HatáRÁTLÉPÉsek a doktoriskolák III nemzetközi konferenciája, Kolozsvár, 2010. augusztus 26–27. Szerkesztették: Dobos István Bene Sándor
|
|  Yüklə 4.51 Mb.
|
| 820 Hans-Georg GADAMER, Épületek és képek olvasása, ford.: LOBOCZKY János = Uő., A szép aktualitása, Bp., T-Twins, 1994, 157-158. 821 Hans-Georg GADAMER, i.m. 167-168. 822 FEHÉR M. István, „A tiszta önmegismerés az abszolút máslétben, ez az éter mint olyan...” = Identitás és kulturális idegenség, szerk. BEDNANICS Gábor, KÉKESI Zoltán, KULCSÁR Szabó Ernő, Bp., Osiris, 2003, 25. 823 Az európai helyszíneken játszódó írásokban (pl. 21. Gyilkos születik, 5. Christo Morto, 8. Fenn az Akropoliszon) egyfajta közvetített befogadást tesz lehetővé az omnipotens narrátor, aki időnként jelöletlenül felveszi a szereplő (befogadó) nézőpontját is, időnként pedig (sokszor fiktív) művészettörténeti részekkel tagolja a szöveget. A távol-keleti témájú írásoknál (melyek nem képezik tárgyát jelen írásnak) ezzel szemben inkább maga a műalkotás illetve a műalkotásként szemlélt tárgy kerül bemutatásra, közvetlenül a narrátor által. 825 KRASZNAHORKAI, i. m., 114–115. 826 KRASZNAHORKAI, i.m., 115, 122. 827 KRASZNAHORKAI, i.m., 123. 828 BOLDIZSÁR Ildikó, Varázslás és fogyókúra, 164. 829 BOLDIZSÁR, i. m., 173. 831 MAÁR, i. m., 25. o. 832 Wolfgang ISER, A fiktív és az imaginárius, 23. 833 Ld. még: Prózafordulat, szerk. GYÖRFFY Miklós, KELEMEN Pál, PALKÓ Gábor, Kijárat Kiadó, Bp., 2008. 834 SZIJJ Ferenc, Szuromberek királyfi c. meséjében megfigyelhető, hogy Szuromberek királyfit nem csak a próbatételek lassítják céljának elérésében, hanem a társai is, akik hajlamosak az elbeszélésre és a felesleges kotnyeleskedésre. 835 LOVÁSZ Andrea, A meseregény kora, 194. 836 Uo., 195. 837 Uo., 196. 838 Lovász Andrea itt példának hozza fel Szijj Szuromberek királyfiját, melyet a kritikusok, mesekutatók, pszichológusok feltétel nélkül üdvözöltek, ugyanakkor alig fogy a boltokban. 839 Pl. DARVASI László, A könyvmutatványosok legendája; HÁY János: Dzsigerdilen: A szív gyönyörűsége stb. 840 LOVÁSZ, i.m., 198. 841 SZIJJ, i. m., 5. 842 Uo., 5. 843 Uo. 6. 844 Uo., 70. 845 Uo., 235. 846 Uo., 8. 847 Uo., 35. 848 Uo., 38. 849 SZIJJ Ferenc, Zöldség Anna és a beszélő póniló, 5. 850 Uo., 8. 851 Uo., 29. 852 Uo., 8. 853 Uo., 44. 854 Uo., 9. 855 Uo., 100. 856 Uo., 105. 857 BOLDIZSÁR Ildikó, Az új évezred mesehősei = Mesepoétika, 127. 858 Uo., 106. o. 859 Hans BELTING, Kép – antropológia: Képtudományi vázlatok, ford.: Kelemen Pál, Bp., Kijárat Kiadó, 2007, (Spatium) 860 W.J.T. MITCHELL: Mi a kép? = W.J.T. MITCHELL, A képek politikája, válogatott írásai. szerk.: Szőnyi György Endre – Szauter Dóra, Szeged, 2008, (24). 861 Gottfried BOEHM, A képleírás = Narratívák I., szerk. Thomka Beáta, Bp., Kijárat Kiadó, 1998. 862 Roland BARTHES, Világoskamra, Bp., Európa, 1985. 863 Souvenir de Pesth = KRÚDY Gyula, A szerelmi bűvészinas: Válogatott elbeszélések 1909–1912, szerk. BARTA András, Bp., Magvető Kiadó, 1960, 305. 864 Uo., 307–308. 865 Uo., 308. 866 Ford. SZÉCSÉNYI Endre =Kép fenomén valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat Kiadó, 1997, 367. 867 Idézve: SZIGETI Csaba, Lábjegyzetek egy lábjegyzetelt palimpszesztushoz, Jelenkor, 11 (1993), 893. 868 Uo., 893. 869 H. Nagy Péter szerint hagyomány csak újraírt formában létezik, a mindenkori jelen a maga horizontjáról újraírja a múltat. H. NAGY Péter, Az „újraírt” hagyomány kontinuitása Kovács András Ferenc: Költözködés; Lelkem kockán pörgetem, Alföld, 12 (1994), 76–80. Keresztury Tibor a visszautalással ellentétben az integrálás módját, a szövegben rejlő játéklehetőséget emeli ki. KERESZTURY Tibor, „Versreneszánsz közeleg”: Vázlat Kovács András Ferenc költészetéről = Csipesszel a lángot: Tanulmányok a legújabb magyar irodalomról, szerk., KÁROLYI Csaba, Bp., Nappali Ház, 1994, 71–75. Kulcsár Szabó Ernő szerint a textualitásnak megjelenített formái, nem tüntetik el a formák történetiségét, hanem a rajtuk keresztül való költészeti memória kultúrateremtő funkcióját hangsúlyozzák. KULCSÁR SZABÓ Ernő, Poesis memoriae: A lírai mnemotechnika és a kulturális emlékezet. Kovács András Ferenc pályakezdése = UŐ, Szöveg, medialitás, filológia: Költészettörténet és kulturalitás a modernségben, Bp., Akadémiai, 2004, 245–268. Szigeti Csaba a hagyomány szándékának egyidejűségét vallja, vagyis szerinte mindkét szöveg feloldódik a köztes állapotban, és a jelentés a láthatatlanul finom harmadik. SZIGETI Csaba, Lábjegyzetek egy lábjegyzetelt palimpszesztushoz, i.m., 893. 870 Kulcsár Szabó Ernő szerint az intertextuális viszonylatok esetében a közlés tulajdonképpeni alanya nem a lírai én, hanem maga a nyelv. KULCSÁR SZABÓ Ernő, i.m., 249. Kulcsár–Szabó Zoltán szerint dezinvidualizált költészetről van szó, a versalkotás jelölten eloldja a versbeszédet a beszélőtől. KULCSÁR–SZABÓ Zoltán, A líra (olvasás) lehetőségei a ’90-es években: „Hangok, jelek” Kovács András Ferencről, = K.–Sz. Z., Az olvasás lehetőségei, Bp., JAK–Kijárat, 1997, 134–145. Keresztury Tibor szerint a szövegstruktúra a szubjektumképző, a lírai én státusa rögzítetlen és a vallomásos kifejezésmódtól is tartózkodik a költő. KERESZTURY Tibor, i. m., 71–75.H. Nagy Péter a versben beszélő alany viszonylagosításáról beszél, úgy, hogy a szavak láthatatlanná teszik az alanyi személyességet. H. NAGY Péter, i. m., 76–80. 871 KOVÁCS András Ferenc, Madonna Gyermekkel, Kompletórium, Pécs, Jelenkor Kiadó, 2000, 175. 872 KULCSÁR SZABÓ Ernő, i. m., 248. 873 KULCSÁR SZABÓ Ernő, Intertextualitás és a szöveg identitása = UŐ, Az olvasás lehetőségei, Bp., JAK–Kijárat, 1997, 5–13. 874 A szobor és az azt megidéző vers kapcsolatának lebontásában Kibédi Varga Áron rendszertani besorolására támaszkodom, ami ugyanakkor, mint a szakirodalom nagy része kép és szó kapcsolatát jelöli, de részlegesen tartalmaz kapcsolódási pontokat más műfajokkal is. KIBÉDI VARGA Áron, A szó–és–kép viszonyok leírásának ismérvei, ford., SOMLYÓ Bálint = Kép, fenomén, valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat Kiadó, 1997, 300–320. 875 W.J.T. MITCHEL, Az ekphraszisz és a másik, ford., MILIÁN Orsolya = A képek politikája, szerk., SZŐNYI György Endre, SZAUTER Dóra, Szeged, JATEPress 2008, (Ikonológia és Műértelmezés 13) 193–223. 876 Peter KRÜGER, Bevezetés a művészettörténeti elbeszéléskutatásba: a festészet és a költészet határai, ford., RÓZSAHEGYI Edit = Narratívák I. Képleírás, képi elbeszélés, vál., szerk., a szöveget gondozta, THOMKA Beáta, Bp. Kijárat, 1998, 95–116. 877 Hans Georg GADAMER, „A végbemenés időbelisége az olvasás időszerkezetében pontosítja magát. Az olvasás vonatkozzék akár írásra akár képre, egy belső összefüggést hív elő, artikulál.” Hans Georg GADAMER, A kép és a szó művészete = Kép fenomén valóság, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Kijárat, 1997, 281. 878 W.J.T. MITCHEL, i. m., 367. 879 KIBÉDI VARGA Áron, Szöveg és illusztráció = UŐ, Szavak, világok, Pécs, Jelenkor Kiadó, 1998. 880„A vizuális művészetek megidézése (...) a nyelv olyan formális mintákká való alakításának is metaforája, amelyek a nyelv temporalitásának mozgását egy térbeli, formális elrendezéssé ‘merevítik’” Murray Krieger gondolatát idézi W.J.T. MITCHEL. i. m. 196. 881 KIBÉDI VARGA Áron, A realizmus alakzatai (Zeuxisztól Warholig), ford., HÁZAS Nikoletta = Az irodalom elméletei IV. szerk., THOMKA Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 131–148. 882 W. J.T. MITCHEL, Az ekphraszisz és a másik, uo., 193–223. 884 W. J. T. MITCHEL, Tér és idő: Lessing Laookónja és a műfajok politikája, ford., HORVÁTH Gyöngyvér, id. kiad., 99–117. 885 Gottfried BOEHM, A képleírás: A kép és nyelv határairól, ford., RÓZSAHEGYI Edit = Narratívák I. Képleírás, képi elbeszélés, vál., szerk., a szöveget gondozta THOMKA BEÁTA, Bp. Kijárat, 1998, 19–37. 886 Uo., 19–37. 887 Idézve: „A képet mint vizuálisan jelenlévőt a rá jellemző ikonikus különbözőség felől fogjuk fel, és ezt nyelvi hatáskontrasztként utánozzuk.” Uo., 32. 888 K. Weil – G. BRANDT, Michelangelo’s Pietà for the Capella del Re di Francia = Michelangelo: Selected scholarship in English, ed., W. E. WALLLACE, London, 1995, 217–235. 889 W. E. WALLLACE, Michelangelo’s Rome Pietà: Altarpiece or Grave Memorial? = Michelangelo: Selected scholarship in English, ed. cit., 261–273. 890 A továbbiakban a szoborcsoportra vonatkoztatott észrevételek forrása. Ivana VRANIC, Michelangelo’s Rondanini Pietà: Materiality, Temporality and Transubstantion, http://bronwenwilson.com/MaterialityNude.pdf 891 Kulcsár–Szabó Zoltán szerint „A szövegben ott van a lírai én(ek) jele, ám igazából nem ő(k) szólal(nak) meg mint szerző(k) (akiktől a szöveg származik): sokkal inkább – és főként az idézetek közvetítettsége, áttételessége, illetve a „megidézett” szerzők távoli nyelvébe „oltott” más nyelvek miatt – csak „hangokról” lehet beszélni e versek kapcsán, vagyis az olvasónak le kell mondania a versszöveg „eredetének” pontos ismeretéről (ezt már a sokrétű utalásszerkezet is kikényszeríti), másrészt el kell választania a (mindenkori) lírai ént a szerzőtől...” KULCSÁR–SZABÓ Zoltán, i. m., 141. * Adorján Viktornak a konferencián elhangzott előadása a színházművészet területén is fontossá vált nyelvészeti kérdésre kívánt figyelmet irányítani. Ezért problémafelvető jellegének megőrzésével az eredeti, esszéisztikus formában közöljük; az itt röviden érintett színházelméleti vonatkozások tekintetében ld. a szerző A szegény színház felé című tanulmányát (Theatron, 7 [2008. ősz-tél], „A szegény színház felé” c. tematikus szám), amely magát a jelenséget s annak kontextusait az elvárható alapossággal tárgyalja. (A Szerkesztők) 892 http://meszotar.hu/keres/improvizáció 893 WELLS, 1997, 5 894 BLACK, 2002, 2-3 895 PERSSON, 2003, 12 896 Id., 16, 17. 897 KELLNER, 1995,2–3 898 KELLNER, 1995, 64–67 899 BLACK, 2002, 6–8. * A szerző megköszöni a Nemzeti Kulturális Alap Táncszakmai Kollégiuma anyagi és eszmei támogatását, mellyel alapjaiban tette lehetővé ezen szöveg létrejöttét. 900 http://www.renyiandras.hu/index.php/a-suly-nehezsege/a-test-nelkluei-tanc-eszmenye (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 901 P. MÜLLER Péter, Test és teatralitás, Balassi Kiadó Bp., 2009. 902 Erin BRANNIGAN, Dancefilm: Choreography and the Moving Image, Oxford University Press, Oxford, 2010. 903 http://www.mirfestival.gr/en/mirssion.html (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 904 http://www.dancefilms.org/ (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 906 „A Szertartás átváltozott időben (Ritual in Transfigured Time, 1946.) a táncfilmek technikáját és a pszichodrámák narratív technikáját ötvözi.” 907 http://www.oup.com/us/companion.websites/9780195367249/?view=usa (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 908 http://www.remeny.org/node/74 (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 909 Maurice MERLEAU-PONTY: A szem és a szellem. In: Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika. Szerk.: BACSÓ Béla. Ford.: VAJDOVICH Györgyi, MOLDVAY Tamás. Kijárat Budapest 2002. p. 60. 910 http://www.c3.hu/~prophil/profi993/WALDEN.html (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 912 Martin HEIDEGGER, „A művészet és a tér” = UŐ, „...költőien lakozik az ember...”: Válogatott írások, szerk. Pongrácz Tibor, T-Twins-Pompeji, Bp.–Szeged, 1994. 913 Gilles DELEUZE, A mozgás-kép: Film 1, Osiris Kiadó, Bp., 2001. 914 http://blogs.myspace.com/index.cfm?fuseaction=blog.view&friendId=308291712&blogId=366762272 (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 915 http://www.laban.org/home/publications/discourses_in_dance/essays.phtml (utolsó letöltés: 2010.11.02.) 916 Vaszilij KANDINSZKIJ, A szellemiség a művészetben, Corvina Kiadó, Bp., 1987. |