Ana səhifə

Doktori iskola


Yüklə 2.32 Mb.
səhifə24/30
tarix25.06.2016
ölçüsü2.32 Mb.
1   ...   20   21   22   23   24   25   26   27   ...   30

6. Általános következtetések és de lege ferenda javaslatok

A vázolt problémák megoldásához a fentiek alapján, mindenek előtt egy alapkérdést kellene tisztázni. A tagállamoknak el kellene döntenie egyrészt azt, hogy mennyire és miként mélyüljön tovább az integráció, valamint ezzel szoros összefüggésben azt, hogy a Közösség mekkora gazdaságpolitikai hatás- és mozgáskört vegyen át a tagállamoktól. Ez kétségtelenül elsősorban nem jogi, vagy szabályozási, hanem politikai és gazdasági kérdés. E kérdés eldöntéséig azonban számítani lehet arra, hogy a költségvetési kérdések – mind gazdasági, mind politikai, mind szabályozási tekintetben – holtpontra jutnak és ott is maradhatnak. Ezzel szorosan összefügg, de eldöntéséig nem lehet megválaszolni azt a kérdést sem, hogy mekkora legyen a költségvetés, azt a jelenlegi rendszerhez képest miből finanszírozzák (milyen elemekből tevődjön össze a saját források rendszere, legyen-e külön EU adó, stb.), és maga a költségvetés milyen finanszírozási feladatokat lásson el, illetve vegyen át a tagállamoktól. Nyilvánvaló, hogy egy a jelenleginél jóval mélyebb integráció, államszövetség alapvetően más és több költségvetési finanszírozási igényt vet fel, mint a jelenlegi formájában működő Unió.

Az alapkérdésre adott választól függ az is, hogy a költségvetés tervezésekor, illetve megalkotásakor a kiadásokhoz kell igazítani és megteremteni a forrásokat, vagy a rendelkezésre álló források függvényében lehet-e meghatározni a kiadásokat. A jelenlegi rendszerben a tagállamok – politikai szinten, az Európai Tanács keretében – azt határozzák meg, hogy mekkora pénzt szánnak a közös költségvetésre és ezáltal a közösségi politikák finanszírozására. Egy nagyságrendekkel nagyobb költségvetés esetén – álláspontom szerint – e gyakorlat nem tartható fenn. Mindemellett nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy korlátozottan rendelkezésre álló források mellett, új közösségi politikát, amely bármekkora finanszírozási igényt támaszt csak a forrás egyidejű biztosításával célszerű bevezetni. Sok alulfinanszírozott politika nem igazán alkalmas a tételezett célok megvalósítására.

Mindaddig azonban, amíg alapvető változásokra az Unió egésze és annak költségvetése tekintetében nem is kerül sor, a dolgozatomban részletesen bemutatott kérdések, problémakörök alapján, mindezeket összegezve célszerűnek és szükségesnek tartom és ezért javaslom a szabályozás egyes elemeinek módosítását kiegészítését az alábbiak szerint.

1. A költségvetési szabályozás érdemi reformjához elengedhetetlennek tartom a saját forrásokról szóló határozat elfogadása tekintetében az egyhangú döntéshozatal és az azt kiegészítő tagállami parlamenti jóváhagyás rendszerének felülvizsgálatát.

2. A bevételi oldal tekintetében – alapvetően a közös költségvetés finanszírozási autonómiájának biztosítása érdekében – elengedhetetlenül szükséges lenne a saját források olyan átalakítása, vagy kiegészítése, amely valódi és döntő mértékben nem a tagállami nemzeti jövedelemtől függő forrásokból álló rendszert eredményez.

3. A tagállamok egyenlőségének és a saját források rendszere működőképességének biztosítása érdekében felülvizsgálni javaslom az egyre terjedő egyedi visszatérítések lehetővé tételét, megfontolandónak tartanám annak egyértelmű kimondását is, hogy ne legyen lehetőség a saját források rendszerén belül egyedi kompenzációkra.

4. Továbbra is alapvetően fenntartanám a középtávú pénzügyi terv alkalmazását, de ennek valamint vele együtt az éves költségvetések elfogadásának rendjét átalakítanám egy gördülő középtávú pénzügyi terv évenkénti elfogadásával és ezzel összefüggésben a Tanács és az Európai Parlament javára biztosított döntéshozatalai jogkörök kiegyensúlyozásával. Az általam javasolt új döntéshozatali rendben minden évben döntés születhetne a középtávú pénzügyi tervről és az éves költségvetésről akként, hogy a költségvetést a Parlament egyszerű többséggel fogadná el, a Tanács pedig minősített többséggel utasíthatná el, a középtávú pénzügyi terv elfogadásához pedig a Parlament egyszerű, míg a Tanács minősített többsége lenne szükséges. (Ennek nyilvánvaló feltétele a saját források tekintetében az egyhangú döntéshozatal megszüntetése).

5. A gördülő középtávú költségvetési tervezési rendszer bevezetését és alkalmazását megfontolásra javaslom a hazai költségvetési rendszerben való alkalmazásra is.

6. A hazai költségvetés stabilitása, komolyságának és fontosságának megfelelő kiemelése érdekében megfontolásra javaslom a költségvetés önálló jogszabállyá minősítését annak rögzítésével, hogy a költségvetés csak módosító költségvetéssel módosítható, illetve a költségvetéssel más jogszabály nem módosítható.

7. A közös költségvetésből finanszírozott támogatások szabályozását – gondolva itt akár a mezőgazdasági, akár a regionális támogatásokra – célszerűnek tartanám kiegészíteni a végső kedvezményezettek alapvető eljárási jogainak egyértelmű meghatározásával.

8. Ezzel összefüggésben indokoltnak tartanám, és javaslom a hazai szabályozásban eljárási tekintetében összehangolni és egységes alapra helyezni a mezőgazdasági, a vidékfejlesztési, valamint a strukturális és kohéziós támogatások lebonyolítási rendjét, továbbá megfontolásra javaslom ezen eljárásrendek alapját és speciális szabályait a közigazgatási eljárás általános szabályaira építve kialakítani.

9. Tekintettel arra, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti elszámolások rendje egyes elemeinek tekintetében komoly hiányosságok tapasztalhatók szabályozásban, indokoltnak tartanám a korrekciók indokainak, feltételeinek és mértékének jogszabályban történő rögzítését bizottsági munkadokumentum helyett, javaslom a Bizottság számára az érdemi ellenőrzés lehetőségének és egyúttal kötelezettségének előírását.

10. Ezzel összefüggésben megfontolásra javaslom, hogy a mezőgazdasági támogatások tekintetében a kifizető ügynökség akkreditációja a Bizottság és ne valamely vele potenciálisan függelmi viszonyban lévő tagállami szerv hatáskörébe tartozzon.

11. A regionális támogatások tekintetében előírt addicionalitás követelményével, valamint a támogatások GDP-arányos felső határának meghatározásával összefüggésben, figyelemmel az érintett tagállamok eltérő gazdasági fejlettségére és erejére megfontolásra javaslom a jelenleg nagyon általánosan meghatározott addicionalitási arányok és követelmények finomhangolását, a nemzeti jövedelem mellett egyéb szempontok figyelembe vételével történő, specifikusabb meghatározását.

12. Ehhez némileg hasonló okokból, az egyes tagállamok között látható rendkívül markáns gazdasági fejlettségbeli különbségek figyelembe vétele okán javaslom egyértelművé tenni és érvényesíteni a koncentráció jelenleg kissé elfelejtett elvét is annak érdekében, hogy a regionális támogatásokból valóban csak a rászoruló tagállamok részesülhessenek, és ekként a koncentráció elve újra működő alapelv legyen.

13. Az egymástól eltérő tagállami jogrendszerek különbségeiből fakadó potenciális hátrányos megkülönböztetés, valamint a szabályok egyértelművé tétele érdekében javaslom a támogatási jogviszonyok alapvető elemeinek meghatározását uniós szabályozási szinten.

14. A Bizottság és a tagállamok közötti elszámolási jellegű jogviták megelőzése érdekében javaslom a Bizottság és a tagállamok felelőssége határainak és mértékének a jelenleginél sokkal világosabb és egyértelműbb meghatározását.

15. A pályázatok elbírálása, e döntések tisztaságának biztosítása érdekében szükségesnek tartom az összeférhetetlenségi szabályok kiegészítését olyan rendelkezéssel, amely kizárttá teszi, hogy a pályázatokat olyan személyek bírálják el, akik a pályázat elkészítéséhez segítséget nyújtó vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek közeli hozzátartozói.

