Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995

• 
  olyan az orvosi szakmán belül kötelező érvényű írott / íratlan szabályok, melyek nem jogi normák formájában adottak
  
• 
  e szabályok tankönyvekben, előadásokon / a klinikai gyakorlat során alakultak ki
  
• 
  e körben az elvárhatóság mércéje az orvostudomány mindenkori állása
  
• 
  ebben az esetben a gondatlanság megállapítása független az orvos szubjektív felkészültségétől; gondatlanságának mércéje tehát objektív (a tudomány állása)
  
• 
  az e körbe eső gondatlanságok általában az orvosi műhibák
  

• 
  konkrét, tételes szakmai előírások, melyek megszegése hivatásbeli hanyag gondatlanságnak minősül károkozás esetén
  

• 
  közlekedési szabályok, melyek a profi és amatőr vezetőkre egyaránt vonatkoznak
  

• 
  az objektív gondossági kötelesség fogalma:
  

B) Szubjektív oldala:

• 
  gyakorlatilag az egyén szűk körű kimenthetőségére korlátozódik, vagyis arra, hogy az egyén önhibáján kívül korlátozva volt e a gondosság tanúsításában
  
• 
   a hivatásbeli gondatlanság szubjektív oldala a nem felróható tévedésre korlátozódik  ritka  a bírói elbírálás gyakorlatilag objektív alapokon történik
  

• 
  esetében: a egyén magánemberként jár el = nem vonatkozik rá semmiféle külön norma szabálya
  
• 
  alapja: az egyén tényleges tapasztalata = szubjektív
  
• 
  mértékét = a „tőle elvárhatóságot” a korlátozott beszámítási képesség csökkentheti
  

A) A minősítő körülmény fogalma:

• 
  minősítő körülmény az a körülmény, amely a minősített esetre vonatkozó tételt vonja maga után
  
• 
  minősítő körülmény lehet a bűncselekmény elkövetésének: ideje, eszköze, helye, módja vagy eredménye
  
• 
  a 15. § csak akkor alkalmazható, ha a minősítő körülmény az eredmény
  
• 
  előfordulhat, hogy:
  

de az is, hogy az alapesetben van, de a minősített esetben súlyosabb

pl.: testi sértés alapesete 8 napon belül gyógyuló ...  minősített esete a 8 napon túl gyógyuló ...

B) Az elkövető szándéka:

• 
  a 15. §-t kell alkalmazni, ha az elkövető szándéka az elkövetett magatartás alapesetére kiterjedt, de a véletlenül bekövetkezett minősítő körülményre már nem
  
• 
  = alapesetre szándék, minősítő körülményre gondatlanság, eredmény szándékos elkövetés megállapítása
  

• 
  a 15. § alkalmazásához nem elég a cselekmény és a minősítő körülmény közötti okozati összefüggés, az alkalmazhatósághoz a gondatlanság is szükséges
  
• 
  ugyanis: ha nincs gondatlanság, akkor csak az alapeset állapítható meg  ha az okozati összefüggésre legalább gondatlanság is kiterjed, akkor a szándékos elkövetés minősített esetét
  

• 
  csak szándékos bűncselekményeknél fordulhatnak elő
  

• 
  a szándékos bűncselekmények egy részében nincs jelentősége, de más esetekben fontos lehet = eshetőleges elem
  
• 
  az indítóok általában minősítő körülmény szokott lenni
  

• 
  = az a cél, aminek elérésére az elkövető törekszik
  
• 
  pl.: csalás - cél a jogtalan haszonszerzés
  
• 
  a célzat lehet alapeseti és minősítő körülmény
  

éppen ezért; ha gondatlan bűncselekményt többen követnek el, a tettesek külön-külön felelnek önállóan elkövetett gondatlanságért

• 
  a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságához a felelősség pozitív, kizárásához negatív feltételeinek megléte szükséges
  

A) Tudományos kategóriák:

• 
  léteznek: jogellenességet, bűnösséget és beszámítási képességet kizáró körülmények
  
• 
   a hármas felosztás a törvényben nem jelenik meg: a törvény szerint bármely kategóriába eső körülmény megléte esetén az elkövetőt büntethetőséget kizáró körülmény címén fel fogják menteni
  
• 
  a felosztás tudományos megkülönböztetésen alapul
  

a) a jogellenességet és a bűnösséget kizáró körülmények esetén

• 
  a jogos védelmi helyzetben lévő személy nem cselekszik jogellenesen  vele szemben jogos védelemnek helye nincs
  
• 
   bűnösséget kizáró körülmény léte esetén az elkövető jogellenesen cselekszik  ellene jogos védelemnek van helye
  

• 
  a jogellenességet kizáró körülmények a részesekre is kihatnak
  
• 
   a (szubjektív) bűnösséget kizáró körülmények (tévedés) csak az adott elkövetőre hatnak
  

• 
  ha egy elmebeteg jogos védelmi helyzetben jogellenesen cselekszik, fel fogják menteni a beszámítás képességének hiánya és a jogellenességet kizáró tényező (jogos védelem) megléte miatt
  
• 
  a jogellenességet kizáró körülmény miatt felmentettel szemben semmiféle további intézkedésnek helye nincs
  
• 
   a beszámítási képessége hiányában lévő személlyel szemben (felmentése után / ellenére) különböző intézkedések rendelhetők el (pl.: diliházba zárják)
  

• 
   is büntethetőséget kizáró körülményként szerepel a törvényben
  
• 
  a társadalomra való veszélyességet és a jogellenességet kizáró körülmény fogalmának elhatárolása:
  

• 
  a társadalomra való veszélyesség ontológiai kategória = a társadalmi értékítéleten múlik (egy cselekmény társadalomra való veszélyessége független attól, hogy az adott cselekedetet a jog engedi e vagy sem)
  
• 
   a jogellenességet kizáró körülményeket kizárólag egy jogellenes cselekmény kapcsán szükséges vizsgálni
  

• 
  körülményeit a törvény szabályozza
  
• 
  büntetőjog politikai indoklását viszont a közvélemény / az Alkotmánybíróság
  

• 
  jogellenesnek minősül minden olyan személy / dolog ellen irányuló magatartás, melyet a Btk. tartalmaz = büntetni rendel
  
• 
  a bűncselekmény törvényi minősítése (bűntett / csak szabálysértés) a jogellenességet nem befolyásolja
  

A) Jellege:

• 
  mindenképpen jogellenesnek kell lennie
  
• 
  ha a támadás elhárítása nem jogellenes, a büntethetőség pozitív feltétele hiányzik  nem kell a cselekmény büntethetőségét vizsgálni
  

a) az elhárítás mértékének törvényi szabályzása

• 
  a jogtalan támadás elhárításához szükséges mértékű cselekmény nem büntethető
  
• 
   az arány a védett jogi tárgyak egymáshoz való viszonyán (hierarchiáján) alapul
  
• 
  pl.: a betörő megölésekor a betörő vagyon ellen „támad” az őt megölő tulajdonos a betörő élete ellen; a vagyon és az élet nincsenek azonos védettségi szinten
  

• 
  a törvényi szabályzás „szükséges” szavának értelmezéséből ered
  
• 
  értelmezési szempontok:
  

• 
  a védett jogi tárgyak értékének aránya
  
• 
  azonos értékek esetén a pillanatnyi helyzet
  
• 
  és a jogos védelem mértékét befolyásoló szubjektív tényezők (pl.: ijedtség)
  

• 
  a szubjektív körülmények figyelembevételével hozott felmentő ítélet már nem a jogos védelem már nem mint jogellenességet, hanem mint bűnösséget kizáró körülmény szerepel
  

• 
  ha a szubjektív körülmények alapján a túlzott mértékű „elhárítás” menthető, a megtámadottat fel kell menteni
  
• 
  ha viszont a túllépés a szubjektív körülmények alapján sem indokolt, az ítélet korlátlanul enyhíthető
  

A) Élet elleni támadás esetén:

• 
  jogos, hiszen: az emberi élet a legmagasabb értékű jogi tárgy  az állam egyik legfőbb célja ennek védelme
  
• 
  ha valakit megtámadnak és az „állam” életét nem tudja megvédeni, a megtámadottnak az állam helyett joga van védekezni, akár a támadó életének elvételével is (mintegy halálbüntetés kiszabásaként)
  
• 
  a halálbüntetés alkotmánybíróság általi eltörlése után: (23/1990 AbH.)
  

