Richard dawkins az Ördög Káplánja Válogatott tanulmányok

30 Azóta bejelentették a teljes emberi géntérkép elkészültét – pontosabban az emberi DNS nukleotidsorrendjének a megfejtését. (A szerk.)

31 Genetikai tudásunk gyors fejlődésének következményeiről részletesebben is szóltam A Moore-törvény gyermeke című írásomban (lásd: 143-153 oldal).

32 R. Dawkins: Unweaving the Rainbow (London, Allen Lane/Penguin Press, 1998).
Magyarul: Szivárványbontás (Vince, Budapest, 2001).

33 Kertész Balázs fordítása.

34 Woody Guthrie folkénekes Huntington-kórban halt meg, egy szörnyű betegségben, amely kivárja, míg elérjük életünk korai középső szakaszát, és akkor öl meg. E betegséget egy domináns gén kódolja, így Woody gyerekei tudják, hogy pontosan 50% esélyük van arra, hogy ugyanez a rettentő sors vár rájuk. Vannak emberek, akik ismervén az esélyeiket, nem szeretnék emiatt kivizsgáltatni magukat. Addig nem akarnak tudni róla, amíg nem muszáj. A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó orvosok ma már a frissen megtermékenyített zigótát is tesztelni tudják, és csak azt ültetik be, amelyből hiányzik ez a halálos gén. Ez nyilvánvalóan óriási előnyt jelent, mégis, sok tudatlan lobbista ellenzi, hogy „a tudósok Istent játsszanak".

35 Bővebben kifejtettem A szétdarabolt gondolat című írásban (33-40 oldal).

36 Lásd: Dolly és a fafejüek (198-201 oldal).

37 E két név a nagyközönség számára kitalált álnév, amelyet egy sziámiiker-párnak adtak, akik az idő tájt érkeztek Nagy-Britanniába, orvosi kezelésre. A hatóságok a szülők ellenében azt akarták, hogy egy maratoni operációval szétválasszák az ikreket, aminek eredményeképp Jodie tovább élhetett volna (valamiféle életet), de Mary biztosan meghalt volna. Operáció nélkül mindkét iker meghalt volna, mivel Mary, akinek több életfontosságú szerve – köztük egy működőképes agya – is hiányzott, parazita módján élt Jodie-n. Sok liberális gondolkodású ember úgy vélte, hogy felül kellene bírálni a szülők vallási meggyőződésből eredő vonakodását, hogy Jodie megmentése érdekében „megöljék" Maryt. Én azt hiszem, helyesen tették a szülők, hogy visszautasították az operációt (bár helytelen indokkal), és azt is gondolom, hogy kívánságuknak minden körülmények között helyt kellett adni, mivel ők azok, akiknek az életét valószínűleg alapjaiban változtatná meg a túlélő, súlyosan fogyatékos gyermek ellátása.

38 * A homeopátia esetében speciális problémák merülnek fel a kettős vak teszteknél. Erre John Diamond Snake Oil (Kígyóolaj) című könyvéhez írt előszóban térek ki (lásd: 229-238 oldal).

39 Először a The Observerben jelent meg, 1997. november 16-án.

40 Az angol bébiszittert, Woodwardot csecsemőgyilkossággal vádolták 1997-ben, és első fokon bűnösnek is találták. (A szerk.)

41 Először a Sunday Telegraphban jelent meg, 1988. október 18-án.

42 Jut eszembe, ha ön ezután meglátogat egy olyan „alternatív" terapeutát, aki azt állítja, hogy „kiegyensúlyozza az energiamezőinket", kérdezze meg, hogy mit is ért ezen. A válasz maga a nagy semmi lesz.

43 Úgy volt, hogy csak egy rövid előadást tart nekünk, de aztán minden jegyzet nélkül is három órán át szögezett bennünket a székünkhöz.

44 Alan Sokal és Jean Bricmont: Intellectual Impostures (London, Profile Books, 1998.) c. könyvéről írt recenzó; az USA-ban Fashionable Nonsense címmel adták ki (NewYork, Picador USA, 1998).
Magyarul: Intellektuális imposztorok: posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal címmel jelent meg (Typotex, Budapest, 2000). Nature, 394 (1998. július 9.), 141-143. o.