16. Elengedhetetlenül fontos lenne az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében a világos egyértelmű és kellően preventív szankciórendszer bevezetése és tényleges alkalmazása a pénzügyi szabálytalanságok terén.

17. Ezzel összefüggésben szükséges lenne mielőbb a szabályozás részévé tenni a pénzügyi érdekek büntetőjogi védelme érdekében a Bizottság által javasolt új jogintézményeket.

18. A közös költségvetés folyamatos parlamenti ellenőrzése egyértelműen pozitív példa a magyar parlamenti költségvetési ellenőrzési rendszer és gyakorlat továbbfejlesztése számára, így javaslom a hazai államháztartási szabályozás részévé tenni a költségvetés végrehajtásának folyamatos – év közbeni – parlamenti ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendet.

19. Végül indokoltnak tartanám az EU pénzügyi érdekeinek megsértése büntetőjogi tényállásának összehangolását a Btk. más releváns tényállásaival, így az adócsalással, illetve a csempészettel.

Jelen értekezésem elkészítése egy fontos állomása, de terveim szerint nem végpontja a közös költségvetési szabályozással kapcsolatos kutatásaimnak. A költségvetést érintő reformfolyamat bizonyára számos, tudományos szempontból is figyelemre méltó kérdést fog a felszínre hozni. Ezek mellett azonban jelenleg is több olyan témakör van, amelyek feldolgozása, vagy a jelen értekezésben foglaltaknál részletesebb kifejtése tudományos szempontból is érdekes és indokolt lehet. Ilyen tovább vizsgálható, elemezhető témakörnek tekinthető többek között az uniós pénzügyi érdekek védelmének továbbfejlesztése, egy újfajta költségvetési eljárás részleteinek kidolgozása, a közös költségvetéssel összefüggő tagállami feladat és hatáskörök meghatározásának szabályozásának kérdése, a támogatási jogviszonyok elméleti és gyakorlati kérdéseinek részletes feltárása. Dolgozatomban nem érintettem, de további kutatási lehetőségek adódnak például a költségvetési szabályozással közvetetten összefüggő témakörökben is, így például az Unió hitel- és kölcsönműveleteinek témakörében. Bízom abban, hogy a jövőben lehetőségem lesz e témakörök tudományos kutatására, feldolgozására.



IRODALOM ÉS JOGFORRÁSJEGYZÉK
Felhasznált irodalom

  1. Robert Ackrill: The European Union Budget, the Balanced Budget Role and the Development of Common European Policies, In: Journal of Public Policy (2000), vol. 20, p. 1-19.

  2. David Allen: Cohesion and Structural Funds, In: Helen Wallace, William Wallace, Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford University Press, 2005

  3. Aldo Angioi: The Court of Auditors and the protection of Community Finances, In: European Commission: Legal protection of the financial interests of the Community, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1990

  4. Az Európai Unió Általános költségvetése a 2009-es pénzügyi évre – Számadatok, EUR-OP, Luxembourg, 2009

  5. Richard Baldwin: The Real Budget Battle – Une crise peut en cacher une autre, CEPS (Centre for European Policy Studies) Policy Brief No. 75/June 2005

  6. Becker Pál: Új módszerek az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésére In: Pénzügyi Szemle 2007/1. szám

  7. Peter Becker: Die EU Finanzverhandlungen Agenda 2007 vor der dritten Phase – Die Rolle des Europäischen Parlaments, Diskussionspapier der Forschungsgruppe EU-Integration Stiftung Wirtschaft und Politik (SWP), Berlin, Mai 2005

  8. Peter Becker: Der EU-Finanzrahmen 2007-2003 – Auf dem weg zu einer europäischen Finanzverfassung oder Fortsetzung der nationalen Nettosaldopolitik? SWP-Studie, Stiftung Wissenschaft und Politik, Berlin, November 2005

  9. Peter Becker: Fortschreibung des Status Quo – Die EU und ihr neuer Finanzrahmen Agenda 2007, In: Integration 2/2006 April, NOMOS Verlagsgesellschaft Berlin, Baden-Baden

  10. Bécsy Etelka: EU+PÉNZ+TÁR – A magyar európai uniós csatlakozás, költségvetési szemmel (I. rész), In: Pénzügyi Szemle 2000. évi 5. szám

  11. Bécsy Etelka: EU+PÉNZ+TÁR – A magyar európai uniós csatlakozás. költségvetési szemmel (XXIII. rész) – Az Európai Unió költségvetése továbbfejlesztése, kérdések és válaszok az új 2007-2013 közötti középtávú pénzügyi keretről, In: Pénzügyi Szemle 2003. évi 3. szám 285-293. o.

  12. Belle Group Report (Document No VI/216/93 of 1 June 1993)

  13. Berényi Sándor: A közigazgatási hatóság jogalkalmazó tevékenysége, a közigazgatási aktus, Rejtjel Kiadó, Budapest, 1997.

  14. Berényi Sándor: A közigazgatási szerződések, In: Fazekas Marianna, Ficzere Lajos (szerk.): Magyar Közigazgatás – Általános Rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2004

  15. Sir John Bourn: Public audit in the United Kingdom, In: Milagros Garcia Crespo (ed.): Public expenditure control in Europe: coordinating audit functions is the European Union, Edward Elgar Publishing Limited, Cheltenham (UK) – Northampton (USA), 2005, p. 30-54

  16. Herbert Bösch, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének az Európai Számvevőszék fennállása 30. évfordulóján elhangzott beszéde (2007. október 18.), http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/377502.PDF [2010.május 10.]

  17. Jacques Le Cacheux: European budget – the poisonous budget rebate debate, Notre Europe, Studies & Research No 41, June 2005

  18. Jacques Le Cacheux: Funding the EU Budget with a Genuine Own Resource: The Case for a European Tax, Notre Europe, Brussels, 2007

  19. Philippe Cattoir: Tax based EU own resources: An assessment, EUR-OP, Luxembourg, 2004.

  20. Gabriele Cipriani: The Responsibility for Implementing the Community Budget, Centre for European Policy Studies (CEPS) Working Document, No. 247/June 2006

  21. Gabriele Cipriani: Rethinking the EU Budget, Centre for European Policy Studies, Brussels, 2007

  22. Committee of Independent Experts, Second Report on Reform of the Commission - Analysis of current practice and proposals for tackling mismanagement, irregularities and fraud (10 September 1999)

  23. Paul Craig – Gráinne de Búrca: EU LAW, Oxford University Press, 2005

  24. Paul Craig: EU Administrative Law, Oxford University Press, 2006

  25. Das System der Öffentlichen Haushalte, Bundesministerium für Finanzen, Berlin, 2006

  26. Mireille Delmas-Marty (ed.):Corpus Juris introducing penal provisions for the purpose of the financial interests of the European Union, Economica, Paris, 1997

  27. Geoffrey Denton: Re-structuring the EC budget: implications of the Fontainebleau agreement, In: Journal of Common Market Studies, Vol. XXIII, No. 2. December 1984, p. 117-140

  28. Barry Desmond: Managing the finances of the European Union – The role of the European Court of Auditors, Institute of European Affairs, Dublin, 1996

  29. Der bundesstaatliche Finanzausgleich, Bundesministerium der Finanzen (évszám nélkül)

http://www.bundesfinanzministerium.de/nn_4480/DE/BMF__Startseite/Service/Downloads/Abt__V/Der_20bundesstaatliche_20Finanzausgleich,templateId=raw,property=publicationFile.pdf

  1. Dezséri Kálmán: Az EU pénzügyi perspektívájának egyes kritikus kérdései, megoldatlan problémái – a 2008-2009. évi felülvizsgálat, In: Európai Tükör, 2008/2. sz.,

  2. Dienes-Oehm Egon: Az Európai Unió politikái, In: Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga, KJK-Kerszöv, Budapest, 1999

  3. Isaac E. Drucker: Financing the European Communities, A. W. Sijthoff, Leyden, 1975

  4. Isabella Eiselt, Johannes Pollak, Peter Slominski: Codifying Temporary Stability? The Role of Interinstitutional Agreements in Budgetary Politics, In: European Law Journal, Vol. 13., No. 1, January 2007, 75-91. o.

  5. Claus-Dieter Ehlermann: Der Europäische Rechnungshof, Nomos Verlagsgesellschaft, Baden-Baden, 1976

  6. Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése, In: Farkas Ákos (szerk): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005

  7. Erdős Éva: A közpénzek külső ellenőrzésének rendszere és rendje az Európai Unióban, In: Szabadfalvi József (szerk.): Facultas nata, Ünnepi tanulmányok a miskolci jogászképzés 25. évfordulójára, Miskolc, 2006

  8. Erdős Éva: A pénzügyi ellenőrzés rendszere az Európai Unióban, In: Farkas Ákos (szerk.): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005

  9. Erdős Éva, Kiss Edit: Úton az európai társasági adó felé, In: Gazdaság és Jog, 2007. augusztus, 8. sz., 16-20. o.

  10. Hans-Uwe Erichsen, Dirk Ehlers, Peter Badura: Allgemeines Verwaltungsrecht, Walter de Gruyter, Berlin-New York, 2002

  11. European Union – Public Finance, European Commision DG General for the Budget, EUR-OP, Brussels, 2002

  12. Andrew Evans: EU Regional Policy, Oxford University Press, 2005

  13. F. Rozsnyai Krisztina: Az állami támogatások szabályozásának egyes kérdőjelei, In: Új Magyar Közigazgatás, 2. évf., 8. sz., 2009. augusztus, 12-18. o.

  14. Farkas Ákos: Az OLAF szerepe az EU csalások elleni fellépésben, In: Farkas Ákos (szerk.): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005

  15. Farkas Ákos: Az uniós bűnügyi együttműködés szervezeti keretei, In: Kondorosi Ferenc, Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008, 277. o.

  16. Ferenczi Endre: A beruházások állami támogatásának államigazgatási, pénzügyi jogi és szerződési problémái, Állam és jogtudomány, 1984/2. sz. 290., 320. o.

  17. Jorge Numez Ferrer: Reforming the Own Resorces System: What for? Előadás, Notre Europe Seminar: The EU Budget – What for? Brüsszel 2007. április 19.

  18. Földes Gábor: Adójog, Osiris, Budapest, 2001

  19. George Gelauff, Herman Stolwijk, Paul Veenendaal: Europe’s Financial Perspectives in Perspective, European Network of Economic Policy Research Institutes (ENEPRI) Working Paper No. 46/April 2006

  20. Giday Zoltán: Az Európai Számvevőszék ellenőrzési gyakorlata, In: Az EU Számvevőszéke és korrupcióellenes tevékenysége, Európai Tükör Műhelytanulmányok, 87. sz.

  21. Daniel Gros - Stefano Micossi: A Better Budget for the European Union, CEPS Policy Brief No. 66/February 2005

  22. Daniel Gros: A European Tax? Előadás Notre Europe Seminar: The EU Budget – What for? Brüsszel 2007. április 19.

  23. Daniel Gros: How to Achieve a Better Budget for the European Union, CEPS Working Dokument No. 289/ April 2008

  24. Luisa Giuriato: The decision-making procedures for the European Union’s finances in the Constitutional debate, In: Working Paper n. 96 Dipartimento di Economica Pubblica, Universita’ Degli Studi di Roma „La Sapienza”, Roma, Novembre 2006

  25. Halustyik Anna (szerk.): Pénzügyi Jog I., Szent István Társulat, Budapest, 2006

  26. Carol Harlow: Accountability int he European Union, Oxford University Press, 2002

  27. Harmathy Attila: Az állami támogatások jogi kérdéseiről, In: Állam és jogtudomány 1980/1. sz. 47. o.

  28. Harmathy Attila: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983

  29. Horváth Gyula: Regionális Támogatások az Európai Unióban, Osiris, Budapest, 2003

  30. Horváth M. Tamás: A közigazgatási szerződések szabályozási koncepciója, In: Magyar Közigazgatás 2005/3. sz.

  31. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Budapest, 2002

  32. Waldemar Hummer: Interinstitutional Agreements Concluded During the Priod 1958-2005, In: European Law Journal Vol. 13, No. 1, January 2007, 92-109. o.

  33. Jan Inghelram: Legal Instruments, Decision-Making and EU Finances, In The Law of the European Union and the European Communities: with references to changes to be made by the Lisbon Treaty, Alphen/Rijn, Kluwer Law International, 2008, p.349-419

  34. Hans-Peter Ipsen: Öffentliche Subventionierung Privater, Carl Heymanns, Berlin und Köln, 1956

  35. Iván Gábor: A 2007-2013 közötti pénzügyi perspektíva: tagállami és magyar érdekek, álláspontok, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005, 555-560. o.

  36. Iván Gábor: Az Európai Unió költségvetése, In: Kende Tamás – Szűcs Tamás (szerk.) Európai Közjog és politika, Complex Kiadó, Budapest, 2006

  37. Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2007

  38. Charlie Jeffery: Social and Regional Interests, In: John Peterson, Michael Shackleton: The Institutions of the European Union, Oxford University Press, 2nd ed., 2006

  39. Siim Kallas: Working together to gain greater assurance ont he use of EU funds, In: Kontrola Panstwowa, 2006, Special issue, n. 1, p. 23-33

  40. Kende Tamás – Szűcs Tamás: Európai Közjog és Politika, Complex, Budapest, 2006

  41. Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének hosszú távú alakulását befolyásoló körülmények, In: Inotai András (szerk.): EU-tanulmányok I. kötet. Nemzeti Fejlesztési Hivatal. Budapest. 2004.

  42. David Kernohan, Jorge Núnez Ferrer, Andrea Schneider: The Budget Process and International Trade Liberalisation, CEPS Working Document No. 230/October 2005

  43. Kilényi Géza (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005

  44. Kóti Éva: A strukturális politika és Magyarország, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005

  45. Kovács András: A közigazgatási szervek közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. (Ket.) törvény hatálya alá nem tartozó egyes eljárásai, In: Magyar Jog, 2007/7. sz.

  46. Kroll Eszter: Az Európai Unió éves költségvetése, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005

  47. Kroll Eszter: A saját források rendszere, In: Marján Attila: Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt. Budapest, 2005.

  48. Kroll Eszter: A pénzügyi perspektíva fogalma, története és jelene, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG, Budapest, 2005

  49. Brigid Laffan: The Finances of the European Union, MACMILLAN Press Ltd, Houndmills-London, 1997

  50. Brigid Laffan, Johannes Lindner: The Budget, In: Helen Wallace, William Wallace, Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford University Press, 2005

  51. Brigid Laffan: Financial Control: The Court of Auditors and OLAF, In: John Peterson – Michael Shackleton: The institutions of the European Union, Oxford University Press, 2006

  52. Lévai Ilona: Corpus Juris Europae. Európai büntetőjog és ügyészség az EU pénzügyi érdekei védelmére In: Európai Tükör 1998/4. szám

  53. Ligeti Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban, KJK-Kerszöv, Budapest, 2004

  54. Alberto Majocchi: Fiscal Policy Rules and the European Constitution, In: The International Spectacor 2/2003, 27-41. o.

  55. Mátyás Imre: Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban különös tekintettel az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre, In: Publicationes Universitatis Miskociensis, Sectio Juridica et Politica, Tomus XVII. (2000), pp. 135-158.

  56. Bettina Meermagen: Beitrags- und Eigenmittelsystem, Verlag C. H. Beck, München 2002

  57. Ulrich Nittka: Das Finanzirungsystem der Europäischen Gemeinschaften, Bochum, Studienverlag Brockmeyer, 1979

  58. Neill Nugent: The Government ad Politics of the European Union, The MacMillan Press Ltd, Houndmills and London, 1999

  59. Nyikos László: Az Európai Unió legfontosabb pénzügyi jogszabálya (a pénzügyi rendelet) és hatása az államháztartás reformjára, In: Európai Műhelytanulmányok 101. szám, 7. o.

  60. Nyikos László: A közpénzek kezelése és ellenőrzése az Európai Unióban In: Európai Tükör 2002/3. szám

  61. Nyikos László: Pénzügyi ellenőrzés az Európai Unióban In: Európai Tükör 1999/2-3. szám

  62. Nyikos László: Az államszámvitel fő kérdései a jelenlegi időszakban Magyarországon, 2005. (kézirat), http://www.attentus.hu/Local%20folder/Tanulmanyok/allamszvitel.pdf [2009. május 3.]




  1. Nyikos László: A független pénzügyi ellenőrzés Westminster-modellje, In: Pénzügyi Szemle, 2007/3-4. szám

  2. Olajos István: A támogatási eljárás és a közigazgatási eljárás kapcsolata, legfontosabb problémái, In: Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV(2006), 439-456. o.

  3. Parliamentary Control of Community finances, European Parliament Directorate-General for Research, 1988

  4. Parliamentary Control of Budget Implementation (Working Document), European Parliament, Luxembourg, 1999

  5. Patyi András, Varga Zs. András: Általános Közigazgatási Jog, Mandamus Publishing 2008

  6. Alan Pratley: Budgetary Control int he European Union: Strengths an Weaknesses In: Roger Levy: Managing, Monitoring and Evaluating the EU Budget,uropean Institute of Public Administration, Maastricht, 1999

  7. Pete Nándor: A közös agrárpolitika, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005

  8. Sylvain Plasschaert: Towards an own tax resource for the European Union? Why? How? And when?, In European Taxation, 2004, v. 44., n. 11, November, p. 470-479

  9. Sonja Puntscher Riekmann: The Cocoon of Power: Democratic Implications of Interinstitutional Agreements, In: European Law Journal, Vol. 13, No. 1. January 2007, 4-19. o.

  10. Radnóczy Zsolt: Támogatások az Európai Unióban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.

  11. Report of the study group on the role of public finance in European Integration, Brussels, 1977

  12. Guido K. Radsatz: Das Eigenmittelsystem der Europäischen Union, Finanzwissenschaftliche Schriften 113, Peter Lang Verlag, Frankfurt am Main, 2005

  13. Elmar Rieger: Agricultral Policy, In: Helen Wallace, William Wallace, Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford University Press, 2005

  14. Alan Riley: The Civil False Claims Act, Using Lincoln’s law tp protec the European Community Budget, In: CEPS Policy Brief No. 43., December 2003

  15. Gerhard Schröder német kancellár ’Verantwortung für Europa’ című, 2001. április 30-i beszéde, www.europa-reden.de/schroeder/rede.htm [2010. május 19.]

  16. Dimitrios Skiadas: The European Court of Auditors, Kogan Page Limited, London European Research Centre, The University of North London, 2000

  17. Peter Slominski: The Fabric of Governance: Interinstitutional Agreements int he EU, In: European Law Journal Vol. 13, No. 1, January 2007, 2. o.

  18. Stelbaczky Tibor: A strukturális politika múltja és jelene, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005

  19. Stelbaczky Tibor: Közösségi kezdeményezések, In: Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió Gazdasága, HVG Kiadói Rt., Budapest, 2005

  20. Daniel Strasser: The Finances of Europe, Office for the Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 1992

  21. Tamás András: A közigazgatási jog elmélete, Szent István Társulat, Budapest, 2001

  22. Torma András: Európai Közigazgatás, Virtuóz Kiadó, 2001

  23. Torma András: A közigazgatási szankció helye és szerepe az EU jogában, In: Farkas Ákos (szerk): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében, KJK-Kerszöv, Budapest, 2005., 153-177.o.

  24. Torma András: Adalékok az Európai Unió regionális politikájának jogi aspektusaihoz különös tekintettel a 2007 és 2013 közötti programozási időszakra, In: Annales, Tomus I. (ed.: Róka Jolán), Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, 2007

  25. Várnay Ernő: Hozzászólás az Európai Monetáris Unió intézményi aspektusához, In: Király Miklós (szerk.): Válaszúton az Európai Unió: Intézményi reformok és csatlakozás, Európai Tanulmányok 6., Budapest, 2001.

  26. Várnay Ernő, Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-Kerszöv, Budapest, 2003

  27. Várnay Ernő: Az Európai Bizottság kontra Európai Központi Bank ügy In: Jogtudományi Közlöny 2004/6. szám

  28. Várnay Ernő: Kérdések az EU-költségvetés és a magyar költségvetés, illetve az uniós- és magyar állami szervek kapcsolódásai köréből, In: Nemzetközi Közlöny, 2007/2. sz. 54-69. o.

  29. Vigvári András: Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek, KJK-Kerszöv, Budapest, 2002

  30. John A. E. Vervaele: Fraud against the Community, Kluwer Law and Taxation Publishers, Deventer-Boston, 1992

  31. Vicze Klára, Braun Gábor, Bencze Attila: Bepillantás az Európai Unió sajátforrásrendszerébe az áfaalapú befizetés szemüvegén keresztül, In: Pénzügyi Szemle 2006/2. sz.

  32. Helen Wallace: Budgetary Politics: The Finances of the European Communities, Univerity Association for Contemporary European Studies, 1980

  33. Helen Wallace – William Wallace – Mark A. Pollack: Policy-Making in the European Union, Oxford Univerity Press, 2005

  34. Hedda von Wedel: Public financial control in Europe: the example of the Federal Republic of Germany, In: Milagros Garcia Crespo (ed.): Public expenditure control in Europe: coordinating audit functions is the European Union, Edward Elgar Publishing Limited, Cheltenham (UK) – Northampton (USA), 2005, p. 79-98

1   ...   20   21   22   23   24   25   26   27   ...   30

Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət