Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

A vasúti fuvarozás az utóbbi 20 évben jelentősen visszaesett Európában és jelenleg az összes áruforgalom 8%-a. A vasút nagy mennyiségű áru nagy távolságra történő fuvarozására alkalmas eszköz.

Árukár esetén a kártérítés alapján az áru tőzsdei ára, világpiaci ára vagy a szokásos ára. Meg kell téríteni a vasútnak a fuvaroztató részére a fuvardíját, vámokat és egyéb költségeit is. A fuvarozási sebességet az egyezmény rögzíti. Ha késés állapítható meg, a fuvroztatónak kára keletkezett, a fuvarozó kártérítést fizet, amely azonban nem haladhatja meg a fuvardíj 3-szorosát.

A veszélyes áruk felvételére, fuvarozására, továbbírására szolgáló szabályok a belföldi forgalomba a magyar államvasútnak által kiadott áru fuvarozási üzlet szabályzat előrírásai, irányelvei, a következően betartandóak.

Nemzetközi forgalomban viszont a COTIF tagországokkal megkötött CIM egyezmény veszélyes árukra vonatkozó előírásokait kell tekinteni.

A veszélyes áruk azonosítási lehetőségei:

A vasúti áruszállításba a RID-ben szereplő valamennyi veszélyes árut, anyagot köteles elszállítani. (kivétel: besorolás esetén). Nagy jelentősége van az áruszállítás közben a veszélyes anyagok azonosítására, felismerésére, ezért különlegesen jelentős a szállító eszközön való elhelyezett jelölés pontossága (legfontosabb feladat).

A feladási, átrakási és egyéb árumozgatási feltételek a szabályokból következően betartandó mivel a mozgatás veszély forrása lehet. A feladási, megrakási szabályoktól kezdve úgy kell a veszélyes áruk beazonosítási jelöléssel ellátni, hogy az a rendeltetési állomásig biztonságosan szállítható legyen.

A RID szabályozza továbbá (nemcsak a fuvarozási ill. árufeladási rendet, hanem a vasúti fuvarlevél kitöltésének és kezelésének módját) - a berakást követően a rakományokon kötelező elhelyezni a veszélyt jelző táblákat. Ezek a manipulációs kezelésre utaló táblák, jelölések fontos, hogy az áru megsérülése esetén beazonosíthatóságot tegyen lehetővé. Fel kell tüntetni a fuvarlevélen a veszélyes áru megnevezését.

Baleset során, ha nem található a fuvarlevél (már a rakomány előtt halad) vagy a veszélyességi jel nem látható akkor a további áruazonosítási módszert kell alkalmazni, emiatt fonos szerepe van az időnek hisz minden elvesztegetett perc végzetes lehet a veszélyes áru szempontjából.

Az árut azért nem lehet a helyszínen azonosítani, mert:

- a fuvarlevél a rendeltetésihelyén van

- hiányzik a RID tábla jelzés

- a riasztást követően a veszélyes anyag tartalmat be kell tudni azonosítani, ha a kapott anyagok nem valóságot mutatják, akkor ellenőrizzük, vessük össze a tényekkel.

- a veszélyességi fokozatot fuvarozási bárcával is jelöljük.
Folyami fuvarozás:

A belvízi fuvrozás részesedése az EU árufuvarozásában átlagosan 5%. Környezetvédelmi okok miatt kívánatos részarányának a növelése. A vízi fuvarozás a legolcsóbb árutovábbítási mód, kis mennyiségek fuvarozására, azonban nem alkalmas. Főleg ömlesztett tömegáruk továbbítására alkalmazzák.

A folyami fuvarozásra nem jellemző a darabáru-forgalom.

Nemzetközi fuvarjogi szabályozás-CMNI:

2000-ben dolgozták ki az "Egyezmény a belvízi árufuvarozási szerződésről - CMNI" nemzetközi megállapodást annak érdekében, hogy a folyami és folyam-tengeri (partmenti) fuvarjogot egész Európában egységesíts. A CMNI feltételei szerint a folyami fuvarozók felelősségének mentességi esetei hasonlóak a többi fuvarozási ágéhoz. Kárfelelősségük alapján árukár esetén az árunak a rendeltetési helyen érvényes értéke (tőzsdei ár vagy világpiaci ár).

ADN/ADNR:a veszélyes áruk nemzetközi Rajnai szállításáról szóló Európai megállapodás 1941-ben jött létre és Nemzetközi jogforrásként alkalmazzák.

ADNR: A Rajnán történő + Rajnán kivüli szövetségi útakon történő szállításra érvényes. Ahol az ADNR nem alkalmazható ott a veszélyes áru belvízi szállításáról szóló Európai szabályzat ADN alkalmas 1946 óta. 2003-ban új ADNR - új szerkezettel és felépítéssel. Ha az ADNR érvényét veszti - az új ADN váli nemzetközi egyezménnyé az EU-ban.

ADNR: Németország, Svájc, Franciao., Hollandia, Belgium, Egyesül Királyság - francia nyelven érvényes, német fordítása másodlagosan van érvényben.

A Rajnán történő + Rajnán kívüli szövetségi útakon történő szállítása érvényes. ( Kivétvel : Duna-No. és Ausztria között érvényes).

Tengeri hajózásra nem érvényes az ADNR. Ahol az ADNR nem alkalmazható ott a veszélyes áru belvízi szállításáról szóló Európai szabályzat az ADN alkalmas 1946 óta. Az Európai államok a belvízi hajózásánál ezt tekintik irányadónak. Magyarországon is az ADN-nelvan szinkronban a veszélyes áru belvízi szállítása. ADNR 8 részből áll. Az általános alkalmazása feltételeit alkalmazza (eltérő feltételeket állapíthat meg). Érvényességi ideje max. 5 év és egyidejűleg lép életbe a Rajna menti államban valamint Belgiumba - Ehez tehát valamennyi Rajna menti állam és Belgium hozzájárulása szükséges.

2003: új ADNR, új szerkezettel és felépítéssel. Jelenleg a 2004. évi van érvényben 2009-ig irányadó. ADNR érvényét veszti - ha az új ADN válik nemzetközi egyezménnyé az Eu-ban. ( ehez szükséges, hogy 2008-tól Eu tagállamokba is be kell vezetni).
Az ADN-t a következő országok alkalmazzák: Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Bulgária, Horvátország, Csehország, Hollandia, Szlovákia, Oroszország.
A rövid tengeri RO-RO közlekedés, a Balti-tengerre történő hajózásra egy egyetértő memorandum került kialakításra. IMDG kód és ADR/RID előírásainak vegyes alkalmazásainak megléte szükséges.
Tengeri fuvarozás:

A tengerhajózás a fuvarozási távolság, valamint a mozgatott árutömeg szempontjából a legnagyobb forgalmú közlekedési ág, a világkereskedelmi áruforgalomban mintegy 70%-os részesedéssel. Elkerülhetetlen a kikötői szolgáltatások díja, mely viszont jelentősen emeli a tengeri fuvaroztatás költségeit.

A Brüsszeli Egyezmény (1900-as évek első harmada) egységesíti a tengeri fuvarozók felelősségét. A 60-as évek végén módosították, azóta Hágai-Visby Szabályoknak (HVR) nevezik. Az egyezmény alapján a hajós nem felel fuvarozási késedelem esetén. A fuvaroztatók számára a HVR-nél némileg kedvezőbb feltételeket tartalmazz.
18. Egy üzletfele arra kéri Önt, hogy magyarázza el a szállítmányozó és a fuvarozó közötti különbséget! Válaszában térjen ki a szállítmányozói és fuvarozói felelősség kérdésére! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentumot!
Fuvarozás fogalma:

Fuvarozó, szállítmányozó: Az a személy, aki az árut ténylegesen elszállítja, továbbítja.

Fuvaroztató: Az a személy, aki megbízást ad az áru elszállítására.

+

Speditőr: szállítási folyamatokat megszervező személy. A két fél szállítási szerződést köt amelyben rögzítik a jogaikat és kötelezettségeiket.

A fuvaroztató a fuvarért fuvardíjat fizet a fuvarozónak pedig kötelessége az adott árut megfelelő helyre, időben (7Melv) eljutatni.

A speditőr feladata csak a fuvarozási szerződés megkötéséig terjed ki.

1. eredmény felelősség - az adott árut a megadott határidőn belül juttassa el vagyis végrehajtsa a feladatot

2. tárgyi felelősség - az áru sérülésmentes fuvarozása az adott helyre. A bekövetkezett kárért a fuvarozó vállal felelőséget, amelyet meg kell térítenie.

3. fokozott felelősség - azt a kárt is meg kell térítenie, amely az áruban keletkezett, de a fuvarozó vétlen.

- az egyes fuvarozási ágak ismerete, szállítás költségei, módozatai( közúti, vasút, légi stb...)

- ismerni kell azokat szállítási pontokat (kikötők, rakodási csomópontok stb.)

- valamint ismernünk kell a fuvarozási cégek szállítási szolgáltatásait.

A szállítás vonatkozhat helyi (településen belül), helyközi (belföldi) ill. nemzetközi (országok közötti) fuvarozás.

A fuvarozó megbízza azt a természetes vagy jogi személyt aki az áru továbbítására és rendeltetési helyre történő kiszolgálására vállalkozik.

Ha a megbízó közvetlenül fordul a fuvarozóhoz akkor:

a.) egy fuvareszközzel lebonyolítható a szállítás

b.) a megbízó különleges feltételeket szab vagy egy fuvareszközzel nem biztosítható a szállítás - kombinált fuvarozás valósul meg.

A szerződő felek a Polgári Törvényköny XXXIV. fejezetének 379paragrafusa alapján SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉST kötnek.

A fuvarokmány igazolja az áru átvételét és fuvardíj ellenébe az adott időpontba az adott rendeltetési helyére "kíséri" az árut. Ahhoz, hogy a szállítás megtörténhessen szükség van szállítási szerződésre, fuvarlevélre.

1. fuvaroztató: lehet maga a szállító (eladó, exportőr) vagy maga a vevő (importőr) - ez attól függ, hogy ki vállalta a szerződés szerint az áru fuvarozásával járó kötelezettségeket és kockázatot.

2. fuvarozó: lehet szállítmányozó, aki saját nevében, de megbízója költségére megköti a fuvarozási szerződést a fuvarozóval.

3. a fuvarozó igénybe vehet alvállalkozót is abban az esetben, ha saját kapacitása (jármű, személyzet) nem biztosítja a fuvarozási szerződés teljesítését. Ebben az esetben is az ővé a felelősség és a kockázatviselés a fuvaroztatóval szembe. Ekkor az alvállalkozó külön szerződést vállalkozási szerződéssel lép be a szállítási folyamatba.

• 
  általános felelősség
  
• 
  felelősség jellege- pl.: vétkes (alanyi)
  
• 
  mentességek
  
• 
  kártérítés mértéke
  
• 
  elévülési idő
  

• 
  közúti
  
• 
  vasúti
  
• 
  tengeri
  
• 
  légi
  
• 
  folyami
  
• 
  csővezetékes
  
• 
  kombinált
  

• 
  az egyes modulokon belüli és a modulok közötti áruáramlás és információáramlás vezénylése (irányítása)
  
• 
  a modulok tevékenységének ellenőrzése
  
• 
  a kapcsolódó nyilvántartási feladatok végrehajtása
  

A raktárirányítás a raktár külső és belső áruáramlási és információáramlási folyamatainak vezénylése, amely lehetővé teszi a raktár ellátási és tárolási feladatainak hatékony lebonyolítását, a folyamatok aktuális állapotának regisztrálását.

A raktárirányításnak van egy aktív és egy passzív tevékenységi köre. Az aktív tevékenységek olyan utasítás jellegű információk kibocsátását jelentik, amelyekre valamilyen árumozgás következik be. A passzív tevékenység regisztráló munkaműveletek, elvégzését jelenti.

A raktárirányítás feladatai:

• 
  Törzsadatok nyilvántartása
  
• 
  Raktár külső kapcsolatainak kezelése
  
• 
  Raktári munkafolyamatok vezénylése.
  
• 
  Készletgazdálkodás
  
• 
  
  

Ahhoz, hogy a raktárirányítás el tudja látni feladatait, információkra van szüksége, illetve információkat bocsát ki. Ezeknek az információknak az összessége képezi a raktári információs rendszert.

A raktárirányítás belső információs rendszerében négyféle információ szerepel:

• 
  Primer információ: amely a megrendelést jelenti, és az ellátási körzetből érkezik a raktárirányításhoz.
  
• 
  Szekunder információk: a raktárirányítás által a megrendelések feldolgozása után a folyamat végrehajtási szintje felé kibocsátott utasítások
  
• 
  Háttérinformációk: amelyek nyilvántartás jellegűek, az utasítások, kiadásához használja fel őket a raktárirányítás Pl.: készletnyilvántartás, tárolóhely-nyilvántartás, erőforrás állomány stb.
  
• 
  Tercier információk: az utasításban szereplő feladatok végrehajtásának elvégzését igazolják vissza a raktárirányítás felé. amelyek alapján a raktárirányítás nyilvántartja az adott folyamat aktuális állapotát, illetve módosítja a háttérinformációkat
  

1. 
   Raktárirányítás papír alapú információ hordozóval
   

• 
  Többszöri manuális tevékenységet igényel, így nagy a hibalehetőség
  
• 
  Nem érvényesül az árumozgás és információáramlás egyidejűségének követelménye
  
• 
  Ellentmondásos döntések keletkezhetnek, mivel a helyi jellegű döntések csak később kerülhetnek be a rendszerbe
  

Az irányítási és a végrehajtási szint emberi közreműködés nélkül közvetlen kapcsolatban van.

• 
  Az áruáramlási és információáramlási folyamat teljesen integrált
  
• 
  Csak speciális esetekben alkalmazható
  
• 
  Megvalósítása költséges
  

A raktárirányításból kiinduló információk vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolattal érkeznek a végrehajtás helyén lévő terminálokhoz vagy kijelzőkhöz, ahol az utasítások vizuálisan leolvashatók, majd ugyanezen a csatornán jutnak vissza a végrehajtásra vonatkozó információk az irányítás felé

• 
  Papír nélküli információátvitelt tesz lehetővé
  
• 
  Megvalósul a valós idejű adatkezelés
  
• 
  Részfeladatok végrehajtása specializált
  

A vonalkódok információ hordozó szerepét kihasználva történik a raktári tranzakciók irányítása és a visszajelzések kezelése.

• 
  Az irányítás kiterjedhet a teljes raktári folyamatra
  
• 
  Heterogén áruválaszték és tárolási módok egységes kezelésére is alkalmas
  
• 
  Az áru és információ áramlás teljes integrációja megvalósul
  
• 
  Az irányítás és a végrehajtási szint között a kapcsolat rádió frekvenciás.
  

A raktárirányítás ma már általában számítógépes rendszerrel valósul meg, melynek különböző szintjei vannak.

Teljes körű számítógépes raktár irányítás hierarchikus szintjei:

• 
  Hajtásvezérlési szint (berendezések működését aktiválja)
  
• 
  Logikai integráló szint: az egymással kapcsolatban lévő egységek összehangolása
  
• 
  Folyamatirányító szint: Ez a szint vezérli a raktári tranzakciókat
  
• 
  Raktárirányítási szint: A teljes raktári tevékenység integrálása
  
• 
  Vállalatirányítási szint: a raktározás ennek egyik részrendszere
  

A raktár tárolási lehetőségeire és annak kihasználására vonatkoznak

• 
  Raktárkapacitás mutatók
  
  • 
    Építészeti kapacitás mutatója (Qé)
    
  • 
    Technológiai kapacitás mutatója (Qt)
    
• 
  Raktárkapacitás kihasználás
  
  • 
    Technológiai szempontból történő kihasználás (ηt)
    
  • 
    Forgalmi szempontból történő kihasználás (ηfp, ηfs)
    

A kapacitás üzemtani értelmezése mindig valamilyen maximális értékéhez kapcsolódik és olyan potenciális lehetőséget jelent, amely a gyakorlatban csak részben valósul meg.

Ezért kétféle mutató számolható:

1. 
   Építészeti kapacitás: A tárolótér köbméterben kifejezett nagysága, térfogata. (Qé)
   

2. 
   Technológiai kapacitás: Figyelembe veszi a tárolási módot és a kiszolgáló gépek helyi igényét. (Qt)
   

Hozzávetőleges értéke a jellemző tárolási módoknál:

Tömbtárolás targoncás kiszolgálással 0,7-0,8

Soros állványos tárolás targoncás kiszolgálással 0,3-0,4

Soros állványos tárolás felrakógépes kiszolgálással 0,45-0,5

Görgős átfutóállványos tárolás 0,6-0,7

• 
  Homogén rakományoknál: egységrakomány tárolóhelyben
  
• 
  Könyvek, iratok tárolásánál: polc folyóméterben.
  

Vizsgálható technológiai és forgalmi szempontból.

Ahol: Qt= technológiai kapacitás ()

Qm= meddő térfogat ()

Meddő térfogat összetevői:

• 
  Tárolási segédeszköz térfogata (pl. raklap)
  
• 
  Manipulációs terek térfogata
  
• 
  Heterogén rakomány méreteknél a meghatározott méretűnél kisebb rakományok térfogat vesztése
  

2, Forgalmi szempontból (meghatározott időpontra vagy időszakra számítható)

• 
  időpontra :
  

ahol Qti= az i-ik időpont tényleges raktárkészlete (pl. -ben)

Qt= technológiai kapacitás
A mutatószám rendszeres képzésével és idősorba állításával jól jellemezhető a kihasználás szezonalitása.

• 
  Időszakra számítva:
  

n: vizsgált időszak napjainak száma

Qt: a technológiai kapacitás
ηfs: megmutatja, hogy a megvalósított raktárkapacitást egy adott időszakban átlagosan mennyire lehetett kihasználni. Túl alacsony érték esetén a kapacitás túlméretezést, vagyis gazdaságtalan üzemeltetést jelent.

II. Dinamikus mutatószámok

A raktárban lezajló áramlási folyamatok potenciális nagyságára és kihasználására vonatkoznak.

• 
  Átbocsátó képesség: m3/időszak
  

db/időszak

• 
  Átbocsátó képesség kihasználása (η)
  
• 
  Forgási sebesség (f)
  
• 
  Forgási idő (tf)=1/f
  

Kifejezi, hogy egy adott időszakban a raktár milyen volumenű áruforgalom lebonyolítására képes. Értéke főleg a raktári anyagmozgatási folyamattól függ, melyben az áru és információáramlási tényezők érvényesülnek.

Ft: a vizsgált időszakban ténylegesen kibocsátott mennyiség

Fa: az elméletileg számított átbocsátóképesség
A mutatószám alacsony értéke a raktári erőforrások túlméretezése a tényleges igényekhez képest → gazdaságtalan üzemeltetés.
3, Forgási sebesség

A készletezési és értékesítési tevékenységet jellemzi. Megmutatja, hogy egy értékesítési időszakban (ált. 1 év) a raktári készlet hányszor cserélődik.

Eredményként abszolút számot kapunk, jellemzi a készletezési rendszer hatékonyságát.

f =

Ft: tárgyidőszakban ténylegesen kibocsátott árumennyiség

Qá: átlagos raktár készlet

Napokban fejezi ki a készlet cserélődés átlagos idejét.