HatáRÁTLÉPÉsek a doktoriskolák III nemzetközi konferenciája, Kolozsvár, 2010. augusztus 26–27. Szerkesztették: Dobos István Bene Sándor

198 UŐ, Fejezetek Mártonfi József erdélyi püspök (1746-1815) életrajzából, Bp., METEM, 2009.

199 SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái, VIII, Bp., 1902, 758.

200 VASS József, Mártonfy József, püspök, Vasárnapi Újság, 1858, 8, 85-86.

201 JAKAB Elek, A cenzúra története Erdélyben, Figyelő, 1881, 174.

202 GYÖRGY Lajos, Fejezetek Mártonfi József erdélyi püspök (1746-1815) életrajzából, Bp., METEM, 2009, 159.

203 A tanulmányban felhasznált forrásanyagok egy része a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban (a továbbiakban: GyÉL) található meg György Lajos hagyatékában (jelzete: VI. 11/B/1. doboz) átiratok formájában. Ezeket vetettem össze az ugyanabban a Levéltárban található eredeti kéziratokkal.

204 Vö. SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái, I, Bp., 1891, 870; GYÖRGY, i.m., 82.

205 Vö. SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái, III, Bp., 1894, 759; GYÖRGY, i.m., 87.

206 GYÖRGY, i.m., 89.

207 GYÖRGY, i.m., 62-63. – A szóban forgó levelet sajnos már nem találtam meg a GyÉL-ben. A szerző jegyzete alapján a Prot. Ep. 1776. 365. szám alatt kellene lennie.

208 Uő, i.m., 101. – Ez a levél sincs már meg. György jelzete: Pp. Levt. 205-1776.

209 „...Martinus Szilagyi cum reliquis individuis hucusque in subsidium vocatis non sufficiant, quo in casu Patri Mártonffi, qui aliunde moderna destinatione sua vix continue occupabitur & ob majus, quod e fundo Societatis percipit, salarium, publico quoque utilia servitia praestare tenetur, nonullorum librorum revisio concredi, imo, si necessarium invenerit, etiam P. Andreas Liszi, qui juxta superius citatam relationem Marus Vásárhelyinum ad docendam poesim, et Rhetoricam destinatus fuit, ast donec juventus illuc concurrens grammaticam & syntaxim recenter introductam absolvet, professuram auspicari non potest, Cibinium in subsidium laborum, ad tempus vocari poterit, de factis dispositionibus, aut aliis praemissum in finem surrogandis adminiculis vero Fidelitas Vestra horsum referet.” – A levél nincs meg csak a György Lajos hagyatékában átirat formájában, az eredeti, aminek a jelzete Pp. Levt., 81-1777 volt, hiányzik.

210 GyÉL, György Lajos hagyatéka. VI. 11/B/1.

211 Ezt mondatot, amely megvédte Mártonfit a királynő azon feltételezése ellen, mintha 500 ft-os fizetéséért semmit sem csinálna, a püspök fogalmazványából törölte. – György Lajos megjegyzése. GyÉL, György Lajos hagyatéka. VI./11/b/1.

212 Ez a levél is csak átiratban van meg. Jelzete GyÉL, Prot. Ep. 1777. 219. l. 727.

213 GyÉL, Pp. Levt. 140-1770.

214 JAKAB, i.m., 169.

215 Szilágyi Márton a pozsonyi cenzúrai hivatalhoz ment át, Grieb pedig eltűnt szó nélkül. Vö. GYÖRGY, i.m., 159.

216 GYÉL, Pp. Levt. 1779, 299 és Prot. Episc. 163.

217 György Lajos megjegyzi, hogy a rendelet eredetijét nem ismerjük, de az általa megjelölt Commissio jegyző­könyve, aminek a jelzete Pp. Levt. 1065-1784 is hiányzik. Vö. GYÖRGY, i.m. 117.

218 Calendarium Titulare et Historicum Magni Principatus Transylvaniae eidemque adnexarum partium, pro Anno Domini M.D.CC.LXXX. Martini Hochmeister, Cibini, 1780.

219 „Praeses: Excell. D. Comes Ladislaus Kollonits Episc. Transylvaniae.
Assessores: Excell. D. Liber Baro Wolff. Bánffi, Ill. D. Comes Antonius Haller, Ill. D. Michael de Huttern, Samuel Friebert Presbyter Saecularis.
Caeteri vacant.
Actuarius: Antonius Horváth, qui & Registrator Gub.” – uo. 7.

220 Mártonfi József halála után is betöltetlen maradt egy ideig a bizottság elnöki tiszte, és ezt is ugyanúgy jelölték még két évig.

221 Kolozsvári Állami Levéltár (a továbbiakban KÁL), A cenzori bizottság iratai (Oficiul central de revizuire a cartilor), 205, Normales Ordinationes in rebus librorum censoriam Commissionem Spectantibur emanata, 12r-27r.

222 KÁL, A cenzori bizottság iratai, 205, 28.

223 KÁL, A cenzori bizottság iratai, 205, 39.

224 KÁL, A cenzori bizottság iratai, 205, 38.

225 KÁL, A cenzori bizottság iratai, 205, 39, 31 r-v.

226 „[...] nullos libros, qui injuriosa contra Religionem Catholicam scomata vel Dogmata Religioni Catholicae [...] admissem iri.” – uo.

227 Gyulafehérvári Érseki Levéltár, 1770. 140. sz.

228 A hat tagú Commissio elnöke tehát a katolikus püspök, tagjai pedig két katolikus, egy református és egy evangélikus tanácsos, valamint egy katolikus jegyző. Név szerint Kornis Mihály, Kemény Farkas, Bánffi Farkas, Hutter Mihály és Éltes István, vagy Biró Antal. Ezen a bizottságon kívül nem volt még egy másik, amely a politikai műveket vizsgálná. Minden mű cenzúrázása tulajdonképpen a püspök fennhatósága alá tartozott.

229 Calendarium Titulare et Historicum Magni Principatus Transylvaniae eidemque adnexarum partium, pro Anno Domini M.D.CC.LXXX. Martini Hochmeister, Cibini, 1782.

230 Benkő József 1782. január 5-én levelet ír Batthyánynak, a bizottság elnökének, melyben kéri, hogy az Erdélyi Históriás Szekrény című művéből csak egyetlen példányt küldhessen be a kötelező kettő helyett. – vö. BENKŐ József Levelezése, kiad. TARNAI Andor, Bp., Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, 1988 (Magyarországi tudósok levelezése), 154-155.

231 GYÉL, Prot. Episcop. 1781. Conceptus.

232 „...hujusmodi opus, sive proprio Marte confectum, seu ex alieno idiomate traductum praevie semper judicio, et approbationi meae substernantur...” GYÉL, uo.

233 A Bruckenthal elnöklete alatt működő bizottságban Mártonfi József mellett még tagok Eszterházi Nep. János, Teleki László, Fronius Mihály, Koszta István, Lerchenfeld József, Kováts József (nagyenyedi ref. tanár) és Bruckner József ülnökök, illetve Cserei Farkas jegyző.

234 KÁL, 205, Normales Ordinationes in rebus librorum censoriam Commissionam spectantibur emanata. Benignum Decretum Regium ddo 25-ta Julii 1781. Nro. Gubli 5922. 12-28.

235 BALLAGI Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig, Franklin-Társulat, Bp., 1888, 106-110.

236 „Akatolische Werke dahin zur Ausübung der ein Lande bestehenden Religionen erfordert werden, wenn sie sonst keine Schmähungen gegen die Khatolische Kirche enthalten, müssen frei und gegen der alleinigen Vorsicht gestattet werden, das solche in die übrige Erblande wo diese Religionen nicht recipirt sind auser wenn solche noch der Hauptstadt, um daselbst der Revision untergegen zu werden, gerichtet wären den dortländigen Unterthanen auszuführen bei Straffe verbotten sayn solle” -- KÁL, uo. 13. A rendelet fordítását JAKAB is közli, i. m. 174-179.

237 KÁL, 205, 43.

238 KONCZ József, A marosvásárhelyi Evang. Reform. Kollégium története (1557-1895), Marosvásárhely, Mentor, 2006, 200-201.

239 Marosvásárhelyi Teleki Téka. CB/144-151.

240 V.ö. JANCSÓ Elemér, Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társagág iratai, Bk., Akadémiai Könyvkiadó, 1955; SEBESTYÉN Mihály, A marosvásárhelyi egykori református kollégium diákkönyvtárosainak számadásai 1765-1800, MKsz, 1994/4, 357-375; UŐ, Zilahi Sámuel és a Marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtára, Erdélyi Múzeum, 57, 1995, 1-2, 1-16; LADÁNYI Sándor, Zrínyi Török Áfiuma és Gyöngyösi verseinek XVIII. század végi kiadástörténeti problémáihoz, ItK, 1975, 482-498.

241 V.ö. SZINNYEI, i.m., .... JANCSÓ, i.m., 168; SEBESTYÉN Mihály, A marosvásárhelyi egykori református kollégium diákkönyvtárosainak számadásai 1765-1800, MKsz, 1994/4, 357-375; Uő, Zilahi Sámuel és a Marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtára, Erdélyi Múzeum, 57, 1995, 1-2, 1-16.

242 V.ö. SEBESTYÉN Mihály, A marosvásárhelyi egykori református kollégium diákkönyvtárosainak számadásai 1765-1800, MKsz, 1994/4, 357-375.

243 CB. III. 145. 4.

244 Uo.

245 KÁL, uo. 43.

246 Vö. JAKAB, i.m. 180.

247 V.ö. BALLAGI, i.m., 268.

248 Erről a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának 2010. jún. 18-án tartott évzáró konferenciáján tartottam előadást Az erdélyi cenzúrai bizottság megszervezése és a magyarországi minta címmel.

249 „Da nach den 5-ten §. der Instruction für die Länder Stellen, den Particuliers nur jene verbottene Bücher abzunehmen sind, welche wegen ihres besondere ausstößigen Inhalts auch die Ertheilung auf Zettel für diesen Eigenthümer ausschlößen, wird die Entscheidung darüber endiglich den vernünftigen Ermeßen des Chefs, überlaßen, und dazu die weitere Vorschrift ertheilet.

Der Praeses der Länder Stelle Vertretter hat nach dem 6-e §. die Erlaubniß Zettel, gerießen Gelehrten, über die auch hinvart verbottene Bücher zu excolierung ihres wissenschaftlichen Saches, oder für Bibliothequen, mit ausnahme der bloß schmutzigen Bücher zu ertheilen.” – KÁL, 205, 2.

250 „Der Referent der Landesstelle hat /:l. §. 7-e der Instruction für die Länder Stelle :/ dafür zu sorgen, daß sie mittelß der Confiscation eingebrachte Bücher so weit selbe der brauchbahren Inhalts oder ichrer Seltenheit wegen es allenfals verdienten für öffentliche Bibliothequen benutzet, die übrigens über blos schmutzigen oder sonst ärgerlichen contenti in seiner Gegenwart versielget wärden.” – KÁL, 205, 4.

251 „Die Erlaubniß der ganzene vorkommende Bücher hängt von der hof. Censurs Com[m]ission ab, an welche bei jedene vorkommende fall ein Verzeichniß derselben, durch den Referenten an den Gubernator, und von daß an den hof Kantzeler einzuschickt, und dei Entscheidung darüber abzumarkt ist. /:§. 2. et 6-o der Instr. für des Revisorat. Und allerh. Decret. Von 16-t Aug. 1781.” – KÁL, 205, 6.

* Az itt közölt dolgozat egy készülőben lévő, Sághy Ferenc Kisfaludy Sándorhoz írt leveleinek és számadásainak feldolgozására törekvő hosszabb írás előtanulmánya.

252 Kazinczy Ferenc Kis Jánosnak, Széphalom, 1814. április 13. = KAZINCZY Ferenc Levelezése: 1813. augusztus 1. – 1814. július 31., XI, kiad. VÁCZY János, Bp., MTA, 1901, 2643. levél, 339. (Kiemelés tőlem. Sz. L.)

253 Erről lásd: Frédéric BARBIER, Catherine BERTHO LAVENIR, A média története Diderot-tól az internetig, Bp., Osiris, 2004, 97−105.; Frédéric BARBIER, A könyv története, Bp., Osiris, 2005, 303−304.

254 Sághy nyomdai kurátorságáról lásd: KÄFER István, Az Egyetemi Nyomda négyszáz éve [1577–1977], Bp., Magyar Helikon, 1977, 119–121. Sághy nyomdával kapcsolatos törekvéseiről, az írók honorálására tett javaslatáról lásd: IVÁNYI Béla, GÁRDONYI Albert, CZAKÓ Elemér, A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577–1927, Bp., A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1927, 115–132.

255 Sághy Ferenc levelei Kisfaludy Sándorhoz, közzéteszi GÁLOS Rezső, ItK, 1934, 279–282.

256 MTAK Mikrofilmtár 4151/I. B, régi jelzet: MTAK Kt. K 377/87–112, 65 fólió. (Mivel a levelek ma már mikrofilmen kutathatók, a továbbiakban csak a mikrofilmtári jegyzetre hivatkozom.) Az 1816. február 21., április 6., április 8-án kelt leveleknek az MTAK Kézirattárában másolata található, a három eredeti az OSZK Kt. Levelestárában (Sághy Ferenc Kisfaludy Sándorhoz) van. Ha ezeket idézem, akkor az eredeti változatokra hivatkozom.

257 Kisfaludy Sándor Sághy Ferenchez, Sümeg, 1809. február 26. = GÁRDONYI Albert, Kisfaludy Sándor és az insurrectio, ItK, 1927, 92.

258 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1817. január 1.; Számadás Hunyady János Historiai Drámának Nyomtatványirúl. Utolsó Decemberben 1816. = MTAK Mikrofilmtár, 4151/I. B. A tanulmány gondolatmenete végig ennek a számadásnak a feldolgozására épül, ezért nem hivatkozom minden esetben külön.

259 A cenzúrapéldányt lásd: OSZK Kt. Fol. Hung. 150. 1−123.

260 Kisfaludy Sándor Sághy Ferencnek, Sümeg, 1809. február 26.; = GÁRDONYI Albert, Kisfaludy Sándor és az insurrectio, ItK, 1927, 92.

261 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1816. április 8. = OSZK Kt. Levelestár. A levél másolata elérhető: MTAK Mikrofilmtár, 4151/I. B. (A másolatot készítő Dorner [Darnay] Kálmánnál a mocskosság helyett méltóság szerepel.)

262 Kisfaludy Sándor végrendelete, Sümeg, 1830. december 7. = MTAK Mikrofilmtár, 4152/I. B, régi jelzet: MTAK Kt. K 379/35, 8. f.

263 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1816. április 6. = OSZK Kt. Levelestár. A levél másolata elérhető: MTAK Mikrofilmtár, 4151/I. B.

264 Döbrentei Gábor Kazinczy Ferencnek, 1816. április 10. = KAZINCZY Ferenc Levelezése: 1816. márczius 1. – 1816. deczember 31., XIV, [továbbiakban: KazLev, XIV], kiad. VÁCZY János, Bp., MTA, 1904, 3181. levél, 118.

265 BARBIER, A könyv..., i. m., 313.

266 TRATTNER János Tamás, Az Előfizetésnek módja, neme, czélja és haszna = Tudományos Gyűjtemény, 1818, 10. köt., 111.

267 BISZTRAY Gyula, A prenumeráció: Egy fejezet a magyar könyvkiadás és olvasóközönség történetéből = B. Gy., Könyvek között egy életen át, Bp., Szépirodalmi, 1976, 60.

268 CSETRI Lajos, Egység vagy különbözőség?: Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Bp., Akadémiai, 1990, 294.

269 Erdélyi Muzeum, 1814, Első füzet, 72–89.

270 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1817. január 1. = MTAK Mikrofilmtár, 4151/I. B.

271 Döbrentei Gábor Kazinczy Ferencnek, 1816. április 10. = KazLev, XIV, 3181. levél, 118.

272 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1816. április 6. = OSZK Kt. Levelestár. (Kiemelés tőlem Sz. L.)

273 CSETRI, i. m., 296.

274 HÁSZ-FEHÉR Katalin, Gyulay Lajos naplókönyvei = GYULAY Lajos, Lotty-Fanny: (1867. január 21. − 1867. március 3.), szerk. LABÁDI Gergely, Szeged, 2008, 7.

275 A neveket az Erdélyi Muzeumban feltüntetett helyesírás szerint közlöm. Erdélyi Muzeum, 1814, Első füzet.

276 Erdélyi Muzeum, 1814, Első füzet, 168–170.

277 Döbrentei Gábor Sipos Pálnak, Marosnémeti, 1816. június 7. = Döbrentei Gábor levelei Sipos Pálhoz (1815–1816), közzéteszi Dr. KRISTÓF György, Erdélyi Muzeum, 1910, 104.

278 Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek, Nagykároly, 1815. május 30. = KÖLCSEY Ferenc Minden munkái, Levelezés I. 1808−1818, kiad. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Universitas, 2005, 151. levél, 381.

279 Döbrentei Gábor Kazinczy Ferencnek, 1815. március 11. = KAZINCZY Ferenc Levelezése: 1814. augusztus 1. – 1815. június 30., XII, kiad. VÁCZY János, Bp., MTA, 1902, 2887. levél, 448.

280 NYÁRY Krisztián, Tuladuniano Satyr, Szépliteratúrai ajándék, 1995, 9.

281 A forrásból kirajzolható terjesztési stratégia csak a kiadó-terjesztő kapcsolatáról ad ismereteket, a terjesztők kapcsolathálójáról nem közöl adatokat. Ezért természetesen nem lehet kizárni, hogy a Hunyadynak a Tiszántúlon ne lehettek volna előfizetői.

282 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1816. április 6. = OSZK Kt. Levelestár. A levél másolata elérhető: MTAK Mikrofilmtár, 4152. (Kiemelés tőlem Sz. L.)

283 Uo.

284 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1816. november 21. = OSZK Kt. Levelestár. A levél másolata elérhető: MTAK Mikrofilmtár, 4152. (Kiemelés tőlem Sz. L.)

285 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1818. február 28. = MTAK Mikrofilmtár, 4152.

286 Uo.

287 MTAK Mikrofilmtár, 4152/I. B.

288 KISFALUDY Sándor, Hunyady János, Budán, Királyi Magyar Universitás betűivel, 1816, 2.

289 Sághy Ferenc Kisfaludy Sándornak, Buda, 1818. február 28. = OSZK Kt. Levelestár. A levél másolata elérhető: MTAK Mikrofilmtár, 4152.

290 Kassa város jogának teljes szövege: OSVÁTH Gyula, Adalékok Kassa város közjogi helyzetéhez és közigazgatási szervezetéhez és közigazgatási szervezetéhez I. Lipót koráig, Kassa, 1918, 118–124.

291 Ondrej R. HALAGA, A kassai városi könyvek (1394–1737), Levéltári Híradó 7(1957, 3–4. szám), 518.

292 Ondrej R. HALAGA, Archív mesta Košíc, Sprievodca po fondoch a zbierkach, Praha, Archivní správa minis­terst­va vnitra, 1957, 11.

293 Ľubina (Lebény, Lebényi puszta) kora középkori település, valaha Bárca (Barca)és Széplak (Krásna nad Hornádom) között terült el, ma Kassa része, a korabeli település helyét egy utcanév őrzi Kassán.

294 Részletesen: Branislav VARSÍK, Osídlenie Košíc vo svetle dvoch neznámych listín z 1. polovice 13. storočia, Historický Časopis 8(1960/1) 557–570.

295 Szina (Seňa) község Kassától 20 km-re délre.

296 WICK Béla, Kassa története és műemlékei, Kassa, Wiko-Litografia, 1941, 13–15.

297 OSVÁTH, i. m., 29–34. (a két privilégium szövegének teljes forrásközlése)

298 Jozef KIRST, Erb mesta Košice / The Arms of the City Košice, Košice, Archív mesta Košice, 1994.

299 TUTKÓ József, Szabad királyi Kassa városának történelmi évkönyve, Kassa, Werfer, 1861, 13. Tutkó szerint II. Géza telepítette őket.

300 Ondrej R. HALAGA, Počiatky Košíc a zrod metropoly, Hospodársko-sociálne, správne a kultúrne dejiny, Košice, Východoslovenské vydavateľstvo, 1992, 169–170.

301 Ondrej R. HALAGA, Najstaršia košická mestská kniha 1393–1405, Slovenská archivistika, 13(1978/2), 96–100.

302 DEMKÓ Kálmán, Felső-magyarországi városok életéről a XV–XVII. században, Bp., MTA, 1890, 18.

303 HALAGA, Najstaršia košická..., i. m., 98.

304 Ondrej R. HALAGA, Vývoj jazykovo – národnostnej štruktúry Košíc, Separátny výtlačok z Historického časopisu, Historický časopis, 30(1982/4), 12.

305 Uo., 12.

306 Uo., 12.

307 GRANASZTÓi György, A középkori magyar város, Bp., Gondolat, 1980, 158. J. ÚJVÁRY Zsuzsanna, Kassa polgárságának etnikai és politikai változásai a 16. század közepétől a 17. század első harmadáig = A magyar polgári átalakulás kérdései, szerk. DÉNES Iván Zoltán, GERGELY András, Pajkossy Gábor, Bp., ELTE Bölcsé­szet­tudományi Kar, 1984, 211.

308 J. ÚJVÁRY, i. m., 11–12.

309 KEREKES György, Kassa polgársága, ipara és kereskedése a középkor végén, Bp., 1913, 9. Kerekes György a polgárjogot nyertek vezetékneveit veszi alapul és így számolja ki a valószínűsíthetően magyar anyanyelvű polgárokat de megjegyzi, hogy többségében a városkönyvben szereplő nevek németek.

310 J. ÚJVÁRY, i. m., 12.

311 WICK, i. m., 57.

312 J. ÚJVÁRY, i. m., 9.

313 TAKÁTS Sándor, Kassa kereskedői 1557-ben, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 13(1906/1), 125. J. ÚJVÁRY, i. m., 14.

314 WICK, i. m., 60–62.

315 HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 13.

316 WICK Béla, A kassai Szent Erzsébet dóm, Dunaszerdahely, Nap, 1993, 88.

317 HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 15.

318 HALAGA, Archív mesta..., i. m., 112. HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 15–16.

319 HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 16.

320 Uo., 16.

321 Dissertatio philologico critica de litteris slavorum (Pozsony 1787) művében fekteti le az új nyelv alapjait, majd 1790-ben kiadja a szlovák nyelv nyelvtanát (Grammatica slavica, Pozsony, 1790.).

322 Dejiny Slovenska, Od najstarších čias do roku 1848 szerk. Ľudovít HOLOTÍK, Ján TIBENSKÝ I, Bratislava, Slovenská akadémia vied, 1961, 397.

323 Vladimír HORVÁTH, Bratislava hlavným mestom Uhorska = Dejiny Bratislavy, szerk. Vladimír HORVÁTH, Darina LEHOTSKÁ, Ján PLEVA, Bratislava, Veda, 1982. 115.

324 Elena LAURINCOVÁ, Národné obrodenie a vzrast záujmu o slovenský jazyk pred Antonom Bernolákom = Anton Bernolák, priekopník slovenčiny; zborník príspevkov konferencie Anton Bernolák, priekopník slovenčiny, szerk. Veronika NOVÁKOVÁ, Nové Zámky, Múzeum Jána Thaina v Nových Zámkoch, 2007, 9.

325 A Cseh Testvérek közössége által cseh nyelvre fordított bibliát 6 részben a dél-morvaországi Kralicében adták ki: Bible kralická, Žerotin, Kralice nad Oslavou, 1579–1593/94.

326 A szóban forgó vers címe: Vilím Kostka, nevděčný syn. Teljes szövegű közlése: Bratislava a počiatky slovenského národného obrodenia Dokumenty, kiad. Ján HUČKO, Bratislava, Obzor, 1992, 126.

327 HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 14.

328 AMK, Formulae iuramenti pro officialibus. HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 14.

329 AMK, Liber iuramentorum. (A 18. század 80-as éveiből.) HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 14.

330 ŠOBA (Štátny oblastný archív v Prešove), Mag. (Magistrát Prešov 1424–1949 (Eperjes város tanácsa)). A kassai Hóstátnak sajnos nem maradt fenn a tisztújítási jegyzőkönyve.

331 ŠOBA, Mag., 1/2119, p. 282

332 ŠOBA, Mag., 1/2119, p. 265.

333 Az esküszöveg címe azonban szlovákul jelenik meg – „Prísaha cziganszka.” ŠOBA, Mag., 1/2119, p. 273.

334 WICK Béla, Kassa története..., i. m., 178.

335 CZOCH Gábor, Kassa polgársága a 19. század első felében, Limes, 11(1998/2–3), 72.

336 Uo., 72.

337 HENSZLMANN Imre, Kassa, szabad királyi város = Magyarföld és népei, szerk., kiad., VAHOT Imre, Pest, 1846. 20. CZOCH, Kassa polgársága..., i. m., 72.

338 Az Athenaeum 1840. június 4-i száma alapján közli: KISS László, A szlovák nemzeti tudat születése = K. L., Acta academiae paedagogicae agriensis XXXII., szerk. GEBEI Sándor, Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2005, 21.

339 POZSGAI Péter, II. József népszámlálása Abaúj-Torna megyében = A KSH NKI 2004. évi Történeti Demográfiai Évkönyve, szerk. FARAGÓ Tamás, ŐRI Péter, Bp., 2004, 88.

340 CZOCH Gábor, Területi és térszerkezeti változások Kassán a 19. században = Parasztok és polgárok; Tanulmányok Tóth Zoltán 65. születésnapjára, szerk. CZOCH Gábor, HORVÁTH Gergely Krisztián, POZSGAI Péter, Bp., 2008, 44.

341 Uo., 44.

342 DOBSZAY Tamás – FÓNAGY Zoltán, A rendi társadalom utolsó évtizedei = Magyarország története a 19. században, szerk. Gergely András, Bp., Osiris, 2003, 81.

343 Johann PLATH, Kaschauer Kronik; Ausführliche Geschichte der k. Freistadt Kaschau, Kaschau, 1860, 45–47.; HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 17. Ondrej HALAGA 1161-re teszi azok számát akik tudtak latinul, majd, Plathra hivatkozva, megállapítja, hogy ezek mindegyike beszélt szlovákul is.

344 AMK (Archív mesta Košice (Kassa város Levéltára)), Pol, (Policajný kapitanát mesta Košíc [Kassa Város Rendőrkapitánysága]), 1900/5350. HALAGA, Vývoj jazykovo..., i. m., 17.

345 „...engem nagyon meglepett, midőn az asztalnál fölszolgáló inasoknak tót nyelven hallottam a rendeleteket kiadni; nemcsak az, hanem az is, hogy a nők is egymást közt tótul társalogtak. Engem a csuda fogott el annyira, hogy mint egy hülye bámultam reájok. Bezzeg volt pani Dérycska. Én egyetlen szót sem értettem. De a piacon, ott meg már éppen nem tudtunk semmit se vásárolni, ők minket mi őket nem értettük. Az utcán egyetlen egy magyar szót se lehetett hallani...a férfiak szörnyű hévvel erősítették, hogy ámbár ők tótul beszél­nek, de szívvel-lélekkel magyarok...” Déryné naplója, kiad., jegyz., RÉZ Pál, Bp., Szépirodalmi, 1952, 270.

346 PETŐFI Sándor, Úti jegyzetek, 1845. http://mek.oszk.hu/06100/06125/html/petofiu0001.html (letöltés: 2010. 11. 11.)

347 AMK, R/2 (Registratúra mestskej rady/ Stredná manipulácia 1786–1887 (A városi tanács iratai/ Köztes (újkori) iratkezelés)), 1835, n. 115.

348 AMK, R/2, Magistratus, 1835, n. 115.

349 AMK, R/2, Magistratus, 1835, n. 52.

350 AMK, R/2, Magistratus, 1846, n. 927.

351 AMK, R/2, Magistratus, 1848, n. 1384.

352 AMK, R/2, Magistratus, 1831, n. 2657.

353 VSM (Východoslovenské múzeum v Košiciach (Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum)), Fond historickej tlače (Történeti nyomtatványok fondja), S 3960.

354 AMK, R/2, Magistratus, 1839, n. 290.

355 PÁL Judit, A hivatalos nyelv és a hivatali nyelvhasználat kérdése Erdélyben a 19. század közepén, Regio, 16(2005/1), 4.

356 AMK, R/2, Protocollum sessionum magistratualium (Tanácsülési jegyzőkönyvek), 1831, Tomus 1. n. 2098.

357 AMK, R/2, Magistratus, 1831, n. 1852.

358 Michael Vasinszky levele a városi tanácshoz, melyben anyja házának ügyében ír Mogilanyból, Krakkó mellől. AMK, R/2, Magistratus, 1831, n. 3135.

359 AMK, R/2, Magistratus, 1831, n. 2009.

360 AMK, HR (Húštácki richtári (Hóstáti Bírák Iratai)), Tanácsülések jegyzőkönyve, 1843.

361 AMK, R/2, Magistratus, 1848, n. 2338.

362 AMK, R/2, Magistratus, 1846, n. 1648

363 AMK, R/2, Magistratus, 1848, n. 6897.

364 AMK, R/2, Magistratus, 1848, n. 459.

365 AMK, R/2, Magistratus, 1849, n. 2833.

366 AMK, R/2, Magistratus, 1846, n. 948, 949.

367 Ilyen hivatalnok volt Aranyossy Lajos, telekbíró, aki 1849 augusztus 8-án a tanácsnak latinul ír (AMK, R/2, Magistratus, 1849, n. 2890.), két nappal később pedig magyarul állít ki a tanács számára egy telekkönyvi kivonatot (AMK, R/2, Magistratus, 1849, n. 2889.).

368 AMK, R/2, Magistratus, 1849, n. 2469.

369 AMK, R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1848, n. 6874.

370 Schlik 1849. január 10.-én Kassán kiadott, Magyarország népeihez (K Uherskemu narodu) című kiáltványa szintén magyarul és szlovákul jelent meg, melyben felhívja a figyelmet, hogy bármilyen ellene, vagy serege ellen történő támadás esetén a legszigorúbban fog eljárni. A nyomtatott hirdetmény eredeti példánya: VSM, Historické fondy (Történeti fondok), n. R 21819. A december 2-ki trónváltásról szóló proklamációt Schlik Kassán december 16-án teszi közzé és utasítja a tanácsot, hogy függesztesse ki a városban. AMK, R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1848, n. 6893.

371 AMK, R/2, Magistratus, 1849, n. 131.

372 DEÁK Ágnes, „Nemzeti egyenjogúsítás” 1849–1860, Bp., Osiris, 2000, 198.

373 Uo., 198–199.

374 Das Tagebuch des Polizeimenisters Kempen. September bis Dezember 1859, Hrsg. von Josef Karl Mayr, Wien-Leipzig, Historische Blätter, 1931, 160. DEÁK, i. m., 201.

375 AMK, R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1849, n. 2860.

376 AMK, R/2, Tanácsülések jegyzőkönyve, 1849, n. 3724.

377 DEÁK, i. m., 224.

378 CZOCH Gábor, A városi identitás és a polgárság nemzeti hovatartozásának kérdése Magyarországon a 19. század közepén = Nemzet a társadalomban, szerk. FEDINEC Csilla, Bp., Teleki László Alapítvány, 2004, 65.

379 CZOCH Gábor, Városfogalom, városok és polgárság a reformkorban = 50 éves a Budapesti Közgazdaság­tudományi Egyetem, II, szerk. Temesi József, Bp., BKE, 1998, 1179–1192.

380 Lásd pl. A magyar sajtó története: 1705–1848, szerk. KÓKAY György, Bp., Akadémiai, 1979, 771; Magyar­ország története V/2, szerk. MÉREI Gyula, VÖRÖS Károly, Bp., Akadémiai, 1980, 943–947; Magyarország története a 19. században, szerk. GERGELY András, Bp., Osiris, 2003, 228; EÖTVÖS József Levelei Szalay Lászlóhoz, bev. NIZSALOVSZKY Endre, kiad. LUKÁCSY Sándor, Bp., Akadémiai, 1967 (Irodalomtörténeti Füzetek, 55), 166–167; MANN Miklós, Trefort Ágoston élete és működése, Bp., Akadémiai, 1982, 40–41; SCHLETT István, Eötvös József, Bp., Gondolat, 1987 (Magyar História: Életrajzok), 98–99; FENYŐ István, A centralisták, Bp., Argumentum, 1997, 320–324; KOSÁRY Domokos, Kossuth Lajos a reformkorban, Bp., Osiris, 2002 (Milleniumi Magyar Történelem: Életrajzok), 353.

381 CSENGERY Antal, [c. n.], PH, 1846. január 1., 805. sz., 1.

382 Eötvös József Szalay Lászlóhoz, 1845. november eleje = EÖTVÖS, im., 155–159.

383 Az emlékiratokkal kapcsolatban lásd GERGELY András, Liberalizmus és nemzet: Eötvös József és a Habs­burgok az 1840-es években, Vil, 1990, 1. sz., 1–8; VARGA János, Megye és haladás a reformkor derekán (1840–1843) = Somogy megye múltjából (Levéltári Évkönyv 12), Kaposvár, 1981, 155–195.

384 KOSÁRY, im., 207–208.

385 Eötvös József Szalay Lászlóhoz, 1845. november 15. = EÖTVÖS, i. m., 163–166.

386 OSZK Kézirattár, Levelestár, Teleki László Wesselényi Miklóshoz, 1846. február 19.

387 Eötvös József Széchenyi Istvánhoz, 1848. február 2. = EÖTVÖS József, Levelek, szerk. OLTVÁNYI Ambrus, Bp., Magyar Helikon, 1976 (Eötvös József Művei), 179–182.

388 RIGÓ László, A hírlapíró Kemény (1837–1846) = KEMÉNY Zsigmond, Korkívánatok: Publicisztikai írások 1837–1846, kiad. RIGÓ László, Bp., Szépirodalmi, 1983 (Kemény Zsigmond Művei), 480; PAPP Ferenc, Báró Kemény Zsigmond, Bp., MTA, 1922, I, 190.

389 RIGÓ, im., 481.

390 PAPP, im., 192.

391 KEMÉNY Zsigmond, Irányok = K. Zs., Korkívánatok..., im., 43–56, UŐ, Adónkról = K. Zs., Korkívánatok..., im., 82–115.

392 UŐ, Irányok = K. Zs., Korkívánatok..., im., 43–56; UŐ, Adónkról = K. Zs., Korkívánatok..., im., 82–115.

393 UŐ, A választási jogok cseréje felől = K. Zs., Korkívánatok..., im., 32–42; UŐ, Helyhatóságainkban szőnyegre kerülendő kisebb és nagyobb tárgyak felől = K. Zs., Korkívánatok..., im., 57–70; UŐ, Adónkról = K. Zs., Korkívánatok..., im., 82–115; UŐ, Állapotunkról = K. Zs., Korkívánatok..., im., 121–134.

394 UŐ, A választási jogok cseréje felől = K. Zs., Korkívánatok..., im., 32–42; UŐ, A tisztújítás kérdése, legújabb kapcsolatai közt = K. Zs., Korkívánatok..., im., 71–82; UŐ, Néhány cikk saját ügyünkben = K. Zs., Korkívánatok..., im., 135–151; UŐ, Szemelvényi eljárásunk felől = K. Zs., Korkívánatok..., im., 181–197.

395 UŐ, Néhány cikk saját ügyünkben = K. Zs., Korkívánatok..., im., 135–151.

396 UŐ, Nyelvünk ügyében = K. Zs., Korkívánatok..., im., 161–180; UŐ, Még egyszer nyelvügyünkben = K. Zs., Korkívánatok..., im., 198–208; UŐ, Nyilatkozat és fölszólítás = K. Zs., Korkívánatok..., im., 245–255; UŐ, Két jelenet figyelmünkre méltó = K. Zs., Korkívánatok..., im., 256–264; UŐ, Királyföld – Szászföld = K. Zs., Korkívánatok..., im., 265–273.

397 UŐ, Vallomások = K. Zs., Korkívánatok..., im., 233–244; UŐ, Nyilatkozat és fölszólítás = K. Zs., Korkívánatok..., im., 245–255.

398 UŐ, Irányok = K. Zs., Korkívánatok..., im., 43–56; UŐ, Helyhatóságainkban szőnyegre kerülendő kisebb és nagyobb tárgyak felől = K. Zs., Korkívánatok..., im., 57–70; UŐ, Fejtegetéseink új sora = K. Zs., Korkívánatok..., im., 209–211;

399 UŐ, Korteskedés és ellenszerei, I–II, Kolozsvár, 1843–1844.

400 TÓTH Gyula, Utószó = KEMÉNY Zsigmond, Változatok a történelemre, kiad. TÓTH Gyula, Bp., Szépirodalmi, 1982 (Kemény Zsigmond Művei), 564.

401 KAZINCZY Gábor, Kortesek Magyarországon, PH, 1844. január 4., 314. sz., 6–7; UŐ, Kortesek Magyarországon, PH, 1844. január 7., 315. sz., 14–15.

402 [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Wesselényi Miklósnak, 1846. március 14. = KEMÉNY Zsigmond Levelezése, kiad. PINTÉR Borbála, Bp., Balassi Kiadó–ELTE, 2007, 69–75.

403 PAPP, im., 216.

404 Uo., 219.

405 Uo.

406 [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Wesselényi Miklósnak, 1844. július 26. = KEMÉNY, Levelezése..., im., 22–25.

407 Erre vonatkozólag lásd [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Jósika Miklósnak, Pest, 1845. március 15.; [B.] Wesselényi Miklós–[B.] Kemény Zsigmondnak, 1845. július 1.; [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Wesselényi Miklósnak, 1845. július 3.; [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Jósika Miklósnak, Pest, 1846. január 9.; [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Wesselényi Miklósnak, 1846. március 14. = KEMÉNY, Levelezése..., im., 43–46, 54–55, 55–56, 64–69, 69–75.

408 RIGÓ László, A hírlapíró Kemény (1837–1846) = KEMÉNY, Korkívánatok..., im., 490.

409 KEMÉNY Zsigmond, Körülményeink = K. Zs., Korkívánatok ... im., 322–339.

410 UŐ, A kodifikáció és históriai oskola = K. Zs., Korkívánatok ... im., 18–32; UŐ, A választási jogok cseréje felől = K. Zs., Korkívánatok ... im., 32–43.

411 Lásd fentebb

412 Kemény centralisták iránt érzett rokonszenvére vonatkozólag lásd KEMÉNY Zsigmond Naplója, kiad., bev. BENKŐ Samu, Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó, 1966, 173, 187.

413 Kemény ezzel kapcsolatos gondolatait lásd [B.] Kemény Zsigmond–[B.] Jósika Miklósnak, 1847. február 24.; B.] Kemény Zsigmond–[B.] Jósika Miklósnak, 1847. május 11.; = KEMÉNY, Levelezése..., i. m., 85–86, 103–104.

414 Eötvös, Szalay és Trefort honoráriumára vonatkozólag lásd Uo.; Szerződés Csengery Antal, Szalay László, Trefort Ágoston és báró Eötvös József között = SZALAY László Levelei, kiad. SZALAI Gábor, Bp., Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1913, 113–114.

415 KEMÉNY Zsigmond, Igénytelen nézetek az erdélyi úrbér iránt, PH, 1846. november 26., 785. sz., 349; 1846. november 27., 786. sz., 353–354; 1846. november 29., 787. sz., 357.

416 Ferenci László–Wesselényi Miklósnak, 1846. november 12. MOL, Mikrofilmtár, 8368.

417 KÁDÁR Judit, Miért nincs, ha van? A kortárs nyugati feminista irodalomkritika hatása Magyarországon, Beszélő, 11 (2003), 100.

418 Kádár claims: „Bodnár előítéleteket táplál a feminizmusról, amelyekből egyenesen következik, hogy feminista írónő nem lehet jó írónő, így azáltal kívánja Kaffka Margitot az irodalom legjobbjai közé emelni, hogy feminizmusát takargatja [...]” KÁDÁR Judit, Miért nincs, ha van? A kortárs nyugati feminista irodalomkritika hatása Magyarországon, Beszélő, 11 (2003), 100.

419 By the term feminist I refer to a person who is closely involved with the political movement, fighting for socio–political rights of women.

420 To give the earliest example: „[...] ez volt az érzése, hogy egészen olyan mű, mint Proust hatalmas regény­folyama. Ettől az érzésétől máig nem szabadult meg. A különbség csak a mi szűkre szabott magyar életünkben a magyar író egyéni sorsában van.” He continues: „S tanuskodik még valamiről: az önkéntelen s öntudatlan prousti rokonságról, az emlékezés prousti lírai poéziséről. Nem erőszakolt párhuzam s nem mesterkélt szimbolika ez.” DÉNES Tibor, Két Nyár, Magyarok, 5 (1947), 378–379.

421 THURZÓ Gábor, Kaffka Margit hátrahagyott novellái, Diárium, 7 (1942), 164.

422 Zsuzsa Horváth clearly summarized the directions and developments; we can track down in the research on Kaffka. HORVÁTH Zsuzsanna, „Az élettörténet mint játékszer”: Fikció, narráció és identitás–összefüggései Kaffka Margit regényekben Doktori disszertáció, 2007, 1–2. [kézirat]

423 BODNÁR György, Kaffka Margit, Bp., Balassi kiadó, 2001, 183–188.

424 TÖTÖSY DE ZEPETNEK Steven, Margit Kaffka and Dorothy Richardson, Hungarian Studies, 1 (1996), 77–95.

425 WITTMAN Livia, Desire in Feminist Narration: Reading Margit Kaffka and Dorothy Richardson, Canadian Review of Comparative Literature, 3 (1994), 399–415.

426 Of these eight collections, seven were published during Kaffka’s lifetime; Miklós Radnóti however post­humously edited Álom in 1942.

427 I need to thank Zsuzsa Horváth for directing my attention towards Katherine Mansfield.

428 Katherine Mansfield Beauchamp (she dropped her surname for her publications) was born in Wellington, New Zealand in 1888, but moved to London in 1903. After finishing her education there in 1906, she returned to New Zealand for a few years, before coming back to London in 1908, this time for good. Mansfield’s turbulent life was divided between writing and trying to defeat her illnesses: she contracted Ghonnorea, only diagnosed many years later, and also suffered from tuberculosis. Mansfield died of a massive haemorrhage at the age of thirty–five, in 1923. Vö: ALPERS Anthony, The Life of Katherine Mansfield, Oxford, Oxford University Press, 1982.

429 Due to the recent interest in gender studies, attention has turned to this part of Kaffka’s career, and so far has resulted in two articles, both by the same author: VARGA Virág, Kaffka Margit publicisztikája, Életünk, 7–8 (2004), 713–722 and Uő, Kaffka Margit publicisztikája, Életünk, 10 (2004), 881–887.

430 Julia Van Gunteren claimed: „Interpretations of her [Mansfield’s] work are various, often with a biographical bias. If a serious critic is willing to plough through ‘Mansfieldiana’ and forget the biographical interpretations and the myth built up around her life, he or she will be still confronted with differing views”. VAN GUNTEREN Julia, Katherine Mansfield and Literary Impressionism, Amsterdam–Atlanta, Rodopi, 1990, 7.

Nóra Séllei rightly argues that literary criticism has always referred to two aspects when talking about Kaffka, namely that it is highly „autobiographical” and „feminine”. These assumptions have influenced the image of Kaffka in the contemporary literary canon. Vö. SÉLLEI Nóra, Az „asszonyíró” és az önéletrajz – Kaffka Margit: Lírai jegyzetek egy évről = S.N., Tükröm, tükröm... Írónők önéletrajzai a 20. század elejéről, Debrecen, Kossuth egyetemi kiadó, 2002, 257–300.

431 Katherine Mansfield „was not concerned with the political and social aspects of the cause”, SÉLLEI Nóra, Katherine Mansfield and Virginia Woolf: A Personal and Professional Bound, Frankfurt am Main, Peter Lang GmbH, 1996, 72.

432 SÉLLEI Nóra, op. cit., 98.

433 KAFFKA Margit, Válogatott művei, vál., jegyz., BODNÁR György, Bp., Szépirodalmi, 1974, 628–643.

434 MANSFIELD Katherine, The Collected Stories, ed. ARKIN Stephen, Ware, Wordsworth, 2006, 250–259.

435 BODNÁR, op. cit., 147.

436 KAFFKA, op. cit., 631.

437 KAFFKA, op. cit., 630.

438 KAFFKA, op. cit., 630.

439 KAFFKA, op. cit., 636.

440 KAFFKA, op. cit., 631.

441 KAFFKA, op. cit., 636–637.

442 MANSFIELD, op. cit., 252.

443 MANSFIELD, op. cit., 258.

444 MANSFIELD, op. cit., 258.

445 MANSFIELD, op. cit., 259.

446 MANSFIELD, op. cit., 259.

447 MANSFIELD, op. cit., 250.

448 KAFFKA, op. cit., 628.

449 KAFFKA, op. cit., 637.

450 VAN GUNTEREN, op. cit., 16.

451 I believe an epiphany can be found in the short stories Így beszélt az asszony (1905) and in Neurasz­ténia, (1908).

452 Sydney Janet Kaplan argues that the use of a plotless story is one of the elements that made Mansfield an innovative writer in English literature. KAPLAN Sydney Janet: Katherine Mansfield and the Origins of Modernist Fiction, New York/London, Cornell University Press, 1991, 6.

Bodnár also states that Kaffka started to consider the stories based on eventful plots as narrow. Kaffka saw a challenge in depicting the wholeness of life. BODNÁR György, Kaffka Margit, Bp., Balassi kiadó, 2001, 146.

453 CHILDS Peter, Modernism., London/New York, Routledge, 2008², 6.

454 MANSFIELD, op. cit., 250.

455 KAFFKA, op. cit., 637.

456 MANSFIELD, op. cit., 256.

457 MANSFIELD, op. cit., 253.

458 MANSFIELD, op. cit., 257.

459 KAFFKA, op. cit., 643.

460 KAFFKA, op. cit., 636.

461 KAFFKA, op. cit., 633.

462 CHOLNOKY Viktor, A kísértet = UŐ, A kísértet, szerk. Fábri Anna, Bp., Magvető, 1980, 237.

463 Uo., 238.

464 Uo.

465 SCHÖPFLIN Aladár, Cholnoky Viktor első könyve, Nyugat, 1909/24.

466 CHOLNOKY László, Cholnoky Viktor [3.], Nyugat, 1917/7.

467 Vö. CHOLNOKY, A kísértet, 238.

468 Terjedelmi okok miatt ezúttal csak említés szintjén utalnék egy idevágó szövegre. Az egyik a korabeli rém­történeteket tartalmazó Éjfél–antológia (1917) bevezetőjének szövege, amelynek csonkítatlan változata XIII címen jelent meg 1917–ben, a Délmagyarországban. A világot kísértetekkel benépesítő Kosztolányi a világháború tapasztalatából próbálja felmutatni az irodalom misztikus, az újabb tudományos vívmányokat megelőző horizontját, konkrétan utalva az „új lélektanra”, egyúttal játékba hozva a természetfelettinek korábban helyet adó gótikus hagyományt, gothic fiction–t: „Lakásunkat villanyfény önti el, és nincsenek titokzatos szobáink, mint a középkori várkastélyokban. De a lelkünkben még mindig vannak ilyen szobák”. Kosztolányinál erősebb a misztikus „szál”, mint Cholnokynál, de hasonló végeredményre jut a vallás paradigmáinak „trónfosztásával” kapcsolatban, igaz, ő a tudomány helyett az állam jelentőségét emeli ki. (KOSZTOLÁNYI Dezső, XIII = UŐ, Füst, szerk. RÉZ Pál, Bp., Szépirodalmi, 1970, 399–402.) Az ebben a témában legkimerítőbb elemzés Tarjányi Eszter könyvében, ennek is a magyar irodalomról szóló harmadik fejezet felvezetőjében olvasható. (TARJÁNYI Eszter, A szellem örvényében, Universitas, 2002, 142–163.)

469 Tzvetan TODOROV, Bevezetés a fantasztikus irodalomba, ford. Gelléri Gábor, Bp., Napvilág, 2002.

470 Uo., 72–73.

471 Uo., 66.

472 Todorov így nevezi a költői képek érzéki benyomások nyelvére való lefordítását (uo., 55.)

473 Uo., 71.

474 Vö., Uo., 74–75.

475 Uo., 79.

476 A szöveget korábban Orosz Magdolna elemezte. (OROSZ Magdolna, Fantasztikus metaforák – metaforikus fantasztikum = Világosság, 2006, 8–9–10. sz., 145–155.)

477 CHOLNOKY Viktor, Polixéna kisasszony pöre = Uő., Trivulzió szeme, szerk. FÁBRI Anna, Bp., Magvető, 1980, 63.

478 Uo., 68.

479 Uo., 64.

480 VARGHA Kálmán, Egy modern kísértetlátó – Cholnoky Viktor = ItK, 1984/2, 168.

481 CHOLNOKY Viktor, A Bertalan Lajos lelke = UŐ, Trivulzió szeme, szerk. FÁBRI Anna, Bp., Magvető, 1980, 48.

482 Uo., 50.

483 Uo., 50–51.

484 Uo., 56.

485 Uo., 54, 57.

486 BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1998, 295–297.

487 ADY Endre művei, Publicisztikai írásai, kiad. VEZÉR Erzsébet, Bp. Szépirodalmi, 1977, I, 568–570.

488 Uo., III, 488.

489 DIÓSZEGI Vilmos, A pogány magyarok hitvilága, Bp., Akadémiai, 1978, 54–55.

490 V.ö. DR. CZEIZEL Endre, Az orvos–genetikus szemével, Bp., Minerva, 1980, 229.

491 ADY Endre, Életem nyitott könyve (Fellapozta KOVALOVSZY Miklós), Bp., Gondolat, 1977, 42.

492 Uo., 62–63.

493 SÜLE Ferenc, A samanizálás mélylélektana, in: Sámánok és kultúrák, szerk. HOPPÁL M., SZATHMÁRI B., TAKÁCS A., Bp., Gondolat, é.n., 69.

494 ELIADE, Mircea = SÜLE, i. m., 69.

495 KABAY Lizett, A táltos színeváltozása, Marosvásárhely, Mentor, 2005, 5.

496 DIÓSZEGI Vilmos, Samanizmus, Bp., 1962, 46.

497 DÖMÖTÖR Tekla, A magyar nép hiedelemvilága, Bp., Corvina, é.n., 14.

498 NAGY Olga, A táltos törvénye: Népmese és esztétikum, Bukarest, Kriterion, 1987, 217.

499 SÜLE, i. m., 70.

500 KABAY, i. m., 7.

501 KABAY, i. m., 119.

502 Vö. KABAY Lizett, A táltos színeváltozása, Marosvásárhely, Mentor, 2005 illusztrációi.

503 WOLFF–QUENOT, M–J., Les Bestaire mysterieux de la Cathedrale de Strasbourg, 1987; hivatkozza KABAY, i. m., 82.

504 JANKOVICS Marcell, 3+1: A négy évszak szimbolikája, Debrecen, Csokonai, 2008, 60.

505 KABAY, i. m., 93.

506 KABAY, i. m., 53.

507 DIÓSZEGI Vilmos, A pogány magyarok hitvilága, Bp., Akadémiai, 1978, 95.

508 V.ö. JANKOVICS Marcell, Jelkép–kalendárium, Bp., Panoráma, 1988, 268, 281, 300.

509 V.ö. JANKOVICS, i. m.; KABAY, i. m.

510 VATAI László, Az isten szörnyetege, Occidental Press, Washington D.C., USA, 2005, 218–219.

511 VATAI, i. m., 209.

512 Wofgang ISER, A fiktív és az imaginárius: Az irodalmi antropológia ösvényein (ford. Molnár Gábor Tamás), Bp., 2001, 24.

513 ISER, i.m., 358–367.

514 TENGELYI László, Tapasztalat és kifejezés, Bp., Atlantisz, 2007.

515 TENGELYI, i.m., 345.

516 Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata (ford. Bonyhai Gábor), Bp., Osiris, 2003, 517.

517 Walter J.ONG, A szöveg mint interpretáció: Márk idején és azóta = Szóbeliség és írásbeliség: Kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig, szerk. NYÍRI Kristóf, SZÉCSI Gábor, Bp., Áron, 1998, 144.

518 Sigmund FREUD, A költő és a fantáziaműködés (ford. Szilágyi Lilla) = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Bp., Filum, 1998, 63–64.

519 HEVESI András, Krúdy Gyula = Krúdy világa, szerk. TÓBIÁS Áron, Bp., Osiris, 2003, 300.

520 ISER, i.m., 108–117.

521 SCHÖPFLIN Aladár, Krúdy Gyula = Krúdy világa, id. kiad., 289.

522 KÁRPÁTI Aurél, Krúdy Gyula, = Krúdy világa, id. kiad., 208.

523 Krúdy művészi játéka „a felnőtt belefelejtkezése a gyermekded múltba, fölényesen, olykor enyhe gúnnyal, mégis igaz hittel, s főképp a költő kísérteties elevenségű, megjelenítő erejével. Uo., 209.

524 Schöpflin Aladár így ír: „Legjobban azonban a hangja tetszett, az a mély férfias bariton, amelyben benne van az élet melancholiája, de az öröme is, gyönyörködés az emberekben és a dolgokban és egyúttal közöny irántuk, mint magányos gordonkázó a kert bokrai mögött, aki nem játszik megszabott kottára írt dallamokat, hanem csak a maga számára fantáziál, ahogy éppen eszébe jut s ahogy belső sugallat igazítja kezét. Aki hallotta beszélni, az ismeri ezt a hangot, mélységét, hangzatosságát, férfias szépségét – a beszédhang meg­egyezett írásainak hangjával. Ez a hang írásainak legfőbb szépsége. [...] Ezért olyan nehéz elemezni, zenei és irodalmi fogalmakat kellene egyszerre találni hozzá.” SCHÖPFLIN, i.m., 290.

525 KÁRPÁTI, i.m., 207.

526 CSÁTH Géza, Öngyilkos művészek = CS. G., Rejtelmek labirintusában, Bp., Magvető, 1995, 101–103. Eredetileg: Budapesti Napló 1906 szept. 8. 5.

527 KULCSÁR-SZABÓ Ernő, Budapest – Bécs – Berlin: A Nyugat és a közép–európai modernség = Holmi 2009/2., 137.

528 BALÁZS Béla, Művészetfilozófiai töredékek (Folytatás) VI. = Nyugat, 1909, II, 157–158. (Idézi Kulcsár-Szabó, i. m., 137, kiemelés: Uő)

529 Uo., 143.

530 Uo., 143.

531 Uo., 144.

532 „Az élet mind drágább és drágább lesz. (...) Az embereknek fokozott találékonyságot, ügyességet kell kifejte­niök, hogy megszerezhessék, amire szükségük van. Állandóan gondjaik vannak. Minden kellemetlen eshető­ségre előre kell gondolniok. (...) Mindezek a forszírozott működések hasonló jellegű kifáradásos tünetekkel járnak, mint az izomerőltetés. Csakhogy míg a kezdő vívó vagy úszó az izomlázat kiheveri pár nap alatt, addig a mi nemzedékünk szellemi izomlázát, a neuraszténiát valószínűleg csak a dédunokánk fogja kiheverni. (...) A központi idegrendszer sokkal differenciáltabb, magasabb rendű, nemesebb szerv, mint a szív. Nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni. És miként a szívbeteg betegségének első stádiumában –, amikor még szívizomzata nem fejlődött hozzá az új, nagyobb munkához (...) hanem a régi terjedelmével és erejével kénytelen elvégezni a rá háruló dupla munkát – szenved és rosszul érzi magát, éppúgy szenvedünk mi is, mai emberek. Az ideg­rendszer új fejlődésének az első stádiumában élünk, oly korszakban, amely már azért is hasonló a szívbeteg megfelelő állapotához, mert amint a betegnél bekövetkező változások alapja és oka a billentyűhiány, egy fertőző betegség, emitt is egy, a társadalom–egészség szempontjából beteges hiányszerű jelenség: a kapitalizmusa túl gyors fejlődési kényszer oka. A tény, amellyel számolnunk kell, a baj, amelyben benne vagyunk, ez korunk betegsége, helyesebben állapota: az idegesség.” CSÁTH Géza, A lelki egészség = UŐ, Rejtelmek labirintusában. Bp., Magvető, 1995, 324–325. Eredeti megjelenés: Magyarország. 1914. április 5. 34–35.

533 CSÁTH Géza, A Hisztéria = Rejtelmek labirintusában, id. kiad., 332.

534 CHARCOT, J. M., Előadások az idegrendszer betegségeiről, III, ford. Moravcsik Ernő Emil, Bp., Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1889.

535 Uo. 10.

536 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Műfajok a kánon peremén (Levél és napló Kosztolányi életművében) = UŐ, Irodalmi kánonok, Debrecen, Csokonai, 1998, 163.

537 Uo. 164.

538 Hajnali részegség, szerk. RÉZ Pál, Bp., Nap, 2002, 9.

539 Uo., 10.

540 Hajnali részegség, szerk. RÉZ Pál, Bp., Nap, 2002, 204.

541 Uo.

542 Uo. 229; kérdező: Rónay Mária.

543 SZŐKE György, Az árnyékvilág árkain, Bp., Gondolat, 2003, 155.

544 KOLLARITS Jenő, Jellem és Idegesség: A jellem és idegesség mibenlétéről, keletkezéséről, valamint az idegesség megelőzéséről, Bp., Franklin Társulat, 1918.

545 „Tisztelt Uraim! Előadásomban az idegességgel akarok foglalkozni. Így hát azon kellene kezdenem, hogy meg­mondjam mi az idegesség, hogyan jön létre, mik a fejlődésének föltételei. (...) De ne felejtsük el, hogy az ideges alkatnak van jó oldala is. (...) Felvetem azt a kérdést, hogy az idegesség betegség-e.” Uo., 1.

546 Ezen a ponton ellentmond pl. Krafft Ebing nézetének, aki megkülönböztetést tesz idegesség és neuraszténia között: Nervositat und Neurastenische Zustande, Wien, Hölder, 1899

547 Uo., 13.

548 Uo., 227–242.

549 Uo., 241.

550 Uo., 241–242.

551 „A normás jellem lépcsőfokán középen áll (...) a közömbös jellem, az aurea mediocritas.” Uo., 116.

552 „Minden érzékbenyomás, amit a neurasthenias ember felvesz, más érzésszínezettel jár, mint a milyen a közöm­bös emberé.” Uo., 112.

553 Uo., 150. Kiemelés az eredetiben.

554 MORAVCSIK Ernő Emil, Az idegbetegségek gyógyítása, Bp., Singer és Wolfner, 1903.

555 „Panaszaikból kifogyhatatlanok, egyesek egész naplókat vezetnek önmagukra vonatkozó megfigyeléseikről s papírszeletkékről olvassák le azokat az orvosi tanácskozás alatt” Uo., 175.

556 Uo., 200.

557 KARINTHY Frigyes, Együgyű lexikon, Bp., Szépirodalmi, 1975, 11.

558 Uo.

559 Az elismerést 1927-ben kapja, miután a kor egyik legelterjedtebb elmebetegségét, az ún. paralisis progressivát (szifilitikus paralízis) sikeresen kezeli maláriás láz segítségével, minek következtében a betegséget teljes egészében sikerül eliminálni.

560 Levél Csáth Gézához, Bp. 1918. jún. 23. Hajnali részegség, id. kiad., 102.

561 Idézi Kelevéz Ágnes, a következő kötet előszavában: KOSZTOLÁNYI Dezső, Napló – Igen becses kéziratok, Bp., Múzsák / PIM, 1985, 9.

562 Uo.

563 BORI Imre, Kosztolányi Dezső, Újvidék, Fórum, 1986, 32.

564 Uo. 142.

565 Uo. 244.

566 OSZK Kézirattár Fond 31/45.

567 A fenti gondolatmenet jelenik meg a Boldogság c. Esti Kornél-novellában is: „Ekkor voltam legboldogabb életem­ben. Hogy miért? Annak megfejtését rátok, lélekelemzőkre bízom. Én nem törődöm az elnyomott és fölszabadult okokkal, a tudattalan és tudatelőttes jelképekkel. Nem óhajtom magam fölboncolgatni, amíg élek. Hadd maradjon az, ami vagyok, zárt, egész és titkos. (...) Halálommal pedig semmisüljön meg, mint valami fölbontatlan levél.” KOSZTOLÁNYI Dezső, Összes novellái, Bp., Osiris, 2007, 280–281; idézi: SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Kosztolányi Dezső, Pozsony, Kalligram, 2010, 564.

568 SZENTPÉTERI Márton, Eszmetörténet és irodalomtudomány, Helikon, 2009/1–2, 15.

569 BETHLEN Miklós, Élete leírása magától (1708) = Kemény János és Bethlen Miklós művei, szerk. V. WINDISCH Éva, Bp., Szépirodalmi, 1980, 580–616.

570 HALÁSZ Gábor, Doveri Átkelés: Cs. Szabó László könyve, Nyugat, 1937/5. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00616/19597.htm

571 SZEMERE Bertalan, Utazás külföldön: Válogatás Szemere Bertalan nyugat-európai útinaplójából, szerk. STEINERT Ágota, Bp., Helikon, 1983.

572 THIENEMANN Tivadar, A Nyugat alkonya: Oswald Spengler és a Spengler-irodalom, Minerva, 1922/8–10, 343.

573 Vö. KECZÁN Mariann, „Mind kántál, aki sorsot örökölt”: Márai Sándor emigrációbeli rádiós publicisztikája (1951–1956), Debrecen, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2006, 31.

574 CS. SZABÓ László, Műfaj és nemzedék, Nyugat, 1936/7. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00606/19181.htm

575 Az itt részletesebben tárgyalandó kötetek, illetve kiadásaik: MÁRAI Sándor: Napnyugati őrjárat: Egy utazás regénye. Bp., Helikon, 2004; UŐ, Kassai őrjárat, Bp., Helikon, 1999; FEJTŐ Ferenc, Érzelmes utazás, Bp., Kossuth, 2008; CS. SZABÓ László, Doveri átkelés, Bp., Cserépfalvi, 1937.

576 FEJTŐ Ferenc, Zágrábi útinapló, Nyugat, 1935/11. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00598/18907.htm

577 SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Márai Sándor, Bp., Akadémiai, 1991, 63.

578 „Every text participates is one or several genres, there is no genreless text; there is always a genre and genres, yet such participation never amounts to belonging.” DERRIDA, Jacques, The Law of Genre, transl. by Avital Ronell, Critical Inquiry, 1980/1, 65.

579 Lásd: LEJEUNE, Philippe, Hogyan végződnek a naplók? = UŐ, Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatott tanulmányok, szerk. Z. VARGA Zoltán, Bp., L’Harmattan, 2003, 210–222.

580 Lásd: DOBOS István, Az én színrevitele: Önéletírás a XX. századi magyar irodalomban. Bp., Balassi, 2006, 27–28.

581 FEJTŐ Ferenc, Érzelmes utazás, Bp., Kossuth, 2008, 85–107.; 111–124.

582 SZEMERE, i. m., 9.

583 COHN, Dorrit, Áttetsző tudatok = Az irodalom elméletei, szerk. THOMKA Beáta, II, Pécs, Jelenkor, 1997, 107.

584 Uo. 128; 135.

585 MÁRAI Sándor, Kassai őrjárat, Bp., Helikon, 2003, 22–24.

586 FEJTŐ, Érzelmes utazás, 153.

587 MÁRAI, Napnyugati őrjárat, 72.

588 FEJTŐ, Érzelmes utazás, 36–37.

589 MÁRAI, Napnyugati őrjárat, 17.

590 CS. SZABÓ, i. m.

591 Az előadás a Nehéz föld (1928), a Sarjurendek (1930), a Szálló egek alatt (1935), a Rend a romokban (1937) és a Hűtlen jövő (1938) lírai anyagán alapszik. Az idézett Illyés-versek forrása: ILLYÉS Gyula, Haza a magasban: Összegyűjtött versek, Szépirodalmi, Bp., 1972.

592 POMOGÁTS Béla, A tárgyias költészettől a mitologizmusig: A népi líra irányzatai a két világháború között, Bp., 1981, 267.

593 ILLYÉS Gyula, Katolikus költészet, Nyugat, 1933/7.

594 DÁVIDHÁZI Péter, József, Illyés, Jób (I), Holmi, 2008/5, 611.

595 IZSÁK József, Illyés Gyula költői világképe: 1920–1950, Bp., 1982, 70.

596 DÁVIDHÁZI, i.m., 609.

597 4 Mózes, 25. A bibliai idézeteket a Károli Gáspár-féle fordításból veszem: Szent Biblia, ford. KÁROLI Gáspár, Bp., 1989.

598 1 Korinthus, 11,58; Filippibeliekhez 4,1.

599 BÉKÉSI Sándor, Ergon: A keresztyén esztétika teológiája, Bp., 2003. Disszertáció. Lelőhelye az interneten: http://orbankalman.hu/Bekesi.doc, 22.

600 Ésaiás 61.1.

601 Rómabeliekhez írt levél 1. 16

602 MIKLÓS Tamás, József Attila metafizikája, Bp., 1988, 108.

603 REMÉNYIK Sándor, Eredj, ha tudsz..., Pásztortűz, 1941/1, 45.

604 KÓS Károly, Kiáltó szó = MIKÓ Imre, Huszonkét év, Studium, 1941, 20.

605 Levélrészlet, Reményik Sándor Áprily Lajosnak 1936. május 26.

606 REMÉNYIK Sándor Összes versei, Bp., 2000, I, 94.

607 U.o., 95–96.

608 „És néha fel-felriad éjféltájban, / Pedig tán csak a szú őröl a fában!”

609 „Leszek őrlő szú az idegen fában”

610 „És néha lehanyatlik a keze – / Csend van, – egy átok teljesedik be.”

611 REMÉNYIK, i. m., I, 51–52.

612 Búzavirág a magyar határról = REMÉNYIK Összes versei, I, id. kiad., 116–117.

613 Uo., 298–299.

614 Uo., 305.

615 Reményik Sándor Olosz Lajosnénak, Kolozsvár, 1921. márc. 23 = Félig élt élet: Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése, 1912–1940, s. a. r. KIS OLOSZ Klára, Kolozsvár, 2003, 154.

616 Levélrészlet, Reményik Sándor Áprily Lajosnak, 1936. máj. 26.

617 Sárika repatriál = REMÉNYIK Összes versei, I, id. kiad., 301.

618 Távozó magyarok – Kik mennek el a szombati repatriáló vonattal, Ellenzék, 1920. nov. 13., 4.

619 Levélrészlet, Reményik Sándor Áprily Lajosnak, 1920. nov. 8.

620 Levélrészlet, Áprily Lajos Reményik Sándornak, 1939. szept. 11.

621 „Elmenetelem kommentárjai még tartanak. Nem minden hozzászólás készül annyi szeretettel és megértéssel, mint a Tied.” = Levélrészlet, Áprily Lajos Reményik Sándornak, 1929. aug. 6.

622 BERDE Mária, Áprily elmegy, Pásztortűz, 1929/15.

623 Elmégy = REMÉNYIK Összes versei, I, id. kiad., 477.

624 Levélrészlet, Reményik Sándor Olosz Lajosnak, 1929. máj. 16.

625 „Nem azt jelenti ez, hogy a kisebbségi magyarság máról-holnapra eltüntethető vagy beolvasztható lenne, hiszen szolgasorsban, lefokozott életformák között hosszú időkig el lehet tengődni, de nem lehet fejlődőképes nemzeti életet élni, ez pedig az új Európában annyit jelent, hogy nem lehet embernek lenni”. MAKKAI Sándor, Nem lehet, Láthatár, 1937/2, 51.

626 Idézi ifj. FEKETE Károly, A kisebbségi létparadoxon tusája Makkai Sándornál = MAKKAI Sándor, Magunk revíziója, Csíkszereda, 1998, 24.

627 REMÉNYIK Összes versei, I, id. kiad., 640–642.

628 Levélrészlet, Áprily Lajos Reményik Sándornak, 1937. szept. 26.

629 TAMÁSI Áron, Reményik Sándor = UŐ, Szellemi őrség: Esszék, cikkek, útirajzok, 1936–1965, Bp., Palatinus, 2001, 242–243.

630 KODOLÁNYI János, Suomi titka = UŐ., Suomi, Bp., Magvető, 1990, 220–221.

631 Arnold von GENNEP, Átmeneti rítusok, ford. VARGYAS Zoltán, Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézete, PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, L´Harmattan, 2007, 53.

632 Uo., 59.

633 KODOLÁNYI, i. m., 220–221.

634 KODOLÁNYI János, Suomi, a csend országa = UŐ, Suomi, Bp., Magvető, 1990, 8.

635 KODOLÁNYI, Suomi..., i. m., 13.

636 KODOLÁNYI János, Arvi Järventaus és egyéb emlékek, Sorsunk, 1943, 90.

637 Az író e két tényező összefüggésének vizsgálata során abból indul ki, hogy a magyarság nemzeti kultúráját és értékeit csak úgy tudja megóvni a nyugati befolyásoktól és az idegen eszméktől, ha népi hagyományaira támaszkodva – a finnekhez hasonlóan – egy modern, korszerű államot épít fel. Ennek feltétele azonban az, hogy „szembe kell szegülnünk az ősi alkatunkat kiforgató erőkkel, szilárdan a múltunkra kell támaszkodnunk, vérünkbe kell szívnunk hagyományainkat, s korunk áramlatait és hatásait meg kell bennük emésztenünk.” KODOLÁNYI János, Finn-magyar kapcsolatok mérlege = UŐ., Esti beszélgetések: Válogatott tanulmányok, Bp., Püski, 1998, 321.

638 A „leggyökeresebb szociális változtatások, intézmények – sőt maga a szocialista mozgalom – sem kell, hogy ellenkezzék a nemzeti érzéssel, korszerű világképet lehet összeötvözni a mély vallásossággal s az általános jólét és társadalmi igazságosság követelményeivel úgy, hogy a nemzeti érzés, öntudat és büszkeség nemcsak csorbát nem szenved, hanem még ki is elégül általa.” KODOLÁNYI János, Finnek, magyarok = Északi csilla­gok: Finn rokonaink költészete, szerk. KÉPES GÉZA, KODOLÁNYI János, Bp., Stádium Sajtóvállalat, 1944, 3.

639 Ifj. KODOLÁNYI János, Kodolányi János és Finnország, Árgus, 2001/2., Internetes elérhetőség,
http://www.argus.hu/2001_02/ta_kodolanyi.html (A letöltés dátuma, 2008.3.16.)

640 KODOLÁNYI, Arvi Järventaus..., i. m., 191.

641 Uo., 191.

642 HORÁNYI Károly, Egy megemlékezés tükrében. Kodolányi János: Arvi Järventaus és egyéb emlékek, ItK, 2002, 5-6., Internetes elérhetőség, http://epa.oszk.hu/00000/00001/00011/horanyi.htm (A letöltés dátuma, 2008.10.15.)

643 KODOLÁNYI János, A svéd kérdés, Pesti Napló, 1936. október 24, 10.

644 Uo., 10.

645 Távirat a Finn Külügyminisztériumba, 1936. november 12., UMA-Helsinki (Ulkoministeriön Arkisto), Mikro­filmit Dca. Menneet sanomat 1918–1950., Ankara-Oslo., N:o. 5645/44.

646 KODOLÁNYI János, A svéd kérdés, i. m., 10.

647 HORÁNYI Károly, Egy megemlékezés tükrében: Arvi Järventaus..., i. m.

648 A Jyväskyläi Egyetem Magyarságtudományi Doktori Programjának hallgatójaként köszönettel tartozom taná­raimnak, Tuomo Lahdelmának (JyU), Thomka Beátának és Orbán Jolánnak (PTE) konferencia-részvételem támogatásáért, valamint a tanulmány elkészítésében nyújtott segítségükért.

649 Peter SLOTERDIJK, A gondolkodó a színpadon. A jó hír megjavításáról. Nietzsche-tanulmányok, Bendl Júlia és Kurdi Imre ford., Bp., Helikon Kiadó, 2001, 39.

650 KERÉNYI Károly, Wilamowitz filológiája és a magyar föld antik emlékei – Előadás Ulrich von Wilamowitz-Moellendorf emlékezetére = K. K., Halhatatlanság és Apollón-vallás, Bp., Magvető, 1984.

651 KERÉNYI, i. m., 93.

652 KERÉNYI, i. m., 94. (Az idézetben szereplő Friedrich Wilhelm Ritschl, Nietzsche mestere és támogatója a filológusi pályakezdésben.)

653 KERÉNYI Károly, Gondolatok Dionysosról. Walter F. Otto „Dionysos”-ának megjelenése alkalmából = UŐ, Halhatatlanság és Apollón-vallás, Bp., Magvető, 1984, 181.

654 Idézi: KERÉNYI Károly, Ókortudomány = UŐ, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 155.

655 KERÉNYI Károly, Klasszika-filológiánk és a nemzeti tudományok = UŐ, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 43–44.

656 KERÉNYI Károly, Ókortudomány = K. K., Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 157.

657 KERÉNYI, i. m., 160.

658 Uo.

659 KERÉNYI Károly, Halhatatlanság és Apollón-vallás = UŐ, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 1984, 118.

660 Vö. Lucy HUSKINSON, Nietzsche and Jung, Brunner-Routledge, 2004.

661 KERÉNYI Károly, Orpheus mint Dionysos szimbólum: Az olasz opera születése, Bolla Mária ford., Nappali Ház, 1993, 3. sz., 30–37.

662 Karl KERÉNYI – Carl Gustav JUNG, Einführung in das Wesen der Mythologie, Leipzig, 1941.

663 KERÉNYI, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 1984, 116.

664 Uo.

665 KERÉNYI, Klasszika-filológiánk és a nemzeti tudományok, id. kiad., 46.

666 KERÉNYI, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 112.

667 Vö. Wolfgang RÖD, Kant metafizikája és az utókor filozófiája, Ábrahám Zoltán ford., Világosság 2004/10–11–12.

668 Ernst Cassirert idézi LUDASSY Mária, Az állam mítosza, Liget 2005/4.

669 Uo.

670 KERÉNYI, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 118.

671 The Religion of the Etruscans, eds. Nancy THOMSON DE GRUMMOND, Erika SIMON, Austin, Univ of Texas, 2006, 57–58.

672 Uo., 48.

673 KERÉNYI, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 1984, 118.

674 Idézi SZILÁGYI János György, Egy halálhír: Kerényi Károly, született Temesváron 1897-ben, meghalt Zürichben 1973-ban, Beszélő, 1998/4.

675 Friedrich NIETZSCHE, A tragédia születése avagy a görögség és a pesszimizmus, Kertész Imre ford., Bp., Magvető, 2003, 44.

676 KERÉNYI, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 1984, 120.

677 KERÉNYI, i. m., 121.

678 Vö. Jean-Luc NANCY, Nietzsche’s Thesis on Teleology = Looking After Nietzsche, ed. Laurence A. RICKELS, SUNY Press, 1990.

679 Michel FOUCAULT, Eltérő terek, Sutyák Tibor ford. = UŐ, Nyelv a végtelenhez: Tanulmányok, előadások, beszélgetések, Debrecen, Latin Betűk, 1999, 147–157. Az alábbiakban külön jegyzetek nélkül, folyamatában idézem a szöveget.

680 KERÉNYI, Klasszika-filológiánk és a nemzeti tudományok, id. kiad., 51.

681 H. G. GADAMER, A szép aktualitása, Bonyhai Gábor ford. = UŐ, A szép aktualitása, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1994, T-Twins Kiadó.

682 KERÉNYI Károly, Ariadné, Ókor 2003/1.

683 KERÉNYI Károly, Ókortudomány = UŐ, Halhatatlanság és Apollón-vallás, id. kiad., 150.

684 Uo., 161.

685 Ansgar NÜNNING, Towards a Cultural and Historical Narratology: A Survey of Diachronic Approaches, Concepts, and Research Projects = Anglistentag 1999 Mainz. Proceedings, hrsg. Bernhard REITZ, Siegfried REUWERTS, Trier, WVT, 2000, 360.

686 „Novels as I describe them are primarily historical and ideological documents, the vehicles, not the reflections, of social change.” John BENDER, Imagining the Penitentiary: Fiction and Architecture of Mind in Eighteenth Century England, London, 1987, 1.

687 Ansgar NÜNNING, Surveying Contextualist and Cultural Narratologies: Towards an Outline of Approaches, Concepts and Potentials = Sandra HEINEN–Roy Sommer, Narratology in the Age of Cross-Disciplinary Narrative Research, Berlin–New York, Walter de Gruyter, 2009, 64

688 Roger CHARTIER, A világ mint reprezentáció = Elbeszélés, kultúra, történelem, szerk. KISANTAL Tamás, Pécs, Kijárat Kiadó, 2009 (Narratívák, 8).

689 Bo PETTERSON, Narratology and Hermeneutics: Forging the Missing Link = Narratology in the Age of Cross-Disciplinary Narrative Research, id. kiad., 22.

690 KÁLMÁN C. György, Szempontok az irodalomtörténet-írás tanulmányozásához = UŐ, Te rongyos (elm)élet!, Bp., Balassi Kiadó, 1998, 11–23.

691 TAKÁTS József, Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett, ItK, 2001, 3-4. sz., 316–324, 316.

692 Wolfgang HALLET, Intertextualität als methodischen Konzept einer kulturwissenschaftlichen Literatur Wissenschaft = Kulturelles Wissen und Intertextualität: Theoriekonzepten und Fallstudien zur Kontex­tuali­sie­rung Literatur, hrsg. Marion GYMNICH–Birgit NEUMANN–Ansgar NÜNNING, Trier, Wissenschaftlicher Verlag, 2006.

693 „.. vagyis a szöveg vonatkoztatási mezőiként működő rendszerek éppen mintázatuk felbomlása következtében kerülnek előtérbe.” Wolfgang ISER, A fiktív és az imaginárius, Bp., Osiris, 2001, 25–26.

694 Weiss István könyvéből idézi GYÁNI Gábor–KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reform­kortól a második világháborúig, Bp., Osiris, 2006, 258.

695 Lásd pl. ERDEI Ferenc, A magyar társadalom a két világháború között = Magyarország társadalomtörténete: Szöveggyűjtemény, II, 1920–1944, szerk. GYÁNI Gábor, Bp., Osiris, 1995, 43–101; WEISS István, Hazánk társadalomrajza, Bp., 1942.

696 KOVÁCS M. Mária, Ügyvédek az árral szemben: Antiszemitizmus és liberális ellenállás a Horthy-korszakban, Medvetánc, 1985, 2-3. sz., 91–97.

697 MONE: Magyar Nemzeti Orvosok Nemzeti Egyesülete.

698 A szociáldemokrata Szocializmus a baloldalról a jobboldalra való átállás gesztusaként marasztalta el a művet, a konzervatív Napkelet Márai nagy fordulataként üdvözölte, a Katholikus Szemle írója pedig egyenesen katolikumellenesnek nevezte a regényt. Vö. ALSZEGHY Zsolt, Márai Sándor: Válás Budán, Katolikus Szemle, 1936, 1. sz., 79–80; SZEKSZÁRDI László, Válás-Budán, Szocializmus, 1935, 12. sz., 586–587, THURZÓ Gábor, Márai Sándor: Válás Budán, Napkelet, 1936, 1. sz., 51–53.

699 KEMENES GÉFIN László, Az elfojtás áldozatai: Márai Sándor: Válás Budán = KEMENES GÉFIN László–Jolanta JASTRZĘBSKA, Erotika a 20. századi magyar regényben, 1911–1947, Bp., Kortárs Kiadó, 1998, 151–168.

700 „Ebben a körben a szerelemről főleg csak psychoanalitikai vagy szociális vonatkozásban szoktak beszélni, vagy pedig, sokszor minden átmenet nélkül egy trágár vicc révén...” ZSOLT Béla, Kínos ügy, Bp., Pantheon, 1935; vö. „A ma jogásza nemcsak a fejlődő, változó joggyakorlat hatása alatt dolgozik, de alkalmazkodik a gyors tempóban lüktető élet legújabb szempontjaihoz is. Eset anno 1935. Az idegorvos ügyvédhez küldi házaspár paciensét.” ifj.dr. BALÁZS Dezső, Bontóper kívülről, belülről, Újság, 1935. április 21., 58.

701 „Márai regényei a tudat-alatti erők sejtetésével teljesen katolikumellenes világ felé terelik az olvasót.” ALSZEGHY, i. m., 79.

702 Anthony GIDDENS, Modernity and Self-Identity: Self and Society in the Late Modern Age, Polity Press, 2005 (1991).

703 „A beilleszkedés próbája – jogilag – a vegyes házasságoké [...] De a jogi megoldások nem fedték le a valóságot. A vegyes házasság a beilleszkedés mércéje is, a vegyes házasságon belüli feszültség felmutatása pedig az irodalomra váró feladat volt.” UNGVÁRI Tamás: Csalódások kora: A zsidókérdés magyarországi története, Bp., Scolar, 2010, 140.

704 Gyáni Gábor adatai szerint míg 1906–1910 között országos átlagban ezer házasságkötésre 37,4 válás jutott, addig ez 1921–1925 között 80-ra emelkedett, de a fővárosban ugyanekkor ez az arány jóval magasabb volt, ezer házasságkötésre 180 válás jutott. Ld. GYÁNI Gábor, Mindennapi élet Horthy Miklós korában, Bp., Corvina, 2006, 80. Gyáni ugyanitt a Válás Budán egy részletét idézi a szaporodó válások irodalmi tükröző­déseként.

705 Dr. GERŐ Ernő, A válás gyökeres reformja: Modern törvényjavaslat a házasság felbontásáról, Bp., Merkantil Irodalmi Nyomdavállalat, 1929, 6.

706 Ilyen volt például Dr. GERŐ Ernő, Házassági felbontó okok, felelős kiadó Dr. Gerő Ernő, Bp., VII. Király utca 73, 1935; valamint Dr. LUY György, A válóper, felelős kiadó Dr. Luy György, Bp., VII. Dohány utca 12, 1936.

707 Így például Dr. Gerő brosúrájában „A békés válás szabályai” fejezetcím alatt szerepel a metódus, Dr. Luy György pedig a kérdés-felelet formát választotta. Ld. 22. számú jegyzet.

708 „Könnyen megérthető alakban, kérdés és felelet formájában állítottam össze [...] a tanuló jogászifjúság számára.” Dr. LUY, i. m., 1.

709 (Mivel) „az egyéni szabadság megnyirbálásául a házasságfelbontás megnehezítése érdekében ismételten tervek merültek, fel-törvényes formák közt meg fogom indítani a könyvemben lefektetett