Ana səhifə

Logisztikai ügyintéző speciális feladatai


Yüklə 1.64 Mb.
səhifə2/8
tarix27.06.2016
ölçüsü1.64 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8

A komissiózás átfutási idejének csökkentését tették lehetővé azok az új módszerek, amelyek az árukiszedési művelettel párhuzamosan mennyiségi ellenőrzést is végeznek így végellenőrzésre nincs szükség. A komissiózó térben a munkafolyamatok racionalizálása szempontjából legcélszerűbb az ABC- elemzés szerinti elrendezést választani.


A komissiózás helye

A raktári folyamatok megtervezésénél el kell dönteni, hogy hol történjen a komissiózás.

Két lehetőség van erre:


  • Tárolótéren belüli

  • Tárolótértől elkülönített komissiózó térben

Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, ezért a döntést a különböző kritérium tényezők vizsgálata alapján lehet meghozni. (ld. később!!)


Lehetséges mutatószámok, amelyek a döntést segítik:

  • Kt= Komissiózó tényező

Kt=Nt/Nk
Nt= Egy tárolási egységben lévő kiszedési egységek átlagos száma

Nk= az egy árufeléből naponta kigyűjtendő kiszedési egységek átlagos száma
Kt>3 akkor a tároló térben célszerű a komissiózást végezni.

Kt<3 akkor külön komissiózó térben célszerű az áru kigyűjtést elvégezni.


  • A tárolási egységek számának és a cikkelemek számának aránya: ha magas a viszonyszám értéke, akkor komissiózó raktár létesítése célszerű, mert a tároló téren belül végzett árukiszedéshez hosszú felkeresési utak szükségesek.

Bizonylat nélküli komissiózás

A teljes komissiózási folyamat legkritikusabb részfolyamata az árukiszedés, amelynek végrehajtásához térben és időben egyesíteni kell a kiszedési folyamat 3 elemét:



  • Az árukiszedést végző dolgozó

  • Az árukiszedésre vonatkozó információ

  • Kiszedendő áru

A hagyományos papír alapú bizonylatolásnál a statikus árukiszedésnél a dolgozó a ciklus elején megkapja a kiszedési jegyzéket, amellyel felkeresi az azon szereplő tételek tárolási helyét és kigyűjti a megfelelő mennyiségű árut. Ez a tevékenység fizikailag és szellemileg is megterhelő, a tévedések miatt csökken a komissiózási munka hatékonysága. (kihagyja az árut a gyűjtésből, hibás mennyiséget gyűjt ki, nem a megfelelő árut szedi ki stb)

Ezek kiküszöbölésére fejlesztették ki a bizonylat nélküli komissiózás módszerét, lényege, hogy az információk nem írott jegyzéken, hanem elektronikus vagy akusztikus úton kijelzők segítségével jut el az áru tárolási helyére (statikus jelzők) vagy az árukiszedést végző dolgozóhoz (dinamikus kijelző). Mindkét kijelző feladata az aktuális utasítások közlése és a végrehajtás visszajelzésének a rögzítése. A terminál a kiszedésnél alkalmazott kocsin helyezkedik el és ugyanaz a feladata mint a kijelzőnek (rádió frekvencia).

Komissiózás eszközrendszere:

Az eszközrendszer két meghatározó eszközt jelent. Az egyik az árukiszedéshez előkészített áru tárolóhelye és a másik az árukiszedéshez használt gépi eszközök illetve kézi segédeszközök.


1, Statikus komissiózás eszközei (az ember megy az áruhoz)

A tárolótérben történő árukiszedés esetén a soros egységrakomány-tároló állványok az áruelőkészítés eszközeiként is funkcionálnak. Az áruelőkészítés és kiszedés során minden tárolóhelyet érinteni kell, ahol a kigyűjtési jegyzéken szereplő árukat tárolják.



  • Egydimenziós árukiszedésnél a kiszedési zóna korlátozott, csak a kézzel elérhető magasságig terjed (kb. 2,2 m), így ebben a zónában kell elhelyezni a megbontandó rakományokat is.

A kiszedést végző dolgozó munkáját kézi vagy gépi hajtású eszközök is segítik. Ezek az eszközök (pl. kézikocsi) alkalmazásával a gyűjtési folyamat lassú, munkaigényes. A kézzel kigyűjtött áru elszállítására folyamatos működésű anyagmozgató eszközök is használhatóak, ami meggyorsíthatja a folyamatot (pl. görgős v. hevederes szállítópályák)

  • Kétdimenziós árukiszedésnél: a magasabb zónákba a kiszedést végző dolgozót emeli fel a gép, mely lehet kötetlen pályás komissiózó targonca, ill. sínpályán közlekedő komissiózó állványkiszolgáló gép. Itt már magasabb kiszedési magasság érhető el, a dolgozó végzi az áru kivételét és a targonca irányítását is, a komissiózási folyamat pedig gyorsabbá válhat.

  • Az egy és kétdimenziós árukiszedés kombinálható úgy, hogy a kézi erővel, vagy a komissiózó emelőtargoncával kigyűjtött árut az állványok közé telepített szállítószalagra, vagy görgős szállítópályára helyezik, ami az állványok végén lévő gyűjtőszalagra továbbítja a kiszedett árut. Nagy forgalmú raktárakban célszerű ezt a gyorsabb árugyűjtési módot választani.

Az elkülönített komissiózó térben történő árukiszedést többnyire olyan áru-előkészítés előzi meg, amely kedvező hozzáférést biztosít a kigyűjtendő árukhoz. Ennek leggyakrabban használt eszköze a görgős átfutóállvány. Ennek a megoldásnak több előnye is van:



  • Automatikusan biztosítja a Fi-FO elv betartását

  • Elkülönül az áruutánpótlási és kiszedési oldal, nem zavarják egymás munkáját

  • Az árukiszedési útvonalat lerövidíti, mivel az azonos cikkelemek nem az útvonallal párhuzamosan,hanem arra merőlegesen helyezkednek el, így rövidebb távolságon belül nagyobb választék található



2, Dinamikus komissiózás (az áru megy az emberhez)

  • Egységrakományok esetén a rakományokat először az árutároló térből a komissiózó térbe (manipulációs tér), az árukiszedés helyére kell eljuttatni, majd a szükséges árumennyiség kiszedése után a megbontott rakományokat vissza kell szállítani a tárolótérbe. Ezt szakaszos vagy folyamatos működésű anyagmozgató géppel lehet megoldani.

  • Kisebb terjedelmű egyedi áruk, vagy tárolóládákban, gyűjtőcsomagolásokban elhelyezett áruk esetén vízszintes, ill függőleges körforgó állványokat használnak, amelyek a megfelelő függesztéket továbbítják a kiszedőhelyhez


A komissiózási rendszer megválasztásakor először az áruelőkészítés jellegéről kell eldönteni, vagyis arról, hogy az áruelőkészítés statikus vagy dinamikus legyen, azaz a tárolótéren belül, vagy azon kívül komissiózzanak!!!
Tárolótéren belüli komissiózás

Előnyei:

  • Egyszerű az anyagáramlás, az áru már a betárolásakor a komissiózás áruelőkészítő helyére kerül (oda teszik, ahonnan majd kiveszik ha szükség van rá)

  • Nincs szükség emiatt közbenső szállításokra, rakodásokra, anyagmozgatásra (költségmegtakarítás!!)

  • Egyszerű az információáramlás

Hátrányai:

  • Hosszúak a komissiózási útvonalak, így viszonylag kis komissiózási teljesítmény érhető el (lassabb a komissiózás elvégzése)

  • Kedvezőtlen lehet ez a módszer raktártechnikai és szervezési oldalról (pl. csak kis tárolási magasság lehet a könnyebb hozzáférhetőség miatt, kötött helyes áruelrendezésre van szükség a könnyebb tájékozódás miatt stb)


Tárolótéren kívüli komissiózás

Előnyei:

  • Viszonylag nagy komissiózási teljesítmény érhető el vele, főleg ha a komissiózó tér is optimálisan van kialakítva (ahova kiviszik az árut a raktárból)

  • A tárolótér kialakításakor nem kell figyelembe venni a komissiózási szempontokat

Hátrányai:

  • Bonyolult az anyagáramlás (a megbontott tárolási egységeket a komissiózás után vissza kell szállítani a helyükre)

  • Bonyolult az információáramlás

Mivel mindkét rendszernek megvannak az előnyei-hátrányai, ezért a két rendszer közti választást meghatározó tényezőket mérlegelni kell pl. a gép, eszköz, létszámigény és ennek költségei!


3. Mutassa be példákon keresztül a globális azonosítási és kommunikációs szabványok szerepét a termékazonosításban és nyomon követésben! Melyek ezek jellegzetességei? Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!
A rendszerezés valamennyi tudományban jelentkező törekvés.

A rendszerezés tudománya a: klasszifikáció



Az áruk rendezésének célja három féle lehet:

  1. Az optimális készletek zavartalan biztosítása (készletgazdálkodás)

  2. Statisztikai adatszolgáltatás (hazai fogyasztási trendek és nemzetközi összehasonlítás)

  3. Áruazonosítás (az áru származásának pontos megadása és a besorolás).

A kor igényeinek kielégítésére többféle rendszert dolgoztak ki, nincs azonban jelenleg olyan áru nyilvántartási módszer, amely egyidejűleg mindhárom célt ki tudja elégíteni.
Árurendszerezés fajtái:


  • Hagyományos rendszerű

  • Katalógus rendszerű (már nem használják)

  • Kódolásos rendszerű (számítástechnikai köv. szerint)




Hagyományos árurendszerek:

Számítástechnika követelményei szerint:

1. felhasználási cél szerint:

-fogyasztási cikk

- termelőeszköz kereskedelem


EAN = Európai Áruazonosító

Kódrendszer



2. földrajzi eredet szerint:

Pl. tokaji bor, Kínai tea,

kalocsai paprika, Cognac, indiai tea, Skót Whisky, Hollóházi porcelán

(ez a rendszerezési elv kifejezésre

jut az áruk megnevezésében)


ETK = Egységes Termékkód

3. anyag megmunkálási fok szerint:

- nyersanyag

- félkész termék

- késztermék

- hulladék


VTSZ = Kereskedelmi Vámtarifa

Szám


4. speciális elvek szerint:

- gyümölcsöknél méret

- ruházatnál korsze-

- műszaki termékeknél: rűség, stb.

Anyagi tulajdonság szerint: (az áruk kémiai, fizikai, fiziológiai jellemzői alapján) szín, szag, állomány, teljesítmény, képpont stb.

technológiai eljárások szerint (pl. fagyasztott zöldségfélék, tartósított kenyér, kötött-hurkolt termékek, szövetek stb…)



BTO = Belföldi Termékosztályozás

5. Áruszállítás és raktározás módja

szerint:


- szilárd, folyékony, gáz halmazállapotú áruk

- darabáru, ömlesztett áru

- tűzveszélyes és nem gyúlékony áru


CN= Kombinált Nomenklatúra

HR= Harmonizált Rendszer



HS = Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer

UPC= Universal Product Code

PRODCOM= Európai Unió Egységes Iparstatisztikai Termékjegyzéke



Kódolás: egyfajta információ kifejezése egyezményes jelekkel

Jelölése: (többféle módon történhet)

- alfás: a latin ABC ékezet nélküli 26 betűje

- numerikus: arab számok 0.9-ig variációja

- alfanumerikus: betű és szám kombinációja (OCR kód)

- vonalkód: a számítógép nyelvére lefordított sötét és világos vonalakból áll, és

alatta számsor található


A vonalkódok típusai:

- egydimenziós vagy lineáris kódok,

- 2D (kétdimenziós) kódok. Ezek az úgynevezett hordozható adatfájlok, PDF

fájlok (portable data file)


A kódok csoportosítása:

* kereskedelmi kódok: UPC-A, UPC-E

EAN-13, EAN 8,

UPC-EAN kiegészítő


* ipari kódok:CODE 39, CODE 93, CODE 128, interleaved ,12 of 5
* 2D (kétdimenziós) kódok: megjelenését tekintve a következők lehetnek:


  1. azonos szimbólum mint a lineáris kódnál csak más az elrendezése:

CODE 49, CODE 16k, CODABLOCK, PDF 417,

  1. eltérő szimbólum, nem hasonlít a hagyományos vonalkódra:

USD 5 Maxicode, Snowflake, Datacode, Dotcode,

Kétdimenziós vonalkód: lineáris vonalkód (információ kódolására rendelkezésre álló felületnek nemcsak egyik, hanem mindkét irányát felhasználja) mátrixkódolás (a felületet sakktáblaszerűen cellákra osztja és ezek színe hordozza az információt)
EAN = Európai Áruazonosító Kód

kizárólag termékazonosító, megkülönböztető funkcióval rendelkezik és nem csoportosítja a termékeket.


1977 februárjában vezették be Európa 12 tőkés országa által létrehozott EAN-kódrendszert. (EAN: European Article Number, hivatalos neve: Internationál Article Number Association))

Magyarország 1984-ben lépett be az EAN társaságba.

Az EAN rendszer kompatibilis az UPC-vel (Universal Product Code), melyet az USA-ban és Kanadában alkalmaznak

Az EAN kialakításához felhasználták az UCC (Uniform Code Council) elveit és tapasztalatait

Az EAN és az UCC 2005-ben egyesült, ezzel egy globális nemzetközi társaság jött létre. Nevük: EAN/UCC. Közösen létrehozták Globális Adatharmonizációs Hálózatot, a GDSN-t

A GDSN a kereskedelmi partnerek gyors és hatékony adatcseréjét biztosítja. A rendszer internet alapú


Az EAN használatban lévő változatai:

  • EAN 13

  • EAN 8

  • EAN 128




  • EAN: 13 (13 számjegyből álló numerikus kód)

            

Ország gyártó vállalat árucikk kód ellenőrző szám

azonosító kódszáma száma

Az 1.-2.-3. szám: ország azonosító Nemzetközi Termékszámozási

Társaság adja ki és tartja nyilván Brüsszeli központ

adja ki Magyarország azonosítója: 599

4.-5.-6.-7.-8. szám: a gyártóvállalat kódszáma Az EAN iroda adja ki

9.-10.-11.-12. szám az árucikk kódszáma az árut előállító vállalat adja

saját termékeinek



13. szám az ellenőrző szám, melye az adatbevitel helyességének

ellenőrzésére szolgál. Ennek segítségével a hibás adatbevitel

99%-os pontossággal felismerhető.

A kereskedelemben vannak olyan termékek is melyeket a gyártók nem látnak el EAN kóddal. Ilyenek Pl.: zöldség-gyümölcs, kistermelők száraztésztái, sütemények, péksütemények, kenyérfélék stb. Ilyenkor a kereskedelemnek kell megoldania a kódolást. Ezt belső cikkszámozásnak nevezzük

Ezek lehetnek: Rövid kódok, gyors kódok (Velosziti kódok)

Mérlegkódok


M

érlegkód: kialakításánál gyakran kombinálják az ár, a tömeg, a darab stb. jellemzők leolvashatóságával
Belső cikkszámozás Felépítése:

           

A cég egyedi ellenőrző ármező ellenőrző

Jelző- belső szám szám

Száma cikkszám az árra

20-29


lehet

EAN-8 belső cikkszámozás: az országazonosító helyére egy 2-es számot írnak.
Az EAN-8 számkód felépítése
A rövid kód szintén az ország azonosítóval kezdődik és az ellenőrző számmal, végződik.
Leképzése az EAN-13 számokból történik úgy, hogy a cégazonosító szám végéről két, a termékazonosító szám elejéről három nullát hagynak el.


Az EAN viszonylag szűk körű, mert nem tartalmazza:

- melyik gyártási sorozatban készült

- mikor történt a gyártása

- mennyi a termék minőség-megőrzési határideje vagy az eladhatósági határidő

Ismerete
Ezért került kidolgozásra az EAN 128 kódrendszer, amely széles körű információtartalmával képes a teljes logisztikai feladatot kiszolgálni.
Néhány információ melyet tartalmazhat az EAN 128:


  • Szállítási egységek sorszáma

  • Tartalomra utaló számozások (a jelölt egység azonosítója: EAN13, gyártási tételszám, termékvariáns)

  • Keltezések (gyártás napja, csomagolás napja, minőség-megőrzési határidő, fogyaszthatósági határidő)

  • Méretre, mennyiségre vonatkozó adatok (mennyiség db, nettó tömeg, bruttó tömeg)

  • Címzések (EAN helyazonosítóval: áru szállítási címe, feladó címe)



1 ábra

A 1. ábra egy sokoldalú etikettet mutat, amelynek adatai automatikusan olvashatók, ennek következtében a gyártás valamennyi fázisa a végtermékkel bezárólag nyomon követhető.

A szállítási etikett (2. ábra) és a szállítás csomagolási etikett (3. ábra) külön-külön is használható, de egyetlen, általában A/5 méretű ún. ODETTE címkében is kinyomtatható. Erre a megoldásra mutat példát az (4. ábra).

2 ábra


3 ábra

4 ábra

Az etikettek és az ODETTE címkék nyomtatására a kereskedelemben speciális nyomtatók kaphatók. Ezek közül a 5. ábra két különböző típust mutat be.



5 ábra
A kereskedelemben legelterjedtebb a vonalkód alkalmazása.
A vonalkódjel: számjegyet ábrázoló vonal/köz kombinációja

szélesebb és keskenyebb csíkokból és ezeket elválasztó szélesebb vagy keskenyebb üres közökből álló téglalap alapú szimbólumok. Ezek közvetlenül nem értelmezhetők. Információtartalma ezeknek a vonalaknak és közöknek van. Csak gép tudja értelmezni, hibalehetőség minimális, nagyobb távolságból is olvasható, önellenőrzés van.


A kereskedelemben alkalmazott EAN kód a vonalakból és az alatta elhelyezett számkódból áll.

Vonalkódot szinte valamennyi nyomtatási eljárással elő lehet állítani.

A legelterjedtebb az ipari nyomtatás, amikor a vonalkódot együtt nyomtatják a termék csomagolóanyagának többi nyomtatott részével.

Létezik még címke nyomtatás is.


A

vonalkód-címkék előállítása:


  • nyomdai úton

  • professzionális vonalkód-nyomtatókkal

  • informatikai rendszerekben használt sztenderd nyomtatókkal

A GS1 szabványok egységes rendszerének kidolgozására az



EAN (European Article Number)és az

UCC (Uniform Code Council) szervezetek egyesüléséből jött létre 2005-ben az

EPC (Elctronic Product Code) Global szervezet, ami az ellátási lánc

legáltalánosabb kódrendszerét, a



GTS-t (Global Tracebility Standard) dolgozta ki.

A nyílt kereskedelmi láncban résztvevő azonosítók rendszerét az EPC Global

országra kiterjedő országos tagszervezetei (Magyarországon a GS1 Hungary) kezeli.

E szabványhoz számos speciális azonosító tartozik, melyek a következők:



GTIN Globális kereskedelmi áruazonosító szám (Global Trade Item Number)

GLN Globális helyazonosító szám (Global Location Number)

SSCC Szállítási egységek sorszám kódja (Serial Shipping Container Code)

GRAI Globális visszatérő tárgyazonosító szám (Global Returnable Asset

Identifier)

GIAI Globális egyedi tárgyazonosító szám (Global Individual Asset Identifier)

GSRN Globális szolgáltatási kapcsolat szám (Global Service Relation

Number)

GDTI Globális dokumentumtípus azonosító szám (Global Document

TypeIdentifier)
4. Egy munkatársa arra kéri, hogy magyarázza el neki mit jelent a „logisztikai szolgáltató”. Mondjon példákat is! Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!
Egy vállalat a logisztikai tevékenységeket végezheti teljes egészében saját szervezeti keretei között úgy, hogy a feladatokat saját alkalmazottaival látja el. Gyakoribb azonban, hogy bizonyos vagy esetleg teljes logisztikai tevékenységét más szervezetre bízza. A logisztikai tevékenységek elvégzésére szakosodott vállalatokat nevezzük logisztikai szolgáltatóknak.

Fogalma: A logisztikai szolgáltató vállalat olyan külső szolgáltató, amely a megbízó vállalat teljes vagy rész logisztikai feladatát – amelyet hagyományosan szervezeten belül végeznek – teljesíti, átvállalja.

A logisztikai tevékenység kihelyezésének formái:

  1. A vállalat csak egy tevékenységet helyez ki

  2. A vállalat több tevékenységet helyez ki, de más és más szolgáltatókhoz

  3. Több tevékenységet helyez ki egy szolgáltatóhoz

  4. Az összes logisztikai tevékenységet kihelyezi egy szolgáltatóhoz


Igénybevételük indokai:

    1. Segítségükkel a vállalatok csökkenteni tudják a logisztikához kapcsolódó költségeket

    2. Növelni tudják a logisztikai kiszolgálási színvonalat.

    3. A vállalatok egyre inkább csak az alaptevékenységek elvégzésére koncentrálnak. Azokat a tevékenységeket, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységekhez, azokat külső szervezetre bízzák. Ilyen tevékenységnek számít a logisztika is.

    4. Igénybevételükkel csökkenthető a tőkeköltség, hiszen nem kell logisztikai infrastruktúra – beruházásokat megvalósítani ( raktárépítés, járműpark).

    5. Igénybevételüket a logisztika komplexszé válása is indokolja.

      • Ilyen tényezők lehetnek ( melyek bonyolultabbá teszik a log. tevékenységek ellenőrzését):

        • Globalizáció

        • Termékválaszték növekedése

        • Csatornaelaprózódás

A logisztikai szolgáltató tevékenysége két fő részre oszthatók:

  1. Alapszolgáltatások

    • Fuvarozás

    • Fuvarozási szolgáltatások

    • Szállítmányozás

    • Raktározás

    • Információs rendszerek működtetése

    • Elosztás

  1. Érték – hozzáadott szolgáltatások

    • Készletgazdálkodás

    • Komissiózás

    • Címkézés (megjelölés)

    • Visszáru és hulladékkezelés

    • (Újra) csomagolás

    • Selejt kezelése

    • Bizonyos befejező termelési tevékenységek

    • Tanácsadás

A logisztikai szolgáltató központok típusai:

  1. Eszközalapú szolgáltató: Ez a szolgáltató eszközöket tulajdonol (raktár, konténer, járműpark) s ezekkel az eszközökkel végzi szolgáltatásait. Főként fuvarozó és raktározó cégek.

  2. Menedzsment alapú szolgáltató: Nem rendelkezik eszközökkel, hanem a termékáramlás koordinációjához kapcsolódó tudását, információit nyújtja az igénylő számára. Főként a szállítmányozó cégek tartoznak ide.

  3. Integrált szolgáltató: Egyszerre nyújtja mind az eszköz, mind a menedzsment alapú szolgáltatást.. Az integrált szolgáltató által nyújtott szolgáltatások sokkal inkább testre szabható a megbízó igényeinek megfelelően.

A logisztikai szolgáltató léte hozzájárulhat a disztribúció hatékony megvalósításához is, hiszen céljuk a térben kiterjed ellátó és elosztó hálózatok összekötése, logisztika igényeinek összehangolása.
1   2   3   4   5   6   7   8


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət