FEJLESZTŐ PEDAGÓGIA
DYSLEXIA
A dyslexia szó eredete, jelentése, értelmezésének története, legáltalánosabb tünetei
A szó eredete, jelentése:
Összetett szó két tagból áll. Előtagja a dys görögeredetű igekötő, mely hibás működést, hibás funkciót jelent.
Utótagja – a lexia – a latineredetű legere névszóból, főnévi igenévből származik, aminek jelentése olvasni. Tükörfordításban a dyslexia tehát hibás olvasás tevékenységet jelent. Ezen elnevezés hazánkban és az angolszász nyelvterületeken használatos. Német nyelvterületen a dyslexia szó helyett a legasthenia, - olvasás gyengeség – szót használják a jelenség megnevezésére. E szót Ranschburg Pál alkotta meg 1916-ban.
A szó értelmezésének története:
Magát a jelenséget több mint száz éve ismeri a tudomány, csak az elnevezés változott időről időre.
- Részleges idiócia Berkham 1885
- Szerzett szóvakság Kussmaul 1887
- Veleszületett szóvakság Morgan 1896
- Legasthenia dr. Ranschburg Pál 1916.
Az első három elnevezés orvostudományi szempontból értelmezte a jelenséget, az utolsó pszichológiai szempontból.
A jelenség orvosi és pszichológiai vonatkozásban is kutatandó! Ma a pszichofiziológia, speciális pedagógia, és a pedagógia – nevelés tudomány foglalkozik vele.
A jelenség legáltalánosabb tünetei:
(melyekben a kutatók egyetértenek, az egyes tudományágak megegyeznek)
-
gyenge analizáló – szintetizáló képesség
-
érzékelési és emlékezési zavarok
-
akusztikus és beszéd – motorikus képességek zavara
-
optikus és akusztikus alaptagolási nehézségek
-
téri tájékozódás zavara
-
a két agyfélteke szimmétriája
A jelenség további, nem egyezségen alapuló tünetei:
(bizonyos szakterületek által elfogadott tünetek, egy területen alapuló hamis altalánosítások)
-
értelem zavara
-
a látás zavara
-
auditív funkciózavar
-
dominancia zavar
A dyslexia definíciója: a jelenség oka, eredete; a dyslexia tünetei:
A dyslexia definíciója:
1. A dyslexia viszonyfogalom: Diszharmónia, mely az átlagosan fejlett gyermekekkel szemben támasztott jogos elvárások, (a gyermek reális adottságai), az olvasás, írás tanítása és gyakorlására szánt idő, valamint a gyermekek tényleges teljesítménye közti ellentmondásban jelenik meg.( Meixner)
2. A szellemi szervezetnek az a csökkent értékűsége, melynek következtében ép érzékszervekkel rendelkező gyermekek tanításának első éveiben (2 év) nem tanulnak meg olvasni (Ranschburg Pál)
A dyslexia többnyire a szellemi fejlődés elmaradásával, beszűkülésével jár együtt.
A dyslexia ≠ az értelmi fogyatékossággal! Az értelmi fejl. zavarával viszont együtt járhat a dysl.. A dyslexia és dysgráfia általában együtt járó jelenségek. A beiskolázandó korosztály kb. 7-10 %-a veszélyeztetett, a fiúknál gyakrabban fordul elő. Összefoglalva: a jelenség fogalma összetett, a dyslexia összetett fogalom. A szakirodalom multifaktorális és multikauzális jelenségként emlegeti. (soktényezős és sok okú)
A jelenség oka, eredete:
- Családi eredetű / specifikus dyslexia
Az anamnézis során kiderül, a felmenők között volt dyslexiás.
-
Agykárosodás következtében kialakult dyslexia
A születés előtt, közben, után felépő, minimális pre-, peri-, postnatális agykárosodás következtében kialakult dyslexia.
- Neurózis által kiváltott dyslexia
A gyermek az iskolától való félelmét belevetíti az olvasásba.
A dyslexia tünetei: (együttes jelenlétük szükséges → = dyslexia)
- olvasásban és írásban megnyilvánuló tünetek
- beszédben megnyilvánuló tünetek
- magatartásban megnyilvánuló tünetek
- egyéb területen megnyilvánuló tünetek
Vizsgálatok szerint szociokulturális tényezők nem befolyásolják a dyslexia kialakulását.
Az olvasásban megnyilvánuló tünetek:
- vizuális hasonlóság alapján: f-t, n-h
- fonetikai hasonlóság alapján: g-k, p-t
- vizuális és fonetikus hasonlóság alapján: b-d, m-n,
-rövidlátáson alapuló tévesztések: é-ó, á-ó /szemész, rövidlátás/
* betűkihagyások – betoldások:
A szóalkotás szakaszában jelentkezik, többtagú szavak olvasásakor.
Torlódó mássalhangzót tartalmazó szavak esetében fordul elő.
Hátterében a szóanalízis zavara húzódik meg.
Enyhe dyslexia tünete:
Boltban
- bolban kihagyás
- bolotban betoldás
* szótagkihagyások – betoldások
Rendszeresen jelentkezve súlyosan dyslexiás gyermekek sajátja.
Többtagú szavak olvasásakor jelentkezik.
Al/más/kert
- al/kert kihagyás
- al/más/ más/ kert betoldás
* reverzió, megfordítás:
Oka: iránytévesztés.
- Jobb-bal irányú tévesztés: b-d, p-q
-Felülről lefelé irányuló tévesztés: f-t, n-u, M-W →inverzió
-Betűsorrend megfordítása: el-le, eb-be, tő-őt; sütkérezni-sütkérezin
* rossz kombinációk:
Nem súlyos dyslexia tünete.
Imre-íme, kapa-kalapács
*elővételezések:
Egynél több tagú szavak olvasásakor jelentkezik.
A szó közepén levő betű hangja hasonlóvá válik a szó végén levő betű hangjához.
- csőre-csere, pite-pete
* perszeverációk, tapadások:
Az oszloposan történő szóolvasásról a sorosan történő szóolvasásra való áttérés esetén jelentkező tünet.
-
nyájas, gyanús, - nyájas, nyanús
*”szóroncsok” (Meixner Ildikó)
Az olvasott szó betűinek több mint 50%-a hibás, rossz helyen van; az olvasottaknak nincs kommunikációs értéke, a szavaknak nincs üzenete.
Igen súlyos dyslexia tünete.
Szóolvasáskor fordul elő, többszöri nekirugaszkodást, újrskezdést jelent. Következtében az olvasási tempó lelassul.
-
az összeolvasás súlyos megkésése:
Az első osztály decemberében a két betűs szavak különálló betűkre esnek szét.
Súlyos dyslexia gyanújele.
-
a szóolvasás megtagadása
-
az olvasás tempójának lelassulása:
-
általánosan lelassult pszichomotorikum
-
rossz olvasástechnika
-
ismétlések
-
a hangos kiolvasást megelőzi a néma elolvasás
Szorosan összefügg a gyermek általános intelligenciájával és aktív szókincsével.
-Elég jó olvasástechnikával (hiba, idő) rendelkező gyerek alig, vagy egyáltalán nem érti az olvasottak tartalmát. (nem szeret olvasni, nem figyel oda – motiválni, mondj róla valamit!)
- A gyermek rossz olvasás technikával olvas, de ennek ellenére mindent megért, felfogja a tartalmat, a mondanivalót. /jó intelligencia, motiváltság/
Egy gyermek akkor dyslexiás, ha súlyos lemaradást mutat
-hibaszámban vagy
-az olvasás tempójában vagy
-a szöveg értésében
-mindhárom területen egyaránt (igen súlyos eset)
Beszédben megnyilvánuló tünetek:
. nyelvi fejletlenség, nyelvi elmaradás
. késői beszédindulás
A családi beszédgyengeség, szituatív beszéd is húzódhat ennek hátterében
A dyslexiások 20-53%-nál jellemző tünet.
. gyenge szájtéri tájékozódás
. szokatlan nyelvmozdulatok nehézkes utánzása:
. pöszeség:
Egyidejűleg több hangot rosszul ejt a gyermek, illetve mással helyettesít.
. gyenge szókincs:
-
aktívan használt szavak száma kevés - szótalálási nehézség (izé)
-
az új szavak tanulása nehézkes - szegényes mondatalkotás (tőm.)
-
a ritkábban használt szavak megértése rossz
. enyhe dysgrammatizmus:
Alárendelt, főleg többszörösen alárendelt mondatopkat nem használnak
Rosszul egyeztetnek
. gyenge szövegemlékezet:
A pontos egymásutániság gondot okoz.
- versek
- napok, hónapok,
Magatartásban megnyilvánuló tünetek:
-
Linder 1967. pszichológuskutató jellemző magatrtás-tünetei
-
dekoncentráltság
-
fáradékonyság
-
váltakozó teljesítmény
Linder elsődleges, adottságokból eredő, illetve másodlagos, kudarcélményekből fakadó magatartászavart különböztetett meg.
-
Schenk-Dancinger 1971.
Összegyűjtötte a dyslexiások összes magatartás-tünetét.
A magatartászavarokat konkretizálta és kategóriákba sorolta.
* védekezési, kitérései mechanizmusok:
- iskolai tevékenységek megtagadása, iskolakerülés, hazudozás, lopás
* agresszivitás:
- irigykedés, veszekedés, csúfolódás, dac, iskolai munkát zavaró tevékenység
* negatív kompenzáció-kiegyenlítés:
-bohóckodás, dicsekvés, veszélyes merészség, aránytalanul sok édesség fogyasztása, aránytalanul sok evés
* félelemmel teli visszhúzódás:
- kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió, félelem az iskolától
* szomatikus tünetek:
- evés-és alvászavar, hányás, dadogás, eszméletvesztés, ekcéma, tic
* pozitív kompenzáció-kiegyenlítés:
Az elfogadó családi környezetben jelentkezik
-
aktív házimunka tanulás helyett – értékességét ilyeténképpen akarja mutatni
Egyéb területen megnyilvánuló tünetek:
-
fejletlen ritmusérzék
-
dominancizavarok (keresztezett dominancia)
-
ügyetlen finommozgás (írászavar)
-
nehezen kialakuló testséma
-
rossz tér- és időbeli tájékozódás
A dyslexia esetén a tünetek jelentős részének együttesen kell jelen lenniük!!!
A dyslexiások iskolai és családi nevelése; fejlesztése:
A legfontosabb alapelv: a dyslexiás körül elfogadó légkört kell teremteni!
Iskolai nevelés:
-
A pedagógus keresse meg és hangsúlyozza a dyslexiás gyermek pozitív tulajdonságait. Ezek képezzék a fejlesztés alapját.
-
Gyakori dicséreteivel ő maga is alakítson ki pozitív tulajdonságokat a gyermekben.
-
Pedagógiai eszközökkel akadályozza meg a csúfolódást, a kiközösítést, a peremhelyzetre való kerülést.
Családi nevelés:
-
A pedagógia módszereivel meg kell előzni, hogy a szülők saját, személyes kudarcként éljék meg a gyermekük dyslexiáját.
-
Fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy a szeretetmegvonás, a büntetés, az agresszió mélyíti a dyslexia tüneteit.
-
A szülőkkel külön foglalkozni kell.
A dyslexiások fejlesztée: (=reedukáció, átnevelés, újrafejlesztés)
Összetett feladat:
-
Fejleszteni kell nyelvi kifejezőkészségüket és javítani kell téri tájékozódásukat és közben olvasni és írni kell tanítani őket
-
Oldani kell szorongásukat
-
Növelni kell önértékelésüket
-
Segíteni kell beilleszkedésüket
A dyslexia reedukációjának alapelvei:
Aprolékosan felépített fokozatosság elve:
A dyslexiás gyereket végigvezetjük valamely gondolatmenet valamennyi közbülső lépcsőjén. A tanítási cél elérése végett aprólékos módszertani elveket, tanítási algoritmusokat építünk be a fejlesztés folyamatába.
A hang- és betűtanítás hármas asszociációjának elve:
A betűtanításnál nem a közismert kettős asszociációt alakítjuk ki a hang és az azt jelölő betű között, mint az általános iskolában szokás, hanem hármas asszociációt használunk.
Feltételes idegkapcsolatot alakítunk ki a tanítandó hang akusztikus képe, beszédmotoros (kinesztéziás) emlékképe és a tanítandó betű vizuális képe között. (írott m---kapcsolat!---nyomtatott m)
A homogéngátlás megelőzésének, illetve kiküszöbölésének elve:
Az azonos vagy hasonló elemek gátolják a tanulás folyamatát. Nehezebben tanulhatók és könnyebben összetéveszthetők, könnyebben felejthetők. b-d, m-n, p-d
A betűtanítás folyamatában a hallásban, a kiejtésben és a vizuálisan hasonló betűket időben egymástól távol tanítják. Mindaddig nem kezdik a második betű tanítását, míg az első betűt tökéletesen nem ismeri már a gyerek. (betűcsoportos tanítás: ø)
Sokféle módon megvalósítandó gyakorlás:
A gyakorlás célja a hibák megelőzése, az azonnali hibajavítás.
Szorongástoldó és olvasás iránti ellenszenvet megszüntető foglalkozások tervezése:
-
elfogadó, de követelő légkör kialakítása, biztosítása
-
konkrét, a gyermek által elérhető követelmények megfogalmazása
A dyslexiaprevenció és – reedukáció módszerének történeti alakulása és jellemzői:
A módszer kialakulásának története:
1. E módszert keletkezésének idején súlyos beszédhibások fejlesztésében használták, a dyslexia megelőzésére
2. Később logopédiai első osztályosok, enyhébb beszédhibások fejlesztését szolgálta. (hangok helyreállítása, beszéd- és kommunikációfejlesztés)
3. Ezt követően enyhén értelmi fogyatékosokat fejlesztettek e módszerrel, mint egy alternatív lehetőséggel.
4. Napjainkban – nemcsak dyslexiások fejlesztését szolgáló – alternatív olvasástanítási módszerként alkalmazzák, melynek egyik fontos ismérve a változatos gyakorlási anyag és a hosszabb gyakorlási idő biztosítása.
A módszer jellemzői:
A módszer részei:
A módszernek két egymással szorosan összefüggő szakasza van, a fejlesztés és az olvasás-, írástanítás.
- Tanév elején sokkal több időt fordítanak fejlesztésre, mint az olvasás-, írástanításra.
- Ez az arány a tanév során változik: ahogy csökken a fejlesztésre szánt idő, úgy nő az olvasás-, írástanításra fordított idő.
- A fejlesztés soha nem szűnik meg, csak aránya változik, csökken.
A fejlesztés területei, feladatai:
- szókincs-, beszéd- és kommunikációfejlesztés
- testséma kialakítás
- téri- és időbeli tájékozódás fejlesztése
- ritmushoz kapcsolódó készségek fejlezstése
- lateralitás megerősítése
Beszédfejlesztő gyakorlatok:
-
A beszédszervek mozgásának megfigyeltetés, tudatosítása
-
Ajakmozgások megfigyeltetése
-
annak megfigyeltetése, hogy minél inkább kerekítjük az ajkunkat, annál inkább szűkül az ajaknyílás (á, a, ó, ú)
-
annak megfigyeltetése, hogy minél inkább szélesebbre húzzuk a szájzugot, annál inkább keskenyebb lesz az ajaknyílás(e, é, í)
-
A hangszalagok mozgásának megfigyeltetése (zöngés, zöngétlen hangok)
A mássalhangzók ejtése közben a gyerekek tegyék az álluk alá két kézfejüket féltorok magasságába.
- morgó hangok: v, zs, z, m, n = piros négyszög jelöli
- nem morgó hangok: f, s, sz, h, c = zöld négyszög jelöli
c) A nyelv helyének megfigyeltetése (zár-, réshangok)
Először figyeltessük meg a zárhangokat, utána a réshangokat, úgy hogy közben a gyermek le tudja szűrni, el tudja mondani tapasztalatait.
- zárhangok: b, p, d, t, g, k
- réshangok: v, f, z, zs, l, sz, s, j, ly, h
2. A szókincs fejlesztése:
Eszközszükséglet: Kisméretű tárgyak és képek
A fejlesztés módja: Egyéni szemtől szembeni fejlesztés.
A fejlesztés algoritmusa:
- A pedagógus jobbról balra haladva egyesével kirakja a tárgyakat, a képeket, s közben egyesével megnevezi azokat
- Ugyanezt a műveletet elvárjuk a gyermektől is (rámutat, megnevez)
- A pedagógus megváltoztatja a tárgyak, a képek sorrendjét
- A gyermeknek immáron az új sorrendben kell megnevezni azokat
- A pedagógus fő fogalom szerint csoportosítva nevezteti meg a tárgyakat, a képeket (Mutasd meg a madár képét!= fogalmi gondolkodás fejlesztése)
- Végezetül a pedagógus mondatba helyezi a kimondott szavakat (Mond róla vmit hangosan)
A fejlesztés alapelve: Egy-egy szókincsfejlesztő gyakorlatban a szavak ¼-e legyen a megtanulandó új szó (pl. 12 szóból 3 új szó)
3. A mondatalkotás gyakoroltatása:
Eszközszükséglet: Eseményt ábrázoló képek
A fejlesztés algoritmusa:
- A pedagógus elhelyezi a képet a gyermek elé, és közli, hogy a képről a következő mondatot fogjuk elmondani „A kislány eszi a szőlőt.”
- A pedagógus rákérdez a mondat alanyára – „Ki eszi a szőlőt?” – s kéri, hogy a gyermek egy szóval válaszoljon. („A kislány.”)
- A pedagógus rákérdez a mondat tárgyára, - „Mit eszik a kislány?” – s kéri, hogy a gyermek egy szóval válaszoljon. („Szőlőt.”)
- A pedagógus rákérdez az egész mondatra, - „Mit csinál a kislány?” – s egész mondatos választ kér a gyermektől. („A kislány szőlőt eszik.”)
Asz igazság és a részigazság is dicséretet érdemel.
A továbbiakban analógiás mondatok gyakorlása történik. (alany-állítmány tárgy) A kisfiú szedi az epret…
A térben való tájékozódás fejlesztése
1. A saját testen való tájékozódás fejlesztése
Célja a jobb és bal irány megtanítása, a jobb és bal fogalmának kialakításával.
-
A jobb fogalmának kialakítása: A pedagógus a bemutatkozáshoz köti. A bemutatkozó kéz, azaz a jobb kéz hosszú ideig helyettesíti a jobb fogalmát.
-
A bal fogalmának kialakítása: A pedagógus a dobogó szívhez köti. Hosszú ideig piros szívecskét használnak a tábla, a pad, illetve a füzetek bal felső csúcsában. E szívecske jelzi a feladatmegoldások kiindulási oldalát, azaz a bal oldalt.
2. A térbeli viszonyok kifejezése névutós névszóval
Eszközszükséglet: Kisautó, házikó.
A fejlesztés algoritmusa: Cselekedtetés
A pedagógus a következő utasításokat adja, kérdéseket teszi fel:
- „Helyezd az autót a ház elé!”
- „Hol áll most az autó?”…..”A ház előtt.”
- „Hová helyezted az autót?”….”A ház elé.”
3. Síkban való tájékozódás fejlesztése
Eszközszükséglet: Különböző irányba rajzolt figurák sora a papíron.
Feladat: a gyermek a különböző irányba néző figurákat különböző színűre színezze (a jobbra úszó halacskák-sárga színűek legyenek; a balra úszó halacskák-kék színűek legyenek)
A ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése
1. A szótagoltatás.
Eszközszükséglet: Applikációs képek.
A fejlesztés a szókincsbővítés keretében történik, amikor applikációs képeket neveztet meg a pedagógus, s ezeket bontja, bontatja tovább kisebb egységekre, szótagokra.
A fejlesztés algoritmusa:
- A pedagógus egysoros elrendezésben különböző szótagszámú applikációs képet helyez a táblára, figyelve arra, hogy az egymás mellett álló képek szótagszáma ne egyezzen meg, továbbá ne kerüljenek a sorba olyan képek, amelyekben hosszú mássalhangzó szerepel.
- A pedagógus megkéri a gyermeket, hogy balról jobbra haladva mutasson a képekre és nevezze meg azokat.
- A pedagógus közli a gyermekkel, hogy mindezek után a szavakat megtanulják darabolni, kisebb egységekre bontani, azaz szótagolni.
- A közlés után a pedagógus példát mutat, balról jobbra haladva „eltapsolja” a szavakat.
- a pedagógus megszámláltatja a gyermekkel, hogy hány taps hangzott el egy-egy szó feldarabolása közben.
- Végezetül a pedagógus közli, hogy az adott szó x szótagból áll, mert x taps hangzott el a szó darabolása közben.
2. A hosszú és a rövid hangok differenciálása.
Különböző játékos feladatok végzése közbeni megvalósítással.
Pl. - hosszú hang kéz csúsztatása a padon
- rövid hang kéz felemelése a levegőbe
Olvasástanítás a dyslexia reedukációs módszerrel:
A módszer neve: hangoztató-elemző-összetevő módszer = szintetikus olvasástanítási módszer, mely hármas asszociációra épül.
- Hangoztató: a beszélt nyelv, az elhangzó beszéd legkisebb egysegére, a hangra építi a betűtanítást.
- Elemző: a beszélt nyelvet kisebb egységeire, összetevőire bontja. (mondat, szó, szótag, hang, illetve betű)
- Összetevő: a lebontott legkisebb egységekből, hangokból, illetve betűkből építi fel a nyelvet. (hangok, illetve betűk, szótagok, szavak mondatok, szöveg = szintetizálás)
A módszer eszközszükséglete:
- Hívóképek: mgh. Hívóképei-szájtartást ábrázoló képek rajzok; msh. Hívóképei – hangutánzásként szerepelnek. Minden hang- és betűtanításhoz társul egy didaktikus mese. E mesék főszereplője többnyire az, aminek a hangját utánozzák, illetve amilyen hangra építik a betűt. (m-mackó, sz-kígyó…)
- Betűkártyák: színes, mozgatható, 4x6-os képecskék. Piros-zöngés, morgó hangok; zöld-zöngétlen, nem morgó hangok; kék-magánhangzók. A betűkártyákkal végzett műveletek: a hanganalízis és a hang- és betűanalízis.
- Szótagkártyák, szókártyák, mondatcsíkok.
A módszer szakaszai:
1. Betűtanítás
Alapelvei:
-
Hármas asszociáció kialakításának elve
Feltételes idegkapcsolat kialakítása a tanítandó hang akusztikus képe, beszédmotoros emlékképe és a tanítandó betű vizuális képe között,
-
Homogén gátlás megelőzésének és kiküszöbölésének elve
A kiejtésben hasonló hangok és a vizuálisan hasonló betűk egymástól távol való tanítása.
2. Összeolvasás-Olvasástanítás
a) Szótagolvasás
b) Az első kéttagú szó olvastatásának tanítása
c) Olvasásgyakorlás összetett mondatokon
Az összeolvasás-tanítása a dyslexia reedukációs módszerrel:
Az összeolvasás tanításának feltétele:
Legalább három magánhangzót és két mássalhangzót jelölő betű biztos ismerete.
A reedukációs módszerrel tanított összeolvasás fokozatai : (a fokozatok egymásra épülők)
1. Szótagolvasás Analógiás szótagolvastatás oszlopos elrendezésben
a m(mackó) a
á á
e e
é é
a) Magánhangzó betűjével kezdődő két betűs szótagok olvastatása
E két betűs szótagok magánhangzót jelölő betűvel kezdődnek.
A második helyen mássalhangzó betűje áll. A második helyen álló mássalhangzó betűi oszloposan megegyeznek. am ma
ám má
em me
ém mé
im mi
b) Mássalhangzó betűjével kezdődő két betűs szótagok olvastatása
E két betűs szótagok mássalhangzót jelölő betűvel kezdődnek.
A második helyen magánhangzó betűje áll.
Az első helyen álló mássalhangzók betűi oszloposan megegyeznek. l. fent. Vagy lehet: fa, fá, fe, fé, fo….
c) Zárt hárombetűs szótagok olvastatása
Három betűből álló szótagok olvastatása, melyekben a betűk sorrendje: mással-, magán-, mássaalhangzó.
-
Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első és a harmadik betűhelyen álló mássalhangzók betűi oszloposan megegyeznek, illetve a második helyen álló magánhangzó betűje nem egyezik meg, oszloposan változik. bal, bál, bel, bél, bol,…
-
Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első helyen álló mássalhangzó betűje és a második helyen álló magánhangzó betűje nem egyezik meg, oszloposan változik, illetve a harmadik helyen álló mássalhangzó betűje oszloposan megegyezik. bal, szál, del, fél, gól…
-
Olyan zárt hármasok olvastatása, ahol az első helyen álló mássalhangzó betűje oszloposan megegyezik, illetve a második helyen álló magánhangzó betűje és a harmadik helyen álló mássalhangzó betűje nem egyeznek meg, oszloposan változnak. Bal, bák, bet, bés, búg, bőr
-
Olyan zárt hármasok olvastatása ahol az egymást követő szótagok, szavak egyetlen betűje sem egyezik meg, nem azonos. Valamennyi betűhelyen változnak a hangok betűi, tehát megszűnik az analógia. A szótagok, szavak elrendezése vízszintes lesz. (szósorok, balról-jobbra) bal, küf, fék, tör, zúg, pih….
-
Az első kéttagú szavak olvastatásának tanítása
Az olvasás feltétele: A két betűből álló, mássalhangzó betűjével kezdődő szótagok biztos olvastatása.
Az olvastatás eszközszükséglete: Szótagkártyák, szótagjel. (2 betű v. 3 betűből)
A kéttagú szavak olvasástanításának algoritmusa:
- A pedagógus jobb kezével felmutatja a szó első szótagját, szótagkártyáját me
- A pedagógus a gyermekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.
- A pedagógus eldugva az első szótag szótagkártyáját, felmutatja a második szótag szótagkártyáját se
- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja ezt is.
- A pedagógus rövid időre eldugja a második kártyát is.
- A pedagógus gyorsan, egymás után felvillantja az első és a második szótag szótagkártyáját. Me-se
- A pedagógus a gyermekekkel hangosan elolvastatja a szótagkártyákat.
- A pedagógus a szótagolva olvasott szótagkártyákat szótagolás nélkül folyamatosan mondatja ki a gyermekekkel.
- A megértés ellenőrzése céljából a pedagógus a „Mondj róla valamit!” felszólítást alkalmazva arra kéri a gyermekeket, hogy beszéljenek az elolvasott szóról.
Az olvasás gyakorlása: (olvasástechnika, - értés)
Az olvasás gyakorlás feltétele: a két és három betűből álló szótagok és szavak biztos olvasása, továbbá a kéttagú szavak ismerete és biztos olvasása.
Az olvasás gyakorlás alapelve: Az aprólékosan felépített fokozatosság elve
Az olvasás gyakorlás eszközei: „Szócsaládok” Meixner Ildikó
A szócsaládok azonos hosszúságú, azonos betűszámú szavak, melyekben a magán- és a mássalhangzók betűinek váltakozása megegyezik, azonos.
A szócsaládoknak két egymásra épülő csoportja van:
a) Nagyon fontos szavak (tömegesen fordulnak elő)
* 2 + 2 szerkezetű szavak (msh. mgh. msh. mgh.) ci-pő, ka-pa, pu-ma, me-ző.
* Zárt hármas szerkezetű szavak (msh., mgh., msh.) tél, köt, köd, rét, rút,…
* 2 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh.)
- mó-kus, te-her, se-gít, po-cak, ve-tít, ke-rék…
* 3 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., msh., mgh., msh.)
- pos-tás, fes-ték, bor-dás, haj-nal, rán-tás, lám-pás…
* 2 + 2 + 3 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh., mgh., msh.)
- ka-la-pál, le-ve-tít, be-te-rít, ta-ka-rít, te-ke-reg, za-ka-tol
* * ci-pő, tél, mó-kus, lám-pa, pos-tás, ka-la-pál
b) Fontos szavak
* Két betűből álló szavak (msh., mgh.) fa, ló, kő, só, tó, hó….
* 1 + 2 szerkezetű szavak (mgh., msh., mgh.) á-só, é-gő, í-ró, ó-ra, É-va, Á-gi
* 2 + 2 + 2 szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., mgh., msh., mgh.)
- va-sa-ló, ve-tí-tő, te-rí-tő, de-rí-tő, le-pe-dő, ta-ka-ró, me-rí-tő, ta-ní-tó
* 1 + 3 szerkezetű szavak ( mgh., msh., mgh., msh.) - é-tel, i-tal, u-tal, á-lom, é-rem
* Zárt négyes szerkezetű szavak (msh., mgh., msh., msh.) – telt, kelt, félt, költ, kürt,
* 2 + 3 szerkezetű szavak (mgh., msh., msh., mgh., msh.)
- or-vos, ér-mes, al-más, el-més, ál-mos, ál-dás
* 2 + 2 szerkezetű szavak (mgh., msh., msh., mgh.)
- ol-ló, An-na, in-na, en-ne, ál-ló, Em-ma
* * fa, á-só, va-sa-ló, é-tel, telt, or-vos, ol-ló.
3. Olvasásgyakorlás összetett mondatokon
Beszéd- és olvasásfejlesztés egyszerű és összetett mondatokkal :
-
Egyszerű és összetett mondatok olvastatása
A mondatolvasás feltétele: a három és négy betűből álló egy- és kéttagú szavak biztos olvasása. Eszközszükséglet: Szókártyák, írásjelkártya. Az első olvastatott, olvasott mondat a kérdő mondat, mely a kommunikációt fejleszti, illetve lehetőséget ad a megértés ellenőrzésére. ← válasz
A mondatolvasás tanításának algoritmusa:
- A pedagógus némán elhelyezi a táblán a mondat első szavát, szókártyáját. Mit
- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.
- A pedagógus felhelyezi a táblára a második szó szókártyáját is az első mellé. Mit kap
- A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja ezt is.
- A pedagógus ue. az eljárást alkalmazva felhelyezi a táblára a mondat összes további szavát, szókártyáját is. Mit kap a cica
- A pedagógus a legutolsó szót követően felhelyezi a táblára a kérdő monda jelét, s közli, hogy ez egy kérdő mondat, a végére kérdőjel való. Mit kap a cica?
- A pedagógus folyamatosan elolvastatja a mondatot.
- A pedagógus megértés ellenőrzéseként a kérdés megválaszolását kéri a gyermekektől.
b) Két tagmondatból álló összetett mondatok olvastatása
A fejlesztés feltétele: Kettő és kettőnél több tagú szavak biztos olvasása. Eszközszükséglet: mondatcsíkok, melyeken a több tagú szavak szótagolva olvashatók.
Algoritmus:
- A pedagógus oszloposan egymás alá helyezve a táblára rakja a szöveg első mondatait.
Le-e-sett a po-hár
Le-e-sett a fü-zet
Le-e-sett a gomb
- A pedagógus a gyermekkel némán, majd hangosan elolvastatja azokat ↓.
- A pedagógus oszloposan elhelyezi a második tagmondatcsíkokat is a táblán.
Fel kell varr-ni
Fel kell sö-pör-ni
Fel kell ven-ni
-
A pedagógus feladatul adja a gyermekeknek, hogy a második oszlop megfelelő mondatát kerssék meg, s rendezzék az összeillő tagmondatokat egymás mellé.
-
Rámutat a második oszlop tagmondatcsíkjára a nevelő; némán, majd hangosan elolvastatja azt.
-
Feladatul adja, hogy az első oszlop tagmondatcsíkjai közül keressék meg a hozzáillőt.
-
A két összeillő tagmondatot, tagmondatcsíkot egymás mellé helyezteti.
-
Mindezt megismételteti a további két esetben is.
-
A pedagógus a mondatkezdő nagybetűt ráapplikálja a kezdőbetűre, a két tagmondatcsík közé vesszőt tesz, a második tagmondat, tagmondatcsík után írásjelet; pontot.
Le-e-esett a gomb, fel kell varr-ni.
Le-e-esett a po-hár, fel kell sö-pör-ni
Le-e-esett a fü-zet, fel kell ven-ni.
-
A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja a két tagmondatból álló mondatokat.
-
Végezetül a pedagógus közli, hogy a mondatkezdő nagybetűre, a mondatközi vesszőre, és a mondatvégi írásjelre azért van szükség, mert két gondolatot kapcsoltak egy gondolatba, azaz mondatba.
c) Egyszerű bővített mondatok befejezése különböző kötőszókkal úgy, hogy összetett mondat legyen a végeredmény
Eszközszükséglet: Tagmondatcsíkok, kötőszókártyák.
Algoritmus:
-
A pedagógus elhelyezi a tagmondatcsíkot és a kötőszót a táblán.
-
A pedagógus a gyermekekkel némán, majd hangosan elolvastatja azt.
-
A pedagógus befejezést kér a kötőszó használatával.
-
A legjobb változatot a pedagógus felírja a táblára.
-
A pedagógus folyamatosan elolvastatja az összetett mondatot.
-
A pedagógus rákérdez, miért kell a mondat közben a vessző, és mi hiányzik, hogy teljes legyen a mondat. (pont, nagybetű9
Kati eszi a dinnyét, de …; mert….; és…..; viszont…..;
-
Három mondatból álló szöveg olvastatása
Eszközszükséglet: Eseményt ábrázoló képek (3 db.), mondatcsíkok (3db)
Algoritmus:
-
A pedagógus soros elrendezésben egymás mellé helyezi a három eseményképet.
-
A pedagógus oszloposan elhelyezi az eseményeknek megfelelő mondatokat, mondatcsíkokat, rendezetlen halmazban.
-
A pedagógus időt ad a szemlélődésre.
-
A pedagógus rámutat a mondatoszlop első mondatára, s némán, majd hangosan elolvastatja a gyermekekkel.
-
A pedagógus a megfelelő eseménykép alá helyezteti az elolvasott mondatcsíkot.
-
A pedagógus mindezt megismétli a hátralévő két esetben is.
-
A pedagógus a képek sorrendjében egymás után elolvastatja a mondatokat a gyermekekkel.
-
A pedagógus emlékezetből is elmondatja a mondatokat.
1. □ 2. □ 3. □ Kórházba kellett szállítani. 3. 1 2 3
Egy kisfiú felmászott a fára. 1. ↓ ↓ ↓
Egy száraz ág letört alatta. 2. 1 2 3
e) Négy mondatból álló szöveg olvastatása
Eszközszükséglet: Mondatcsíkok.
Algoritmus:
-
A pedagógus oszloposan, rendezetlen halmazban elhelyezi a mondatcsíkokat a táblán.
-
A pedagógus némán, majd hangosan olvastatva megkeresteti a gyermekekkel az első mondatot.
-
A pedagógus e mondatot az egyes szám alá helyezteti a gyermekekkel.
-
A pedagógus ugyanezzel a módszerrel végigmegy mind a négy mondaton.
□ 4.
□ 2.
□ 3.
□ 1.
1. 2. 3. 4.
↓ ↓ ↓ ↓
□ □ □ □
f) Többféle utasítást tartalmazó feladatlapok utasításainak rajzos formában történő megoldása.
Eszközszükséglet: Feladatlapok. Utasítások: (pl.)
-
Rajzolj egy lombos fát.
-
Legyenek rajta piros almák
-
A fa alá három zöld almát rajzolj
-
A fa egyik ágán legyen madárfészek.
Dyslexiás gyerekek vizsgálati eljárásai: (szókincspróba, olvasástechnika és olvasásértés mérése, írásvizsgálat)
-
Szókincsvizsgálat (dr. Meixner Ildikó és munkatársai dolgozták ki). A vizsgálat időpontja: a legkorábbi időpontja az óvoda középső csoportja, légkésőbbi időpontja az általános iskola 5. osztályának vége. A vizsgálat eszközszükséglete: 1 db. Stopperóra, 30db főnevet ábrázoló színes kép, egyéni mérő- és értékelőlap. A vizsgálat munkaformája: Egyéni, elszeparált mérés. A vizsgálat mérő és értékelőlapjának adatai: a gyermek neve, a gyermek életkora (év, hónap), a szülők nevei, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, a mérés időpontja és helyszíne, a mérést végző személy neve és beosztása. A vizsgálat algoritmusa:
-
A mérést végző személy a gyermek elé jobbról balra haladva egysoros elrendezésben egyenként elhelyezi és megnevezi a tíz darab főnevet ábrázoló színes képet, hívóképet.
-
A mérést végző személy mindezt még kétszer megismétli. → 30 db kép.
-
A mérést végző személy felszólítja a gyermeket, hogy hozzáhasonlóan mutasson rá a képekre és nevezze meg azokat.
-
A mérést végző személy a gyermek mérőlapján rögzíti a stopperórával mért soronként elhasznált időt. Egy sor idejét részidőnek nevezik.
-
A mérést végző személy a gyermek által elkövetett hibákat a gyermek adatival ellátott mérőlapon jelöli. Hiba: hallgatás, megnevezni nem tudás, tévesztés, felejtés.
-
A mérést végző személy hiba esetén közli a helyes szóadatot.
-
A mérést végző személy 3x ismétli meg a gyermekkel a megnevezést.
-
A mérést végző személy méri a részidőket másodpercben kifejezve, méri a felejtéseket, és méri a „mást mond helyette” típusú hibázásokat.
-
A mérést végző személy a részidők összegének 3-al történő elosztása után átlagidőt számít.
-
A mérést végző személy végezetül elvégzi a hibák mennyiségi és minőségi elemzését.
A mérésből levont következtetések:
Ha a gyermek szófelejtésének száma meghaladja négyet, akkor dyslexia veszélyeztetettségre kell gondolni.
Ha a háromszori elmondás részideinek száma nő, dyslexia veszélyeztetettségre gondolhat a mérést végző.
Ha a háromszori elmondás részideinek száma egyenletesen csökken, tanulási folyamat zajlott le a szókincspróba végzése közben.
A mérés közben jelentkező hibázások elemzése:
Az elemzés hibatípusok szerint történik. (képeken látható szavak = nyomtatott betűvel írva; a gyermek által hibásan mondott szavak = kisbetűvel írva)
Hallási hasonlóság alapján elkövetet hibák
VÉSŐ-fésű; BORJÚ-varjú
Vizuális hasonlóság alapján elkövetett hibák
SONKA-körte, KUCSMA-hangyboly
Egy fő fogalmon belüli cserék – képsorozaton belüli fogalmat használva
ECSET-FESTÉ, NARANCS-CITROM
Egy fő fogalmon belüli cserék – képsorozaton kívüli fogalmat használva
SZILVA – cseresznye
Fő fogalommal való definiálás
SZEGFŰ-virág, VITORLÁS- hajó
Használattal való definiálás
KASZA – fűvágó, BALTA – ezzel vágják a fát
Hangátvetések
KUCSMA-csukma
Szósaláták
Erősen eltorzított hangalakkal próbálja a szót megnevezni. Az értelmi fejlődés zavarát sejteti. Ha egész óvodai csoportot, vagy teljes iskolai osztályt mérnek, akkor dyslexia veszélyeztetettnek tekintik a leggyengébb 10%-ot.
-
Az olvasástechnika és az –értés mérése
A mérés eszközszükséglete: Olvasás-mérőlap, stopperóra a részidők mérésére, egyéni értékelőlap. A mérőlapok fajtái: 1/a, 1/b, 1/c, típusú mérőlap, valamint a számozás nélküli 3. és 4. osztályosok olvasásteljesítmény-mérőlapja.
A mérőlap szerkezet: Magánhangzókat jelölő betűk halmaza, (30-40-40-50db)
Mássalhangzókat jelölő betűk halmaza (30-40-40—50db) szótagoszlopok halmaza, (30-40-40-50db) szótagolt formájú szavak halmaza (30-32-40-50db) szöveg (kb. 30-40-40-50szóból álló.). Az értékelőlap adatai: a gyermek neve, a gyermek életkora, a szülők neve, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, a mérés időpontja és helyszíne, a mérést végző személy neve és beosztása, részidők, időátlag, hibaszám, az olvasásértésben elkövetett hibák száma.
-
1/a mérőlap A mérés időpontja: Kb az első osztály novemberének vége, amikor valamennyi magánhangzó betűjét ismerik a gyermekek. A mérés munkaformája: Egyéni mérés, szemtől szembeni interakció.
A mérés módja: A mérést végző személy feladattípusonként méri az időt = részidő
A mérést végző személy az egyes részfeladatokra felhasznált időt jelöli a gyermek mérő-értékelő lapján.
A mérést végző személy ugyanezen a lapon jelöli a hibázások fajtáját is.
- a gyermek nem tudja elolvasni ø
- a gyermek mást olvas a leírt szó/szótag/betű helyett a hibás megoldás a leírtak fölé írandó
A mérés értékelésének módja: A mérést végző személy a részidők összegéből és a részfeladatok számából átlagidőt számít.
A mérést végző személy összegzi a tévesztések számát.
A mérést végző személy összegzi a felejtések számát.
A szövegértés mérése: A mérést végző személy először folyamatosan hangosan végig olvastatja a szöveget.
A mérést végző személy mondatonként, hangosan olvastatja el a szöveget, melyet mondatonként minden esetben egy kérdés követ.
A mérést végző személy mondatonként jelöli, írja a kérdésre adott gyermeki választ a gyermek adatival ellátott mérő-értékelő lapon. (← a gyermek még nem tud írni)
b) 1/b mérőlap A mérés időpontja: Az első osztály második félévének kezdete, kb. február, amikor valamennyi mássalhangzó betűit ismerik a gyermekek.
A mérés algoritmusa: Megegyezik az 1/a jelzésű mérőlapnál megismertekkel!
A mérés országos átlaga:
Átlag idő: 500-560 mp
Átlag hibaszám: 24-28 db
Dyslexiás egy gyermek akkor, ha átlag ideje és átlag hibaszáma fölötte van az országos átlagnak.
c) 1/c mérőlap A mérés időpontja: első osztály májusától második osztály januárig.
A mérés algoritmusa: megegyezik az 1/a és az 1/b jelzésű mérőlapoknál megosmertekkel.
A mérés országos átlaga: Átlag idő: 300-320 mp
Átlag hibaszám: 12-14 db
Dyslexiás egy gyermek akkor, ha átlag ideje és átlag hibaszáma fölötte van az országos átlagnak.
d) A 3. és 4. osztályos dyslexiások mérése:
A mérés időpontja : Tájékozódó jelleggel 2. osztály második félébétől.
A mérés algoritmusa: Megegyezik az 1/a, az 1/b, és az 1/c jelzésű mérőlapoknál megismertekkel. Eltérés: A mondatokat követő kérdésekre adott válaszokat a gyermek jelöli, írja be a lapba.
A mérés országos átlaga:
Idő: 300mp
Hiba: 20 db
Olvasásértés átlag hibaszáma: 6 db
3. Írásvizsgálat A mérés módszere: Diktálás.
A diktálás tartalma: 1. és 2. osztályban rövidebb, hosszabb szavak és egyszerű mondatok.
3. és 4. oaztályban szöveg.
A diktálás/mérés algoritmusa:
- A diktálandó szavakat és mondatokat a pedagógus egyszer folyamatosan elolvassa.
- A pedagógus közli, hogy a diktálás szavanként történik.
- A pedagógus közli, hogy a leírandó mondatokat csak egyszer hallják majd a gyermekek.
Az írás értékelése: Az írásban előforduló hibák alapján történik.
Hibafajták: Grafomotoros hibák (írásmotoros hibák)
A kézmozgás megfigyeléséből lehet következtetni rájuk.
Okuk a gyenge grafomotoros emlékezet. Egyéni munkaforma!
-
görcsös ceruzafogás
-
az írószer gyakori és felesleges felkapkodása
-
a vonalvezetésben a hasonló betűk tévesztése (n, m, h)
-
a nehezebb betűk különböző vonalvezetési stratégiával való írása
Az olvasásban elkövetett hibáknak megfelelő hibák
-
leggyakoribbak a betűtévesztések
-
a hallási és látási hasonlóság alapján elkövetett hibák
-
betűbetoldások
-
betűkihagyások
-
reverzió
A szöveg tagolásának hibái
- funkciótlan egybeírás, különírás, (A tábla zöld…Atábla zöld. A táb la zöld.).
- a szöveget tagoló írásjelek elhagyása.
- a nagybetűk használatának hibái
Helyesírási hibák
-
a diktált szöveg emlékezeti hibái
-
szókihagyás
-
szómegváltoztatás
-
szórend megváltoztatása
-
ékezetk elhagyása
-
betűkettőzések kikerülése
Az írástempó lassúsága, okai
-
általánosan lelassult pszichomotorikum
-
rossz, fárasztó vonalvezetés
-
a betűalaklassú felidézése
-
az írással kapcsolatos negatív motivációk.
|