Ana səhifə

Dyslexia a dyslexia szó eredete, jelentése, értelmezésének története, legáltalánosabb tünetei


Yüklə 130.5 Kb.
tarix27.06.2016
ölçüsü130.5 Kb.
FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA

DYSLEXIA
A dyslexia szó eredete, jelentése, értelmezésének története, legáltalánosabb tünetei

A szó eredete, jelentése:

Összetett szó két tagból áll. Előtagja a dys görögeredetű igekötő, mely hibás működést, hibás funkciót jelent.

Utótagja – a lexia – a latineredetű legere névszóból, főnévi igenévből származik, aminek jelentése olvasni. Tükörfordításban a dyslexia tehát hibás olvasás tevékenységet jelent. Ezen elnevezés hazánkban és az angolszász nyelvterületeken használatos. Német nyelvterületen a dyslexia szó helyett a legasthenia, - olvasás gyengeség – szót használják a jelenség megnevezésére. E szót Ranschburg Pál alkotta meg 1916-ban.

A szó értelmezésének története:

Magát a jelenséget több mint száz éve ismeri a tudomány, csak az elnevezés változott időről időre.

- Részleges idiócia Berkham 1885

- Szerzett szóvakság Kussmaul 1887

- Veleszületett szóvakság Morgan 1896

- Legasthenia dr. Ranschburg Pál 1916.

Az első három elnevezés orvostudományi szempontból értelmezte a jelenséget, az utolsó pszichológiai szempontból.

A jelenség orvosi és pszichológiai vonatkozásban is kutatandó! Ma a pszichofiziológia, speciális pedagógia, és a pedagógia – nevelés tudomány foglalkozik vele.



A jelenség legáltalánosabb tünetei:

(melyekben a kutatók egyetértenek, az egyes tudományágak megegyeznek)



  • gyenge analizáló – szintetizáló képesség

  • érzékelési és emlékezési zavarok

  • akusztikus és beszéd – motorikus képességek zavara

  • optikus és akusztikus alaptagolási nehézségek

  • téri tájékozódás zavara

  • a két agyfélteke szimmétriája

A jelenség további, nem egyezségen alapuló tünetei:

(bizonyos szakterületek által elfogadott tünetek, egy területen alapuló hamis altalánosítások)



  • értelem zavara

  • a látás zavara

  • auditív funkciózavar

  • dominancia zavar

A dyslexia definíciója: a jelenség oka, eredete; a dyslexia tünetei:

A dyslexia definíciója:

1. A dyslexia viszonyfogalom: Diszharmónia, mely az átlagosan fejlett gyermekekkel szemben támasztott jogos elvárások, (a gyermek reális adottságai), az olvasás, írás tanítása és gyakorlására szánt idő, valamint a gyermekek tényleges teljesítménye közti ellentmondásban jelenik meg.( Meixner)

2. A szellemi szervezetnek az a csökkent értékűsége, melynek következtében ép érzékszervekkel rendelkező gyermekek tanításának első éveiben (2 év) nem tanulnak meg olvasni (Ranschburg Pál)

A dyslexia többnyire a szellemi fejlődés elmaradásával, beszűkülésével jár együtt.

A dyslexia ≠ az értelmi fogyatékossággal! Az értelmi fejl. zavarával viszont együtt járhat a dysl.. A dyslexia és dysgráfia általában együtt járó jelenségek. A beiskolázandó korosztály kb. 7-10 %-a veszélyeztetett, a fiúknál gyakrabban fordul elő. Összefoglalva: a jelenség fogalma összetett, a dyslexia összetett fogalom. A szakirodalom multifaktorális és multikauzális jelenségként emlegeti. (soktényezős és sok okú)

A jelenség oka, eredete:

- Családi eredetű / specifikus dyslexia

Az anamnézis során kiderül, a felmenők között volt dyslexiás.


  • Agykárosodás következtében kialakult dyslexia

A születés előtt, közben, után felépő, minimális pre-, peri-, postnatális agykárosodás következtében kialakult dyslexia.

- Neurózis által kiváltott dyslexia

A gyermek az iskolától való félelmét belevetíti az olvasásba.

A dyslexia tünetei: (együttes jelenlétük szükséges → = dyslexia)

- olvasásban és írásban megnyilvánuló tünetek

- beszédben megnyilvánuló tünetek

- magatartásban megnyilvánuló tünetek

- egyéb területen megnyilvánuló tünetek

Vizsgálatok szerint szociokulturális tényezők nem befolyásolják a dyslexia kialakulását.

Az olvasásban megnyilvánuló tünetek:



  • betűtévesztések:

- vizuális hasonlóság alapján: f-t, n-h

- fonetikai hasonlóság alapján: g-k, p-t

- vizuális és fonetikus hasonlóság alapján: b-d, m-n,

-rövidlátáson alapuló tévesztések: é-ó, á-ó /szemész, rövidlátás/

* betűkihagyások – betoldások:

A szóalkotás szakaszában jelentkezik, többtagú szavak olvasásakor.

Torlódó mássalhangzót tartalmazó szavak esetében fordul elő.

Hátterében a szóanalízis zavara húzódik meg.

Enyhe dyslexia tünete:

Boltban


- bolban kihagyás

- bolotban betoldás

* szótagkihagyások – betoldások

Rendszeresen jelentkezve súlyosan dyslexiás gyermekek sajátja.

Többtagú szavak olvasásakor jelentkezik.

Al/más/kert

- al/kert kihagyás

- al/más/ más/ kert betoldás

* reverzió, megfordítás:

Oka: iránytévesztés.

- Jobb-bal irányú tévesztés: b-d, p-q

-Felülről lefelé irányuló tévesztés: f-t, n-u, M-W →inverzió

-Betűsorrend megfordítása: el-le, eb-be, tő-őt; sütkérezni-sütkérezin

* rossz kombinációk:

Nem súlyos dyslexia tünete.

Imre-íme, kapa-kalapács

*elővételezések:

Egynél több tagú szavak olvasásakor jelentkezik.

A szó közepén levő betű hangja hasonlóvá válik a szó végén levő betű hangjához.

- csőre-csere, pite-pete

* perszeverációk, tapadások:

Az oszloposan történő szóolvasásról a sorosan történő szóolvasásra való áttérés esetén jelentkező tünet.



  • nyájas, gyanús, - nyájas, nyanús

*”szóroncsok” (Meixner Ildikó)

Az olvasott szó betűinek több mint 50%-a hibás, rossz helyen van; az olvasottaknak nincs kommunikációs értéke, a szavaknak nincs üzenete.

Igen súlyos dyslexia tünete.


  • Kabátzseb – gadáfsed

  • ismétlések:

Szóolvasáskor fordul elő, többszöri nekirugaszkodást, újrskezdést jelent. Következtében az olvasási tempó lelassul.

  • Madár – ma madár

  • az összeolvasás súlyos megkésése:

Az első osztály decemberében a két betűs szavak különálló betűkre esnek szét.

Súlyos dyslexia gyanújele.



  • ló – l ó

  • a szóolvasás megtagadása

  • az olvasás tempójának lelassulása:

  • általánosan lelassult pszichomotorikum

  • rossz olvasástechnika

  • ismétlések

  • a hangos kiolvasást megelőzi a néma elolvasás

  • a szövegértés zavara:

Szorosan összefügg a gyermek általános intelligenciájával és aktív szókincsével.

-Elég jó olvasástechnikával (hiba, idő) rendelkező gyerek alig, vagy egyáltalán nem érti az olvasottak tartalmát. (nem szeret olvasni, nem figyel oda – motiválni, mondj róla valamit!)

- A gyermek rossz olvasás technikával olvas, de ennek ellenére mindent megért, felfogja a tartalmat, a mondanivalót. /jó intelligencia, motiváltság/
Egy gyermek akkor dyslexiás, ha súlyos lemaradást mutat

-hibaszámban vagy

-az olvasás tempójában vagy

-a szöveg értésében

-mindhárom területen egyaránt (igen súlyos eset)

Beszédben megnyilvánuló tünetek:

. nyelvi fejletlenség, nyelvi elmaradás

. késői beszédindulás

A családi beszédgyengeség, szituatív beszéd is húzódhat ennek hátterében

A dyslexiások 20-53%-nál jellemző tünet.

. gyenge szájtéri tájékozódás

. szokatlan nyelvmozdulatok nehézkes utánzása:



  • „r”

. pöszeség:

Egyidejűleg több hangot rosszul ejt a gyermek, illetve mással helyettesít.

. gyenge szókincs:


  • aktívan használt szavak száma kevés - szótalálási nehézség (izé)

  • az új szavak tanulása nehézkes - szegényes mondatalkotás (tőm.)

  • a ritkábban használt szavak megértése rossz

. enyhe dysgrammatizmus:

Alárendelt, főleg többszörösen alárendelt mondatopkat nem használnak

Rosszul egyeztetnek


  • sok fák

. gyenge szövegemlékezet:

A pontos egymásutániság gondot okoz.

- versek

- napok, hónapok,

Magatartásban megnyilvánuló tünetek:


  1. Linder 1967. pszichológuskutató jellemző magatrtás-tünetei

  • dekoncentráltság

  • fáradékonyság

  • váltakozó teljesítmény

Linder elsődleges, adottságokból eredő, illetve másodlagos, kudarcélményekből fakadó magatartászavart különböztetett meg.

  1. Schenk-Dancinger 1971.

Összegyűjtötte a dyslexiások összes magatartás-tünetét.

A magatartászavarokat konkretizálta és kategóriákba sorolta.

* védekezési, kitérései mechanizmusok:

- iskolai tevékenységek megtagadása, iskolakerülés, hazudozás, lopás

* agresszivitás:

- irigykedés, veszekedés, csúfolódás, dac, iskolai munkát zavaró tevékenység

* negatív kompenzáció-kiegyenlítés:

-bohóckodás, dicsekvés, veszélyes merészség, aránytalanul sok édesség fogyasztása, aránytalanul sok evés

* félelemmel teli visszhúzódás:

- kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió, félelem az iskolától

* szomatikus tünetek:

- evés-és alvászavar, hányás, dadogás, eszméletvesztés, ekcéma, tic

* pozitív kompenzáció-kiegyenlítés:

Az elfogadó családi környezetben jelentkezik



  • aktív házimunka tanulás helyett – értékességét ilyeténképpen akarja mutatni

Egyéb területen megnyilvánuló tünetek:

  • fejletlen ritmusérzék

  • dominancizavarok (keresztezett dominancia)

  • ügyetlen finommozgás (írászavar)

  • nehezen kialakuló testséma

  • rossz tér- és időbeli tájékozódás

A dyslexia esetén a tünetek jelentős részének együttesen kell jelen lenniük!!!

A dyslexiások iskolai és családi nevelése; fejlesztése:

A legfontosabb alapelv: a dyslexiás körül elfogadó légkört kell teremteni!

Iskolai nevelés:



  • A pedagógus keresse meg és hangsúlyozza a dyslexiás gyermek pozitív tulajdonságait. Ezek képezzék a fejlesztés alapját.

  • Gyakori dicséreteivel ő maga is alakítson ki pozitív tulajdonságokat a gyermekben.

  • Pedagógiai eszközökkel akadályozza meg a csúfolódást, a kiközösítést, a peremhelyzetre való kerülést.

Családi nevelés:

  • A pedagógia módszereivel meg kell előzni, hogy a szülők saját, személyes kudarcként éljék meg a gyermekük dyslexiáját.

  • Fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a szeretetmegvonás, a büntetés, az agresszió mélyíti a dyslexia tüneteit.

  • A szülőkkel külön foglalkozni kell.

A dyslexiások fejlesztée: (=reedukáció, átnevelés, újrafejlesztés)

Összetett feladat:



  • Fejleszteni kell nyelvi kifejezőkészségüket és javítani kell téri tájékozódásukat és közben olvasni és írni kell tanítani őket

  • Oldani kell szorongásukat

  • Növelni kell önértékelésüket

  • Segíteni kell beilleszkedésüket

A dyslexia reedukációjának alapelvei:

Aprolékosan felépített fokozatosság elve:

A dyslexiás gyereket végigvezetjük valamely gondolatmenet valamennyi közbülső lépcsőjén. A tanítási cél elérése végett aprólékos módszertani elveket, tanítási algoritmusokat építünk be a fejlesztés folyamatába.

A hang- és betűtanítás hármas asszociációjának elve:

A betűtanításnál nem a közismert kettős asszociációt alakítjuk ki a hang és az azt jelölő betű között, mint az általános iskolában szokás, hanem hármas asszociációt használunk.

Feltételes idegkapcsolatot alakítunk ki a tanítandó hang akusztikus képe, beszédmotoros (kinesztéziás) emlékképe és a tanítandó betű vizuális képe között. (írott m---kapcsolat!---nyomtatott m)

A homogéngátlás megelőzésének, illetve kiküszöbölésének elve:

Az azonos vagy hasonló elemek gátolják a tanulás folyamatát. Nehezebben tanulhatók és könnyebben összetéveszthetők, könnyebben felejthetők. b-d, m-n, p-d

A betűtanítás folyamatában a hallásban, a kiejtésben és a vizuálisan hasonló betűket időben egymástól távol tanítják. Mindaddig nem kezdik a második betű tanítását, míg az első betűt tökéletesen nem ismeri már a gyerek. (betűcsoportos tanítás: ø)

Sokféle módon megvalósítandó gyakorlás:

A gyakorlás célja a hibák megelőzése, az azonnali hibajavítás.

Szorongástoldó és olvasás iránti ellenszenvet megszüntető foglalkozások tervezése:



  • elfogadó, de követelő légkör kialakítása, biztosítása

  • konkrét, a gyermek által elérhető követelmények megfogalmazása

A dyslexiaprevenció és – reedukáció módszerének történeti alakulása és jellemzői:

A módszer kialakulásának története:

1. E módszert keletkezésének idején súlyos beszédhibások fejlesztésében használták, a dyslexia megelőzésére

2. Később logopédiai első osztályosok, enyhébb beszédhibások fejlesztését szolgálta. (hangok helyreállítása, beszéd- és kommunikációfejlesztés)

3. Ezt követően enyhén értelmi fogyatékosokat fejlesztettek e módszerrel, mint egy alternatív lehetőséggel.

4. Napjainkban – nemcsak dyslexiások fejlesztését szolgáló – alternatív olvasástanítási módszerként alkalmazzák, melynek egyik fontos ismérve a változatos gyakorlási anyag és a hosszabb gyakorlási idő biztosítása.


A módszer jellemzői:

A módszer részei:

A módszernek két egymással szorosan összefüggő szakasza van, a fejlesztés és az olvasás-, írástanítás.

- Tanév elején sokkal több időt fordítanak fejlesztésre, mint az olvasás-, írástanításra.

- Ez az arány a tanév során változik: ahogy csökken a fejlesztésre szánt idő, úgy nő az olvasás-, írástanításra fordított idő.

- A fejlesztés soha nem szűnik meg, csak aránya változik, csökken.



A fejlesztés területei, feladatai:

- szókincs-, beszéd- és kommunikációfejlesztés

- testséma kialakítás

- téri- és időbeli tájékozódás fejlesztése

- ritmushoz kapcsolódó készségek fejlezstése

- lateralitás megerősítése



Beszédfejlesztő gyakorlatok:

  1. A beszédszervek mozgásának megfigyeltetés, tudatosítása

  1. Ajakmozgások megfigyeltetése

  • annak megfigyeltetése, hogy minél inkább kerekítjük az ajkunkat, annál inkább szűkül az ajaknyílás (á, a, ó, ú)

  • annak megfigyeltetése, hogy minél inkább szélesebbre húzzuk a szájzugot, annál inkább keskenyebb lesz az ajaknyílás(e, é, í)

  1. A hangszalagok mozgásának megfigyeltetése (zöngés, zöngétlen hangok)

A mássalhangzók ejtése közben a gyerekek tegyék az álluk alá két kézfejüket féltorok magasságába.

- morgó hangok: v, zs, z, m, n = piros négyszög jelöli

- nem morgó hangok: f, s, sz, h, c = zöld négyszög jelöli

c) A nyelv helyének megfigyeltetése (zár-, réshangok)

Először figyeltessük meg a zárhangokat, utána a réshangokat, úgy hogy közben a gyermek le tudja szűrni, el tudja mondani tapasztalatait.

- zárhangok: b, p, d, t, g, k

- réshangok: v, f, z, zs, l, sz, s, j, ly, h

2. A szókincs fejlesztése:

Eszközszükséglet: Kisméretű tárgyak és képek

A fejlesztés módja: Egyéni szemtől szembeni fejlesztés.

A fejlesztés algoritmusa:

- A pedagógus jobbról balra haladva egyesével kirakja a tárgyakat, a képeket, s közben egyesével megnevezi azokat

- Ugyanezt a műveletet elvárjuk a gyermektől is (rámutat, megnevez)

- A pedagógus megváltoztatja a tárgyak, a képek sorrendjét

- A gyermeknek immáron az új sorrendben kell megnevezni azokat

- A pedagógus fő fogalom szerint csoportosítva nevezteti meg a tárgyakat, a képeket (Mutasd meg a madár képét!= fogalmi gondolkodás fejlesztése)

- Végezetül a pedagógus mondatba helyezi a kimondott szavakat (Mond róla vmit hangosan)

A fejlesztés alapelve: Egy-egy szókincsfejlesztő gyakorlatban a szavak ¼-e legyen a megtanulandó új szó (pl. 12 szóból 3 új szó)

3. A mondatalkotás gyakoroltatása:

Eszközszükséglet: Eseményt ábrázoló képek

A fejlesztés algoritmusa:

- A pedagógus elhelyezi a képet a gyermek elé, és közli, hogy a képről a következő mondatot fogjuk elmondani „A kislány eszi a szőlőt.”

- A pedagógus rákérdez a mondat alanyára – „Ki eszi a szőlőt?” – s kéri, hogy a gyermek egy szóval válaszoljon. („A kislány.”)

- A pedagógus rákérdez a mondat tárgyára, - „Mit eszik a kislány?” – s kéri, hogy a gyermek egy szóval válaszoljon. („Szőlőt.”)

- A pedagógus rákérdez az egész mondatra, - „Mit csinál a kislány?” – s egész mondatos választ kér a gyermektől. („A kislány szőlőt eszik.”)

Asz igazság és a részigazság is dicséretet érdemel.

A továbbiakban analógiás mondatok gyakorlása történik. (alany-állítmány tárgy) A kisfiú szedi az epret…

A térben való tájékozódás fejlesztése

1. A saját testen való tájékozódás fejlesztése

Célja a jobb és bal irány megtanítása, a jobb és bal fogalmának kialakításával.


  • A jobb fogalmának kialakítása: A pedagógus a bemutatkozáshoz köti. A bemutatkozó kéz, azaz a jobb kéz hosszú ideig helyettesíti a jobb fogalmát.

  • A bal fogalmának kialakítása: A pedagógus a dobogó szívhez köti. Hosszú ideig piros szívecskét használnak a tábla, a pad, illetve a füzetek bal felső csúcsában. E szívecske jelzi a feladatmegoldások kiindulási oldalát, azaz a bal oldalt.

2. A térbeli viszonyok kifejezése névutós névszóval

Eszközszükséglet: Kisautó, házikó.

A fejlesztés algoritmusa: Cselekedtetés

A pedagógus a következő utasításokat adja, kérdéseket teszi fel:

- „Helyezd az autót a ház elé!”

- „Hol áll most az autó?”…..”A ház előtt.”

- „Hová helyezted az autót?”….”A ház elé.”

3. Síkban való tájékozódás fejlesztése

Eszközszükséglet: Különböző irányba rajzolt figurák sora a papíron.

Feladat: a gyermek a különböző irányba néző figurákat különböző színűre színezze (a jobbra úszó halacskák-sárga színűek legyenek; a balra úszó halacskák-kék színűek legyenek)



A ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése

1. A szótagoltatás.

Eszközszükséglet: Applikációs képek.

A fejlesztés a szókincsbővítés keretében történik, amikor applikációs képeket neveztet meg a pedagógus, s ezeket bontja, bontatja tovább kisebb egységekre, szótagokra.

A fejlesztés algoritmusa:

- A pedagógus egysoros elrendezésben különböző szótagszámú applikációs képet helyez a táblára, figyelve arra, hogy az egymás mellett álló képek szótagszáma ne egyezzen meg, továbbá ne kerüljenek a sorba olyan képek, amelyekben hosszú mássalhangzó szerepel.

- A pedagógus megkéri a gyermeket, hogy balról jobbra haladva mutasson a képekre és nevezze meg azokat.

- A pedagógus közli a gyermekkel, hogy mindezek után a szavakat megtanulják darabolni, kisebb egységekre bontani, azaz szótagolni.

- A közlés után a pedagógus példát mutat, balról jobbra haladva „eltapsolja” a szavakat.

- a pedagógus megszámláltatja a gyermekkel, hogy hány taps hangzott el egy-egy szó feldarabolása közben.

- Végezetül a pedagógus közli, hogy az adott szó x szótagból áll, mert x taps hangzott el a szó darabolása közben.

2. A hosszú és a rövid hangok differenciálása.

Különböző játékos feladatok végzése közbeni megvalósítással.

Pl. - hosszú hang kéz csúsztatása a padon

- rövid hang kéz felemelése a levegőbe



Olvasástanítás a dyslexia reedukációs módszerrel:

A módszer neve: hangoztató-elemző-összetevő módszer = szintetikus olvasástanítási módszer, mely hármas asszociációra épül.

- Hangoztató: a beszélt nyelv, az elhangzó beszéd legkisebb egysegére, a hangra építi a betűtanítást.

- Elemző: a beszélt nyelvet kisebb egységeire, összetevőire bontja. (mondat, szó, szótag, hang, illetve betű)

- Összetevő: a lebontott legkisebb egységekből, hangokból, illetve betűkből építi fel a nyelvet. (hangok, illetve betűk, szótagok, szavak mondatok, szöveg = szintetizálás)



A módszer eszközszükséglete:

- Hívóképek: mgh. Hívóképei-szájtartást ábrázoló képek rajzok; msh. Hívóképei – hangutánzásként szerepelnek. Minden hang- és betűtanításhoz társul egy didaktikus mese. E mesék főszereplője többnyire az, aminek a hangját utánozzák, illetve amilyen hangra építik a betűt. (m-mackó, sz-kígyó…)

- Betűkártyák: színes, mozgatható, 4x6-os képecskék. Piros-zöngés, morgó hangok; zöld-zöngétlen, nem morgó hangok; kék-magánhangzók. A betűkártyákkal végzett műveletek: a hanganalízis és a hang- és betűanalízis.

- Szótagkártyák, szókártyák, mondatcsíkok.



A módszer szakaszai:

1. Betűtanítás

Alapelvei:


    1. Hármas asszociáció kialakításának elve

Feltételes idegkapcsolat kialakítása a tanítandó hang akusztikus képe, beszédmotoros emlékképe és a tanítandó betű vizuális képe között,

    1. Homogén gátlás megelőzésének és kiküszöbölésének elve

A kiejtésben hasonló hangok és a vizuálisan hasonló betűk egymástól távol való tanítása.

2. Összeolvasás-Olvasástanítás

a) Szótagolvasás

b) Az első kéttagú szó olvastatásának tanítása

c) Olvasásgyakorlás összetett mondatokon

Az összeolvasás-tanítása a dyslexia reedukációs módszerrel:

Az összeolvasás tanításának feltétele:

Legalább három magánhangzót és két mássalhangzót jelölő betű biztos ismerete.



A reedukációs módszerrel tanított összeolvasás fokozatai : (a fokozatok egymásra épülők)

1. Szótagolvasás Analógiás szótagolvastatás oszlopos elrendezésben

a m(mackó) a

á á


e e

é é
a) Magánhangzó betűjével kezdődő két betűs szótagok olvastatása

E két betűs szótagok magánhangzót jelölő betűvel kezdődnek.

A második helyen mássalhangzó betűje áll. A második helyen álló mássalhangzó betűi oszloposan megegyeznek. am ma

ám má

em me


ém mé

im mi


b) Mássalhangzó betűjével kezdődő két betűs szótagok olvastatása

E két betűs szótagok mássalhangzót jelölő betűvel kezdődnek.

A második helyen magánhangzó betűje áll.

Az első helyen álló mássalhangzók betűi oszloposan megegyeznek. l. fent. Vagy lehet: fa, fá, fe, fé, fo….

c) Zárt hárombetűs szótagok olvastatása

Három betűből álló szótagok olvastatása, melyekben a betűk sorrendje: mással-, magán-, mássaalhangzó.



  • Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első és a harmadik betűhelyen álló mássalhangzók betűi oszloposan megegyeznek, illetve a második helyen álló magánhangzó betűje nem egyezik meg, oszloposan változik. bal, bál, bel, bél, bol,…

  • Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első helyen álló mássalhangzó betűje és a második helyen álló magánhangzó betűje nem egyezik meg, oszloposan változik, illetve a harmadik helyen álló mássalhangzó betűje oszloposan megegyezik. bal, szál, del, fél, gól…

  • Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első helyen álló mássalhangzó betűje oszloposan megegyezik, illetve a második helyen álló magánhangzó betűje és a harmadik helyen álló mássalhangzó betűje nem egyeznek meg, oszloposan változnak. Bal, bák, bet, bés, búg, bőr

  • Olyan zárt hármasok olvastatása ahol az egymást követő szótagok, szavak egyetlen betűje sem egyezik meg, nem azonos. Valamennyi betűhelyen változnak a hangok betűi, tehát megszűnik az analógia. A szótagok, szavak elrendezése vízszintes lesz. (szósorok, balról-jobbra) bal, küf, fék, tör, zúg, pih….

  1. Az első kéttagú szavak olvastatásának tanítása

Az olvasás feltétele: A két betűből álló, mássalhangzó betűjével kezdődő szótagok biztos olvastatása.

Az olvastatás eszközszükséglete: Szótagkártyák, szótagjel. (2 betű v. 3 betűből)

A kéttagú szavak olvasástanításának algoritmusa:

- A pedagógus jobb kezével felmutatja a szó első szótagját, szótagkártyáját me

- A pedagógus a gyermekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.

- A pedagógus eldugva az első szótag szótagkártyáját, felmutatja a második szótag szótagkártyáját se

- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja ezt is.

- A pedagógus rövid időre eldugja a második kártyát is.

- A pedagógus gyorsan, egymás után felvillantja az első és a második szótag szótagkártyáját. Me-se

- A pedagógus a gyermekekkel hangosan elolvastatja a szótagkártyákat.

- A pedagógus a szótagolva olvasott szótagkártyákat szótagolás nélkül folyamatosan mondatja ki a gyermekekkel.

- A megértés ellenőrzése céljából a pedagógus a „Mondj róla valamit!” felszólítást alkalmazva arra kéri a gyermekeket, hogy beszéljenek az elolvasott szóról.



Az olvasás gyakorlása: (olvasástechnika, - értés)

Az olvasás gyakorlás feltétele: a két és három betűből álló szótagok és szavak biztos olvasása, továbbá a kéttagú szavak ismerete és biztos olvasása.

Az olvasás gyakorlás alapelve: Az aprólékosan felépített fokozatosság elve

Az olvasás gyakorlás eszközei: „Szócsaládok” Meixner Ildikó

A szócsaládok azonos hosszúságú, azonos betűszámú szavak, melyekben a magán- és a mássalhangzók betűinek váltakozása megegyezik, azonos.

A szócsaládoknak két egymásra épülő csoportja van:

a) Nagyon fontos szavak (tömegesen fordulnak elő)

* 2 + 2 szerkezetű szavak (msh. mgh. msh. mgh.) ci-pő, ka-pa, pu-ma, me-ző.

* Zárt hármas szerkezetű szavak (msh., mgh., msh.) tél, köt, köd, rét, rút,…

* 2 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh.)

- mó-kus, te-her, se-gít, po-cak, ve-tít, ke-rék…

* 3 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., msh., mgh., msh.)

- pos-tás, fes-ték, bor-dás, haj-nal, rán-tás, lám-pás…

* 2 + 2 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh., mgh., msh.)

- ka-la-pál, le-ve-tít, be-te-rít, ta-ka-rít, te-ke-reg, za-ka-tol

* * ci-pő, tél, mó-kus, lám-pa, pos-tás, ka-la-pál



b) Fontos szavak

* Két betűből álló szavak (msh., mgh.) fa, ló, kő, só, tó, hó….

* 1 + 2 szerkezetű szavak (mgh., msh., mgh.) á-só, é-gő, í-ró, ó-ra, É-va, Á-gi

* 2 + 2 + 2 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh., mgh.)

- va-sa-ló, ve-tí-tő, te-rí-tő, de-rí-tő, le-pe-dő, ta-ka-ró, me-rí-tő, ta-ní-tó

* 1 + 3 szerkezetű szavak ( mgh., msh., mgh., msh.) - é-tel, i-tal, u-tal, á-lom, é-rem

* Zárt négyes szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., msh.) – telt, kelt, félt, költ, kürt,

* 2 + 3 szerkezetű szavak (mgh., msh., msh., mgh., msh.)

- or-vos, ér-mes, al-más, el-més, ál-mos, ál-dás

* 2 + 2 szerkezetű szavak (mgh., msh., msh., mgh.)

- ol-ló, An-na, in-na, en-ne, ál-ló, Em-ma

* * fa, á-só, va-sa-ló, é-tel, telt, or-vos, ol-ló.

3. Olvasásgyakorlás összetett mondatokon
Beszéd- és olvasásfejlesztés egyszerű és összetett mondatokkal :


  1. Egyszerű és összetett mondatok olvastatása

A mondatolvasás feltétele: a három és négy betűből álló egy- és kéttagú szavak biztos olvasása. Eszközszükséglet: Szókártyák, írásjelkártya. Az első olvastatott, olvasott mondat a kérdő mondat, mely a kommunikációt fejleszti, illetve lehetőséget ad a megértés ellenőrzésére. ← válasz

A mondatolvasás tanításának algoritmusa:

- A pedagógus némán elhelyezi a táblán a mondat első szavát, szókártyáját. Mit

- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.

- A pedagógus felhelyezi a táblára a második szó szókártyáját is az első mellé. Mit kap

- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja ezt is.

- A pedagógus ue. az eljárást alkalmazva felhelyezi a táblára a mondat összes további szavát, szókártyáját is. Mit kap a cica

- A pedagógus a legutolsó szót követően felhelyezi a táblára a kérdő monda jelét, s közli, hogy ez egy kérdő mondat, a végére kérdőjel való. Mit kap a cica?

- A pedagógus folyamatosan elolvastatja a mondatot.

- A pedagógus megértés ellenőrzéseként a kérdés megválaszolását kéri a gyermekektől.



b) Két tagmondatból álló összetett mondatok olvastatása

A fejlesztés feltétele: Kettő és kettőnél több tagú szavak biztos olvasása. Eszközszükséglet: mondatcsíkok, melyeken a több tagú szavak szótagolva olvashatók.

Algoritmus:

- A pedagógus oszloposan egymás alá helyezve a táblára rakja a szöveg első mondatait.

Le-e-sett a po-hár

Le-e-sett a fü-zet

Le-e-sett a gomb

- A pedagógus a gyermekkel némán, majd hangosan elolvastatja azokat ↓.

- A pedagógus oszloposan elhelyezi a második tagmondatcsíkokat is a táblán.

Fel kell varr-ni

Fel kell sö-pör-ni

Fel kell ven-ni



  • A pedagógus feladatul adja a gyermekeknek, hogy a második oszlop megfelelő mondatát kerssék meg, s rendezzék az összeillő tagmondatokat egymás mellé.

  • Rámutat a második oszlop tagmondatcsíkjára a nevelő; némán, majd hangosan elolvastatja azt.

  • Feladatul adja, hogy az első oszlop tagmondatcsíkjai közül keressék meg a hozzáillőt.

  • A két összeillő tagmondatot, tagmondatcsíkot egymás mellé helyezteti.

  • Mindezt megismételteti a további két esetben is.

  • A pedagógus a mondatkezdő nagybetűt ráapplikálja a kezdőbetűre, a két tagmondatcsík közé vesszőt tesz, a második tagmondat, tagmondatcsík után írásjelet; pontot.

Le-e-esett a gomb, fel kell varr-ni.

Le-e-esett a po-hár, fel kell sö-pör-ni

Le-e-esett a fü-zet, fel kell ven-ni.


  • A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja a két tagmondatból álló mondatokat.

  • Végezetül a pedagógus közli, hogy a mondatkezdő nagybetűre, a mondatközi vesszőre, és a mondatvégi írásjelre azért van szükség, mert két gondolatot kapcsoltak egy gondolatba, azaz mondatba.

c) Egyszerű bővített mondatok befejezése különböző kötőszókkal úgy, hogy összetett mondat legyen a végeredmény

Eszközszükséglet: Tagmondatcsíkok, kötőszókártyák.

Algoritmus:


  • A pedagógus elhelyezi a tagmondatcsíkot és a kötőszót a táblán.

  • A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.

  • A pedagógus befejezést kér a kötőszó használatával.

  • A legjobb változatot a pedagógus felírja a táblára.

  • A pedagógus folyamatosan elolvastatja az összetett mondatot.

  • A pedagógus rákérdez, miért kell a mondat közben a vessző, és mi hiányzik, hogy teljes legyen a mondat. (pont, nagybetű9

Kati eszi a dinnyét, de …; mert….; és…..; viszont…..;

  1. Három mondatból álló szöveg olvastatása

Eszközszükséglet: Eseményt ábrázoló képek (3 db.), mondatcsíkok (3db)

Algoritmus:



  • A pedagógus soros elrendezésben egymás mellé helyezi a három eseményképet.

  • A pedagógus oszloposan elhelyezi az eseményeknek megfelelő mondatokat, mondatcsíkokat, rendezetlen halmazban.

  • A pedagógus időt ad a szemlélődésre.

  • A pedagógus rámutat a mondatoszlop első mondatára, s némán, majd hangosan elolvastatja a gyermekekkel.

  • A pedagógus a megfelelő eseménykép alá helyezteti az elolvasott mondatcsíkot.

  • A pedagógus mindezt megismétli a hátralévő két esetben is.

  • A pedagógus a képek sorrendjében egymás után elolvastatja a mondatokat a gyermekekkel.

  • A pedagógus emlékezetből is elmondatja a mondatokat.

1. □ 2. □ 3. □ Kórházba kellett szállítani. 3. 1 2 3

Egy kisfiú felmászott a fára. 1. ↓ ↓ ↓

Egy száraz ág letört alatta. 2. 1 2 3

e) Négy mondatból álló szöveg olvastatása

Eszközszükséglet: Mondatcsíkok.

Algoritmus:


  • A pedagógus oszloposan, rendezetlen halmazban elhelyezi a mondatcsíkokat a táblán.

  • A pedagógus némán, majd hangosan olvastatva megkeresteti a gyermekekkel az első mondatot.

  • A pedagógus e mondatot az egyes szám alá helyezteti a gyermekekkel.

  • A pedagógus ugyanezzel a módszerrel végigmegy mind a négy mondaton.

□ 4.

□ 2.


□ 3.

□ 1.


1. 2. 3. 4.

↓ ↓ ↓ ↓


□ □ □ □

f) Többféle utasítást tartalmazó feladatlapok utasításainak rajzos formában történő megoldása.

Eszközszükséglet: Feladatlapok. Utasítások: (pl.)



  • Rajzolj egy lombos fát.

  • Legyenek rajta piros almák

  • A fa alá három zöld almát rajzolj

  • A fa egyik ágán legyen madárfészek.

Dyslexiás gyerekek vizsgálati eljárásai: (szókincspróba, olvasástechnika és olvasásértés mérése, írásvizsgálat)

  1. Szókincsvizsgálat (dr. Meixner Ildikó és munkatársai dolgozták ki). A vizsgálat időpontja: a legkorábbi időpontja az óvoda középső csoportja, légkésőbbi időpontja az általános iskola 5. osztályának vége. A vizsgálat eszközszükséglete: 1 db. Stopperóra, 30db főnevet ábrázoló színes kép, egyéni mérő- és értékelőlap. A vizsgálat munkaformája: Egyéni, elszeparált mérés. A vizsgálat mérő és értékelőlapjának adatai: a gyermek neve, a gyermek életkora (év, hónap), a szülők nevei, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, a mérés időpontja és helyszíne, a mérést végző személy neve és beosztása. A vizsgálat algoritmusa:

  • A mérést végző személy a gyermek elé jobbról balra haladva egysoros elrendezésben egyenként elhelyezi és megnevezi a tíz darab főnevet ábrázoló színes képet, hívóképet.

  • A mérést végző személy mindezt még kétszer megismétli. → 30 db kép.

  • A mérést végző személy felszólítja a gyermeket, hogy hozzáhasonlóan mutasson rá a képekre és nevezze meg azokat.

  • A mérést végző személy a gyermek mérőlapján rögzíti a stopperórával mért soronként elhasznált időt. Egy sor idejét részidőnek nevezik.

  • A mérést végző személy a gyermek által elkövetett hibákat a gyermek adatival ellátott mérőlapon jelöli. Hiba: hallgatás, megnevezni nem tudás, tévesztés, felejtés.

  • A mérést végző személy hiba esetén közli a helyes szóadatot.

  • A mérést végző személy 3x ismétli meg a gyermekkel a megnevezést.

  • A mérést végző személy méri a részidőket másodpercben kifejezve, méri a felejtéseket, és méri a „mást mond helyette” típusú hibázásokat.

  • A mérést végző személy a részidők összegének 3-al történő elosztása után átlagidőt számít.

  • A mérést végző személy végezetül elvégzi a hibák mennyiségi és minőségi elemzését.

A mérésből levont következtetések:

Ha a gyermek szófelejtésének száma meghaladja négyet, akkor dyslexia veszélyeztetettségre kell gondolni.

Ha a háromszori elmondás részideinek száma nő, dyslexia veszélyeztetettségre gondolhat a mérést végző.

Ha a háromszori elmondás részideinek száma egyenletesen csökken, tanulási folyamat zajlott le a szókincspróba végzése közben.

A mérés közben jelentkező hibázások elemzése:

Az elemzés hibatípusok szerint történik. (képeken látható szavak = nyomtatott betűvel írva; a gyermek által hibásan mondott szavak = kisbetűvel írva)

Hallási hasonlóság alapján elkövetet hibák

VÉSŐ-fésű; BORJÚ-varjú

Vizuális hasonlóság alapján elkövetett hibák

SONKA-körte, KUCSMA-hangyboly

Egy fő fogalmon belüli cserék – képsorozaton belüli fogalmat használva

ECSET-FESTÉ, NARANCS-CITROM

Egy fő fogalmon belüli cserék – képsorozaton kívüli fogalmat használva

SZILVA – cseresznye

Fő fogalommal való definiálás

SZEGFŰ-virág, VITORLÁS- hajó

Használattal való definiálás

KASZA – fűvágó, BALTA – ezzel vágják a fát

Hangátvetések

KUCSMA-csukma

Szósaláták

Erősen eltorzított hangalakkal próbálja a szót megnevezni. Az értelmi fejlődés zavarát sejteti. Ha egész óvodai csoportot, vagy teljes iskolai osztályt mérnek, akkor dyslexia veszélyeztetettnek tekintik a leggyengébb 10%-ot.



  1. Az olvasástechnika és az –értés mérése

A mérés eszközszükséglete: Olvasás-mérőlap, stopperóra a részidők mérésére, egyéni értékelőlap. A mérőlapok fajtái: 1/a, 1/b, 1/c, típusú mérőlap, valamint a számozás nélküli 3. és 4. osztályosok olvasásteljesítmény-mérőlapja.

A mérőlap szerkezet: Magánhangzókat jelölő betűk halmaza, (30-40-40-50db)

Mássalhangzókat jelölő betűk halmaza (30-40-40—50db) szótagoszlopok halmaza, (30-40-40-50db) szótagolt formájú szavak halmaza (30-32-40-50db) szöveg (kb. 30-40-40-50szóból álló.). Az értékelőlap adatai: a gyermek neve, a gyermek életkora, a szülők neve, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, a mérés időpontja és helyszíne, a mérést végző személy neve és beosztása, részidők, időátlag, hibaszám, az olvasásértésben elkövetett hibák száma.


  1. 1/a mérőlap A mérés időpontja: Kb az első osztály novemberének vége, amikor valamennyi magánhangzó betűjét ismerik a gyermekek. A mérés munkaformája: Egyéni mérés, szemtől szembeni interakció.

A mérés módja: A mérést végző személy feladattípusonként méri az időt = részidő

A mérést végző személy az egyes részfeladatokra felhasznált időt jelöli a gyermek mérő-értékelő lapján.

A mérést végző személy ugyanezen a lapon jelöli a hibázások fajtáját is.

- a gyermek nem tudja elolvasni ø

- a gyermek mást olvas a leírt szó/szótag/betű helyett a hibás megoldás a leírtak fölé írandó

A mérés értékelésének módja: A mérést végző személy a részidők összegéből és a részfeladatok számából átlagidőt számít.

A mérést végző személy összegzi a tévesztések számát.

A mérést végző személy összegzi a felejtések számát.

A szövegértés mérése: A mérést végző személy először folyamatosan hangosan végig olvastatja a szöveget.

A mérést végző személy mondatonként, hangosan olvastatja el a szöveget, melyet mondatonként minden esetben egy kérdés követ.

A mérést végző személy mondatonként jelöli, írja a kérdésre adott gyermeki választ a gyermek adatival ellátott mérő-értékelő lapon. (← a gyermek még nem tud írni)

b) 1/b mérőlap A mérés időpontja: Az első osztály második félévének kezdete, kb. február, amikor valamennyi mássalhangzó betűit ismerik a gyermekek.

A mérés algoritmusa: Megegyezik az 1/a jelzésű mérőlapnál megismertekkel!

A mérés országos átlaga:

Átlag idő: 500-560 mp

Átlag hibaszám: 24-28 db

Dyslexiás egy gyermek akkor, ha átlag ideje és átlag hibaszáma fölötte van az országos átlagnak.

c) 1/c mérőlap A mérés időpontja: első osztály májusától második osztály januárig.

A mérés algoritmusa: megegyezik az 1/a és az 1/b jelzésű mérőlapoknál megosmertekkel.

A mérés országos átlaga: Átlag idő: 300-320 mp

Átlag hibaszám: 12-14 db

Dyslexiás egy gyermek akkor, ha átlag ideje és átlag hibaszáma fölötte van az országos átlagnak.

d) A 3. és 4. osztályos dyslexiások mérése:

A mérés időpontja : Tájékozódó jelleggel 2. osztály második félébétől.

A mérés algoritmusa: Megegyezik az 1/a, az 1/b, és az 1/c jelzésű mérőlapoknál megismertekkel. Eltérés: A mondatokat követő kérdésekre adott válaszokat a gyermek jelöli, írja be a lapba.

A mérés országos átlaga:

Idő: 300mp

Hiba: 20 db

Olvasásértés átlag hibaszáma: 6 db


3. Írásvizsgálat A mérés módszere: Diktálás.

A diktálás tartalma: 1. és 2. osztályban rövidebb, hosszabb szavak és egyszerű mondatok.

3. és 4. oaztályban szöveg.

A diktálás/mérés algoritmusa:

- A diktálandó szavakat és mondatokat a pedagógus egyszer folyamatosan elolvassa.

- A pedagógus közli, hogy a diktálás szavanként történik.

- A pedagógus közli, hogy a leírandó mondatokat csak egyszer hallják majd a gyermekek.

Az írás értékelése: Az írásban előforduló hibák alapján történik.

Hibafajták: Grafomotoros hibák (írásmotoros hibák)

A kézmozgás megfigyeléséből lehet következtetni rájuk.

Okuk a gyenge grafomotoros emlékezet. Egyéni munkaforma!


  • görcsös ceruzafogás

  • az írószer gyakori és felesleges felkapkodása

  • a vonalvezetésben a hasonló betűk tévesztése (n, m, h)

  • a nehezebb betűk különböző vonalvezetési stratégiával való írása

Az olvasásban elkövetett hibáknak megfelelő hibák

  • leggyakoribbak a betűtévesztések

  • a hallási és látási hasonlóság alapján elkövetett hibák

  • betűbetoldások

  • betűkihagyások

  • reverzió

A szöveg tagolásának hibái

- funkciótlan egybeírás, különírás, (A tábla zöld…Atábla zöld. A táb la zöld.).

- a szöveget tagoló írásjelek elhagyása.

- a nagybetűk használatának hibái


Helyesírási hibák

  • a diktált szöveg emlékezeti hibái

  • szókihagyás

  • szómegváltoztatás

  • szórend megváltoztatása

  • ékezetk elhagyása

  • betűkettőzések kikerülése

Az írástempó lassúsága, okai

  • általánosan lelassult pszichomotorikum

  • rossz, fárasztó vonalvezetés

  • a betűalaklassú felidézése

  • az írással kapcsolatos negatív motivációk.


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət