Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995

A) A társadalomra való veszélyesség fogalma:

a) a fogalom létrejöttének háttere

• 
  az 1917-es októberi forradalom után hatályon kívül helyezték a cári büntető törvényeket és bevezették a Vezérelvek nevű útmutatást
  
• 
  annak alapján az minősült bűncselekményre, amit a társadalomra veszélyesnek minősítettek
  

• 
  a cselekmény társadalomra való veszélyességére mivel nem volt büntetőtörvénykönyv bíróságokat hoztak létre, melyek esetenként bírálták el egy cselekmény társadalomra való veszélyességét, és döntöttek a cselekmény bűncselekmény voltáról
  
• 
  az elkövető személyi társadalomra való veszélyességére
  

B) Az analógia alkalmazása:

a) történelmi háttere

• 
  1922-ben és 1926-ban írott büntetőtörvénykönyveket fogadtak el a Szovjetunióban is
  

• 
  a törvénykönyvek szerint:
  

• 
  = látszólag megvalósult a nullum crimen sine lege elve, de fenntartották a társadalomra való veszélyesség mindkét értelmét is
  
• 
  az ítélkezésben nagy szerepe volt az analógiának, aminek alapja a társadalomra való veszélyesség volt
  

a) az osztályharc

• 
  = a bűnözés az elnyomott rétegek spontán tiltakozása a kizsákmányolás ellen
  

• 
  + az emberek tudatában tudati maradványok élnek (pl. a tulajdon szeretete, stb.)
  

• 
  a szovjet tanok sorra terjedtek el a szocialista országokban, köztük Mo.-on is
  
• 
  bevezették a társadalomra való veszélyesség fogalmát, ami a ma hatályos Btk.-ban is jobb híján szerepel
  
• 
  az analógia azonban nem került széles körben alkalmazásra
  

• 
  legjelentősebb alkalmazója az Új társadalmi védelem irányzata
  

A) A bűnözőkről:

• 
  a bűnöző megtévedt  segíteni, védeni és nevelni kell = a büntetés végrehajtó intézeteknek nevelő jellegűeknek kell lenniük
  

• 
  a raboknak önkormányzatot = önállóságot kell biztosítani (őr csak a „börtönön” kívül legyen)
  
• 
  a raboknak nem szakadhatnak el a külső társadalomtól  vendégeket fogadhatnak
  

• 
  az 1960~, 1970~ években a bűnözés ugrásszerűen megnőtt
  
• 
   a börtönöket ismét szigorítani kellett, ugyanis:
  
• 
  a börtönönkormányzatban a legrosszabbak lettek a főnökök, a rabok megszöktek, stb.
  

• 
  a neoklasszikus iskola átvette a klasszikus iskola elveit és módszereit
  
• 
  és bevezette a tettarányos = proporcionális felelősség és büntetés alkalmazását
  
• 
  a mai büntetőjogi rendszerek a neoklasszikus iskola tanítása szerint működnek
  

A) A Csemegi kódex:

a) jellemzői

• 
  a klasszikus iskola virágkorának végén jött létre  az új eszmék nem alkalmazta
  
• 
  létrejöttekor a kódex már elavultnak = konzervatívnak számított
  
• 
  mintájául az 1871-es német Btk. szolgált
  
• 
  előnyei: rendkívül pontosan kidolgozott, áttekinthető rendszere és fogalmai
  
• 
  hibái: keletkezésének idejéből adódnak = nem ismeri: a büntetés-végrehajtás feltételes felfüggesztését, nem különíti el a fiatalkorúakat és a felnőtteket, stb.
  

• 
  I. BN. 1908., II. BN. 1928., III. BN. 1948.
  
• 
  ezek a büntető novellák oldották fel a korszak és az elmaradott kódex közötti ellentéteket
  

• 
  a fajgyalázásról szóló törvény nem alkalmazták
  
• 
  a felforgató tevékenységről szóló törvény
  

a) az 1945:VII. tv. A háborús és népellenes bűntettekről

• 
  alapjogforrása: a 48/1944. ME. számú rendelet volt
  
• 
  az ország 2VH.-ba való belépését elősegítő közéleti tevékenységet,
  
• 
  illetve a háború alatt a polgári lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket büntette
  
• 
  népellenes bűncselekmény volt: a baloldali mozgalmak ellen irányuló tevékenység
  
• 
  e törvényt visszamenő hatállyal léptették életbe és még ma is hatályban van, hiszen az emberiség ellen elkövetet és háborús bűncselekmények nem évülnek el
  

• 
  az 1946:I. tv.-nyel létrehozott köztársaság védelmét szolgálta
  
• 
  büntetni rendelte: a köztársaság elleni izgatást, lázadást, stb.
  
• 
  visszaélések: a Párt politikai ellenfeleinek eltüntetésére használta fel a törvényt
  

c) 8800/1946. ME. számú rendelet Az ábrándító és közellátást sértő bűncselekményekről

• 
  a parasztság elnyomását szolgálta; a kulákok ellen irányult
  

• 
  bevezette a társadalomra veszélyes cselekmény és személy fogalmát és törekedtek az analógia bevezetésére is
  

• 
  rendelet: a társadalmi tulajdon védelméről, a tervgazdálkodás a büntetőjogi védelméről
  
• 
  = a hatalom a büntetőjogot politikai céljainak megvalósítására használta fel
  

• 
  a szocialista korszakának normális büntető törvénykönyve általános és különös résszel
  
• 
  hatályba 1962. július 1.-én lépett  a büntetőjog új, humanista korszakának kezdetét jelentette
  
• 
  az 1961:V. tv. nem volt jó törvény; először a 28/1971. TVR. módosította
  

• 
  jelentősebb módosítása először 1987-ben volt
  
• 
  és 1988-1989-től már egy új korszak kezdődött
  

• 
  aktuális lenne egy új büntető kódex elkészítése, de erre a pártok nem vállalkoznak
  

• 
  a jogi gondolkodás a római kódexek megtalálása és az egyetemek létrehozása volt
  
• 
  az egyetemek révén, E.-ban elterjedhetett a római jogi gondolkodás
  
• 
   egyfajta közös e.-i szokásjog + jogi gondolkodás alakulhatott ki
  

• 
  a felvilágosodással előtérbe került a nacionalizmus = a nemzet, nemzeti gondolkodás fogalomköre
  
• 
  a nemzetállamok saját büntető törvénykönyveket hoztak létre
  
• 
  azonban a hódítások révén a nemzetállamok büntető kódexei a világ minden részére eljutottak
  

• 
  a kontinentális és angolszász jog már teljesen elkülönült
  
• 
  de ismét jogharmonizációs folyamat indult meg
  
• 
  E.-ra jellemző, hogy túl a harmonizációs folyamaton konkrét együttműködési szervezetek jöttek létre
  

A) A Btk.:

a) a törvénykönyv fogalma és sajátosságai

• 
  A büntetőtörvénykönyv az a törvény, amely rendszerbe foglalja a büntetőjog teljes és hatályos anyagát
  
• 
  a 3 fő elem: a rendszer, a teljesség és a hatályosság
  
• 
  egy törvény lehet rendszerezett, de teljes és hatályos már nehezen
  

• 
  részek (általános és különös); fejezetek; címek; paragrafusok; és esetleg bekezdések
  
• 
  hivatkozás mindig a paragrafus és bekezdésszám megjelölésével történik
  

• 
  ma már csak törvény szabályozhatja a büntetőjogot
  

D) Az Alkotmánybíróság büntetőjogi tárgyú határozatai

E) Nemzetközi szerződések és egyezmények

Büntetőjog előadás (5) 95.10.11.
A büntető jogszabály tana (2)
I. A büntető normák szerkezete

1. A normák fajtái:

A) Általános részi norma:

• 
  definícióval nem határozhatók meg, ugyanis fogalmakat határoznak meg
  
• 
  pl.: „tettes az, aki...”, „szándékosan követi el a bűntényt az, aki...”, stb.
  

• 
  a büntetőjogi normák nagy része ilyen; két részből állnak:
  

• 
  fogalma: azon ismérvek összessége, melyek valamely bűncselekményt leírnak
  
• 
  = egy emberi magatartást írnak le, mely magatartás megfelel egy bűncselekménynek
  
• 
  pl.: „Aki mást megöl, az bűncselekményt követ el”
  

• 
  a diszpozícióba foglalt magatartás elkövetőjével szemben alkalmazott büntetés nemét, és mértékét tartalmazza (pl.: szabadságvesztés 1-5 év / pénzbüntetés 30,000 Ft)
  

A) A diszpozíció jellege alapján (I. szempont):

a) egyszerű diszpozíció

• 
  olyan az életben egyértelmű fogalmakat használ, melyekhez semmiféle magyarázat sem szükséges
  
• 
  pl.: annak, hogy „aki mást megöl...” a jelentése teljesen egyértelmű = magyarázatra nem szorul
  

• 
  ha egy adott fogalom nem teljesen egyértelmű, magyarázatra szorul
  
• 
  pl.: a csalás törvényi tényállásának magyarázata szükséges, mert pl. kártyázáskor is lehet csalni, de az nem biztos, hogy büntetőjogi tényállást eredményez
  

• 
  egy korábban már definiált fogalom ismételt magyarázatának elkerülésére alkalmazzák
  
• 
  pl.: „rablás az is...”
  

• 
  a keret jellegű tényállás egy keretet állít fel, melyet egy másik jogterület normái részleteznek  nem kell a másik jogterület normáit mindig megismételni
  
• 
  pl.: „aki a közúti közlekedés szabályainak megsértésével másnak gondatlanul súlyos testi sértést okoz...”; a közúti közlekedés szabályait a KRESZ szabályozza
  
• 
  ebben az esetben a büntetőjogi tényállás és a másik jogterület szabályai együtt teljesek
  

a) alapeseti tényállás

• 
  alapesetei törvényi tényállása minden bűncselekménynek van
  
• 
  az elkövetés tipikus módját írja le
  
• 
  pl.: „aki mást megöl” = emberölés (5-15 év)
  

• 
  az alapesetnél ritkábban előforduló = atipikus tényállásokat írja le
  
• 
  a minősített tényállás megvalósítóját a törvény súlyosabban bünteti
  
• 
  azokat a körülményeket, melyek az alapeset helyett a minősített eset szerinti elbírálást vonják maguk után minősítő körülménynek nevezik
  
• 
  pl.: az emberölés minősítő körülményei: a különös kegyetlenség / a nyereségvágy (/ ...) (a minősített emberölés büntetése 10-15 év / életfogytiglani szab. vesztés)
  

