Doktori iskola

50 310-325. cikk

51 EUMSZ 312. cikk

52 EUMSZ 285-287. cikk

53 HL L 248., 2002.9.16., 1-48. o., A jogszabály angol nyelvű megnevezése Financial Regulation. A magyar nyelvű fordítások, hivatkozások nem egységesen, hol Pénzügyi rendelet, hol Költségvetési rendelet megnevezést használják.

54 Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről HL C 139., 2006.6.14., 1-17. o.

55 HL L 163., 2007.6.23., 17-21. o.

56 2008. évi XII. törvény az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat kihirdetéséről

57 HL L 209., 2005.8.11., 1-25. o.

58 HL L 30., 2009.1.31., 16-99. o.

59 HL L 277., 2005.10.21., 1-40. o.

60 HL L 223., 2006.8.15., 1-44. o.

61 HL L 210., 2006.7.31., 25-78. o.

62 HL L 210., 2006.7.31., 12-18. o.

63 HL L 210., 2006.7.31., 1-11. o.

64 HL L 210., 2006.7.31., 19-24. o.

65 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 41. o.

66 V.ö.: Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése, In: Farkas Ákos (szerk): Az Európai csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005, 49-50. o., Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 39-45. o.

67 EUMSz 310. cikk

68 Költségvetési rendelet 4. cikk

69 Lásd az ESZAK Szerződés eredeti 78. cikkét

70 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 42-43. o.

71 Pl.: atomerőművek finanszírozásához történt Euratom hitelfelvétel 1959 és 1989 között (Lásd: Iván Gábor: Az Európai Unió költségvetése, In: Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerk.) Európai Közjog és politika, Complex Kiadó, Budapest, 2006, 703. o.)

72 Lásd: Neill Nugent: The Government ad Politics of the European Union, The MacMillan Press Ltd, Houndmills and London, 1999, 389. o., Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 40. o.

73 C-316/91. Európai Parlament v Európai Unió Tanácsa ECR(1994) I-00625

74 310. Cikk (2) bekezdés

75 Lásd az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 53/A. §

76 Vö. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet 15. cikk, ill. 26. cikk (6) bekezdés

77 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 53. o.

78 EUMSz 315. Cikk

79 EUMSz 310. Cikk (1) bekezdés

80 Iván Gábor: Az Európai Unió költségvetése, In: Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerk.) Európai Közjog és politika, Complex Kiadó, Budapest, 2006, 704. o

81 Azzal összefüggésben, hogy a költségvetési egyensúly elve milyen hatással és következményekkel jár a költségvetés egészére nézve lásd: Robert Ackrill: The European Union Budget, the Balanced Budget Role and the Development of Common European Policies, in: Journal of Public Policy (2000), vol. 20, p. 1-19

82 Az 1977. évi Költségvetési rendelet, HL L 356, 31.12.1977, 1-30. o.

83 C-284/90. Európai Közösségek Tanácsa v Európai Parlament ECR(1991) I-02277

84 Brigid Laffan: The Finances of the European Union, MACMILLAN Press Ltd, Houndmills-London, 1997, 217-219. o.

85 vö. ESZAK-Szerződés eredeti 49. és 54. cikkei

86 vö. Euratom-Szerződés 172. cikk (4) bekezdés (2006)

87 A részletes feltételeket a Tanács különböző határozatai határozták meg, így pl. a 77/270/Euratom, 94/179/Euratom, vagy a 77/271/Euratom határozatok.

88 V.ö. EK Szerződés 266-267. cikkei, EUMSz 308-309. cikkei

89 Jegyzőkönyv Európai Beruházási Bank Alapokmányáról 16. cikk HL C 115., 2008. 5. 9. 251-264. o.

90 A Tanács 1993/115/EK határozata egyes harmadik országokbeli, közös érdekű programokra adott kölcsönökkel kapcsolatban felmerülő veszteségek esetére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról, HL L 45., 1993.2.23., 27-27. o.

91 A kölcsönműveletek részleteivel kapcsolatban lásd: European Union – Public Finance, EUR-OP, Luxembourg, 2002, 313-325. o.

92 EK Szerződés 277. cikk

93 Költségvetési rendelet 16. cikk

94 EUMSz 320. cikk

95 2342/2002/EK bizottsági rendelet 7. cikke

96 Az EMS létrehozása Tanács a 3180/78/EGK rendeletével történt. (A Tanács 3180/78/EGK rendelete az Európai Monetáris Együttműködési Alap által használt elszámolási egység értékének megváltoztatásáról, OJ L 379, 30.12.1978, p. 1-1)

97 A Tanács 3308/80/EGK, Euratom rendelete a közösségi jogszabályokban az európai elszámolási egység ECU-vel való felváltásáról, HL L 345., 1980.12.20., 1-1. o.

98 Az alkalmazott elszámolási egység történetével kapcsolatban lásd részletesen: Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 59-68. o.

99 Egyes magyar nyelvű források bruttó költségvetés elveként (Pl.: Kende - Szűcs: Európai Közjog és Politika, 639.o.), mások pedig globális fedezet elveként említik.

100 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 46. o.

101 V.ö.: az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat 2. cikk (3) bek.

102 Nyikos László: Az Európai Unió legfontosabb pénzügyi jogszabálya (a pénzügyi rendelet) és hatása az államháztartás reformjára, In: Európai Műhelytanulmányok 101. szám, 7. o.

103 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 56. o.

104 Az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végleges elfogadása, HL L 64., 2010.3.12.

105 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 56. o.

106 European Union – Public Finance, EUR-OP, Luxembourg, 2002, 163-165. o.

107 Vö.: EGK Szerződés eredeti 206. cikke

108 Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992, 69. o.

109 A három „E”: Economy, Efficiency, Effectiveness elvét használja a közgazdaságtan a közgazdaságtana a közszektor teljesítményénak értékelésénél, v.ö.: Vigvári András: Közpénzügyek, önkrományzati pénzügyek, KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, 330. o.

110 V.ö.: Költségvetési rendelet 27. cikk

111 A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 23. cikk

112 Paul Craig: EU Administrative Law, Oxford University Press, 2006, 350-353. o.

113 Az átláthatóság elve a költségvetési szabályozás egyik legfontosabb elméleti feldolgozását képező műben, Daniel Strasser: The Finances of Europe (Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992) c. művében sem jelenik meg.

114 A leginkább nyitott, az állami működés átláthatóságának legfőbb támogatói: Hollandia, Dánia, Svédország és Finnország.

115 Lásd: az EK Szerződés Amsterdami Szerződés által módosított 255. cikkét.

116 A dokumentumokhoz való hozzáférés jogával kapcsolatban lásd: Carol Harlow: Accountability int he European Union, Oxford University Press, 2002, 36-41. o., Paul Craig: EU Administrative Law, Oxford University Press, 2006, 350-353. o.

117 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

118 Nyilvánvalóan egy ilyen szabály csak kellő rugalmassággal írható elő, hiszen például a kormányzati struktúra változásai közvetlen összefüggésben vannak a költségvetési fejezetrenddel.

119 V.ö.: Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi Jog I., Szent István Társulat, Budapest, 2006, 524-525. o

120 Az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végleges elfogadása, HL L 64., 2010.3.12., 13. o.

121 A Főhatóság 1952. december 23-i 2/52. határozata a Szerződés 49. és 50. cikkei szerinti illeték megállapítása módjáról és beszedéséről; a Főhatóság 1952. december 23-i 3/52. határozata a Szerződés 49. és 50. cikkei szerinti illetékre alkalmazandó összegekről és módszerekről, Lásd részletesebben: Bettina Meermagen: Beitrags- und Eigenmittelsystem, Verlag C. H. Beck, München 2002, 122-129. o.

122 Guido K. Radsatz: Das Eigenmittelsystem der Europäischen Union, Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2005, 21. o.

123 Az EGK Szerződés azóta már hatályon kívül helyezett 200. cikkének rendelkezései szerint Belgium 7,9 %, Németország: 28 %, Franciaország: 28 %, Olaszország: 28 %, Luxemburg: 0,2 %, Hollandia: 7,9 %-os arányban vett részt az EGK adminisztratív költségvetésének finanszírozásában. Ettől részben eltérő, részben hasonló arányban történt az Euratom Közösség adminisztratív, valamint kutatási és befektetési költségvetése, valamint az Európai Szociális Alap finanszírozási arányainak meghatározása. Ezektől is eltérő rendszerben történt a Közös Agrárpolitika finanszírozási arányainak meghatározása 1962 és 1971 között (lásd részletesebben: Ulrich Nittka: Das Finanzirungsystem der Europäischen Gemeinschaften, Bochum, Studienverlag Brockmeyer, 1979)

124 Az EGK Szerződés eredeti 201. cikke

125 Az ESZAK illeték mértéke – az acélipari termékek tonnánkénti árára vetítve – 0,3%-ról indult 1953 elején, a legmagasabb mértéke 0,9%-volt 1953 júliusa és 1957 júliusa között, majd 0,2 és 0,3 % között ingadozott 1961 és 1995 között, végül folyamatos csökkenést követően 1998-tól 0 % lett.

