Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

2. 
   Szállítólevél (száma: B10-70/A/V):
   

3. 
   Készlet átadás-átvételi bizonylat (száma: B. 12-122/V.r.sz.)
   

4. 
   Anyagkivételezési bizonylat (száma: Sz.ny. 12-114/I.r.sz.):
   

5. 
   Áruvisszavételezési bizonylat (száma: B. 11-85 r.sz.)
   

Minden logisztikai tevékenységnek szüksége van valamilyen szintű kereslet – előrejelzésre. Ezt a tevékenységet nem maga a logisztika végzi, hanem hanem például a marketing osztálytól kapja az információkat.

1. 
   Időtáv szerint:
   
   • 
     Rövid táv: Kevesebb, mint hat hónap. Meghatározza a termelés ütemezését, a beszerzést stb.
     
   • 
     Középtáv: Hat hónaptól három évig terjedhet. Meghatározza a raktár- és disztribúciós központok kapacitását stb.
     
   • 
     Hosszútáv: Három évnél hosszabb időszakot ölel fel. Segítséget nyújt a különböző logisztikai létesítmények elhelyezéséről szóló döntésekhez, a logisztikai infrastruktúrába való beruházás szükségességéhez.
     
2. 
   A kereslet - előrejelzés módszertana szerint:
   
   • 
     Kvantitatív módszer: Ezek olyan technikák, melyek főleg statisztikai eszközökkel, a múltbeli eseményeket felhasználva határozzák meg a jövőbeni keresletet. Eszköze: a mozgó átlagolás: A jelenlegi adatokat felhasználva határozza meg a jövőbeni periódus keresletét. Előre rögzített tagszámú átlagot hoz létre, és ez adja meg az előrejelzést.
     
   • 
     Kvalitatív módszer: Ezek olyan technikák, amelyek elsősorban hosszú távra és stratégiai döntésekhez nyújtanak támogatást. Akkor használják, amikor múltbeli adatok korlátozottan állnak rendelkezésre és/vagy a külső (piaci) hatásoknak fontos szerepük van. Alapvetően az emberi tapasztalatokra, véleményekre alapoznak.
     

Az aggregáltság azt jelenti, hogy a változó egyedi keresleteket homogén egységekre redukálva vesszük számba. (Például: ha egy terméket három féle kiszerelésben gyártunk, akkor itt nem foglalkozunk az egyes kiszerelések önálló keresletével, hanem összevontan a háromra együtt készítjük el a tervet).

Információt kaphatunk: az előrejelzésből és a feladott rendelésből

Az aggregált tervből vezethető le az operatív termelési program, melyben már a specifikált végtermék jelenik meg. Azonban a tervezés során nemcsak a végtermék jelenik meg, hanem az azt alkotó elemek részletesen is megjelennek a konkrét gyártási programban. Azért készül el minden egyes alkatrészre vonatkozóan a terv, hogy lássuk, hogy az egyes alkatrészek mennyi idő alatt készülnek el. Összesítve az alkotóelemek aggregált terveit egy időhorizontra, megkapjuk a végtermék előállításához szükséges időtartamot.

• 
  Jelentősége azért van, mert szükséglet kielégítés megvalósulhat:
  
  • 
    Nagyobb mennyiségben, mint a keletkező igény, így felesleges erőforrás lekötés, elfekvő készlet keletkezik.
    
  • 
    Ha kevesebb, mint keletkező igény, akkor a termelésben hiányokhoz majd vevői igény elmaradásához vezet. Ezért fontos, hogy a jelentkező szükségleteket éppen időben pontosan tudjuk kiszolgálni.
    

• 
  Az első input a meghatározott időhorizonton előre definiált periódusokra bontott, a fogyasztói szükségletet biztosító termékek termelési terve, amit a termelés vezérprogramjának, vezértervének nevezünk. Ebben rögzítjük az olyan terméktermelési szükségletet, amelynek keresletét a vállalat a piaci igények alapján határoz meg.
  
• 
  Az MRP második inputja a termék felépülésének leírása, amelyet BOM- nak gyártási anyagjegyzéknek vagy rajzos formában gyártmányfának
  
• 
  Az MRP harmadik inputja a készletállapot nyilvántartása. Az anyagok időbeli felhasználását ennek segítségével lehet nyomon követni. Minden az anyaglistában szereplő termék készletváltozását követnie kell. Itt kell rögzíteni az egyes anyagok beszerzési átfutási idejét, és a saját gyártások időszükségletét.
  

1. 
   Az MRPI rendszer lényege, hogy a felmerülő szükségleteket, annak kielégítését a JIT elvre épülve a késztermék előállítása során megtervezze. Az anyagszükséglet meghatározása után el kell készíteni a termék gyártmányfáját, melyet BOM – nak hívnak.
   
2. 
   BOM: Az anyagjegyzék alapján a termék összetételének, felépülésének leírása vagy rajzos ábrázolása. Megadja, hogy 1 végtermékhez, annak 1 egységéhez milyen részegységre (ami beépül) és mekkora mennyiségben kell a végtermékhez.(ahol A termék jelzi a vezérterméket, B és C pedig azt felépítő alkatrészeket)
   
3. 
   Ezután elkészítjük az MRP táblát, melynek lépései:
   

• 
  Szükség van a termelési vezérterv megadására: A termékek egymáshoz való kapcsolódását mutatja.
  
• 
  Szükség van kiegészítő információkra:
  

• 
  Van e a C termékből raktárkészlet
  
• 
  Mennyi B és C termék rendelési tételnagysága
  
  • 
    Mennyi A terméket szeretnénk előállítani és milyen ütemezésben. ( Az MRP tábla első sora adja meg rá a választ).
    

A tervezés alsó szintjén a feladatok munkahelyekre történő lebontása áll. Középpontjában az ütemezés áll.

Az ütemezés biztosítását sokféle eljárással alakíthatjuk ki. Leggyakoribb a prioritási szabályok és kétgépes műveletek ütemezése.

Prioritási szabályok: A műveletütemezés leggyakoribb módja, Ekkor a sorrendbeállításhoz valamilyen prioritási szabályt állítanak fel.

A leggyakrabban alkalmazott prioritási szabály

• 
  A legrövidebb műveleti idő: Ekkor a feladatok a műveleti idők szerint követik egymást
  

A feladatok elvégzésének ütemezése sok feladat esetén nagyon bonyolult. Két gép esetére az úgynevezett Johnson szabály alkalmazható, amely a rendelések teljesítésének minimális átfutási idejét biztosítja.

1. 
   az igénybevétel jellege szerint megkülönböztetünk:
   
   • 
     fizikai: (mechanikai – klimatikus)
     
   • 
     kémiai
     
   • 
     biológiai igénybevételt
     
2. 
   az igénybevétel fellépési helye szerint megkülönböztetünk
   

• 
  kívülről ható
  
• 
  belülről ható igénybevételt
  

3. 
   az igénybevétel időtartama szerint megkülönböztetünk:
   

• 
  állandóan (hőmérséklet – légnedvesség)
  
• 
  időszakosan ható (egy csomag leesése, rázkódás) igénybevételt
  

• 
  túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet
  
• 
  túl magas vagy túl alacsony relatív légnedvesség
  
• 
  káros sugárzás
  
• 
  levegőben található szilárd részecskék (porképződés)
  
• 
  levegő cseppfolyós alkotóelemei
  
• 
  túl nagy vagy túl kicsi légnyomás
  

• 
  halmaznyomás
  
• 
  egyedi lökések
  
• 
  rázkódás, elmozdulás
  
• 
  hőhatás
  
• 
  légszennyezés
  
• 
  csapadék és nedvesség
  

1. Növényi eredetű élelmiszerek:

• 
  Gabona – malom – tészta – és sütőipari áruk
  
• 
  Édesítőszerek (cukor, méz)
  
• 
  Édesipari áruk(cukorkák, csokoládéfélék, kakaó áruk, kekszek)
  
• 
  Cukrászati áruk (sütemények, fagylaltok,)
  
• 
  Zöldség gyümölcs félék
  
• 
  Tartósított zöldség gyümölcs félék
  

• 
  Tej és tejtermékek
  
• 
  Húsok (nagy – apró vágóállatok, hidegvérű állatok húsa)
  
• 
  Húsipari termékek Töltelékes, darabos áruk, szalonnafélék, konzervek)
  
• 
  Tojás
  
• 
  Étkezési zsírok
  
• 
  Hidegkonyhai készítmények
  

• 
  Italok: alkoholmentes és alkoholtartalmú
  
• 
  Koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea)
  
• 
  Fűszerek ételízesítők, zamatosítók, állományjavítók
  

• 
  Korlátozott az eltarthatósági idejük
  
• 
  Legnagyobb ellenségük a biológiai veszélyek
  
• 
  Fontos betartani a higiéniai előírásokat
  
• 
  Csomagolóanyagok, szállító eszközök és járművek, tiszták, tisztíthatók kell, hogy legyenek
  
• 
  Folyamatosan biztosítani kell az élelmiszer számára az előírt hőmérsékletet
  
• 
  Hőtőlánc betartása
  
• 
  Száraz, szellős, hűvös hely,
  
• 
  Faltól földtől távol (30 – 30 cm)
  
• 
  Árucsoportonként elkülönítve, akár raktáranként is
  

• 
  a tárolóhely legyen hûvös, fagymentes!
  
• 
  hõmérséklet: legjobb plusz 3-5Co között
  
• 
  légnedvesség: legjobb 85-95 % között (plusz 7Co felett már fokozódik a romlás)
  

• 
  Szagváltozás (átható szagú élelmiszerektől vagy vegyi termékektől))
  
• 
  Gombásodás (magas páratartalmú helyen)
  
• 
  E
  
  rjedés (meleg hatására)
  
• 
  Csírázás (hosszú tárolás miatt)
  
• 
  Rothadás (helytelen tárolás, ütődés, nyomódás miatt)
  
• 
  Penészesedés (magas páratartalmú helyen)
  
• 
  Rovarok (higiéniai feltételek be nem tartása következtében)
  
• 
  Rágcsálók (higiéniai feltételek be nem tartása következtében)
  

• 
  Kívülről ható és
  
• 
  Belülről ható igénybevételt (árukárosítást)
  

• 
  Állandó pl.: hőmérséklet és a légnedvesség
  
• 
  Időszakosan ható pl.: csomag leesése a rakodás során, szállítás során fellépő rázkódás, halmaznyomás
  

A klimatikus igénybevétel: levegő hőmérséklete és páratartalma,

napsugárzás,

eső, a szél, a légnyomás, és a

légszennyező anyagok okozzák.

Minél tovább van a csomagolás kitéve ezeknek a hatásoknak, a védelem annál nehezebben valósítható meg.

A gombák, baktériumok, rovarok és rágcsálók elleni védekezés alapja a higiénia,
Minden árunak van egy jellemző optimális tárolási hőmérséklete

A hőmérséklet és a páratartalom összefügg

ERP: Egyensúlyi Relatív Páratartalom ( a termék belső nedvességtartalmát egyensúlyba tartja a tárolótér nedvességtartalmával)

RP: Relatív Páratartalom azt mutatja, hogy a levegőben hány % nedvességtartalom van. (pl. 80 % RP azt jelenti, hogy a maximális érték80 %-a van jelen

- I.lépcső: megakadályozni, hogy bekerüljenek a raktárba.

- II.lépcső: elkerülni az olyan feltételek megteremtését, melyek kedveznek ezen állatok elszaporodásának (pl: piszok, meleg stb)

-III.lépcső: a már elszaporodott kártevők írtása (fertőtlenítés porral, gázzal, ködpermettel

- a rétegvastagság lehetőleg mindenütt azonos legyen. Hasonló megjelenésű árukat lehetőleg

ne tároljuk egymás mellett.

- minden készletfajtát külön fülkében kell tárolni

- egy készletfajtát egyidejűleg csak egy halomból ajánlatos kitermelni

Máglyás tárolás Többnyire értékes, törékenykészletfajtákat pl.: vetőmagokat tárolunk.

Általános szabályai:

- a máglya szabályos építésű legyen. Egy máglyában egyfajta azonos anyagú méretű, minőségű és

korú terméket szabad építeni

- minden rakat legyen jól megközelíthető

A tárolóhely minősége:

Akkor megfelelő, ha tiszta, szagtalan, száraz, hűvös, egyenletes hőmérsékletű, szellőztethető, világos és jól zárt.

Azt kell biztosítani, hogy szagos anyagok ne jussanak a raktárba.

A levegő nedvességtartalma 55-65%, hőmérséklete -2-20°C között maradjon. Mind a relatívtartalom, mind a hőmérséklet változásai lehetőleg lassúak legyenek.

A természetes és mesterséges világításra egyaránt szükség van:

A világítás olyan erősségű legyen, hogy az áruféleségeket jól meg lehessen különböztetni. Nem csak a nyílászáró, hanem a térelválasztó (boksz deszkák) szerkezeteinek is tökéletesen kell zárniuk. A szerkezetnek meg kell felelniük a hatósági tűzállósági bizonyítványoknak.

F

émáruk:

• 
  Szálanyagok
  
• 
  Lemezanyagok
  
• 
  Ipari tömegek
  

• 
  Vasáruk
  
• 
  Színesfémek
  

• 
  Alakjuk meghatározó
  
• 
  Hosszúak
  
• 
  Alakjuk igen változatos
  
• 
  Korrodálódnak
  

• 
  Tárolásnál szállításnál olyan konzolokat kell használni, amelyek lehetővé teszik a hosszú szálak be és kirakodást
  
• 
  Szállításhoz használhatunk kalodákat is (gépi rakodást megkönnyíti)
  
• 
  Lemezáruk tárolása történhet tömbökben vagy lemeztároló állványon, tárolásnál párnafák alkalmazása szükséges
  
• 
  Ipari tömegáruknál egységrakományokat kell alkalmazni
  

Textilipari és bőráruk (különböző megjelenési forma, veszélytényező: a biológiai igénybevétel)