• 
  az alapesettel szemben szintén atipikus változat; a minősített esetnél ritkább; privilegizált változat csak akkor van, ha minősített tényállás is létezik
  
• 
  a privilegizált tényállásban olyan körülmények szerepelnek, melyek alapján a büntetés enyhíthető
  
• 
  a privilegizált eset alapjául szolgáló körülmények a privilegizáló körülmények
  
• 
  pl.: az emberölés privilegizált esete a méltányolható ok miatti erős felindulásban elkövetett emberölés; büntetési tétele: 2-8 évi szab. vesztés
  
• 
  alapesete minden bűncselekménynek van; minősített esete sok bűncselekménynek: minősített és privilegizált csak kevésnek; és csak privilegizált egynek sem
  

• 
  az értelmezés célja: kétség esetén a jogalkotó akaratának felderítése
  

• 
  a bíróság konkrét jogeset kapcsán vizsgálja a jogalkotó akaratát
  
• 
  = azt, hogy a törvényi és a történeti tényállás között szándékos az eltérés / csak véletlen
  
• 
  pl.: aki bűncselekmény elkövetőjét rejtegeti bűncselekményt követ el; kivéve, ha; az elkövető rokon, házastárs / jegyes a gyakorlat esetenként az élettársat is kivételnek vette
  

• 
  alapja nem egyetlen jogeset, hanem a joggyakorlatban felmerülő problémák általános megoldása
  
• 
  pl.: kazánfűtő leüti áldozatát, majd eszméletlen állapotban az égő kazánban elégeti
  
• 
  ebben, és még két hasonló ügyben 3 bíróság 3 féle képen ítélkezett:
  

• 
  különös kegyetlenség az, ami fáj  eszméletnél kell az áldozatnak lennie
  
• 
  a fájdalom nem, csak az elkövetés módja számít a különös kegyetlenség tényállásához
  
• 
  végül, ha már valaki meghalt, akkor a különös kegyetlenség szempontjából mindegy hogy mit csinálnak vele
  

• 
  az ilyen esetekben a jogegység érdekében szükséges egy egységes irányelv / elvi döntés kiadása = a minősítő tényező értelmezése
  
• 
  irányító célú értelmezést csak a Legfelsőbb Bíróság alkothat, és értelmezése a többi bíróság számára kötelező
  
• 
  hatása törvény jellegű  közzé kell tenni a Magyar Közlönyben
  
• 
  fajtái:
  

b) elvi döntés (római számmal jelölik) csak a büntető ügyszak hozza

C) Tudományos értelmezés:

• 
  közvetlen hatása nincs a joggyakorlatra, de a jogfejlődés szempontjából jelentős
  

• 
  a tudományos értelmezés egy fajtája. és célja a múlt jogpolitikájának értelmezése
  

A) Nyelvtani értelmezés:

• 
  a szavak nyelvtani jelentésének tulajdonít jelentőséget
  
• 
  pl.: az és szó összekapcsol  a vagy szó elválaszt
  

• 
  a jogalkalmazó a jogalkotó szándékára a logika szabályai alapján következtet
  
• 
  pl.: az élettárs rokonokhoz, házastárshoz való csatolása a logika alapján történik
  

• 
  az értelmezés alapja nem 1 tényállás, hanem több tényállás összevetése, ill. azok összhangja / ellentmondásossága
  
• 
  pl.: egy történeti tényállásban méltányolandó privilegizáló tényező és minősítő tényező is szerepel
  
• 
  a rendszerező értelmezés szerint:
  

tényállás

privilegizált eset

• 
  a minősítő körülményeket a törvény állapítja meg  a súlyosbító körülményeket a bíró
  
• 
  pl.: a férj házasságtörésen kapja feleségét (méltányolandó ok az erős felindulásra = enyhítő körülmény) és sósavval leöntve (különös kegyetlenség = minősítő tényező) megöli
  
• 
  a rendszerező értelmezésnek megfelelően: a hirtelen felindulásban elkövetett emberölés már nem alapeset; minősített esete pedig csak az alapesetnek lehet  a különös kegyetlenség csak súlyosbító körülmény lehet
  

• 
  a jogi megoldások adott történelmi korra való visszavetítése
  

A) Megállapító értelmezés:

• 
  értelmezés volta vitatott, akkor „alkalmazzák”, ha a tényállás és a törvény fedi egymást
  

• 
  esetében egy jogszabály hatályát kiterjesztik olyan cselekményekre / személyekre, melyekre / akikre a jogszabály eredetileg nem vonatkozna
  
• 
  pl.: a kaszinói zsetonok hamisítása azonos a pénzhamisítással  kimondva nincs, de kiterjesztő értelmezés alkalmazásával használják
  

• 
  bizonyos személyek / események kivételét jelenti a törvény hatálya alól
  
• 
  pl.: a marihuánás cigi szívása és terjesztése nem bűncselekmény, mert ez a fajta kábítószer viszonylag enyhe
  

A) A kiterjesztő értelmezés esetén:

• 
  van jogszabály, aminek értelmezésével a jogalkalmazó a jogalkotó akaratát keresi
  

• 
  joghasonlóság alapján való ítélkezést jelent = ellentétes a nullun crimen sine lege elvvel
  

• 
  a szovjet büntetőjog /1922 és 1958 között/
  
• 
  a másik pedig a hitleri No. büntetőjoga, ami a bismarki alapokon épült, de kibővült az analógia alkalmazásának lehetőségével
  

• 
  = nem teszik lehetővé az analógiát
  
• 
  a magyar BTK. a 10. § (1) bekezdése alapján tiltja az analógiát
  

A) A hatály típusai:

• 
  időbeli hatály (egy adott bűncselekményre mikori törvényállapotot kell alkalmazni)
  
• 
  személyi hatály (megadja, hogy milyen állampolgárságú személyek vonhatók felelősségre a magyar törvény szerint)
  
• 
  területi hatály (megadja, hogy mely területen elkövetet bűncselekményekre kell a magyar törvényeket alkalmazni)
  

A) Főszabály:

• 
  a bűncselekményt mindig az elkövetés idején hatályban volt / hatályban lévő jogszabály alapján kell elbírálni
  

• 
  ha az elkövetés és elbírálás között olyan új büntetőtörvény lép hatályba, ami alapján:
  

b) vagy bűncselekmény ugyan, de enyhébb elbírálás alá esik

• 
  akkor az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
  
• 
  egyébként egy új törvénynek visszamenő hatálya nincs
  

• 
  jogállami klauzúra:
  

• 
  értelmezési probléma:
  

• 
  mi számít az elkövetés idejének pl.: emberölés esetén? A tett / a sértett halála
  
• 
  mi számít az elbírálás időpontjának? A tárgyalás kezdete / a jogerős ítélet meghozatala
  
• 
  és mi számít a kettő közötti időnek?
  
• 
  az elbírálás időpontja a jogerős ítélet meghozatala
  

• 
  az elbírálás fogalma:
  

• 
  az elbírálás értelmében nemcsak a bűncselekményre vonatkozó büntetési tételt kell vizsgálni, hanem az elkövető megbüntetését szolgáló minden tényezőt
  
• 
  az elbíráláskor figyelembe kell venni az elévülést is
  

• 
  a keret jellegű diszpozíciók tartalmának változását figyelmen kívül kell hagyni = keret jellegű diszpozíciók hatályára a főszabály vonatkozik
  
• 
  a kivétel csak a büntető jogszabály elkövető szempontjából kedvező változására vonatkozik, de nem a keret normák tartalmát képező más jogterület megváltozására
  

A) Fogalma:

• 
  az állam büntető hatalmának gyakorlása a büntető joghatóság (törvényalkotás, ítélkezés, büntetés végrehajtása)
  
• 
  a büntetőjog terülteti és személyi hatálya ezt a büntető joghatóságot korlátozza, illetve szabályozza
  

a) területi elv

• 
  egy adott államnak joga van a területén bárki által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban eljárni
  

• 
  egy adott államnak joga van az állampolgára által bárhol elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban eljárni
  

• 
  a területi elv főleg az angol jogrendszerben érvényesül
  
• 
  a személyi elv viszont elsősorban a kontinentális jogokban
  
• 
  de a súlyosabb bűncselekmény elkövetőjével szemben az elvektől függetlenül mindenhol eljárnak
  

a) védelmi elv

• 
  egy adott államnak joga van az alapvető érdekei ellen bárhol, bárki által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban eljárni, ha az illető az állam területére megy
  
• 
  alapvető érdek: a felségsértés, az államellenes bűncselekmény, egyes gazdasági bűncselekmények, stb. üldözése
  

• 
  a legsúlyosabb és a nemzetközi jog által rögzített bűncselekményeket minden államnak kötelessége üldözni bárhol, bárki is követi el az adott bűncselekményt
  
• 
  ez az elv a 2VH. után kezdett elterjedni, de eredete a kalózkodásban van
  

• 
  ha egy bizonyos bűncselekmény egyetlen állam joghatósága alá sem tartozik, a képviseleti elvnek megfelelően bármely ország eljárhat az ügyben egy másik állam megbízása alapján
  

• 
  a büntető joghatósággal szemben a diplomáciai mentesség teljes körű, még a konzuli mentesség korlátozott védelmet biztosít
  
• 
  a részleteket minden ország külön szerződésekkel szabályozza
  

• 
  egy adott állam területén állomásozó idegen katonákkal szemben az idegen állam (katonai) bíróságai járhatnak el
  

A) A két paragrafus közötti különbség:

• 
  a 3. § alapján bármely bíróság eljárhat  a 4. § alapján csak a legfőbb ügyész utasítására lehet eljárni
  

C) A 4. §:

• 
  szabályozza a külföldiek által külföldön elkövetett bűncselekmények üldözését
  
• 
  erre az alapot a védelmi és az egyetemes büntető hatósági elv biztosítja (garanciális keretek között)
  

• 
  a bűncselekmény szó a törvényben rögzített törvényi tényállások összefoglaló neve
  
• 
   „bűncselekményt” elkövetni nem lehet, hiszen a törvényi tényállások vagy bűntetti vagy vétségi alakzatot fogalmaznak meg
  
• 
  a Btk. a bűncselekmény (nagyon) elvont, legáltalánosabb fogalmát adja;
  a cselekménynek tárgyilag károsnak kell lennie, szubjektíven felróhatónak kell lennie és formálisan jogellenesnek kell lennie ahhoz, hogy bűncselekmény legyen
  

A) A felelősséget befolyásoló szubjektív elem:

• 
  a törvény a szándékosságra illetve gondatlanságra helyezi a hangsúlyt  a felelősség vizsgálata szempontjából (is) hibás
  
• 
  a büntetőjogi garanciák szempontjából nem a szándéknak, hanem a tárgyi körülményeknek van jelentősége
  

• 
  az objektív felelősség kizárását jelenti = az objektív károkozás nem vonja automatikusan a bűnösséget a szándék vizsgálata miatt
  
• 
  a büntetőjog főszabályként a szándékos elkövetést bünteti, a gondatlant csak kivételként
  
• 
  a bűnösség a bűncselekmény fogalmának szubjektív eleme (a tárgyi elem a társadalomra való veszélyesség)
  

• 
  vannak esetek, amikor a bűncselekmény szubjektív és tárgyi feltételei is adottak, a törvény mégis az elkövetőnek büntetlenséget biztosít
  
• 
  pl.: a bűnelkövető hozzátartozó általi rejtegetése esetén a hozzátartozó nem büntethető (tisztán a törvény által biztosított szubjektív okok miatt)
  

• 
  a társadalomra való veszélyesség (= materiális jogellenesség) a bűncselekmény tárgyi jellemzője
  
• 
  nem jogi fogalom, bár szerepel a törvényben (szocialista maradvány)
  
• 
  a jogalkotó számára mércéül szolgál; a jogalkalmazónak mérlegelési lehetőséget jelent
  
• 
  a társadalomra való veszélyesség jelentése: a büntetőjog a társadalom számára hasznos / közömbös magatartásokat nem üldözhet
  
• 
  a társadalomra való veszélyesség tehát a történeti és törvényi tényállás közötti szigorú logikai egymáshoz rendelést oldja a bíró mérlegelési lehetőségén keresztül
  

• 
  a törvényi meghatározás legvitathatóbb eleme, hiszen a formális jogellenesség lehetőségét rejti magában
  
• 
  azonban a „büntetni rendel” kifejezés hátterében garanciák is vannak:
  

• 
  a törvény csak akkor rendeli el egy történeti tényállás büntetését, ha bizonyos pozitív körülmények fennállnak, és bizonyos negatív körülmények nem állnak fenn
  
• 
  pl.: pozitív körülmény valamilyen magatartás; negatív körülmény az önvédelem
  

• 
  büntetendőség: egy adott magatartás büntetendő, ha megfelel a különös rész egy tényállásának és az általános rész bizonyos (minimális) feltételei teljesülnek
  
• 
  büntethetőség: egy konkrét személy esetében vizsgálja a felelősségre vonhatóságot
  
• 
  pl.: az elévülési idő leteltével az elkövetett magatartás továbbra is büntetendő, de az illető mégsem büntethető
  

• 
  ahhoz, hogy egy magatartás bűncselekmény legyen nem elég a formális jogellenesség (= a törvény azzá nyilvánítja), hanem szükséges a materiális jogellenesség is
  
• 
  a tételes jog által nem részletezett büntethetőséget kizáró tényezők a materiális jogellenességre vezethetők vissza
  

• 
  a felelősségről rendelkezik az általános és a különös rész is
  
• 
  egyes vélemények szerint a különös részi feltételek tartoznak a diszpozíciószerűséghez és az összes feltétel a tényállásszerűséghez; más vélemények szerint ez fordítva van
  
• 
  pl.: a különös rész csak a befejezett cselekményeket rendeli büntetni  az általános rész a kísérletet is (emberölés / -i kísérlet; mindkettő büntetendő)
  
• 
  vagy: a különös rész csak az elkövetőt rendeli büntetni  az általános rész a felbujtót /bűnsegédet is
  

• 
  a bűncselekményen - mint absztrakt fogalmon - belüli tételes jogi különbség
  

B) Minden egyéb bűncselekmény vétség

• 
   vétség minden gondatlanul elkövetett bűncselekmény és azok a szándékosan elkövetett bűncselekmények, melyek 2 évnél rövidebb büntetéssel járnak
  

A) A büntetőjog szempontjából releváns tény fogalma:

• 
  releváns az a tény, ami le van írva a jogszabályban = része az adott esetre vonatkozó törvényi tényállásnak
  

• 
  a jogi tárgy a társadalomra való veszélyesség konkrét bűncselekményekre való lebontása = az a társadalmi érték, amit a büntető norma tényállása véd
  
• 
  a társadalomra való veszélyesség / a jogi tárgy nem eleme a törvényi tényállásnak, hanem attól független valóság
  

• 
  egy történeti tényállás minősítése kétes esetekben csak akkor lehet helyes, ha a történeti és törvényi tényállásban szereplő jogi tárgyat is megvizsgálta a bíró
  
• 
  ugyanis egy büntetendő cselekmény, de a büntető norma esetében is kétes lehet a jogi tárgy = az az érdek, amit a magatartás elkövetése sért, ill. a jogi norma véd
  
• 
  pl.: a rablás és a rabló gyilkosság tényállása is két jogi tárgyat sért: a vagyont és az emberéletet ill. személy testi épségét
  

• 
  a rablásnál azonban a vajon a lényegesebb érték  a rabló gyilkosságnál a személy élete
  
• 
  ennek megfelelően a rablás tényállása a tulajdon elleni bűncselekmények között  a rabló gyilkosság tényállása (= nyereségvágyból elkövetett emberölés) az élet elleni bűncselekmények között van
  

• 
  = a Btk. fejezet címei utalnak az adott fejezetben védeni kívánt jogi tárgyra, bár ez leggyakrabban csak a törvényi tényállás elemzéséből derül ki
  

• 
  egy adott cselekmény minősítéséhez a körülmények összességét figyelembe kell venni, mert csak úgy derülhet ki, hogy milyen jogi tárgyat sértett meg az adott magatartás
  

• 
  az elkövetési tárgy az a dolog, amire a bűncselekmény irányul (ha ez személy, akkor elnevezése passzív alany / sértett)
  
• 
  a két fogalom fedheti egymást:
  

• 
  jogi tárgy a „mást” (az emberi élet védelmére utal)
  
• 
  elkövetési tárgy szintén a „mást” ( = a másik embert)
  
• 
  a két fogalom fedi egymást, hiszen halott embert nem lehet megölni  jogi tárgy az élet, elkövetési tárgy az élő ember
  

• 
  a törvényi tényállás legfontosabb, szükségszerű eleme
  

• 
  azok a tényállások „zártak”, melyekben a törvény szövege tartalmazza az elkövetési magatartást
  

• 
  az a tényállás, ahol az elkövetési magatartás nincs leírva, arra szükségszerűen következtetni kell
  
• 
  ha egy tényállás szövegében nem tartalmaz elkövetési magatartást, akkor eredményt kell tartalmaznia
  
• 
  pl.: „aki mást megöl” elkövetési magatartás ( = annak módja) nincs leírva, de van eredmény: „megöl”
  

a) vannak bűncselekmények, melyeket csak tevéssel / csak mulasztással, és vannak olyanok, melyeket így is, úgy is el lehet követni

b) a tevés és mulasztás viszonya

• 
  a büntetőjogban (a hétköznapi felfogással szemben) az aktív cselekvés = a tevés magába foglalja a nem tevést = a mulasztást is
  

• 
  a hétköznapi fogalom redukált változata
  
• 
  az az akaratlagos magatartás, ami hatni képes
  

• 
  objektív eleme: a hatni képesség  a fogalom tárgyi eleme
  
• 
  szubjektív eleme: az akaratlagosság  a fogalom alanyi eleme
  

• 
  az akaratlagosságnak a büntetőjogi felelősség szempontjából van jelentősége
  

• 
  a büntetőjog általában valamilyen cselekménytől való tartózkodásra kötelez; a mulasztást csak bizonyos esetekben bünteti
  
• 
  a büntetőjog a jogilag szabályozott tevékenységből származó mulasztásokat szankcionálja (pl.: az orvosok foglalkozási mulasztásának alapját képezi a tankönyvekben leírt kötelezettség is)
  
• 
  a kötelezettségek származhatnak jogszabályból is (pl.: segélynyújtási kötelezettség)
  

a) akaratlagosság hiányában nem minősül büntetőjogi cselekménynek

• 
  a hipnózis / alvajárás alatt végzett magatartás
  
• 
  de a reflexszerű magatartás sem
  
• 
  ezekért a magatartásokért senki sem felel
  

• 
  a begyakorolt automatizmus (pl.: vezetés)
  
• 
  ezért a cselekményért már felel elkövetője
  

• 
  = egy adott helyzetben valakit egyszerre több kötelezettség is terhel
  
• 
  pl.: egy orvost egy baleset több egyaránt súlyos sérültjének ellátása
  
• 
  a kötelességek egyikének elmulasztása bűncselekményt eredményezhet; ekkor érvényesül a kötelesség kollézió kategóriája
  

• 
  a kötelesség kollézió kizárja a mulasztás megállapítását
  
• 
  hiszen az elmulasztott kötelesség nem elkövetési magatartás
  
• 
  ebben az esetben a cselekménynél kell a felelősséget kötelesség kollézió címén kizárni
  

• 
  kötelesség kollézió esetén is megvalósul az elkövetési magatartás, de büntethetőséget kizáró körülményként be kell számítani
  
• 
  ebben az esetben a felelősségre vonhatóság vizsgálatánál kell kizárni a felelősséget kötelesség kollézió címén
  

• 
  átfogó kategóriaként: az elkövetés helye, ideje, módja ;s eszköze
  
• 
  ezek az elemek nem minden bűncselekményben szerepelnek, de ahol igen, ott objektív tényállási elemként súlyuk a többi elem súlyával azonos
  
• 
  pl.: van olyan bűncselekmény, amit csak este lehet elkövetni  ha a tényállás elkövetési magatartását nappal követi el valaki, az nem büntethető
  

• 
  a törvényi tényállás második legfontosabb eleme
  

a) definíciója

• 
  „az eredmény az a külvilágban bekövetkezett változás, amely a cselekmény következtében jön létre és amelyet a törvényi tényállás leír”
  

• 
  külvilági változás; pl.: valaki meghal
  
• 
  az eredmény jogi feltétele: a tényállási leírás
  

a) materiális = eredmény bűncselekmények

• 
  azok a bűncselekmények, melyek tényállása tartalmaz eredmény leírást
  
• 
  ezek a bűncselekmények csak az eredmény beálltával válnak befejezetté
  

• 
  az okozati összefüggés vizsgálatának csak az eredmény bűncselekmények esetén van értelme (ha a cselekmény az ok és az eredmény az okozat, akkor a cselekmény és eredmény között okozati összefüggés áll fenn)
  

• 
  azok a bűncselekmények, melyek tényállása eredmény leírást nem tartalmaz
  
• 
  ezek a bűncselekmények a cselekmény tanúsításával befejezettek
  
• 
  alaki bűncselekmények esetén tehát nincs eredmény  okozati összefüggés sem állhat fenn a cselekmény és a nem létező eredmény között
  

a) alapeseti tényállás

• 
  általában az enyhébb eredményeket írják ide (pl.: veszélyeztetés)
  

• 
  a minősített eset általában súlyosabb az alapesetnél  a súlyosabb eredmény )pl.: sértés) leírása kerül ide
  

a) biológiai típusú eredmények

• 
  pl.: halál, sérülés, betegség, egyéb egészség romlás vagy maradandó testi fogyatékosság
  
• 
  a biológiai típusú eredményt tartalmazó bűncselekményeknél a cselekmény és az eredmény közötti kapcsolatot mindig szakértők segítségével állapítják meg
  

• 
  a kár és vagyoni hátrány - a vagyoni bűncselekmények között
  
• 
  pl.: csalás „aki azért, hogy jogtalan vagyoni hasznot szerezzen mást tévedésbe hoz vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz...”
  
• 
  a vagyoni típusú eredményt tartalmazó bűncselekményeknél a cselekmény és az eredmény közötti kapcsolatot szakértők segítségével állapítják meg
  

• 
  pl.: a cselekmény súlyos érdeksérelemmel jár, a nemzetközi kapcsolattok megzavarása, vagy közrend megzavarása
  
• 
  ezek a cselekmények tekinthetők legkevésbé eredménynek  alkalmanként konkrét elemzést igényelnek
  

a) sértés

• 
  amikor a külvilági változás már bekövetkezett
  
• 
  pl.: károkozás
  

• 
  ha a tényállás veszélyhelyzetet / közvetlen veszélyt ír le, a leírt helyzet / veszély bekövetkezte is eredmény
  
• 
  ebben az esetben a külvilági változás megléte már bizonytalan, de jogilag a veszélyhelyzet is eredménynek számít
  

• 
  általában:
  bűnösségi felelősség esetén az objektív elemek mellett szubjektív bűnösség megállapíthatósága is szükséges
  
• 
  kivételként:
  bizonyos tényállásoknál a minősített eset elkövetéséhez nem szükséges az elkövető tudata  ezeknek a minősített eseteknek a megvalósulása nem tekinthető eredménynek
  

• 
  a tényállás leírásában nem szereplő, de a felelősség szempontjából nélkülözhetetlen tárgyi feltétel
  
• 
  = ha az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény között nem állapítható meg, az eredményért az elkövető nem felel
  

a) objektív felelősség vizsgálata

• 
  az elmélet az elkövetési magatartás és a bekövetkezett eredmény közötti objektív kapcsolat fennállását vizsgálja
  
• 
  pl.: X eltöri Y bokáját Y-t kórházban kell ápolni, ahol rászakad a lámpa és meghal
  
• 
  az elmélet szerint a bokatörés és Y halála között közvetve okozati összefüggés áll fenn  X tárgyi értelemben bűnös
  

• 
  azonban X bűnösségének szubjektív körülményeit vizsgálva X felelősségét ki fogják zárni, hiszen Y halálát nem akarta, sőt nem is tudhatta, hogy meg fog halni
  

• 
  vizsgálni kell: az elkövetési magatartás és eredménye közti kapcsolat életszerűségét is
  
• 
  más változatok szerint vizsgálni kell azt is, hogy:
  

• 
  az elkövető számíthatott-e a bekövetkezett eredményre
  
• 
  vagy büntetőjogi eszközökkel megtanítható-e az elkövető, hogy máskor ne kövesse el az adott magatartást
  

• 
  ez az elmélet a felelősséget a tárgyi oldalon zárja ki
  

• 
  az okozati elméletek közé szokták sorolni, pedig nem egészen az
  
• 
  a relevancia tan valamely elkövetési magatartás, bekövetkezett eredmény szempontjából való relevanciáját = érdemlegességét vizsgálja
  
• 
  az elkövető felelősségét akkor zárja ki, ha az eredmény szempontjából az elkövetett pl. szabálysértés nem volt releváns
  
• 
  pl.: valaki éjjel az Üllői úton 309 Km/h sebességgel matricává gázol egy részeget, aki féktávolságon belül dőlt a kocsi elé
  

• 
  a felsorolt törvényi tényállási elemek képezik a felelősség tárgyi oldalát
  
• 
  ezekre az elemekre épül a felelősség szubjektív oldala, a bűnösség, amennyiben az elkövetők tudata eltérően viszonyul az egyes tárgyi elemekhez
  

B) Társadalomra való veszélyesség

C) Tényállásszerűség = egy cselekedetet a törvény leír és büntet

• 
  ez jelenti a tényállás meghatározását
  
• 
  és a büntetési tétel meghatározását is
  

B) A tényállásszerűség fogalma:

• 
  egy cselekmény akkor tényállásszerű, ha egyezik a törvényben leírt valamely törvényi tényállással
  

a) a formális jogellenesség

• 
  a törvényi tényállások objektív, az elkövető tudatától független elemeire utal
  
• 
  pl.: valaki neki nem felróható módon elüti a féktávolságon belül kocsija elé ugró öngyilkost;  a cselekmény illik az emberölés egyes tényállásaira  tényállásszerű és jogellenes  nem felróható
  
• 
  a jogellenesség eredete kezdetben tehát a tényállás volt
  

• 
  a tényállás objektív elemeiből kiinduló formális jogellenesség fogalmának továbbfejlesztésével jött létre
  
• 
  e fogalom szerint egy cselekmény jogellenes, ha védett jogi tárgyat (érdekeket) sért
  

• 
  a tényállás szubjektív jellemzőire = a tettes tudati elemeire utal
  
• 
   a szándékosság, gondatlanság és indíték a (szubjektív) bűnösség része
  

• 
  a bűncselekmény fogalom jellemzői:
  

• 
  a törvényi tényállás jellemzői:
  

A) A bűncselekmény alanya:

• 
  a törvényi tényállásokban mindig szerepel egy cselekvő személy, akit az „aki” megnevezéssel szokott a tényállás általában leírni
  
• 
  pl.: aki mást megöl / aki idegen dolgot mástól azért vett el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, stb.
  
• 
  a tényállásban „aki” szóval megnevezett személy a bűncselekmény alanya
  
• 
  a bűncselekmény alanya általában a tettes, de a tettesség jellemzői igazak a többi elkövetői típusra is = a többi elkövetői típus is lehet alany
  

• 
  az elkövető fogalom egy kategóriát jelent, amibe a következő személyek tartoznak:
  

• 
  az a személy, aki magatartásával megvalósítja a törvényi tényállásba foglaltakat
  

c) a felbujtó

• 
  aki mást egy bűncselekmény elkövetésére buzdít
  
• 
  a felbujtó magatartása nem tényállásszerű, de mégis felel a bekövetkezett bűncselekményért
  

• 
  a tettesnek nyújt segítséget a bűncselekmény elkövetésében
  
• 
  a bűnsegéd magatartása sem tényállásszerű
  

A) Tettes csak természetes személy lehet:

• 
  = büntetőjogilag csak természetes személyek vonhatók felelősségre; jogi személyek csak a polgári jog keretei között büntethetők
  

C) Tettes csak legalább korlátolt beszámítási képességgel bíró személy lehet

D) A speciális tettes fogalma:

• 
  az általános tettes megnevezése a Btk.-ban az „aki” szó
  
• 
  vannak bűncselekmények, melyeket csak bizonyos személyek követhetnek el; ezek a speciális tettesek
  
• 
  pl.: magzatelhajtás - az a nő, aki...; katonai bűncselekménynél - az a katona, aki...; hivatali bűncselekménynél - az a hivatalos személy, aki....
  
• 
  speciális tettes esetén a személynek rendelkeznie kell a tettesség általános kritériumaival, de személyének még egy szűkítő feltételnek is eleget kell tennie
  

a) gyermekkorúak: (0-14 év)

b) fiatalkorúak: (14-18 év)

c) felnőtt korúak: (18-X év)

A) A gyermekkorúak:

• 
  a 14. életévüket be nem töltött személyek; nem büntethetők
  
• 
  a gyermek cselekménye végül is nem tekinthető bűncselekménynek
  
• 
  a cselekvőképesség határának megszabása egy kategorikus ítélet eredménye = megdönthetetlen vélelem arra nézve, hogy a 14. életévét betöltött gyerek már elég értelmes ahhoz, hogy tudja mit csinál
  
• 
  a 14. életévet mindenki a 14. születésnapján tölti be [[február 29.-én születettek előnyben (ha-ha-ha)]]
  
• 
  a gyermekkorúak „bűncselekményei” jogellenes cselekmények, hiszen a jogellenesség objektív kategória = független az elkövető vétőképességétől és tudatától
  
• 
  a cselekmény eredményeként gyámhatósági vizsgálatot tartanak, és a gyereket (nem büntetésként, hanem nevelési szándékkal) állami gondozásba veszik, gyámság alá helyezik, vagy más szülőknek adják
  

• 
  a 14. életévüket már betöltött, de a 18. életévüket még meg nem haladott személyek
  
• 
  a polgári jog szerint e személyek korlátozottan cselekvőképes kiskorúak
  
• 
  a büntetőjogban a fiatalkorúak már lehetnek tettesek = tetteikért felelnek
  

b) büntetés súlyosabb bűncselekmény elkövetéséért: szabadságvesztés

• 
  kedvezmények:
  
• 
  a fiatalkorúakra kiszabható szabadságvesztés minimuma 1 nap, maximuma (emberölés esetén)a felnőttre kiszabható szabadságvesztés minimuma
  
• 
  a fiatalkorúaknál csak fogház és börtön fokozata létezik a szabadságvesztésnek
  
• 
  a fiatalkorúak rehabilitációs szakasza rövidebb
  

• 
  köztes kategória a fiatal felnőttek kategóriája
  

• 
  a felnőtt korú személyek koruk miatt nem mentesülhetnek a büntetőjogi felelősség alól
  

A) felismerési képesség:

• 
  az egyén azon képessége, aminek segítségével képes a világban eligazodni = képes a mindennapi életben jelentkező átlagos ok-okozati összefüggéseket felismerni
  

a) az akarat képzés képessége

• 
  pl.: egy narkósnál a leszokáskor az akarat képzési képesség hiányzik
  

• 
  e képesség általában kívülről korlátozható (pl.: valakit lekötöznek)
  

• 
  a beszámítási képesség bármely elemének hiánya esetén a beszámítási képesség megszűnik  a beszámítási képesség egy gyűjtő fogalom