Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjog (I. félév)

Általános rész


(Az előadások vázlata)

Budapest, 1995.


Büntetőjog előadás (1) 95.09.13.
A büntető politika és a büntetőjog fogalma
I. A büntető politika

A) Fogalma:

• 
  a jogon kívül áll, azokat a körülményeket jelenti, melyek a jogalkotókat vezérlik a jogalkotás során
  
• 
  a külső (= jogon kívüli körülmények) lehetnek: erkölcsi, világnézeti, származási, gazdasági tényezők egyaránt
  
• 
  a magyar P. büntető politikát az Alkotmánybíróság normakontrolja mellett az EU.-hoz való csatlakozás igénye is befolyásolja
  

a) a büntetőjogi szankciók alkalmazásának alanyi köre

• 
  ma már evidens, hogy büntetőjogi szankció csak emberekkel szemben alkalmazható
  
• 
  az azonban vitatott, hogy alkalmazhatósága a jogi személyekre is kiterjed e
  

• 
  a történelem folyamán különböző tényezők hatására folyamatosan változott
  
• 
  befolyásoló tényező lehet: az erkölcs, a társadalmi tényezők, a gazdaság változásai
  
• 
  Mo.-on napjainkban jelentkező tényező az e.-i szervezetekhez való csatlakozás igénye:
  

c) a szankciók jellege

• 
  is változott; mára E.-ban elterjedt, hogy testi büntetéseket nem alkalmaznak
  
• 
  a két legelterjedtebb szankció: a szabadságvesztés és a pénz büntetés
  
• 
  de kiegészítő jelleggel alkalmazzák még: az eltiltást és a munka-kötelezettséget is
  
• 
  a halálbüntetés alkalmazhatósága azonban még mindig vita tárgya;
  
• 
  Mo. azonban már most is számos olyan egyezményhez csatlakozott, mai tiltja a halálbüntetés alkalmazását
  
• 
  ezen egyezményeken kívül több olyan is létezik, amely az olyan életfogytiglani szabadságvesztést is tiltja, amiből törvénynél fogva nem szabadulhat az elítélt
  
• 
  a strassburgi Emberijogi Bizottság megtiltotta a (pl. az USA-ban létező) „death raw” intézményét (vagyis azt, hogy a letartóztatás és a halálos ítélet kimondása / az ítélet megszületése és a kivégzés között akár évek teljenek el)
  

A) A büntetőjog és a büntetőjog politika viszonya:

• 
  alapvető, hogy a büntetőjogról le kell választani a „külső” tényezőket (= a büntetőjog politikát), mert ha ez nem történik meg, az konfliktusokhoz vezethet
  
• 
  továbbá: a büntetőjog nem lehet teljesen azonos a P. által (többek között „külső” tényezők hatására is) hozott törvényekkel, hiszen:
  

• 
  mind az Alkotmánybíróság, mind a strassburgi Emberijogi Bizottság alkalmazza az un. „necessary test”-et, ami azt hivatott vizsgálni, hogy egy adott büntetés arányban van-e az elkövetett bűncselekménnyel
  
• 
  ennek indoka az, hogy végső soron a büntetőjog az emberi jogokat sérti  a büntetőjogot is kontrol alatt kell tartani
  

a) a terhelt számára hátrányt csak törvény, előnyt más jogforrás is megállapíthat

b) továbbá tilos: a visszamenő hatályú törvényalkotás, a szabad értelmezés és az analógia alkalmazása

Büntetőjog előadás (2) 95.09.20.
A büntetőjog nemzetközi vonatkozásai
1. A büntető politika:

• 
  a büntető jog alkotásának az alapja
  
• 
  a büntetőjog politika egy szubjektív értékítéleten alapul = minden bűncselekménynek más-más megítélése lehetséges, de vannak olyan bűncselekmények is, melyeknek stabil a megítélése
  
• 
  amikor a büntető jog keretei között a büntetőjog politika joggá válik ez egyben a „politikát” garanciális keretek közé is szorítja
  
• 
  a büntetőjog mindig társadalmi érdekeket / értékeket véd  értékítéletektől mentes büntetőjog nem létezik: de az értelmezési lehetőségeket korlátozni kell
  
• 
  = az emberek büntető politikája eltérő lehet, de egy bűncselekmény konkrét megítélésekor a jogszabályban rögzített büntető politikának megfelelően kell eljárni
  
• 
  a büntető jogalkotásnak hazai szinten az Alkotmánybíróság, nemzetközi szinten az ENSZ egyezménye és az Európai Emberijogi egyezmény (mindkettő az emberi jogokról) szab határt
  

A) A nemzetközi szerződések:

• 
  az Alkotmánybíróság határozata értelmében a nemzetközi jog közvetlenül alkalmazandó a büntetőjogi felelősség kapcsán
  
• 
  a nemzetközi (emberi jogi) dokumentumok általában korlátozzák a büntetőjogi felelősséget, de ebben az esetben a hazai joghoz képest kiszélesítették
  

a) nemzetközi szerződés szerinti bűncselekmény

• 
  pl.: pénzhamisítás, gépeltérítés, kábítószer csempészet, stb.
  
• 
  = az államok szerződést kötnek egymással arról, hogy bizonyos magatartásokat saját belső joguk alapján üldözni fognak
  
• 
  ebben az esetben a felelősség alapja akkor teremtődik meg, amikor a szerződő országok saját jogukban bűncselekménnyé nyilvánítják a kikötött magatartásokat a felelősség az országok saját belső jogán alapul
  
• 
   ezek a bűncselekmények még nem egészen nemzetközi bűncselekmények
  

• 
  ezek esetében az egyén felelőssége közvetlenül a nemzetközi normákon alapul  nincs szükség a normák belső jogba való beillesztésére
  
• 
  a nemzetközi szokásjog tehát erősebb a nemzetközi szerződéseknél, hiszen ezen bűncselekmények esetében nincs szükség az államok közötti szerződésekre
  
• 
  az ilyen nemzetközi „szokásjog” alapján történő felelősségre vonás sem mond ellent a nullum crimen sine lege elvnek, hiszen a felelősségre vonás alapja a konszenzus
  

• 
  mindkét nemzetközi dokumentum kimondja
  
• 
  = valakit valamely magatartásért csak akkor lehet felelősségre vonni, ha az adott magatartás már az elkövetés idején is törvényben rögzített bűncselekmény volt
  
• 
  azonban a nemzetközi elvek értelmében történő felelősségre vonás nem esik a visszamenő hatály körébe
  
• 
  pl.: a Mo.-on elkövetett háborús bűncselekmények csak a nemzetközi elvek alapján üldözhetők, amire az alapot nem az Alkotmány 57., hanem a 7. § a adja
  

C) A nemzetközi szerződések és a belső jog viszonya:

• 
  nem egyértelmű:
  
• 
  az egyik nézet szerint az nemzetközi szerződéseket adaptálni kell (adaptációs eljárás)
  
• 
  a másik nézet szerint a e szerződések közvetlenül alkalmazandók a belső jogban
  
• 
  a vita csak a szerződéses bűncselekményekre vonatkozik
  
• 
  a nemzetközi bűncselekményekre (emberiesség + emberiség ellen elkövetett bűncselekmények) nem
  

A)A /XIX. sz.-i/ felfogás szerint:

• 
  alapvető tétel volt, hogy minden állam a saját büntetőjoga szerint, más államoktól függetlenül járhat el
  
• 
  természetesen voltak olyan bűncselekmények, melyeket az elkövetés helyétől függetlenül üldöztek (pl. emberölés), de voltak olyan bűncselekmények, melyeket a belső jog hiába üldözött, ha azt más országban követték el, az elkövetőt nem vonták felelősség- re
  

• 
  a nemzetközi jog, valamint a közlekedés, hírközlés fejlődésével a /XIX. sz.-i/ álláspont megváltozott:
  

• 
  először a külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek kapcsán alkalmazták az elkövetési helyjogát a hazai tárgyalásokon
  
• 
  később főleg gazdasági ügyek kapcsán alkalmaztak az államok külső jogot
  

• 
  a nemzetközi jog hatásai a különböző államokban az Európa Tanács és az ENSZ határozatain keresztül érvényesülhetnek
  
• 
  az e.-i integrációs törekvéseknek megfelelően szükség van a különböző jogrendszerek hasonlóvá tételére = egységesítésére
  
• 
  erre különböző modelleket dolgozott ki pl. az Európa Tanács
  

A) A kiadatás:

• 
  a nemzetközi együttműködés legrégebbi módja, amihez a többi forma kapcsolódik
  

• 
  kiadatásra akkor kerül sor, ha az eljárást lefolytatni kívánó állam nem rendelkezik a bűnelkövetővel
  

• 
  vagy: kiadatásra kerül sor akkor is, ha egy ország valaki ellen lefolytatta az eljárást, megszületett az ítélet, de az elítélt a végrehajtás elől külföldre ment
  

• 
  a középkorban kiadatás csak a felségsértési ügyekben létezett
  

• 
  a mai értelemben vett kiadatás csak a múlt századtól lehet beszélni a helyzet azonban megfordult és ettől kezdve csak a köztörvényes bűnözőket adták ki, a politikai bűntettet elkövetőket nem
  

• 
  a kiadatás alapulhat nemzetközi szerződésen
  
• 
  vagy (szerződés nincs) a viszonosságon
  
• 
  a kiadatás feltételei államonként változnak
  
• 
  általános jellemző, hogy: minél közelebb vannak az országok egymáshoz, annál enyhébbek a kiadatás feltételei
  
• 
  a kiadatás alapvető szabályait az Európa Tanács Kiadatásról szóló egyezménye rögzítette
  
• 
  speciális büntetési feltételek:
  

• 
  kiadatásra általában a legalább 0.5-1 év börtönnel fenyegetett bűncselekmény elkövetőjével kapcsolatban kerül sor
  
• 
  mindkét államban bűncselekmény legyen az, amiért a kiadatást kérik
  

• 
  politikai bűncselekmények:
  

• 
  katonai bűncselekmények:
  

• 
  gazdasági és pénzügyi bűncselekmények:
  

d) a kiadatás szabályai Mo.-on

• 
  főszabályként: magyar állampolgárt nem lehet kiadni
  

• 
  kivételek:
  

• 
  a párizsi békeszerződés értelmében Mo. köteles állampolgárait kiadni
  
• 
  az ENSZ bíróság kérésére is ki kell adni az állampolgárokat
  

• 
  az Alkotmány egy „maradvány” szabálya szerint:
  

• 
  ökörség, mert aki menedékjogot kapott, azt természetesen nem lehet kiadni
  
• 
  a menekültekre vonatkozóan a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően:
  

e) a kiadatás eljárási szabályai

• 
  főszabályként: az eljárás során csak formális kereteket vizsgálnak
  
• 
  de újabban lehetséges, hogy a kiadandó bizonyítja, hogy a bűncselekményt ő nem is követhette el
  

a) fogalma

• 
  az összes olyan büntető eljárási együttműködés, ahol személycsere / átadás nem történt
  

• 
  nagyon sok féle lehet, gyakorlatilag bármi
  
• 
  technikailag megoldható, hogy egymástól távol levők élőben beszélgessenek (tanúkihallgatás); vita folyik a pontos szabályzás módjáról
  

a) büntetőeljárás átadás-átvétele

• 
  egy adott állam állampolgára által idegen országban elkövetett bűncselekmények esetén a sértett ország a büntető eljárás megindításának jogát átadja az adott államnak
  
• 
  az eljárás a bűnüldözés érdekeit szolgálja = ne maradjon egy bűntett megtorlatlanul
  

• 
  a rekriminalizáció keretében lehetőség van arra, hogy egy büntetését tölteni kezdő / töltő idegen állampolgárt egy adott állam az illető személy állampolgárságának megfelelő államnak átadjon, hogy a személy saját államában töltse le büntetését
  
• 
  a büntetés végrehajtás átadásához szükséges: a két szerződő állam és az elitélt beleegyezése
  

A) A jogágak többsége:

• 
  jogviszonyokat hoznak létre, szabályoznak vagy szüntetnek meg
  
• 
   a jogi normák szabályozó jellegűek = szabályozzák az állampolgárok és a hatalom viszonyát
  

• 
  nem szabályoz életviszonyokat; védelmi funkciója van (a többi jogág hátteréül szolgál)
  
• 
  = a büntetőjog a többi jogág által létrehozott jogviszonyokat védi
  

A) A büntető normák szerkezete (elemei):

a) diszpozíció = törvényi tényállás

• 
  a törvényi tényállás a bűncselekménnyé nyilvánított magatartások érzelmileg semleges leírása (pl.: aki mást megöl, emberölést követ el)
  
• 
  a kijelentő módú megfogalmazások:
  

• 
  főszabályként logikailag tilalmat fejeznek ki
  
• 
  kivételként parancsot is kifejezhetnek (pl.: segélynyújtási kötelezettség)
  

• 
  a büntetési tételek a törvényi tényállásokhoz kapcsolódnak és azokat sújtják, akik kimerítik a törvényi tényállásokba foglaltakat
  
• 
  a büntetési tétel meghatározza a büntetés nemét és mértékét
  

a) védelmi funkció

• 
  a jogalkotó a lehetséges emberi magatartások közül bűncselekménnyé nyilvánítja azokat, melyek a más jogágak által szabályozott jogviszonyokat / jogokat sértik
  
• 
  a jogalkotó a büntetendő magatartásokhoz törvényi tényállásokat rendel
  
• 
  pl.: a tulajdon jogot sérti a lopás  a lopás bűncselekmény lett
  

• 
  a büntetőjog a törvényhozás vonatkozásában védelmi funkcióját a törvényi tényállásokhoz kapcsolt büntetési tételek kilátásba helyezésén keresztül éri el úgy, hogy a kilátásba helyezett szankció hatást gyakorol a társadalomban élők gondolkodására és cselekedeteikre
  
• 
  = a szankció befolyásolja a társadalom motívumgazdálkodását
  
• 
   megdönthetetlen vélelem; ellenkezőjének bizonyítása lehetetlen
  

• 
  a büntetőjog gyakorlati alkalmazása a büntető eljárás keretei között zajlik azok ellen, akik a büntető normákba foglalt mindenkire kötelező tilalmakat / parancsokat megszegik
  
• 
  a bűncselekmény elkövetőjét elítéltetése elméletileg vissza fogja tartani a további bűnözéstől  a speciális prevenció = egyéni megelőzés
  
• 
  a jogalkalmazás során kiszabott büntetés nemcsak az egyénhez, hanem az egész társadalomhoz is szól
  
• 
  a speciális prevenciós funkció is (a gyakorlat ellenére) megdönthetetlen vélelmen alapul
  

A) Történelem = más-más korszakokban más-más magatartások számítanak bűncselekménynek

B) A természettudomány: pl. az orvostudomány fejlődése

C) Az erkölcsök változása: pl. a Csemegi kódex büntette a házasságtörést

A) Az általános rész:

a) meghatározása

• 
  azoknak a jogszabályoknak összessége, melyek meghatározzák a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és akadályait, az egyes büntetési nemeket, azok kiszabását és a rehabilitációt
  

• 
  első része: a bűncselekmény tana
  
• 
  második része: a büntetés tana
  

• 
  a büntetőjog továbbá tartalmazza azokat a jogszabályokat is, melyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és az azok elkövetőire kiszabható büntetéseket
  

• 
  a büntetőjog a jog egy ősi ága
  
• 
   a büntetőjog tudomány a felvilágosodás korában alakult ki  új
  

A) Új elvek:

• 
  a felvilágosodás előtt nem létezett egységes bíráskodás; a kor filozófusai foglalkoztak először az állandó és egységes bíráskodás létrehozásának gondolatával
  
• 
  a felvilágosodás korában jött létre a büntetőjog alapja: a nullum crimen sine lege elve
  
• 
  e két felvetésnek eredményeként jöttek létre az első nagy büntetőjogi kódexek
  

• 
  /1810/ napóleoni Btk.; /1813/ bajor Btk.; /1843-44/ magyar Btk. javaslat; /1852/ porosz Btk.; /1858/ osztrák Btk.; /1871/ egységes német birodalmi Btk.; /1878/ magyar Btk. és végül /1896/ olasz Btk.
  
• 
   a /XIX. sz./ a kodifikációk korszaka volt a nullum crimen sine lege elv értelmében
  

• 
  a felvilágosodás korában indult, és újjáéledt az /1970~-ben/
  
• 
  az iskola kimagasló tagja Bekkaria
  
• 
  az iskola tanítása:
  

a) ad 1.

• 
  nincs bűncselekmény TÖRVÉNY nélkül
  

a törvény közakaratot fejez ki  a büntetőjog legitimációs forrása

• 
  az egységes törvénykezés értelmében nem a tett elkövetője, hanem maga a bűncselekmény = a tett volt érdekes az iskola számára
  
• 
   a tett büntetőjog (a korábbi tettes büntetőjoggal szemben)
  

• 
  a törvényi büntetési tételeket is előre kell meghatározni = az elkövetőt csak törvényben engedélyezett büntetéssel lehet súlytani
  

• 
  a szabad akaratú ember el tudja dönteni, hogy mi jó és mi nem
  
• 
  a szabad akarat elismerése filozófiai kifejezéssel az indeterminizmus
  

• 
  a Klasszikus iskola szerint a büntetésnek nem a generális / speciális prevenció a célja, hanem azért van, mert igazságos
  
• 
  a büntetés ezen felfogása az igazságossági büntetés vagy a jog oldaláról nézve a jogépségi büntetés (= a bűncselekmény megbontja a jog egységét és a megbomlott egység helyreállítása érdekében kell büntetni)
  

• 
  büntetés csak a törvény keretei között szabható ki  az elkövetők sorsa a tárgyaláson dől el a büntetés idejének vonatkozásában nincs bizonytalanság
  
• 
  éppen ezért az eljárás központja a tárgyalás lesz  a tárgyalási szakasz tisztaságát garanciákkal kell biztosítani (nyilvánosság, védő biztosítása, a vád nyilvános, és az ítélet a tárgyaláson születik és nyilvánosan ki kell hirdetni)
  

• 
  céljuk az egységes és ellentmondásmentes fogalomrendszer megteremtése volt
  

b) és kutatták a fogalmak pontos jelentését és eredetét

• 
  pl.: szándék eshetőleges / egyenes szándék közvetett / közvetlen szándék
  

• 
  közös vonásaik:
  
• 
  központjukban nem a jog, hanem a bűnözés áll
  
• 
  céljuk a bűnözés mint társadalmi jelenség okának kutatása
  

(((vezető alakja Lombrozo volt; fő műve a Bűnöző ember)))

A) Az iskola megállapításai:

• 
  a bűnözők testi méreteit vizsgálták és azokból vontak le következtetéseket:
  
• 
  az emberek azért bűöznek, mert egyes emberekben bűnözési hajlam van, mely hajlam átöröklődik és külső testi jelekben nyilvánul meg
  
• 
  a bűnözési hajlam jelei a stigmák
  

a) a stigmák vonatkozásában az irányzatot lejáratták

• 
  és egyes állítások igazolódtak
  

• 
  a bűnözés eredetét nem az egyénben, hanem a társadalomban kell keresni = az elmélet a környezet felelősségén alapul
  
• 
  az iskola képviselői számtalan okot találtak arra, hogy miért van a társadalomban bűnözés (válás, kivándorlás, stb.)
  