45 P. B. Medawar: Pluto's Republic (Oxford, Oxford University Press, 1982).

46 Először megjelent: The Guardian, 2002. július 6.

47 Advanced, vagyis emelt szintű záróvizsgák, melyeknek eredményétől függ a brit egyetemekre való bejutás. Az A-szintű vizsgák rendre traumatizálják a brit tinédzsereket, mivel oly sok minden múlik a kimenetelén. Az iskolák országos szinten versenyeznek egymással abban, hogy melyikük teljesít jobban az A-szintű vizsgák terén, és az ambiciózus iskolákról köztudott, hogy lebeszélik a gyengébb képességű diákokat arról, hogy ezzel a vizsgával próbálkozzanak, mivel attól tartanak, hogy a sikertelenség ártana az iskola hírnevének, az országos versengésben elért pozíciójuknak.

48 Oundle 1556-ban a közép-angliai, Northamptonshire-ben alapított iskola.

49 H. G. Wells: The Story of a Great Schoolmaster: being a plain account of the life and ideas of Sanderson of Oundle (London, Chatto & Windus, 1924).

50 Sanderson of Oundle (London, Chatto & Windus, 1926).

51 * A public schoolok, mint tudják, magániskolák! Csak a viszonylag tehetős szülők tudják megfizetni, akiket ez a tény a politikai paletta túloldalára helyez, a lehető legtávolabbra a kormányzat által pénzelt, ingyenes comprehensive iskoláktól (melyek Sanderson idejében még nem léteztek).

52 Joggal, hiszen a tusírozólemez egy precízen megmunkált sík felület, melyet a tárgyak felületi egyenletességének megítélésére használnak.

53 Shakespeare: A vihar. IV. felvonás, 1. jelenet, Babits Mihály fordítása. (A ford.,)

54 Eredetileg The Descent of Man (Az ember származása) diákkönyvtári kiadásának előszavaként jelent meg (London, Gibson Square Books, 2002).

55 „Letter to Wallace, 26 february, 1867, in Francis Darwin (ed.): Life and Letters of Charles Darwin, vol. 3 (London, John Murray, 1888.), 95. o.

56 H. Cronin: The Ant and the Peacock (Cambridge, Cambridge University Press, 1991).

57 W D. Hamilton: Narrow Roads of Gene Land, vol. 2 (Oxford, Oxford University Press, 2001).

58A. Zahavi and A. Zahavi: The Handicap Principle: a missing piece of Darwins puzzle (Oxford, Oxford University Press, 1997).

59 R. A. Fisher: The Genetical Theory of Natural Selection (Oxford, Clarendon Press, 1930).

60 A vak órásmester 8. fejezetében én is kísérletet teszek arra, hogy ezt kifejtsem. Az ivari szelekció modern, hiteles kutatási eredményeit lásd M.Andersson: Sexual Selection (Princeton, Princeton University Press, 1994).

61W. G. Eberhard: Sexual Selection and Animal Genitalia (Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1988).

62 D. Dennett: Darwin's Dangerous Idea (New York, Simon & Schuster, 1995).
Magyarul: Darwin veszélyes ideája (Typotex, Budapest, 1998).

63 M. Ghiselin: The Triumph of the Darwinian Method (Berkeley, University of California _ Press, 1969).

64 R. Dawkins: Higher and Lower Animals: a Diatribe. In E. Fox-Keller and E. Lloyd (eds.): Keywords in evolutionary biology (Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1992).

65Charles Darwin: The Descent of Man, chapter XX of lst edn, chapter XIX of 2^nd edn.
Magyarul: Az ember származása (Gondolat, Budapest, 1961).

66 http://members.shaw.ca/mcfetridge/darwin.html

67 http://www.workersliberty.org/wlmags/wI61 /dawkins.htm

68 Valójában ennél jóval korábban, de 1930-ban tette közzé korszakos jelentőségű munkáját.

69 Fisher (1930): i.. m.

70 A levél „Kedd, 1866. február" dátumozású. Megjelent: James Marchant: Alfred Russel Wallace: Letters and Reminiscences, vol. 1 (London. Cassell, 191 6). A másolatot a British Library jóvoltából közölhetem, köszönet érte dr.Jeremy Johnnak.

71 Fisher (1930): i. m.

72W. D. Hamilton: Extraordinary Sex Ratios (1966).
Újra megjelent: Hamilton: Narrow Roads of Gene Land, vol. 1 (Oxford, w. H. Freeman, 1996).

73E. L. Charnov: The Theory of Sex Allocation (Princeton, Princeton University Press, 1982).

74A.W. F. Edwards: Natural Selection and the Sex Ratio: Fisher's Sources, American Naturalist, 151 (1998), 564-569. o.

75 R. L. Trivers: Parental investment and sexual selection. In B. Campbell (ed.): Sexual Selection and the Descent of Man (Chicago, Aldine, 1972), 136-179. o.

76R. Leakey: The Origin of Humankind (London, Weidenfeld & Nicolson, 1994).

77S. Pinker: The Language Instinct (London, Penguin, 1994).

78S. J. Gould: Ontogeny and Phylogeny (Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1977).

79J. Diamond: The Rise and Fall of the Third Chimpanzee (London, Radius, 1991).

80D. Morris: Dogs.The ultimate dictionary of over 1000 dog breeds (London, Ebury Press, 2001).

81C. Vilá, J. E. Maldonado and R. K.Wayne: Phylogenetic Relationships, Evolution, and Genetic Diversity of the Domestic Dog, Journal of Heredity, 90 (1999), 11-71. o.

82G. Miller: The Mating Mind (London, Heinemann, 2000).

83M. H. Robinson and L.Tiger (eds.): Man and Beast Revisited könyvéből (Washington, Smithsonian Institution Press, 1991).

84 R. Dawkins: Universal Darwinism. In D. S. Bendall (ed.): Evolution from Molecules to Men (Cambridge, Cambridge University Press, 1983), 403-425. o. R. Dawkins: The Blind Watchmaker [A vak órásmester] (New York, WW. Norton, 1986), 11. fejezet.

85 C. Singer: A Short History of Biology (Oxford, Clarendon Press, 1931).

86W. Bateson-idézet E. Mayr.The Growth of Biological Thught: Diversity, Evolution, and Inheritance c. könyvéből (Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1982).

87 Lásd Fény derül majd (87-106 old.)

88 A két közszájon forgó Huxley-történet közül nekem ez sokkal jobban tetszik, mint a másik, amelyet Oxford püspökével, Sam Wilberforce-szal folytatott vitájaként szoktak emlegetni. Van valami csodálatosan őszinte Huxley bosszankodásában, amiért nem gondolt egy ilyen egyszerű dologra. Én már régóta töröm rajta a fejem, hogy miért kellett várni egészen a tizenkilencedik századig ezzel a felfedezéssel. Arkhimédész és Newton felfedezései sokkal bonyolultabbnak tűnnek. Ám az a tény, hogy senki sem gondolt a természetes szelekcióra a tizenkilencedik század előtt, azt mutatja, nincs igazam. Mint ahogy az is erre utal, hogy oly sok ember még ma is képtelen elfogadni.

89 G. C. Williams: Adaptation and Natural Selection (Princeton, Princeton University Press, 1966).

90R. A. Fisher: The Genetical Theory of Natural Selection (Oxford, Clarendon Press, 1930).

91 Az evolúcióról való gondolkodás nagyon jól használható eszközének tartom ezt a képet, amelyet egy igen tisztelt amerikai populációgenetikustól, Sewall Wrighttól vettem át némi módosítással. Először A vak órásmesterben alkalmaztam, a A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása című munkámban pedig két fejezetet szenteltem ennek, ahol az összes lehetséges állat múzeumaként emlegettem. A múzeum látszólag jobb kifejezés, mint a tájkép, mert az háromdimenziós, bár tulajdonképpen általában háromnál jóval több dimenzióval dolgozunk. Dániel Dennett verziója a Darwin veszélyes ideája egy könyvtár, amelyet érzékletesen „Mendel könyvtárának" nevezett.

92Dawkins: The Blind Watchmaker [A vak órásmester] 31. o.

93 A káoszt itt az eredeti és társalgási, és nem a mostanában definiált technikai értelmében említik.

94Az élet funkcionális komplexitásáról, vagy „információs tartalmáról".

95Peter Atkins: The Second Law (New York, Scientific American Books, 1984) és Galileo's Finger (Oxford, Oxford University Press, 2003) könyvei jellemzően világosak.

96 Ő egy mikroszkóp képének élesre állítását használta analógiaként. A tárgylencse igen kis elmozdulása esetén 50 százalék az esélye annak, hogy jó irányba mozdult (ami élesebbé teszi a képet). A nagy mozgás inkább csak ront a helyzeten, még akkor is, ha jó irányba történt, mert túllő a célon.)

97 A makromutációk vagy szaltációk nagymértékű mutációk. A gyümölcslegyek esetében híres példa erre az antennapedia, amikor a mutáns legyek lábat növesztenek ott, ahol a csápjuknak kellene lennie.

98 A „ragaszkodik" szó lehet, hogy egy kicsit túl erős. Most, hogy Kimura professzor már meghalt, idézhetek egy nagyon kedves történetet, amelyet John Maynard Smith-től hallottam. Való igaz, hogy Kimura könyvében benne van az az állítás is, hogy a természetes szelekció részt vesz az adaptív evolúcióban, de ahogy Maynard Smith mondja, Kimura képtelen volt leírni ezt a mondatot, ezért megkérte barátját, egy kiváló amerikai genetikust,James Crow-t, hogy írja le helyette. A szóban forgó könyv M. Kimura: The Neutral Theory of Molecular Evolution (Cambridge, Cambridge University Press, 1983).

99 R. Dawkins: Climbing Mount Improbable (London, Penguin, 1996). Magyarul: A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001), 3. fejezet.

100 E. Mayr: The Growth of Biological Thught: Diversity, Evolution, and Inheritance (Cambridge, Mass., Harvard University Press, 1982).

101 F. H. C. Crick: Life itself (London, Macdonald, 1982). Magyarul: Az élet mikéntje (Gondolat Könykiadó, Budapest, 1987).

102 R. Dawkins: The Extended Phenotype (San Francisco, W. H. Freeman, 1982. Oxford, Oxford University Press, 1999) 174-176. o. Magyarul: A hódító gén (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989). Lásd még a 36-os végjegyzetet és Dawkins: The Blind
Watchmaker [A vak órásmester] 11. fejezetét.

103 Elsőként a Skeptic 18. számában jelent meg, No. 4, 1998. december (Sydney, Australia).

104 Lásd Befejezetlen levelezés egy nehézsúlyú darwinistával (280-286 oldal).

105 A producerek nem méltóztattak egyetlen kópiát sem küldeni nekem. Teljesen megfeledkeztem az egészről, míg egy amerikai kollégám fel nem hívta rá a figyelmemet.

106 Lásd Barry Williams: Creationist deception exposed, the Skeptic, 18 (1998), 3,7-10. oldal, beszámolóját arról, hogy a hosszú szünet (miközben azon gondolkodtam, hogy vajon kidobjam-e őket) hogyan keltette azt a látszatot, hogy képtelen vagyok a válaszra, majd hogyan adtam kitérő választ egy teljesen más kérdésre.

107 Senki se vádolja Shannont azért, mert szóbeli és intuitív módon megpróbálom kifejezni azt, amit elképzelései lényegének gondolok. A matematikához értő olvasók inkább forduljanak közvetlenül hozzá, C. Shannon és W. Weaver: The Mathematical Theory of Communication (University of Illinois Press, 1949). Claude Shannonnak egyébként igen fantáziadús humora volt. Egyszer készített egy dobozt, amelynek oldalán csak egyetlen kapcsoló volt. Ha ezt felkapcsolták, a doboz teteje lassan kinyílt, és egy mechanikus kéz nyúlt ki belőle, amely lenyúlva kikapcsolta a dobozt. A kéz aztán szépen visszahúzódott a dobozba, és a tető lecsukódott. Ahogy Arthur C. Clarke mondta, „Van abban valami kimondhatatlanul ördögi, hogy egy gép semmit, de abszolút semmit nem csinál, csak kikapcsolja magát."

108 Ezek a kerek számok mind decimális közelítések. A számítógépek világában a standard metrikus előtagokat, mint a kilo-, a giga- stb., csak kölcsönveszik, és a 2-es szám hozzájuk legközelebb álló hatványát értik alattuk. Így a kilobájt nem 1000 bájt, hanem 2¹⁰, azaz 1024 bájt, a megabájt nem egymillió bájt, hanem 2²⁰, vagyis 1 048 576 bájt. Ha nem tíz, hanem nyolc vagy tizenhat ujjal fejlődtünk volna ki, lehet, hogy a számítógépet már egy évszázaddal ezelőtt feltalálták volna. Elvben most is eldönthetnénk, hogy minden gyereket nyolcas számrendszerben tanítunk számolni, és nem tízesben. Én boldogan zöld utat adnék ennek, de józanul gondolkodva nyilvánvaló, hogy az átállás mérhetetlenül nagy költségei rövid távon elhomályosítanák a változtatás kétségtelen hosszú távú előnyeit. Kezdetként például mindnyájunknak újra kellene tanulnunk a szorzótáblát.

109 Ennek az információs elméletnek egy szép alkalmazása Horace Barlow elmélete, amely szerint az érzékszerveink úgy épülnek fel, hogy kiszűrjék a nagy mennyiségű redundanciát, mielőtt az üzenetet továbbítanák az agyba. Az egyik módja ennek az, hogy csak a világban beállott változásokat jelzik (amit a matematikusok differenciálásnak neveznek), és nem számolnak be folyamatosan az adott helyzetről (ami nagyon redundáns lenne, mivel a világ nem változik állandóan és véletlenszerűen). Barlow elméletét a Szivárványbontásban tárgyaltam (Budapest, 2001,Vince Kiadó), 254-279. oldal.

110 Egy vegyész a legtermészetesebb módon kérdezné: ,,Ez egy pirimidin?" Ám az én szempontomból ez rossz kérdés lenne, mert az csak mellékesen igaz, hogy a DNS-ábécé négy betűje két kémiai vegyületcsaládhoz, a purinokhoz és a pirimidinekhez tartozik.

111 Az ökológusok szintén használják ezt a formulát, a diverzitás indexeként.

112 Az én megoldásom (The Selfish Gene, 1976) az, hogy a felesleges DNS élősködő, amit később mások is átvettek és továbbfejlesztettek, és „önző DNS" gyűjtőnéven emlegetik. Lásd Az önző gén (Gondolat, 1986) 62-63. o., valamint az angol eredeti második kiadását (Oxford University Press, 1989) 44-45. és 275. o.

113 Lásd A humán sovinizmus és az evolúciós fejlődés (265-279. oldal).

114 Először a Daily Telegraphban jelent meg, 1993. július 17-én Don't panic, take comfort, it's not all in the genes (Nyugalom, ne essenek kétségbe, a génekben nincs minden meghatározva) címmel.

115 D. H. Hamer et al: A linkage between DNA markers on the X chromosome and male sexual orientation, Science, 261 (1993), 321—327. o.

116 Mivel a férfiaknak csak egy X-kromoszómájuk van, amelyet szükségszerűen az anyjuktól örököltek. A nőknek két X-kromoszómájuk van, mindegyik szülőtől egy. A férfiak az X-kromoszómájuk génjeiben az anyai nagybátyjukkal osztoznak, de az apaival nem.

117 Ezt a megkülönböztetést használtam A győzedelmes Darwinban is (107-122. oldal.).

118 Először a J. Brockman által szerkesztett The Next Fifty Yearsben jelent meg (New York, Vintage Books, 2002). Magyarul: A következő ötven év (Vince, Budapest, 2003).

119 Lásd Tudomány, genetika és etika. Feljegyzés Tony Blair részére (41-54. oldal).

120 Ennek abszurditását azon a látomásszerű képen is lemérhetjük, amely az egyik legelső állattankönyvben, Ralph Buchsbaum Animals without Backbones (University of Chicago Press) című munkájában volt olvasható, és amelyet sohasem fogok elfelejteni. „Ha a fonálférgek kivételével az univerzum minden dolgát elsöpörné valami, homályosan még mindig fel lehetne ismerni világunkat... a fonálférgek által megismerhetnénk a hegyeket, dombokat, völgyeket, folyókat, tavakat és óceánokat... A fák kísérteties sorokban állnának a néhai országutak mentén. Meglátnánk, hogy hol helyezkedtek el a különféle növények és állatok, és ha tudásunk elegendő lenne, sokszor még a fajukat is meg tudnánk állapítani egykori fonálféreg-parazitákból." A fonálférgeknek valószínűleg több mint félmillió faja van, ami jóval több, mint az összes gerinces faj együttvéve.

121 A DNS-analízis már ma is izgalmas eszköze a történelmi kutatásoknak. Példaként lásd Bryan Skyers: The Seven Daughters of Eve (London, Bantam Press, 2001) és S. Wells: The Journey of Man: A Genetic Odyssey (London, Allen Lane, 2002).

122 Sydney Brenner 2002-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

123 S. Brenner: Theoretical Biology in the Third Millennium, Phil.Trans. Roy. Soc. B, 354 (1999), 1963-1965. o.

124 Új keletű szó, a görög mimémából (utánzás) származik. Olyan gondolatot, viselkedést, stílust, módot jelent, amely egy kultúrán belül emberről emberre terjed. (A ford.)

125 D. Dennett: Consciousness Explained (Boston, Little Brown, 1990). D. Dennett: Darwin's Dangerous Idea (New York, Simon & Schuster, 1995). Magyarul: Darwin veszélyes ideája (Typotex Elektronikus Kiadó Kft., Budapest, 1998).