126 70/243/ESZAK, EGK, Euratom határozat, OJ L 94, 28.4.1970, p. 19-22.

127 Lásd ezzel kapcsolatban a Tanácsnak a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 1977/388/EGK (hatodik) irányelvét, illetve a 2007. január 1-jétől hatályos a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvet.

128 Guido K. Radsatz: Das Eigenmittelsystem der Europäischen Union, Finanzwissenschaftliche Schriften 113, Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2005, 25. o.

129 „Bármely tagállam, amely túlzottan nagy költségvetési terhet visel a relatív jólétéhez képest, korrekcióban részesülhet”. Bár az elv szerint bármely tagállam részesülhet a visszatérítésben, Nagy-Britannián kívül más tagállam ilyen visszatérítést nem kapott.

130 A Fontainebleau-i Megállapodásról lásd bővebben: Geoffrey Denton: Re-structuring the EC budget: implications of the Fontainebleau agreement, In: Journal of Common Market Studies, Vol. XXIII, No. 2. December 1984, p. 117-140

131 A kompenzáció bevezetése a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 85/257/EGK tanácsi határozattal történt.

132 Az európai többletértékkel kapcsolatban vö.: Gabriele Cipriani: Rethinking the EU Budget, Centre for European Policy Studies, Brussels, 2007, 28. o.

133Közös jövőnk építése – A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek COM(2004) 101 végleges; A Bizottság javaslata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra COM(2004) 501 végleges

134 Vö: Daniel Gros: How to Achieve a Better Budget for the European Union, CEPS Working Dokument No. 289/ April 2008 10. o.

135 Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 111. o.

136 Lásd bővebben: Jacques Le Cacheux: European budget – the poisonous budget rebate debate, Notre Europe, Studies & Research N^o 41, June 2005

137 Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007., 208. o.

138 A Fontainebleau-i megállapodás (1984) alapján

139 European Union – Public Finance, European Commision DG General for the Budget, EUR-OP, Brussels, 2002, 29-32. o.

140 Making a success of the Single Act: a new frontier for Europe COM(87) 100 final, Report on the financing of the Community budget COM(87) 101 final.

141 A Tanács 88/376/EGK, Euratom határozata HL L 185., 1988.7.15., 24-28. o.

142 Lásd: a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 88/376/EGK tanácsi határozat preambulumát, valamint Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 51. o.

143 2005-ben a 25 tagállamból 13-ban

144 Kroll Eszter: A saját források rendszere, In: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt. Budapest, 2005., 587-588. o.

145 Lásd pl. az Európai Számvevőszék a 8/99. sz. véleményét (HL C 310., 1999.10.28)

146 Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat, OJ L 293, 12.11.1994, p. 9-13

147 A Tanács 2000/597/EK határozata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről, HL L 253., 2000.10.7., 42-46. o.

148 HL L 181., 2003.7.19., 1-3. o.

149 A Tanács 2007/346/EK határozata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről, HL L 90., 2007.3.30., 31-34. o.

150 Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése, In: Farkas Ákos (szerk): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005, 52. o.

151 A saját forrásokról szóló tanácsi határozat, valamint a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK tanácsi rendelet szerint.

152 Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 52., 54. o.

153 A Számvevőszék 8/99. sz. véleménye az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatira irányuló javaslatról (HL C 310., 1999.10.28); a Számvevőszék 2005/4. sz. véleménye az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatira irányuló javaslatról és az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló (…) számú tanácsi határozat 4. és 5. cikkeivel összhangban a költségvetési egyensúlyhiányok korrekciójára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (HL C 167., 2005.7.7)

154 2007. január 1-jétől az irányelv helyébe lépett a Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottérték-adó rendszerről, HL L 347., 2006.12.11., 1-118. o.

155 Ez a mérték 1%-on kezdődött, majd felemelkedett 1,4%-és onnan csökkent le a jelenlegi szintre.

156 A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről, HL L 248., 2002.9.16., 1-48. o.

157 EUMSz 311. cikk „Az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről. Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag elfogadja az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó rendelkezéseket megállapító határozatot. E vonatkozásban a határozat a saját források újabb típusait teremtheti meg, illetve meglévő típusokat szüntethet meg. Ez a határozat csak azt követően lép hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyták. Az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben a Tanács állapítja meg annyiban, amennyiben a harmadik bekezdés alapján elfogadott határozat így rendelkezik. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően határoz.”

158 110/76. Pretore di Cento v X. ECR(1977) I-00851

159 267/78. Európai Közösségek Bizottsága v Olasz Köztársaság ECR(1980) I-00031

160 66/79, 127/79., 128/79. egyesített ügyek Amministrazione delle Finanze v Srl Meridionale Industria Salumi, Fratelli Vasanelli and Fratelli Ultrocchi ECR(1980) I-01237

161 303/84. Európai Közösségek Bizottsága v Német Szövetségi Köztársaság ECR(1986) I-1171, 68/88. Európai Közösségek Bizottsága v Görög Köztársaság ECR(1989) I-2965, C-392/02. Európai Közösségek Bizottsága v Dán Királyság ECR(2005) I-9811, továbbá a Bizottság keresetének elutasításával végződött a C-10/00. Európai Közösségek Bizottsága v Olasz Köztársaság ECR(2002) I-02357, C-284/05 Európai Bizottság v Finn Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-294/05 Európai Bizottság v Svéd Királyság, ECR-ben nem tették még közzé, C-372/05 Európai Bizottság v Németországi Szövetségi Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-387/05 Európai Bizottság v Olasz Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-409/05 Európai Bizottság v Görög Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-461/05 Európai Bizottság v Dán Királyság, ECR-ben nem tették még közzé, C-38/06 Európai Bizottság v Portugál Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-239/06 Európai Bizottság v Olasz Köztársaság, ECR-ben nem tették még közzé, C-275/07 Európai Bizottság v Olasz Köztársaság ECR(2009) I-02005

162 C-96/89. Európai Közösségek Bizottsága v Holland Királyság ECR(1991) I-02461

163 Lásd: a Tanács 2891/1977 ESZAK, EGK, Euratom rendelete a Tanács 1970. április 21-i, a tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Közösségek saját forrásai rendszerével való helyettesítéséről szóló határozata végrehajtásáról, HJ L 336, 27.12.1977, 1-7.

164 93/85. Európai Közösségek Bizottsága v Egyesült Királyság ECR(1986) I-04011, C-363/00. Európai Közösségek Bizottsága v Olasz Köztársaság ECR(2003) I-05767

165 251/88. Európai Közösségek Bizottsága v Német Szövetségi Köztársaság ECR(1990) I-02107

166 C-30/89. Európai Közösségek Bizottsága v Francia Köztársaság ECR(1990) I-00691

167 C-359/97. Európai Közösségek Bizottsága v Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága ECR(2000) I-6355, C-358/97. Európai Közösségek Bizottsága v Ír Köztársaság ECR(2000) I-6301, C-260/98. Európai Közösségek Bizottsága v Görög Köztársaság ECR(2000) I-06537

168 Forrás: A Bizottság jelentése a saját források rendszerének működéséről COM (2004) 505 végleges, Az Európai Unió Általános költségvetése a 2009-es pénzügyi évre – Számadatok, EUR-OP, Brussels-Luxembourg, 2009, Az Európai Unió Általános költségvetése a 2009-es pénzügyi évre – Számadatok, EUR-OP, Brussels-Luxembourg, 2010, valamint a szerző saját számításai

169 V.ö.: Dezséri Kálmán: Az EU pénzügyi perspektívájának egyes kritikus kérdései, megoldatlan problémái – a 2008-2009. évi felülvizsgálat, In: Európai Tükör, 2008/2. sz., 35., 43. o.

170 Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények, In: Inotai András (szerk.): EU-tanulmányok I. kötet. Nemzeti Fejlesztési Hivatal. Budapest. 2004. 315-350. o.

171 Dezséri Kálmán: Az EU pénzügyi perspektívájának egyes kritikus kérdései, megoldatlan problémái – a 2008-2009. évi felülvizsgálat, In: Európai Tükör, 2008/2. sz., 35., 43. és 48. o.

172 Lásd az Európai közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK tanácsi határozat preambulumának (1) bekezdését.

173 Az Európai Számvevőszék 2006/2. sz. véleménye az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról HL C 203., 2006.8.25, 9. és 11. pont

174 A 2007. évi adatok szerint az EU(27) egy főre jutó GDP átlaga 24600 euro. Nagy-Britannia egy főre jutó GDP átlaga 33200 euro, amelyet csak Dánia (42600 euro), Írország (43700 euro), Luxemburg (77800 euro), Hollandia (34100 euro) és Svédország (35900 euro) előz meg. Ugyanakkor ezen országok gazdaságának mérete jóval alatta marad Nagy-Britannia gazdaságának. Ha az EU (27) vásárlóerő-paritáson mért teljes GDP-jéből való részesedés nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Nagy-Britannia részesedése 14,7 %, amelyet csak Németország előz meg 19 %-kal, és amelyet szorosan követ Franciaország 14,5 %-kal. (forrás: Eurostat)

175 Guido K. Radsatz: Das Eigenmittelsystem der Europäischen Union, Finanzwissenschaftliche Schriften 113, Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2005, 265. o.

176 Guido K. Radsatz: Das Eigenmittelsystem der Europäischen Union, Finanzwissenschaftliche Schriften 113, Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2005, 64. o.

177 Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények, In: Inotai András (szerk.): EU-tanulmányok I. kötet. Nemzeti Fejlesztési Hivatal. Budapest. 2004. 315-350. o.

178 Az Európai Parlament jelentése az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről (A6-0066/2007 - Lamassoure-jelentés) 2. mell.

179 Csak a talán legfontosabb területet kiemelve a Lisszaboni Stratégiában meghatározott célok, a Schengeni rendszer bővítése, vagy a 2004-2007-es csatlakozás költségeinek finanszírozása.

180 A Bizottság jelentése a saját források rendszerének működéséről COM(2004) 505 végleges 4. o.

181 A Bizottság jelentése a saját források rendszerének működéséről COM(2004) 505 végleges 4. és 5. pontok, a Bizottság javaslata az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra COM(2004) 501 végleges

182 Daniel Gros: A European Tax? Előadás Notre Europe Seminar: The EU Budget – What for? Brüsszel 2007. április 19.

183 Philippe Cattoir: Tax based EU own resources: An assessment, EUR-OP, Luxembourg, 2004.

184 A társasági adóztatást illetően eddig három fontos, de a szabályozásnak csak kis részét érintő irányelv született meg: 90/435/EGK irányelv (Anya-leányvállalati irányelv), 90/434/EGK irányelv (Fúziós irányelv), valamint a 2003/49/EK irányelv (Kamat-jogdíj irányelv). A Bizottság javaslatot tett a közös konszolidált társasági adó alap szabályozására is „Az adózási akadályok nélküli Belső piac felé” című közleményében COM(2001) 582 végleges, vö.: Erdős Éva, Kiss Edit: Úton az európai társasági adó felé, In: Gazdaság és Jog, 2007. augusztus, 8. sz., 16-20. o.

185 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos áram közösségi adóztatási keretének átalakításáról, magyar szabályozás: 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

186 A vonatkozó legfontosabb irányelvek: 2008/118/EK irányelv, 92/79/EGK irányelv, 92/80/EGK irányelv, 92/83/EGK irányelv, 92/84/EGK irányelv, 95/59/EK irányelv, 2003/96/EK irányelv

187 A Bizottság jelentése a saját források rendszerének működéséről COM (2004) 505 final

188 V.ö.: Jacques Le Cacheux: Funding the EU Budget with a Genuine Own Resource: The Case for a European Tax, Notre Europe, Brussels, 2007, 15-20.o, Sylvain Plasschaert: Towards an own tax resource for the European Union? Why? How? And when?, In European Taxation, 2004, v. 44., n. 11, November, p. 470-479

189 Lásd bővebben: David Kernohan, Jorge Núnez Ferrer, Andrea Schneider: The Budget Process and International Trade Liberalisation, CEPS Working Document No. 230/October 2005

190 Javaslat az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra és javaslat az Európai Közösségek saját forrásairól szóló […] tanácsi határozat 4. és 5. cikkével összhangban a költségvetési egyensúlyhiányok korrekciójára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre COM(2004) 501 végleges

191 A kérdésről lásd bővebben: Jacques Le Cacheux: European budget – the poisonous budget rebate debate, Notre Europe, Studies & Research N^o 41, June 2005, 14. o.

192 2005/4. sz. Vélemény az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról és az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló (…) számú tanácsi határozat 4. és 5 cikkeivel összhangban a költségvetési egyensúlyhiányok korrekciójára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, HL C 167., 2005.7.7.

193 Európai Parlament: Jelentés az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről (2006/2205(INI)), A6-0066/2007

194 V.ö.: Daniel Gros – Stefano Micossi: A Better Budget for the European Union, CEPS Policy Brief No. 66/February 2005, 14.o.

195 Jorge Numez Ferrer: Reforming the Own Resorces System: What for? Előadás, Notre Europe Seminar: The EU Budget – What for? Brüsszel 2007. április 19.

196 Szerződés az Európai Alkotmány létrehozásáról, HL C 310, 2004. december 16.

197Szerződés az Európai Alkotmány létrehozásáról, HL C 310, 2004. december 16., 54. cikk

198 Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés, HL C 83, 2010. 3. 30. 311. cikk

199Az Európai Unió saját forrásaival kapcsolatos kötelezettségek teljesítésében részt vevő intézmények feladat- és hatásköréről, valamint a kapcsolódó eljárásrendről szóló 101/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet

200 A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4. § c) pont

201A számítás módszerével kapcsolatban részletesen lásd: Vicze Klára, Braun Gábor, Bencze Attila: Bepillantás az Európai Unió sajátforrás-rendszerébe az Áfa-alapú befizetés szemüvegén keresztül, In: Pénzügyi Szemle 2006/2. sz. 168-193. o.

202 Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007, 52. o.

203 Gabriele Cipriani: Rethinking the EU Budget, Centre for European Policy Studies, Brussels, 2007, 133-134. o.

204 Lásd: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés – a többéves pénzügyi keretre vonatkozó – 312. cikkét

205 Az EK Szerződés tekintetében megemlítendőek a pénzügyi rendelkezésekről szóló 268-280. cikkek, valamint az Európai Számvevőszékre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazó 246-248. cikkek, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés tekintetében pedig a pénzügyi rendelkezésekről szóló 310-325. cikkek valamint az Európai Számvevőszékre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazó 285-287. cikkek.

206 A Tanács 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetéséről szóló Pénzügyi rendeletről, HL L 248., 2002.9.16., 1-48. o.

207 Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat, HL L 163., 2007.6.23., 17-21. o.

208 Helen Wallace – William Wallace – Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford Univerity Press, 2005, 192. o., Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése, In: Farkas Ákos (szerk.): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK:kerszöv, Budapest, 2005, 51. o.

209Kroll Eszter: A pénzügyi perspektíva fogalma, története és jelene, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005, 520. o.

210 Kende Tamás – Szűcs Tamás: Európai Közjog és Politika, Comlex, Budapest, 2006, 708. o.

211 Bécsy Etelka: EU+PÉNT+TÁR – A magyar európai uniós csatlakozás, költségvetési szemmel (I. rész), In: Pénzügyi Szemle 2000. évi 5. szám, 439. o.

212 Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003, 166-167. o.

213 Lásd pl. az 1993. , vagy az 1999. vagy a 2006. évi költségvetési Intézményközi Megállapodás 2. pontját

214 Waldemar Hummer: Interinstitutional Agreements Concluded During the Priod 1958-2005, In: European Law Journal Vol. 13, No. 1, January 2007, 92-109. o.

215 Peter Slominski: The Fabric of Governance: Interinstitutional Agreements int he EU, In: European Law Journal Vol. 13, No. 1, January 2007, 2. o.

216 A Tanács 70/244/ESZAK, EGK, Euratom határozata a többéves pénzügyi tervről, HL L 94., 1970.4.28., 23-23. o.

217 Helen Wallace – William Walllace – Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford University Press, 2005, 198. o.

218 A problémára a szakirodalom már viszonylag korán utalt. Lásd: Helen Wallace: Budgetary Politics: The Finances of the European Communities, Univerity Association for Contemporary European Studies, 1980, 77-78., 87-88. o.

219 34/88. Európai Közösségek Tanácsa v Európai Parlament ECR(1986) I-02155, C-41/95. Európai Közösségek Tanácsa v Európai Parlament ECR(1995) I-04411

220 34/86. Európai Közösségek Tanácsa v Európai Parlament ECR(1986) I-02155

221 Kroll Eszter: A pénzügyi perspektíva fogalma, története és jelene, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005, 522. o.

222 Report of the study group ont he role of public finance in European Integration, Commision of the European Communities, Brussels, 1977

223 Joint Declaration by the European Parliament, the Council, and the Commission on various measures to improve the budgetary procedure, OJ C 194/1. 28. 7. 82.

224 A Delors-csomag a Bizottság akkori elnökéről Jacques Delorsról kapta a nevét.

225 Lásd különösen az EK Szerződés 251. és 252. cikkeit, illetve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 294. cikkét.

226 RSZ. 211. cikk A közös piac szabályszerű működésének és fejlődésének biztosítása céljából, a Bizottság: (…) ha azt szükségesnek tartja vagy a jelen Szerződés ezt kifejezetten előírja, a jelen Szerződés tárgykörébe tartozó területekre vonatkozóan javaslatokat tesz, illetve véleményt nyilvánít, (…).

227 Emellett a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó középtávú pénzügyi tervet tartalmazó Intézményközi Megállapodás jogalapjának tekinthető a 2000-2006 közötti időszakra vonatkozó középtávú pénzügyi tervet tartalmazó 1999. május 6-án megkötött Intézményközi Megállapodás 26. cikke is.

228 312. cikk (2) A többéves pénzügyi keretet a Tanács által különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet határozza meg. A Tanács az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően, egyhangúlag határoz.

229 Lásd: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 311. cikke

230 A Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács szerepével kapcsolatban lásd: Luisa Giuriato: The decision-making procedures for the European Union’s finances in the Constitutional debate, In: Working Paper n. 96 Dipartimento di Economica Pubblica, Universita’ Degli Studi di Roma „La Sapienza”, Roma, Novembre 2006, 5-7. o.

231 Ilyennek tekinthető az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanácsnak a pénzügyi tervről és a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó intézményközi megállapodás megújításáról szóló álláspontjáról (P6_TA(2006)0010)

232 Az egyes intézmények költségvetési szerepével kapcsolatban lásd: Helen Wallace - William Walllace - Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford University Press, 2005, 196. o.

233 Peter Becker: Die EU Finanzverhandlungen Agenda 2007 vor der dritten Phase – Die Rolle des Europäischen Parlaments, Diskussionspapier der Forschungsgruppe EU-Integration Stiftung Wirtschaft und Politik (SWP), Berlin, Mai 2005, 14. o.

234 Az intézményi egyensúly elvéről lásd részletesebben: Kende Tamás – Szűcs Tamás: Európai Közjog és politika, Complex, Budapest, 2006, 235-238. o.

235 Az intézményközi megállapodások demokratikus jellegével kapcsolatban lásd: Sonja Puntscher Riekmann: The Cocoon of Power: Democratic Implications of Interinstitutional Agreements, In: European Law Journal, Vol. 13, No. 1. January 2007, 4-19. o.

236 Az Európai Parlament állásfoglalása a Közös jövőnk építése – A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007-1013 c. bizottsági közleményre (COM(2004) 101) (2004/2006(INI)) P5_TA(2004)0367 13-14.pont

237 Az Európai Parlament állásfoglalása a kibővített Unió 2007 és 2013 közötti politikai kihívásairól és költségvetési eszközeiről (2004/2209(INI)) P5_TA(2005)0224

238 Gerhard Schröder német kancellár ’Verantwortung für Europa’ című, 2001. április 30-i beszéde 9. pont, www.europa-reden.de/schroeder/rede.htm [2010. május 11.]

239 E problémakört lásd bővebben: Isabella Eiselt, Johannes Pollak, Peter Slominski: Codifying Temporary Stability? The Role of Interinstitutional Agreements in Budgetary Politics, In: European Law Journal, Vol. 13., No. 1, January 2007, 75-91. o.

240 George Gelauff, Herman Stolwijk, Paul Veenendaal: Europe’s Financial Perspectives in Perspective, European Network of Economic Policy Research Institutes (ENEPRI)m Working Paper No. 46/April 2006 1-2. o.

241 Hasonló áthidaló megoldást nyújtott az 1999. évi Intézményközi Megállapodás 26. pontja.

242 Az éves kiigazítás szabályait az Intézményközi Megállapodás 15. pontja határozza meg.

243 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikk, 2342/2002/EK, Euratom rendelet 31. cikk, 2006. évi Intézményközi Megállapodás 37. pont

244 E körben csak néhány jelentősebb jogszabály: a Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, a Tanács 1267/1999/EK rendelete az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének (ISPA) létrehozásáról, az Európai Parlament és a Tanács 1783/1999/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, vagy az Európai Parlament és a Tanács 1784/1999/EK rendelete az Európai Szociális Alapról.

245 Néhány példa e körre: a 253/2000/EK határozat (Socrates-program), a 1031/2000/EK határozat (Youth 2000 program), vagy a 163/2001/EK rendelet (Media-program)

246 Az el nem fogadás problémakörével kapcsolatban lásd: Peter Becker: Die EU Finanzverhandlungen Agenda 2007 vor der dritten Phase – Die Rolle des Europäischen Parlaments, Diskussionspapier der Forschungsgruppe EU-Integration Stiftung Wirtschaft und Politik (SWP), Berlin, Mai 2005, 6. o.

247 European Union – Public Finance, EUR-OP, Luxembourg, 2002, 21. és 37. o

248 E problémakörrel kapcsolatban lásd még: Kroll Eszter: A pénzügyi perspektíva, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005, 531-532. o.

249 Lásd e kérdéssel kapcsolatban: Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése, In: Farkas Ákos (szerk.): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005, 49-50.

250 A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez – Közös jövőnk építése A kibővített Európai Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007-2013 COM(2004) 101 végleges

251 A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez – A 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv COM(2004) 487 végleges

252 A Tanács 25. rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, HL 30, 1962. 4. 20.

253 European Union - Public Finance, EUR-OP, Luxembourg, 2002., 219-249. o.

254 Lásd: a 2006. évi Intézményközi megállapodás I. Melléklete. (A táblázatban szereplő számadatok az Intézményközi megállapodásban szereplő végleges összegek).

255 Lásd: a Közös Agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendelet, HL L 270., 2003.10.21., 1-69. o.

256 Az Európai Tanács lisszaboni ülésén 2000. márciusában az Unió tagállamainak állam- és kormányfői célul tűzték ki, hogy az évtized végére az EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Ez új stratégiai célként került megfogalmazásra az Unió számára a foglalkoztatás növelése, a gazdásági reform, valamint a tudás alapú társadalom részét képező társadalmi kohézió érdekében. E cél elérése egy átfogó stratégiát igényel, amely

- elősegíti az áttérést a tudásalapú gazdaságra és társadalomra, az információs társadalomra és a kutatás-fejlesztésre irányuló jobb politikák által, valamint felgyorsítva a versenyképességet és innovációt érintő strukturális reformokat, és teljessé téve a belső piacot,

- modernizálja az európai társadalmi modellt, a humán-erőforrásba fektet és küzd a társadalmi kirekesztés ellen,

- fenntartja az egészséges gazdasági és a kedvező növekedési kilátásokat egy megfelelő makro-gazdasági eszköztár alkalmazásával.

Forrás: Presidency Conclusions, Lisbon European Council, 23 and 24 March 2000, 5. pont http://www.europarl.europa.eu/summits/lis1_en.htm [2009. április 19.]

257 EK Szerződés 146-148. cikk, 158-162. cikk, EUMSz 162-164. cikk, 174-178. cikk

258 E 2006-ban történt változások ellenére az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 175. cikke a strukturális alapok között említi az EMOGA Orientációs részlegét.

259 A Bizottság közleménye a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez – A 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi terv COM(2004) 487 végleges

260 Kende Tamás – Szűcs Tamás: Európai közjog és politika, Complex, Budapest, 2006, 731. o.

261 A vitákban megjelenő tagállami érdekekkel és érdekcsoportokkal kapcsolatban lásd részletesebben: Iván Gábor: A 2007-2013 közötti pénzügyi perspektíva: tagállami és magyar érdekek, álláspontok, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005, 555-560. o.

262 Lásd: Az Európai Parlament 2007. március 29-i állásfoglalása az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről (2006/2205(INI)) (Lamassoure-jelentés) 6. pont és Melléklet Az Európai Tanács által 2005 decemberében megállapított a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal kivételek

263 Lásd: jelen dolgozat költségvetési bevételekről szóló fejezetét, valamint Peter Becker: Fortschreibung des Status Quo – Die EU und ihr neuer Finanzrahmen Agenda 2007, In: integration 2/2006 April, NOMOS Verlagsgesellschaft Berlin, Baden-Baden 120-121. o.

264 Ez az álláspontot fogalmazza meg például Richard Baldwin: The Real Budget Battle – Une crise peut en cacher une autre, CEPS (Centre for European Policy Studies) Policy Brief No. 75/June 2005

265 A 2006-os Intézményközi Megállapodás megkötését megelőző fő „vitatémák”-ról lásd: Bécsy Etelka: EU+PÉNZ+TÁR A magyar európai uniós csatlakozás költségvetési szemmel (XXIII. rész) – Az Európai Unió költségvetése továbbfejlesztése, kérdések és válaszok az új 2007-2013 közötti középtávú pénzügyi keretről, In: Pénzügyi Szemle 2003. évi 3. szám 285-293. o.

266 EUMSz 312. cikk (2) bekezdés

267