Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995

B) A jogi (= büntetőjogban való) tévedés:

• 
  fajtái: egy adott cselekmény minősítésében és büntetésében való tévedés
  
• 
  a jogi tévedés (= a büntetőjog nem tudása) általában irreleváns, hiszen a büntető jogban való tévedés a büntetőjogi felelősség alapjait érinti
  
• 
  pl.: ha valaki hivatalos személyt (rendőr) öl meg, ahhoz, hogy bűncselekménye minősített eset legyen, az elkövetőnek tudnia kell, hogy áldozata hivatalos személy volt  a ténybeli elemek tudása illetve az azokban való tévedés a jog szempontjából releváns  az, hogy az elkövető tudja-e azt, hogy a hivatalos személy megölése minősített eset-e vagy sem, az irreleváns
  

a) bizonyítása

• 
  általában nem szükséges, hiszen:
  
• 
  a tényállásbeli elemek tudata automatikusan magába foglalja a cselekmény társadalomra való veszélyességének tudatát is
  
• 
  valamint kialakult 3 kategória, ami szinte kizárja a társadalomra való veszélyességben való tévedést
  

• 
  ha az elkövető tudja, hogy cselekménye a büntetőjogba ütközik
  

• 
  ha az elkövető azt tudja, hogy cselekménye társadalom-ellenes, de azt nem, hogy a büntetőjogba ütközik
  
• 
  ha az elkövető tudja, hogy cselekménye veszélyes mások számára
  
• 
  e 3 esetben a büntetőjog vélelmezi a társadalomra való veszélyesség tudatát  a társadalomra való veszélyességben való tévedés szinte ki van zárva
  

• 
  a vélt jogos védelmi helyzetben való cselekvés:
  

• 
  ebben az esetben az elkövető tudja, hogy jogellenesen cselekszik ( ténybeli tévedés nem áll fenn), de azt hiszi, hogy ezt jogellenességet kizáró körülmények létében teszi
  
• 
  a büntetőjog szerint ez a körülmény a tilalomban való tévedésnek minősül
  

• 
  a büntető normák kereteit kitöltő jogszabályokban való tévedés:
  

• 
  a Btk.-ban vannak olyan szakaszok, melyek más jogágakhoz tartozó jogszabályokra utalnak, és azok megsértését rendelik büntetni
  
• 
  az ilyen más jogágakhoz tartozó normákban való alapos tévedés a büntetőjogi felelősséget kizárja
  

A) Mentesség a büntetőjogi felelősség alól:

• 
  ennek feltétele, hogy: az elkövetőnek alapos oka legyen a tévedésre
  
• 
  = a tévedés miatt még gondatlanság se terhelje
  

• 
  ha az elkövetőt tévedése miatt gondatlanság terheli:
  

• 
  az elkövetett cselekedet gondatlan változatát a törvény nem bünteti
  
• 
  pl.: ha valaki (gondatlan) tévedésből más ruháját viszi el a ruhatárból  nem minősül lopásnak, hiszen a gondatlan „lopást” a törvény nem ismeri
  

• 
  a (gondatlan) tévedésből elkövetett cselekedetnek van gondatlan alakzata
  
• 
  pl.: patikában gyógyszer helyett méreg > vevő meghal > patikus gondatlan emberölésért felel (mert van ilyen)
  

• 
  általában: nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól
  
• 
  kivétel: a kényszer / fenyegetés hatására elkövetett cselekmény esete
  
• 
  a katonákra vonatkozó szabályok:
  

• 
  ha a katonaparancsra bűncselekményt követ el, következményei alól csak akkor mentesül, ha nem tudta, hogy a parancs bűncselekmény elkövetésére szólítja fel
  
• 
  ha nincs közvetlen kényszer / fenyegetés, a katonának kötelessége a bűncselekmény elkövetésére felszólító parancsot megtagadnia
  

• 
  a Btk.-ban a másodlagos büntethetőségi akadályok is büntethetőséget kizáró körülményként szerepelnek
  
• 
  másodlagos büntethetőségi akadályok megléte esetén a büntetőjogi felelősségre vonás mind objektív, mind szubjektív feltételei megvannak, de a törvény (valamilyen körülmény megléte / hiánya miatt) mégis kizárja a felelősséget
  

A) A társadalomra való veszélyesség...

a) ... csekély mértéke

• 
  a törvényalkotók feltételezése szerint: amit a törvény elvontan és általánosan bűncselekménnyé nyilvánít, az a konkrét esetek mindegyikében veszélyes a társadalomra
  
• 
  amennyiben ez mégsem igaz, akkor sem lehet azt mondani, hogy a cselekmény nem volt veszélyes, (hiszen a társadalomra való veszélyesség a tényállás tárgyi oldalának része) csak azt, hogy a veszélyesség csekély mértékű volt
  
• 
  viszont a csekély mértékű veszélyesség büntethetőséget kizáró körülmény
  

• 
  ennek oka lehet, hogy: a körülmények változása miatt a cselekmény veszélyességének megítélése is változik, és így az adott cselekményt
  

• 
  már nem nyilvánítják a társadalomra veszélyesnek (Btk. 28. §)
  
• 
  vagy csak olyan csekély mértékben, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása is aránytalan lenne (Btk. 36. §)
  

• 
  ezek a körülmények büntethetőséget kizáró körülményként szerepelnek
  

a) a magánindítvány szükségessége

• 
  a bűncselekményekkel szemben általában az állam „önhatalmúan” jár el
  
• 
  a magánindítványas ügyek körét a különös rész tartalmazza; ezek kisebb jelentőségű ügyek (becsületsértés, könnyű testi sértés, nemi bűncselekmények, stb.)
  

• 
  a magánindítvány visszavonhatatlan
  
• 
  és oszthatatlan = nem személyre, hanem cselekményre vonatkozik  magánindítvány alapján nem lehet egyes elkövetőket kivonni a felelősségre vonás alól
  

D) A kegyelem:

• 
  részletes szabályait a Btk. nem szabályozza
  
• 
  a kegyelem fajtái:
  

• 
  a büntető eljárás lefolytatását  a büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza  büntethetőségi akadály
  

• 
  már van kiszabott ítélet, amit a kegyelem miatt nem lehet végrehajtani
  

a) az elévülés elvei

• 
  a folyamatban lévő elévülési idő különböző technikákkal meghosszabbítható
  
• 
  de az egyszer már letelt idő újra meg nem nyitható
  

• 
  befejezett tevékenységi bűncselekményeknél az elévülés akkor kezdődik, amikor a cselekmény utolsó ténybeli mozzanata is megvalósult
  
• 
  befejezett eredmény bűncselekményeknél az elévülés az eredmény bekövetkeztekor kezdődik
  
• 
  tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén az elévülés kezdete az az időpont, amikor az elkövető kötelezettségét még teljesíthette volna (pl.: türelmi idő, határidők, stb.)
  
• 
  állapot / tartós bűncselekmények (amikor valaki tilalom ellenére valamit magánál tart (pl.: fegyver rejtegetés))) esetén az elévülés akkor kezdődik, amikor a jogellenes állapot megszűnik
  

• 
  az elévülés félbeszakadása:
  

• 
  után az elévülés újra kezdődhet = az elévülési idő „végteleníthető”
  
• 
  az elévülést félbeszakítja: a bűnüldöző szervnek az elkövető irányába tett bizonyos intézkedése
  

• 
  az elévülés nyugvása:
  

d) az el nem évülő bűncselekmények köre

• 
  a Btk. módosításával jelent meg; súlyosabb bűncselekmények tartoznak ide
  
• 
  pl.: terror cselekmény, emberölés, stb.
  

 = ezzel szemben

 = ez

 = tehát

 = így

[+] = pozitív

+ = valamint

/ = vagy