a robbanómotorral hajtott motorkerékpár is.



6 A keszthelyi Schwarz Dávid találmányát, a kormányozható, könnyűszerkezetes léghajót később özvegye eladta a grófnak, így a „Zeppelin” német találmány. Veszélyessége a H-.töltet miatt van. A repülésben is, mint minden közlekedési ágban verseny kezdődött (pl. La Manche átrepülése: 1909 Louis Blériot)

7 Óriási előrelépést jelentett a tengerhajózásban, áruszállításban a nagy csatornák megépítése (Szuez:1869, Panama: 1914).

8 Juszt Sándor és Hanaman Ferenc.

9 1869-ben Mengyelejev elkésztette periódusos rendszerét, ismerték az atomokat, egyre több molekulát voltak képesek mesterségesen előállítani, majd a XX. század elején megismerték az atomnál is kisebb részecskéket, majd felismerik az anyagok sugárzását (Röntgen a katódsugárzással, Rutherford, Becquerel és a Curie házaspár a radioaktivitással indít forradalmat).

10 Alfred Nobel svéd fizikus a dinamit felfedezésével biztonságosabbá és szélesebb körben (pl. bányászat, útépítés,…) tette alkalmazhatóvá. A békés célú tudományért alapítványt tett, így 1901-től a Svéd Királyi Akadémia Nobel-díjat ad a világ kiemelkedő tudósainak.

11 Az angol Charles Darwin A fajok eredete c. művével vált világhírűvé (evolúció, szelekció, adaptáció), az osztrák bencés, Gregor Mendel az öröklés szabályszerűségeit vizsgálta (genetika). A századfordulón már a mutációkról, ivarsejtekről és a kromoszómákról végeznek kutatásokat, nagy felbontású mikroszkópokkal vizsgálódva akár a sejteknél is kisebb alkotóelemek világában.

12 A versenyben a gyengék kiestek a hatékonyak megerősödtek, és így a gazdaság fejlődött.

13 Részvénytársaság: a tőke értékpapírok formájában szerezhető, a közgyűlésen ezek arányában szavaznak a tulajdonosok, a vezető menedzser, tehát gazdasági szakember. Tröszt: a belső piacot monopolizáló fúzió révén létrejött óriásvállalat (Standard Oil, AEG), mivel ezek korlátozták a gazdasági versenyt, az USA-ban trösztellenes törvények is születtek (ilyen cégek feldarabolása, majd betiltása). Kartell: önálló felek megegyezése az árakban, a piac felosztásában (hazánkban is gyakori). Szindikátus: jogilag önálló cégek közös irányítást hoznak létre (beszerzés, értékesítés ésszerűsítése, pl. Mitsubishi). Konszern: egyazon gazdasági ágazat vállalatait összefogó szervezet (ált. bankok irányítják, finánctőke). Korporáció: nemzetközi vállalatlánc (pl. General Motors).

14 A fejlett technológiák, találmányok átvételével gyorsabb fejlődés mutatkozik, így ekkor kezdett felzárkózni Közép-, Dél- és Észak-Európa a fejlődés centrumához és elindult az iparosodás a periféria más területein is (pl. Oroszország). Az extraprofit és a tőkeexport csábítása azonban a hazai fejlődés lassulásához is vezetett néhány fejlett államban (pl. Nagy-Britanniában vagy Franciaországban). A világ ekkor leggyorsabb fejlődést mutató államai az óriási népességgel rendelkező USA és a technikailag szintén gyorsan fejlődő Németország voltak, de erős fejlődést mutatott Ázsia új, modernizálódó nagyhatalma, Japán is.

A fejlődés és az gazdasági erő jelentkezése újfajta politikát hívott életre, amit több társadalomkutató e korban birodalmi politikának, imperializmusnak nevezett el: az angol Hobson szerint katonailag-gazdaságilag erős nagyhatalmak birodalomépítő politikája; Lenin szerint a kapitalizmus legfelső foka. Anakronisztikus jelenség ez egyes államok részéről, hiszen egy nemzetközivé váló, világgazdaságot építő kor ez. A felerősödő tőkekivitel a modernizációt hirdető országokba vagy a tengerentúli „gazdag” területekre valójában gyarmatosítási szándékokat takart. A szabad területek elfogytával megindult az imperialista hatalmak közti harc a világ újrafelosztásáért, ami az I. világháború egyik fő oka lesz.



15 Az orvosok összefüggést találtak a betegségek és a szennyezett víz közt, ezért a XIX. század közepétől rendszeresen használták a szappant, orvosi beavatkozásoknál fertőtlenítettek és lehetősége szerint érzéstelenítettek (kloroform, éter, kéjgáz). A magyar Semmelweis Ignác vezette be a szülészeten a klórmeszes fertőtlenítést (a gyermekágyi láz ellen, „az anyák megmentője”), a francia Louis Pasteur találta fel a csírátlanítás vagyis a pasztörizálás technikáját (a sör erjedésének figyelésekor fedezte fel a bacilusok fertőzésközvetítő hatását) és adott először veszettség elleni védőoltást (1885). Az 1880-as évektől egymás után ismerték fel a tífusz, malária, tüdőbaj, kolera, a tüdőbaj bakteriális korokozóját, és felfedezték a vírusokat is. Használták az aszpirint (1859-), régebb óta a himlőoltást (1798), a XX. században pedig gyógyszert készítettek a vérbajra, illetve felfedezték a vércsoportokat és a vitaminokat.

16 A költséges fém- és üveglemezek helyett celluloidszalagra készülhettek a fényképek fotófilm (1855 Parker, 1884 G. Eastman tekercsfilm, 1907 Lumiére-ék színes fényképezőlemeze), ezzel a kultúra is hozzáférhetősége is megváltozott, hiszen a reprodukció könnyűvé vált képeken, könyvekben, újságokban, képeslapokon jelenhettek meg festmények, szobrok, épületek, mindenki számára megismerhetővé tették a világ kulturális örökségét, akár színes változatban is.

17 1895-ben August és Louis Lumiére bemutatták kinematográfjukat, azaz mozgófilm-vetítőjüket, 1902-től már hangosfilmeket is vetítettek. A mozi népszerű és olcsó szórakozássá vált (pl. a színházhoz, hangversenyhez viszonyítva).

18 Felvonó (1857 Otis), pedál kerékpárhoz (1861), varrógép (1866 Singer), vasbeton (1867), légkalapács (1871), fonográf (hangrögzítő, 1877 Edison), írógép (1867, 1874-től Remington sorozatgyártás), számológép (1880 lyukkártyás statisztikai), elektromos mosógép (1907).

19 Az első 1851-ben a londoni a Crystal Palace-ban, a kor talán leghíresebbje pedig 1889-ben Párizsban, melynek híres központi épülete volt az Eiffel-torony.


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət