Logisztikai ügyintéző speciális feladatai

A tervezés gazdasági értelemben a jövőre vonatkozó elképzelések számszerű megfogalmazását jelenti. Ezek a számok a jövőben a tevékenységünk alapját jelentik, mivel ezekkel értékeljük azt, hogy mennyire sikerült elképzeléseinket a gyakorlatban megvalósítani. A termelési rendszer irányításának fontos eszköze a tervezés.

1. 
   Just in time elvre épülő (JIT) működési filozófia.
   
2. 
   Optmised Production Technology (OPT), másnéven a korlátok managementje.
   

• 
  E rendszernek számos olyan eleme van, mely eltérő elveket képvisel a hagyományos termelés szervezési felfogástól.
  
• 
  Gyökeresen megváltoztatta a termelési folyamatok szervezésének elveit, a kereslet és kínálat összekapcsolását.
  

• 
  Pazarlás elkerülése. Minden olyan tevékenység mely nem jelent fogyasztó értéknövekedést pazarlásnak tekinthető.
  
• 
  A JIT önmagát egy soha be nem fejezett folyamatnak tekinti, és minden állapot egy másik kedvezőbb állapot elérésének kiindulása.
  
• 
  A hagyományos szemlélet optimalizáló nézőpontját az állandó fejlesztés, javítás váltja fel.
  
• 
  A JIT a készlet nélküli termelést célozza meg, mivel leginkább ott jelentkezik a pazarlás.
  
• 
  A minőséget be kell építeni a termelési folyamat szervezésbe, mivel a termelési folyamatban jön létre.
  
• 
  A termelés megrendelésre gyárt, mivel csak azt termeljünk amire szükség van= pazarlás elkerülése.
  

• 
  Átállási idők minimalizálása
  
• 
  Áttekinthető üzemelrendezés
  
• 
  A munkavállalói aktivitás fejlesztése
  
• 
  Pull rendszer: Mindig azt termel amit a megelőző fázis igényel.
  
• 
  Az anyagáramlás előre meghatározott mennyiségben történik
  
• 
  A teljesítmény bemutatását szolgáló eredménytáblák= munkavállalók motiváltsága miatt.
  
• 
  Kiegyensúlyozottság a termelésirányításban. Az igényeket kis sorozatokban, ismétlődő gyártásban állítják elő.
  

• 
  Az 1980- as évek elején vált ismerté. Kidolgozása Goldratt fizikus nevéhez köthető
  
• 
  Elve, hogy a rendszer működését korlátok szablyák meg és a feladat ezeknek a korlátoknak a hatékony kezelése. Pl. a legkisebb kapacitású gép a termelésben.
  
• 
  A korlátok lehetnek külső erőforrások, piaci lehetőségek.
  
• 
  Az OPT érdeme, hogy felismerte, hogy a rendszerekben helyi optimumok érvényesülnek.
  

1. 
   A termelési folyamatokban az áramlásokat kell kiegyensúlyozni és nem a kapacitásokat.
   
2. 
   A nem szűk keresztmetszetek kihasználását a korlátok szabják meg ezen felüli felhasználás már pazarlás.
   
3. 
   Az aktivitás nem azonos a hasznosítással. A hagyományos rendszerek a kapacitáskihasználás erőltetik, pedig csak azt kell termelni, ami értékesíthető.
   
4. 
   A szűk keresztmetszetek vesztesége a rendszer vesztesége.
   
5. 
   A nem szűk keresztmetszeten elért nyereségnek nincs tényleges haszna
   
6. 
   A szállítási sorozatnagyságok nem egyenlők a gyártási sorozatnagysággal.
   
7. 
   A termelési sorozatnagyságok változók és nem fixek.
   
8. 
   Az összes korlát együttes figyelembevételével érhető el a gyártás ütemezése
   
9. 
   A szűk keresztmetszetet befolyásolja az átfutási idő és a készlet.
   

1. 
   folyamatrendszerű gyártás
   
2. 
   műhelyrendszerű gyártás
   
3. 
   csoportos gyártás
   
4. 
   helyhez kötött gyártási rendszer
   

• 
  A munkahelyek és munkaműveletek szigorú sorrendben helyezkednek el és rendszeres kapcsolat van közöttük
  
• 
  Folyamatos működésű anyagmozgatási rendszerek
  
• 
  Az anyagmozgató rendszernek a munkadarabok folyamatos vagy ütemes előrehaladását kell biztosítani.
  

• 
  Egy műhelyben több azonos technológiai művelet elvégzésére alkalmas gépet helyeznek el
  
• 
  A műveletek sorrendje adott, de a munkahelyek kapcsolatai nem szabályozottak
  
• 
  Egyedi és kis sorozatú gyártás esetén előnyös
  
• 
  Nem folyamatos a termékáramlás
  
• 
  Szakaszos és folyamatos működésű anyagmozgató gépek.
  

• 
  Az egy termék előállításához szükséges technológiai műveleteket egy területre vonják össze.
  
• 
  A munkahelyek egyes csoportjai között folyamatos áruáramlás van.
  

A vállalat által nyújtott kiszolgálási színvonal közvetlenül hat a teljes fogyasztói elégedettségre, a piaci részesedésre, a logisztikai költségekre, valamint a jövedelmezőségre.

1. 
   A rendelési ciklusidő: Azt mutatja meg, hogy a rendelés feladásától a leszállításig mennyi idő telt el. Mérése időegységben történik (nap, óra).
   
2. 
   Időbeli pontosság: Azt méri, hogy a rendelések hány százaléka kerül időben leszállításra. Mérése százalékos formában történik
   
3. 
   A szállítás időbeli megbízhatósága: Amely arra vonatkozik, hogy az ígért szállítási időhöz képest mennyi a korábbi és/vagy a későbbi szállítás. Ez esetben az átlagtól való eltérést vizsgáljuk(szórást)
   
4. 
   A készlet rendelkezésre állás: Azt mutatja meg, hogy a rendelések hány százaléka teljesíthető azonnal készletről. Mérése százalékos formában történik vagy a rendelések száma alapján vagy a termékek száma alapján.
   
5. 
   Készlethiány: Melyet időegységben, mennyiségben vagy gyakoriságban lehet meghatározni.
   
6. 
   Mennyiségi pontosság: Azt mutatja, hogy az előre meghatározott mennyiséget milyen szinten teljesítette a vállalkozás. Mérése százalékos formában történik.
   
7. 
   Üzemzavar kezelése: Azaz a logisztikai rendszerben bekövetkezett hibák hatékony és időben történő kijavítása. Például: téves számlák javítása. Mérése: A hiba észlelése és javítása között eltelt idő
   
8. 
   Rendelési információ: Minden olyan információ nyújtása vevő számára, amely a rendeléssel kapcsolatos. Például készlethelyzet, várható beérkezés. Mérése információnyújtás minősége, gyorsasága alapján.
   
9. 
   A logisztikai rendszer rugalmassága: A vállalat képessége arra, hogy hogyan tud reagálni a speciális igényekre. Mérése időegységben történik (óra).
   
10. 
    Az értékesítés utáni szolgáltatás: A hatékony és időben történő terméktámogatásra vonatkozik. Ide tartozik a vevői reklamáció, garancia, javítás.
    
11. 
    A dokumentáció minősége: Egyrészt a számlázásra vonatkozó tevékenységre, másrészt a rendelés lebonyolítására vonatkozik.
    

• 
  A disztribúció a vállalat értékesítési rendszeréhez kapcsolódik
  
• 
  Azt az együttműködést értjük rajta, melyben a szervezetek a piaci mechanizmus érdekében cooperálnak: termék vagy szolgáltatás eljut a végső fogyasztóhoz
  
• 
  Hálózat formájában is működtethető, a készletezési pontok megléte határozza meg a hálózat kialakítását
  
• 
  Az értékesítés tárgyától függően eltérő igények merülnek fel a disztribúciós hálózat kialakítására vonatkozóan
  
• 
  A szolgáltatások többsége helyben elfogyasztható (fodrász), de léteznek értékesítési csatornán keresztül igénybevehető szolgáltatások is (telefonos lelki segély szolgálat)
  
• 
  Termék esetén a teljes fizikai eljuttatás a fogyasztóig integrált feladatot jelen
  

1. 
   Közvetett (lépcsős) rendszer: Ebben az esetben az elosztás legalább egy készletezési pont közbeiktatásával valósul meg. Készletezési pont lehet: átrakó raktár vagy raktár
   

• 
  Előnye:
  

• 
  A tranzakciók száma csökkenthető
  
• 
  Regionális raktár alkalmazásával a termelőktől összegyűjthető a késztermék. Pl. vegyi áru, csokoládé.
  

• 
  Elosztó létesítmény: Sok forrásból gyűjtjük össze a készleteket és itt szortírozzuk szét a vevői igényeknek megfelelően.
  
• 
  Konszolidációs raktár: Különböző földrajzi helyen elhelyezkedő termelő vállalatok a késztermékeiket egy központi raktárba gyűjtik össze, s itt alakítják ki a vevői igényeknek megfelelő választékot.
  
• 
  Vegyes (kombinált) raktár: Vagy az üzem nem igényel speciális raktár létesítést vagy nem áll rendelkezésre elegendő tárolóhely, ezért sokszor készletezési pontként bérraktározásra van szükség.
  

2. 
   Közvetlen lépcsős rendszer: Direct módon, azaz készletezési pont nélkül valósul meg az áruk eljuttatása a termelőktől a végső fogyasztókig.
   

• 
  Előnye:
  
  • 
    A késedelmes szállítások csökkenthetők
    
  • 
    Készletezési költség csökkenthető
    
  • 
    Anyagmozgatási idő irányítható
    
  • 
    Kisebb számú a vevő kör így jó kapcsolattal maximális vevői elégedettséget tudunk elérni.
    
• 
  Hátránya:
  

• 
  Magasak a szállítási költségek
  

3. 
   Rugalmas rendszer: A közvetlen és közvetett rendszer előnyeit egyesíti
   
   • 
     2 típusa van:
     
     • 
       Szükséghelyzeti: Ekkor valamilyen okból a közvetett raktárból nem lehet kielégíteni a vevői igényt, hanem közvetlenül juttatják el az árut a vevőhöz
       
     • 
       Rutinszerű: Ebben a rendszerben meghatározott elvek alapján közvetett és közvetlen elvek is megvalósulnak.
       

• 
  Elsődleges csatornatagok: Azok a szervezetek akiknek a birtokába kerülnek a készletek és felvállalják az ehhez kapcsolódó pénzügyi kockázatokat. Ide tartoznak a termelők, nagykereskedők, kiskereskedők.
  
• 
  Szakosodott (specializált) csatornatagok: Azok a szervezetek akiknek tulajdonába ugyan nem kerülnek készletek, de az elsődleges csatornatagoknak alapvető szolgáltatásokat nyújtanak díj ellenében. Ide soroljuk a logisztikai szolgáltatókat(fuvarozók), pénzügyi szolgáltatók (bank), információszolgáltatók ( piackutatók).
  

A rendszer kialakítása működtetése szempontjából figyelembe kell venni a logisztikai költségeket. Cél a kialakításnál, hogy minél alacsonyabb költségek mellett működjön. Ugyanakkor a vevői kiszolgálás színvonala ne csökkenjen.

Az alapvető cél a minél magasabb kiszolgálási színvonal nyújtása a lehető legalacsonyabb költségek mellett. Ez azonban csak megfelelő disztribúciós hálózat kialakításával valósítható meg. Valamint törekednünk kell a vevők elemzésére és vevőkör fenntartására.
8. Vállalatánál Ön is közreműködik az ERP rendszer kiépítésében Az Ön feladatai a logisztikai információs rendszer kialakításához kötődnek. Melyek a logisztikai rendszer főbb területei, amelynél szükséges lehet az informatikai támogatás megoldása? Milyen adatok gyűjtésére és kezelésére van szükség az egyes területekhez kapcsolódóan? Melyek a logisztikai információs rendszer főbb adatállományai? Ismertesse a mellékelt idegen nyelvű dokumentum tartalmát!
ERP=Vállalati erőforrások tervezése.

Az ERP egy integrált vállalatirányítási rendszer

Elsődleges feladata az integráció

• 
  Belső: A vállalaton belül támogatja a koordináció, kooperációt
  
• 
  Külső: A vállalat és környezete (szállítók, vevők) közötti információs kapcsolatokon keresztül segíti elő az együttműködést.
  

1. 
   Műszaki adatállomány: Az MRP II(gyártási erőforrás tervezése) rendszer középpontjában a termék felépítésével, gyártásával és a terméket felépítő anyagokkal kapcsolatos adatállományokat műszaki adatoknak nevezzük. Ilyen lehet: gyártási útvonal leírás, tervezési termékstruktúra leírás.
   

• 
  Ezen belül van:
  
  • 
    Tétel törzsadatok: Az állomány valamennyi, a vállalat kezelésében lévő anyag minden olyan ismérvét tartalmazza, amely tartósan jellemzi az illető cikket. Például: műszaki, gazdasági jellegű adatok.
    
  • 
    Anyagválaszték állomány: A vásárolt anyag műszaki és beszerzési adatait tartalmazza.
    
  • 
    Gyártási termékstruktúra leírás: A terméket felépítő szerelvények, alszerelvények, alkatrészek, alapanyagok közötti kapcsolatok leírása, megadva az egymásba épülő egységek fajlagos mennyiségét.
    
  • 
    Gyártási útvonal leírás: Az egyes szerelvények, alkatrészek előállításával kapcsolatos adatokat tartalmazza. Megadja az előállításhoz szükséges műveleteket. Megadja az egyes műveletek munkaidejét is.
    

2. 
   A készletgazdálkodás adatállományai: A logisztikai láncban lévő készletek követése, nyílvántartása fontos információ forrása mind a termeléstervezésnek mind a vállalati gazdálkodásnak.
   

• 
  Készletadatok: Rendszerint raktárankénti részletezettségben egy adott időpontban készleten lévő anyagok, alkatrészek mennyiségét tartalmazzák természetes mértékegységben és értékben kifejezve.
  
• 
  Készletmozgási adatok: A készletek nagyságát módosító tranzakciók mozgását írják le.
  

3. 
   A beszerzési alrendszer adatállományai: Az adatok nagyobb részének forrása a vállalati környezet.
   
   • 
     Szállítói törzsadatok állománya: A vállalattal kapcsolatban álló és a potenciális szállítók törzsadatait tartalmazza. A név, cím, intézmény, vállalkozási forma mellett magába foglalja azoknak az ügyintézőknek, vezetőknek a nevét akikkel a beszerzés valamely fázisában kapcsolatba kerülnek.
     
   • 
     Szállítói rendelések adatállománya: Feladata a rendelési folyamat szakaszai során az egyes rendeléseket érintő tranzakciók követése, a rendelés teljes életciklusa során, az igénytől a számla ellenőrzéséig. Minden a rendelés tartalmára és állapotára vonatkozó adatot tartalmaz.
     
   • 
     Beszerzési árak adatállománya: Az állomány a szállítói árakat tartalmazza, minden, az árat érintő szállítói kondícióval együtt.
     
4. 
   Az értékesítési alrendszer adatállományai: Az értékesítés alrendszere a külső logisztikai lánc másik részét képezi. Feladata a vevői igények és a vevő rendelések kezelése, valamint a késztermékek eljuttatása a fogyasztókhoz.
   
   • 
     Vevői törzsadatok: A vállalattal kapcsolatban álló és a potenciális vevők törzsadatait tartalmazza, amelyek alapján a vevők azonosíthatók és elérhetők. Pl: cím, telefon)
     
   • 
     Vevői rendelések adatállománya: Feladata az egyes rendeléseket érintő tranzakciók követése a rendelés teljes életciklusa során, az igénytől a számla kibocsátásáig. Minden a rendelés tartalmára és állapotára vonatkozó adatot tartalmaz.
     

1. 
   jelérzékelés
   
2. 
   érzékelt jel átalakítása
   
3. 
   átalakított jelek feldolgozása
   

A vonalkód rendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását. Ezt a megvalósító rendszert a nemzetközi gyakorlatban EPOSZ rendszernek nevezzük.

• 
  Az áru árát
  
• 
  Fizetendő összeget
  
• 
  Pénztárgép blokkot készít
  
• 
  Megmutatja a raktárkészletet
  

Feladata: a vonalkód-címkén kódolt jelek érzékelése, további feldolgozása,

tárolása, átalakítása,

Típusai:

• 
  fényceruza (alkalmazott fényforrás, a lézer vagy LED, amely látható vagy infravörös fényt bocsát ki)
  
• 
  CCD olvasó (a legjobb megoldást adja a vonalkód teljes felület-
  

• 
  Lézerolvasók (mozgó és álló tárgy kódja is leolvasható vele,
  

• 
  Kézi olvasók
  
• 
  Fix telepítésű olvasók
  
• 
  Résolvasók
  
• 
  Vonalkód-olvasós adatgyűjtők
  

Az EAN Társaság legfontosabb ajánlásai a kód elhelyezésére:

- a csomagolás természetes talpára kell elhelyezni,

- ha a csomagolás valamelyik oldalára kerül, akkor az adott oldalnak a bal alsó sarkában helyezzük el

- ha a termék talpára nem nyomtatható, akkor a hátoldalon kell elhelyezni

- hengeres csomagolás esetén a a vonalak merőlegesek legyenek

- konzervdobozon a körbefutó feliratozáson legyen

- palackoknál a hátsó címkére tegyük, ha ez nincs, akkor a főcímke alján balra

- tubusoknál a tubus végén

- tasakokon, nem alaktartó csomagoláson, pedig a leglaposabb helyen

(A csomagolás főoldalára csak a legvégső esetben kerülhet vonalkód)