• 
  a két iskola nézeteit egyesíti = a bűnözés okai között vannak egyéni (individuális) és társadalmi (szociológiai) tényezők is vannak
  
• 
  azonban a társadalom hatásait az egyén (egyéniség) szűri (= csökkenti)
  

• 
  az előző három iskola tanításait és eredményeit hasznosítva jött létre
  
• 
  szemben az előző hárommal tagjai már jogászok voltak
  
• 
  az iskola tanítása:
  

• 
  = az ember világában a determinizmus érvényes
  
• 
  ha az ember determinált akkor erkölcsileg nem tehet arról hogy bűntettet követ el
  
• 
  = tagadják az individuál etikai felelősséget
  

• 
  ezen felelősség mércéje a társadalmi elvárás
  

• 
  ha az emberek determinálva vannak, akkor halálukig determinálhatók
  
• 
   az elkövetőket a büntető eljárás és az ítélet végrehajtás alatt a jóra kell determinálni
  
• 
  = a büntetés nem is büntetés, hanem a jóra való átnevelés
  

• 
  az iskola az eljárás középpontját a tárgyalásról az ítélet végrehajtására helyezte át az átnevelő szándéknak megfelelően
  
• 
  hiszen: a bíró nem tudja megmondani, hogy mennyi ideig tarthat valaki átnevelése, az a biztonsági intézetben (= börtönben, stb.) derül ki
  
• 
  a módszer hátrányai:
  

• 
  az elítélt végső soron börtönőre megítélésének van kiszolgáltatva
  
• 
  a bizonytalanság képmutató magatartást eredményez
  
• 
  e rendszerben nem érvényesülhetnek a tárgyalóterem garanciái
  

• 
  a tett és tettes büntetőjogi iskola mellett az iskolák harmadik csoportja
  

• 
  a klasszikus iskola és a tettes büntetőjogi iskolák elveit ötvözi:
  

• 
  az iskola képviselői szerint:
  

• 
  a bűncselekmények és a kiszabható büntetések lehetőséget nyújtanak a bűnözőknek a felkészülésre (kibúvók keresése) és a mérlegelésre
  
• 
  de a jogállamiság követelményeinek megfelelően fenntartják a két elvet
  

• 
  a fiatalkorúak számára létrehozták a javító intézetet (a börtönnel szemben) és nagykorúságuk eléréséig bizonytalan idejű büntetést is elfogadhatónak tartottak
  
• 
  a közvetítő iskola vezette be az elmebeteg bűnözők kényszer gyógykezelését is
  

• 
  a társadalommal szembeni biztonsági intézkedés:
  

• 
  a közvetítő iskola fenntartotta a nullum crimen sine lege elvet, de
  
• 
  a többszörösen visszaesőkkel szemben lehetségesnek tartották a bizonytalan időtartamú biztonsági őrizetet is
  

B) Az iskola hatása:

• 
  a különböző országok a fenti javaslatok nagy részét elfogadva bevezették őket
  
• 
  a magyar büntetőjogban a közvetítő iskola hatására vezették be :
  

• 
  a közveszélyes munkakerülőkkel szemben a dologház büntetését
  
• 
  a visszaesőkkel szemben a szigorított dologház büntetését
  
• 
  a fiatalkorúakkal szemben a javító intézeti nevelést
  
• 
  és az elmebetegekkel szemben a kényszer gyógykezelést