B) A nemi szabadás elleni támadás esetén:

• 
  vitatottan jogos, bár a nemi szabadság egyesek szerint az élet védelmével azonos szinten áll
  
• 
  az ilyen támadások esetén a támadó megölése (az aránytalanság miatt) nem elsősorban jogellenességet, hanem inkább bűnösséget kizáró körülmény lehet
  

A) Kölcsönös és azonos szintű támadás esetén a jogos védelem egyik fél javára sem mondható ki:

• 
  pl.: ha egy kocsmai verekedésben ketten ököllel ütik egymást
  
• 
  ha azonban a kölcsönösség / az azonos mód megszűnik (pl.: az egyik előkap egy konyhakést) a másik fél védekezésére a jogos védelmi helyzetre vonatkozó szabályok lesznek érvényesek
  

• 
  pl.: fizikai állapot, támadók száma, stb.
  

• 
  a támadás megszűnte után alkalmazott „védekezés” már nem minősül védelmi helyzetnek, legfeljebb enyhítő körülményként figyelembe vehető
  
• 
  e szabály kivételeként a jogos védelmi helyzet megállapítható akkor, ha a feltételezhető / valószínű volt, hogy a félbemaradt támadás folytatódni fog / meg fog ismétlődni
  
• 
  pl.: a kocsmai verekedés során X padlóra küldi Y-t ...
  

• 
  ha Y fel akar kelni és X belerúg, X védelmi helyzetben cselekedett
  
• 
  viszont ha Y nem mocorog és X mégis belerúg X már jogtalanul jogelleneskedett
  

• 
  a megtámadottat menekülési kötelezettség az előírt esetekben is csak akkor terheli, ha ezzel a támadás elhárítható
  
• 
  menekülési kötelezettség terheli:
  

• 
   a bírói gyakorlatban általánosan alkalmazott elv
  

• 
  e szabály már nehezebben érvényesíthető és létjogosultsága is vitatható
  

• 
  ha valaki alappal hiszi azt, hogy megtámadták és védekezik, e cselekedete mivel objektíven védelmi helyzet hiánya miatt a tévedés kategóriájába esik
  

• 
  a védett jogtárgyak nem támadással történő veszélyeztetését jelenti
  
• 
  végszükségi helyzetet előidézhet természeti katasztrófa, de nem támadás jellegű emberi magatartás is
  

A) Ne a károsult idézze elő:

• 
  ha a károkozó idézte elő a vészhelyzetet, menekülnie akkor is szabad, de a meneküléssel okozott károkért felel
  

• 
  akkor van, ha elhárítása során bűncselekmény valósul meg
  
• 
  pl.: két hajótörött körül csak 1 maradhat a deszkán, ezért egyik a másikat lelöki; e cselekedete közvetve bár, de emberölésnek minősül
  

A) Objektív alapon:

• 
  az elhárítás a veszélyforrásnál csak kisebb kárt okozhat
  
• 
  (szemben a jogos védelmi helyzettel, ahol azonos is)
  

• 
  a károkozás mértékének rossz megítélése miatti pl. ijedtség / felindulás lehet felmentő / a büntetést korlátlanul enyhítő körülmény
  

A) A heterogén kötelesség kollézió:

• 
  ha valakinek a végszükség elhárítása kötelessége, de kötelességének csak bűncselekmény útján tud eleget tenni, az elkövetett bűncselekmény nem büntethető
  
• 
  pl.: az orvost életmentéshez hívják, akinek ezért ittasan kell vezetnie
  
• 
  a homogén kötelesség kollézió (több beteg közül az egyik meghal, mert 1 orvos egyszerre csak 1 beteggel tud foglalkozni) önmagában is büntethetőséget kizáró körülmény lehet
  

• 
  kötelességének elmulasztása esetén az a személy, akinek a végszükség elmulasztása kötelessége lett volna
  
• 
  pl.: a tűzoltó nem menekülhet a tűz elől
  

• 
  a jogos védelmi helyzethez hasonlóan a tévedés kategóriájába esik
  

A) A jogszabály engedélye:

• 
  pl.: az eljárási jog bárkinek felhatalmazást ad a tettenért tolvaj letartóztatására és fogvatartására  utóbbi a törvényi felhatalmazás hiányában bűncselekmény lenne
  

• 
  a jelenlegi törvényszöveg nem tesz különbséget engedélyezett és engedély nélküli magzatelhajtás között; mindkettőt büntetné
  
• 
  az utóbbi esetén az engedélyt a bírói gyakorlat büntethetőséget kizáró körülményként fogja fel
  

• 
  büntethetőséget kizáró jellege vitatott; a fenyítés fikától és a konkrét körülményektől függ
  
• 
  a tettleges becsületsértést általában nem büntetik, a könnyű testi sértést vagy igen, vagy nem, a súlyos testi sértést viszont általában igen
  

• 
  azokban az esetekben lehet büntethetőséget kizáró körülmény, ahol a sértettnek joga van rendelkezni jogi javai felett
  
• 
  vagyona felett mindenki szabadon rendelkezhet  a tulajdonos beleegyezésével okozott vagyoni kár esetén a beleegyezés büntethetőséget kizáró körülmény
  
• 
  a test sértésére adott felhatalmazás megítélése vitatott:
  

• 
  az engedély megadása büntethetőséget kizáró körülmény: az orvosi beavatkozások / a sport esetén
  
• 
  nem minősül annak: a fogadás
  

• 
  ha a sérülés okozása jogellenes célokat szolgál, semmiféle beleegyezés sem mentesít a büntetés alól (pl.: katonaság ellen bármilyen beavatkozás)
  

• 
  a sterilizálás és az eutanázia is egyaránt valakinek kárt okoz
  
• 
  azonban a büntetőjog mind a két beavatkozást a hivatali tevékenység körében bírálja el
  

• 
  általában büntetendő, de ha valaki bizonyos szituációban követi el, az adott szituáció büntethetőséget kizáró körülmény lehet
  
• 
  ilyen körülmény pl.: a bírálat, tanúkihallgatás, tudományos kritika, stb.
  
• 
  ezekben az esetekben az általános jogellenesség hiányára való hivatkozással történik a bűnösség kizárása
  

A) Ténybeli tévedés:

• 
  a tényállási elemekben való tévedést jelent
  
• 
  azonban ezen tévedések közül is jogilag csak azok relevánsak, melyek egy adott eset kapcsán, az adott történeti tényállásra vonatkozó törvényi tényállásban is szerepelnek
  
• 
  pl.: a passzív alany életkora - emberölésnél (akit megölnek) irreleváns  pl. nemi bűncselekmények esetén nem az
  

• 
  jogilag az a tévedés releváns, aminek az elkövető számára előnyös következménye van
  
• 
  pl. ha valaki a minősítő körülményben téved, akkor csak az alapesetért felel (ha nem tudja, hogy hivatalos személyt öl meg, akkor csak emberölésért és nem hivatalos személy megöléséért felel)
  
• 
  jogilag releváns lehet: az életkorban, elkövetési tárgyban, stb. való tévedés
  

• 
  az okozati összefüggésben való tévedés:
  

pl.: X fejbe csapja Y-t, aki elájul. X azt hiszi, hogy Y meghalt, ezért vízbe dobja, amitől Y megfullad. X így is, úgy is emberölést követett el

• 
  a passzív alanyban való tévedés: