Ana səhifə

Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995


Yüklə 425.24 Kb.
səhifə1/5
tarix26.06.2016
ölçüsü425.24 Kb.
  1   2   3   4   5

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjog (I. félév)

Általános rész


(Az előadások vázlata)

Budapest, 1995.


Büntetőjog előadás (1) 95.09.13.
A büntető politika és a büntetőjog fogalma
I. A büntető politika

A) Fogalma:



  • a jogon kívül áll, azokat a körülményeket jelenti, melyek a jogalkotókat vezérlik a jogalkotás során

  • a külső (= jogon kívüli körülmények) lehetnek: erkölcsi, világnézeti, származási, gazdasági tényezők egyaránt

  • a magyar P. büntető politikát az Alkotmánybíróság normakontrolja mellett az EU.-hoz való csatlakozás igénye is befolyásolja

B) A büntető politikaelemei:

a) a büntetőjogi szankciók alkalmazásának alanyi köre



  • ma már evidens, hogy büntetőjogi szankció csak emberekkel szemben alkalmazható

  • az azonban vitatott, hogy alkalmazhatósága a jogi személyekre is kiterjed e

b) a büntetőjogi szankcióval sújtandó cselekmények köre

  • a történelem folyamán különböző tényezők hatására folyamatosan változott

  • befolyásoló tényező lehet: az erkölcs, a társadalmi tényezők, a gazdaság változásai

  • Mo.-on napjainkban jelentkező tényező az e.-i szervezetekhez való csatlakozás igénye:

aminek értelmében: pl. eltörölték a halálbüntetést / bizonyos tényállásokat megszüntettek / újakat vettek be a Btk.-ba

c) a szankciók jellege



  • is változott; mára E.-ban elterjedt, hogy testi büntetéseket nem alkalmaznak

  • a két legelterjedtebb szankció: a szabadságvesztés és a pénz büntetés

  • de kiegészítő jelleggel alkalmazzák még: az eltiltást és a munka-kötelezettséget is

  • a halálbüntetés alkalmazhatósága azonban még mindig vita tárgya;

  • Mo. azonban már most is számos olyan egyezményhez csatlakozott, mai tiltja a halálbüntetés alkalmazását

  • ezen egyezményeken kívül több olyan is létezik, amely az olyan életfogytiglani szabadságvesztést is tiltja, amiből törvénynél fogva nem szabadulhat az elítélt

  • a strassburgi Emberijogi Bizottság megtiltotta a (pl. az USA-ban létező) „death raw” intézményét (vagyis azt, hogy a letartóztatás és a halálos ítélet kimondása / az ítélet megszületése és a kivégzés között akár évek teljenek el)

2. A büntetőjog:

A) A büntetőjog és a büntetőjog politika viszonya:



  • alapvető, hogy a büntetőjogról le kell választani a „külső” tényezőket (= a büntetőjog politikát), mert ha ez nem történik meg, az konfliktusokhoz vezethet

  • továbbá: a büntetőjog nem lehet teljesen azonos a P. által (többek között „külső” tényezők hatására is) hozott törvényekkel, hiszen:

  • mind az Alkotmánybíróság, mind a strassburgi Emberijogi Bizottság alkalmazza az un. „necessary test”-et, ami azt hivatott vizsgálni, hogy egy adott büntetés arányban van-e az elkövetett bűncselekménnyel

  • ennek indoka az, hogy végső soron a büntetőjog az emberi jogokat sérti  a büntetőjogot is kontrol alatt kell tartani

B) A „nullum crimen sine lege” elv értelmében:

a) a terhelt számára hátrányt csak törvény, előnyt más jogforrás is megállapíthat

b) továbbá tilos: a visszamenő hatályú törvényalkotás, a szabad értelmezés és az analógia alkalmazása

Büntetőjog előadás (2) 95.09.20.
A büntetőjog nemzetközi vonatkozásai
1. A büntető politika:


  • a büntető jog alkotásának az alapja

  • a büntetőjog politika egy szubjektív értékítéleten alapul = minden bűncselekménynek más-más megítélése lehetséges, de vannak olyan bűncselekmények is, melyeknek stabil a megítélése

  • amikor a büntető jog keretei között a büntetőjog politika joggá válik ez egyben a „politikát” garanciális keretek közé is szorítja

  • a büntetőjog mindig társadalmi érdekeket / értékeket véd  értékítéletektől mentes büntetőjog nem létezik: de az értelmezési lehetőségeket korlátozni kell

  • = az emberek büntető politikája eltérő lehet, de egy bűncselekmény konkrét megítélésekor a jogszabályban rögzített büntető politikának megfelelően kell eljárni

  • a büntető jogalkotásnak hazai szinten az Alkotmánybíróság, nemzetközi szinten az ENSZ egyezménye és az Európai Emberijogi egyezmény (mindkettő az emberi jogokról) szab határt

2. A nemzetközi egyezményen alapuló büntetőjogi felelősség:

A) A nemzetközi szerződések:



  • az Alkotmánybíróság határozata értelmében a nemzetközi jog közvetlenül alkalmazandó a büntetőjogi felelősség kapcsán

  • a nemzetközi (emberi jogi) dokumentumok általában korlátozzák a büntetőjogi felelősséget, de ebben az esetben a hazai joghoz képest kiszélesítették

B) A nemzetközi jogon alapuló felelősség és a büntetőjogi garanciák:

a) nemzetközi szerződés szerinti bűncselekmény



  • pl.: pénzhamisítás, gépeltérítés, kábítószer csempészet, stb.

  • = az államok szerződést kötnek egymással arról, hogy bizonyos magatartásokat saját belső joguk alapján üldözni fognak

  • ebben az esetben a felelősség alapja akkor teremtődik meg, amikor a szerződő országok saját jogukban bűncselekménnyé nyilvánítják a kikötött magatartásokat a felelősség az országok saját belső jogán alapul

  •  ezek a bűncselekmények még nem egészen nemzetközi bűncselekmények

b) „nünbergi bűncselekmények” kategóriája

  • ezek esetében az egyén felelőssége közvetlenül a nemzetközi normákon alapul  nincs szükség a normák belső jogba való beillesztésére

  • a nemzetközi szokásjog tehát erősebb a nemzetközi szerződéseknél, hiszen ezen bűncselekmények esetében nincs szükség az államok közötti szerződésekre

  • az ilyen nemzetközi „szokásjog” alapján történő felelősségre vonás sem mond ellent a nullum crimen sine lege elvnek, hiszen a felelősségre vonás alapja a konszenzus

c) a visszamenő hatály tilalma

  • mindkét nemzetközi dokumentum kimondja

  • = valakit valamely magatartásért csak akkor lehet felelősségre vonni, ha az adott magatartás már az elkövetés idején is törvényben rögzített bűncselekmény volt

  • azonban a nemzetközi elvek értelmében történő felelősségre vonás nem esik a visszamenő hatály körébe

  • pl.: a Mo.-on elkövetett háborús bűncselekmények csak a nemzetközi elvek alapján üldözhetők, amire az alapot nem az Alkotmány 57., hanem a 7. § a adja

(ebben az esetben az elévülés / belső jog nem releváns)

C) A nemzetközi szerződések és a belső jog viszonya:



  • nem egyértelmű:

  • az egyik nézet szerint az nemzetközi szerződéseket adaptálni kell (adaptációs eljárás)

  • a másik nézet szerint a e szerződések közvetlenül alkalmazandók a belső jogban

  • a vita csak a szerződéses bűncselekményekre vonatkozik

  • a nemzetközi bűncselekményekre (emberiesség + emberiség ellen elkövetett bűncselekmények) nem

3. A belsőjog és a nemzetközi jog viszonya:

A)A /XIX. sz.-i/ felfogás szerint:



  • alapvető tétel volt, hogy minden állam a saját büntetőjoga szerint, más államoktól függetlenül járhat el

  • természetesen voltak olyan bűncselekmények, melyeket az elkövetés helyétől függetlenül üldöztek (pl. emberölés), de voltak olyan bűncselekmények, melyeket a belső jog hiába üldözött, ha azt más országban követték el, az elkövetőt nem vonták felelősség- re

B) A 2Vh. utáni felfogás:

  • a nemzetközi jog, valamint a közlekedés, hírközlés fejlődésével a /XIX. sz.-i/ álláspont megváltozott:

  • először a külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek kapcsán alkalmazták az elkövetési helyjogát a hazai tárgyalásokon

  • később főleg gazdasági ügyek kapcsán alkalmaztak az államok külső jogot

c) nemzetközi jogegységesítési törekvések

  • a nemzetközi jog hatásai a különböző államokban az Európa Tanács és az ENSZ határozatain keresztül érvényesülhetnek

  • az e.-i integrációs törekvéseknek megfelelően szükség van a különböző jogrendszerek hasonlóvá tételére = egységesítésére

  • erre különböző modelleket dolgozott ki pl. az Európa Tanács

4. Nemzetközi bűnügyi együttműködés:

A) A kiadatás:



  • a nemzetközi együttműködés legrégebbi módja, amihez a többi forma kapcsolódik

a) a kiadatás fogalma

  • kiadatásra akkor kerül sor, ha az eljárást lefolytatni kívánó állam nem rendelkezik a bűnelkövetővel

e vonatkozásban csak az eljárás és nem az elkövetés helye a lényeges

  • vagy: kiadatásra kerül sor akkor is, ha egy ország valaki ellen lefolytatta az eljárást, megszületett az ítélet, de az elítélt a végrehajtás elől külföldre ment

b) a kiadatás eredete

  • a középkorban kiadatás csak a felségsértési ügyekben létezett

egyébként a befogadó ország „menedékjogot” biztosított a menekülőnek

  • a mai értelemben vett kiadatás csak a múlt századtól lehet beszélni a helyzet azonban megfordult és ettől kezdve csak a köztörvényes bűnözőket adták ki, a politikai bűntettet elkövetőket nem

c) a kiadatás feltételei

  • a kiadatás alapulhat nemzetközi szerződésen

  • vagy (szerződés nincs) a viszonosságon

  • a kiadatás feltételei államonként változnak

  • általános jellemző, hogy: minél közelebb vannak az országok egymáshoz, annál enyhébbek a kiadatás feltételei

  • a kiadatás alapvető szabályait az Európa Tanács Kiadatásról szóló egyezménye rögzítette

  • speciális büntetési feltételek:

  • kiadatásra általában a legalább 0.5-1 év börtönnel fenyegetett bűncselekmény elkövetőjével kapcsolatban kerül sor

  • mindkét államban bűncselekmény legyen az, amiért a kiadatást kérik

d) a kiadatást tipikusan kizáró körülmények

  • politikai bűncselekmények:

a politikai terrorizmus kivétel; a terroristákat szokás kiadni

  • katonai bűncselekmények:

kivétel: a Nátó és a Varsói Szerződés között volt kiadatás

  • gazdasági és pénzügyi bűncselekmények:

bár, ahogy számuk növekszik, egyre inkább szokássá válik az e bűncselekmények elkövetőinek kiadatása

d) a kiadatás szabályai Mo.-on



  • főszabályként: magyar állampolgárt nem lehet kiadni

[az e.-i kontinentális jogokban főszabályként nem adják ki a saját állampolgárokat  az angolszász jogokban igen]

  • kivételek:

  • a párizsi békeszerződés értelmében Mo. köteles állampolgárait kiadni

  • az ENSZ bíróság kérésére is ki kell adni az állampolgárokat

  • az Alkotmány egy „maradvány” szabálya szerint:

nem lehet senkinek kiadni azt, aki menedékjogot kapott

  • ökörség, mert aki menedékjogot kapott, azt természetesen nem lehet kiadni

  • a menekültekre vonatkozóan a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően:

a menekülteket annak az országnak nem lehet kiadni, ahonnan menekült

e) a kiadatás eljárási szabályai



  • főszabályként: az eljárás során csak formális kereteket vizsgálnak

  • de újabban lehetséges, hogy a kiadandó bizonyítja, hogy a bűncselekményt ő nem is követhette el

B) Jogsegély:

a) fogalma



  • az összes olyan büntető eljárási együttműködés, ahol személycsere / átadás nem történt

b) az együttműködés jellege

  • nagyon sok féle lehet, gyakorlatilag bármi

  • technikailag megoldható, hogy egymástól távol levők élőben beszélgessenek (tanúkihallgatás); vita folyik a pontos szabályzás módjáról

C) Egyéb jogsegélyek:

a) büntetőeljárás átadás-átvétele



  • egy adott állam állampolgára által idegen országban elkövetett bűncselekmények esetén a sértett ország a büntető eljárás megindításának jogát átadja az adott államnak

  • az eljárás a bűnüldözés érdekeit szolgálja = ne maradjon egy bűntett megtorlatlanul

b) büntetés végrehajtás átadás-átvétele

  • a rekriminalizáció keretében lehetőség van arra, hogy egy büntetését tölteni kezdő / töltő idegen állampolgárt egy adott állam az illető személy állampolgárságának megfelelő államnak átadjon, hogy a személy saját államában töltse le büntetését

  • a büntetés végrehajtás átadásához szükséges: a két szerződő állam és az elitélt beleegyezése

Büntetőjog előadás (3) 95.09.27.
Bevezetés
1. A büntetőjog mint jogág:

A) A jogágak többsége:



  • jogviszonyokat hoznak létre, szabályoznak vagy szüntetnek meg

  •  a jogi normák szabályozó jellegűek = szabályozzák az állampolgárok és a hatalom viszonyát

B) A büntetőjog:

  • nem szabályoz életviszonyokat; védelmi funkciója van (a többi jogág hátteréül szolgál)

  • = a büntetőjog a többi jogág által létrehozott jogviszonyokat védi

2. A büntetőjog célja és eszközei:

A) A büntető normák szerkezete (elemei):

a) diszpozíció = törvényi tényállás


  • a törvényi tényállás a bűncselekménnyé nyilvánított magatartások érzelmileg semleges leírása (pl.: aki mást megöl, emberölést követ el)

  • a kijelentő módú megfogalmazások:

  • főszabályként logikailag tilalmat fejeznek ki

  • kivételként parancsot is kifejezhetnek (pl.: segélynyújtási kötelezettség)

b) szankció = a törvényi büntetési tétel

  • a büntetési tételek a törvényi tényállásokhoz kapcsolódnak és azokat sújtják, akik kimerítik a törvényi tényállásokba foglaltakat

  • a büntetési tétel meghatározza a büntetés nemét és mértékét

B) A büntetőnormák funkciója a jogalkotás vonatkozásában:

a) védelmi funkció



  • a jogalkotó a lehetséges emberi magatartások közül bűncselekménnyé nyilvánítja azokat, melyek a más jogágak által szabályozott jogviszonyokat / jogokat sértik

  • a jogalkotó a büntetendő magatartásokhoz törvényi tényállásokat rendel

  • pl.: a tulajdon jogot sérti a lopás  a lopás bűncselekmény lett

b) generális prevenció = általános megelőző funkció

  • a büntetőjog a törvényhozás vonatkozásában védelmi funkcióját a törvényi tényállásokhoz kapcsolt büntetési tételek kilátásba helyezésén keresztül éri el úgy, hogy a kilátásba helyezett szankció hatást gyakorol a társadalomban élők gondolkodására és cselekedeteikre

  • = a szankció befolyásolja a társadalom motívumgazdálkodását

  •  megdönthetetlen vélelem; ellenkezőjének bizonyítása lehetetlen

C) A büntető normák funkciója a jogalkalmazás vonatkozásában: speciális prevenció:

  • a büntetőjog gyakorlati alkalmazása a büntető eljárás keretei között zajlik azok ellen, akik a büntető normákba foglalt mindenkire kötelező tilalmakat / parancsokat megszegik

  • a bűncselekmény elkövetőjét elítéltetése elméletileg vissza fogja tartani a további bűnözéstől  a speciális prevenció = egyéni megelőzés

  • a jogalkalmazás során kiszabott büntetés nemcsak az egyénhez, hanem az egész társadalomhoz is szól

  • a speciális prevenciós funkció is (a gyakorlat ellenére) megdönthetetlen vélelmen alapul

3. A büntetőjog változását előidéző tényezők:

A) Történelem = más-más korszakokban más-más magatartások számítanak bűncselekménynek

B) A természettudomány: pl. az orvostudomány fejlődése

C) Az erkölcsök változása: pl. a Csemegi kódex büntette a házasságtörést



4. A büntetőjog fogalma:

A) Az általános rész:

a) meghatározása


  • azoknak a jogszabályoknak összessége, melyek meghatározzák a büntetőjogi felelősségre vonás feltételeit és akadályait, az egyes büntetési nemeket, azok kiszabását és a rehabilitációt

b) szerkezete

  • első része: a bűncselekmény tana

  • második része: a büntetés tana

B) A különös részének meghatározása:

  • a büntetőjog továbbá tartalmazza azokat a jogszabályokat is, melyek meghatározzák az egyes bűncselekményeket és az azok elkövetőire kiszabható büntetéseket


Büntetőjogi iskolák
1. A büntetőjog és büntetőjog tudomány eredete:

  • a büntetőjog a jog egy ősi ága

  •  a büntetőjog tudomány a felvilágosodás korában alakult ki  új

2. A felvilágosodás büntetőjog tudománya:

A) Új elvek:



  • a felvilágosodás előtt nem létezett egységes bíráskodás; a kor filozófusai foglalkoztak először az állandó és egységes bíráskodás létrehozásának gondolatával

  • a felvilágosodás korában jött létre a büntetőjog alapja: a nullum crimen sine lege elve

  • e két felvetésnek eredményeként jöttek létre az első nagy büntetőjogi kódexek

B) Kodifikációs törekvések eredményei:

  • /1810/ napóleoni Btk.; /1813/ bajor Btk.; /1843-44/ magyar Btk. javaslat; /1852/ porosz Btk.; /1858/ osztrák Btk.; /1871/ egységes német birodalmi Btk.; /1878/ magyar Btk. és végül /1896/ olasz Btk.

  •  a /XIX. sz./ a kodifikációk korszaka volt a nullum crimen sine lege elv értelmében

I. Tett büntetőjogi iskola; A klasszikus iskola:

  • a felvilágosodás korában indult, és újjáéledt az /1970~-ben/

  • az iskola kimagasló tagja Bekkaria

  • az iskola tanítása:

A) (1.) Nullum crimen sine lege + (2.) nulla poena sine lege:

a) ad 1.


  • nincs bűncselekmény TÖRVÉNY nélkül

a törvény egységes és az egész ország területén alkalmazandó

a törvény közakaratot fejez ki  a büntetőjog legitimációs forrása



  • az egységes törvénykezés értelmében nem a tett elkövetője, hanem maga a bűncselekmény = a tett volt érdekes az iskola számára

  •  a tett büntetőjog (a korábbi tettes büntetőjoggal szemben)

b) ad 2.

  • a törvényi büntetési tételeket is előre kell meghatározni = az elkövetőt csak törvényben engedélyezett büntetéssel lehet súlytani

B) Az embert szabad akarata teszi felelőssé tetteiért (elv):

  • a szabad akaratú ember el tudja dönteni, hogy mi jó és mi nem

  • a szabad akarat elismerése filozófiai kifejezéssel az indeterminizmus

C) A büntetés céljáról:

  • a Klasszikus iskola szerint a büntetésnek nem a generális / speciális prevenció a célja, hanem azért van, mert igazságos

  • a büntetés ezen felfogása az igazságossági büntetés vagy a jog oldaláról nézve a jogépségi büntetés (= a bűncselekmény megbontja a jog egységét és a megbomlott egység helyreállítása érdekében kell büntetni)

D) A büntető eljárásról:

  • büntetés csak a törvény keretei között szabható ki  az elkövetők sorsa a tárgyaláson dől el a büntetés idejének vonatkozásában nincs bizonytalanság

  • éppen ezért az eljárás központja a tárgyalás lesz  a tárgyalási szakasz tisztaságát garanciákkal kell biztosítani (nyilvánosság, védő biztosítása, a vád nyilvános, és az ítélet a tárgyaláson születik és nyilvánosan ki kell hirdetni)

E) A jogi fogalmak rendszerének megteremtése:

  • céljuk az egységes és ellentmondásmentes fogalomrendszer megteremtése volt

a) szétválasztották az általános és különös részt

b) és kutatták a fogalmak pontos jelentését és eredetét



  • pl.: szándék eshetőleges / egyenes szándék közvetett / közvetlen szándék

II. A tettes büntetőjogi iskolák

  • közös vonásaik:

  • központjukban nem a jog, hanem a bűnözés áll

  • céljuk a bűnözés mint társadalmi jelenség okának kutatása

1. Kriminál antropológiai iskola:

(((vezető alakja Lombrozo volt; fő műve a Bűnöző ember)))

A) Az iskola megállapításai:


  • a bűnözők testi méreteit vizsgálták és azokból vontak le következtetéseket:

  • az emberek azért bűöznek, mert egyes emberekben bűnözési hajlam van, mely hajlam átöröklődik és külső testi jelekben nyilvánul meg

  • a bűnözési hajlam jelei a stigmák

B) Az irányzat hatása:

a) a stigmák vonatkozásában az irányzatot lejáratták



b) az öröklődő bűnözési hajlam vizsgálata a genetikában folytatódott

  • és egyes állítások igazolódtak

2. Kriminál szociológiai iskola:

  • a bűnözés eredetét nem az egyénben, hanem a társadalomban kell keresni = az elmélet a környezet felelősségén alapul

  • az iskola képviselői számtalan okot találtak arra, hogy miért van a társadalomban bűnözés (válás, kivándorlás, stb.)

3. Harmadik iskola:

  • a két iskola nézeteit egyesíti = a bűnözés okai között vannak egyéni (individuális) és társadalmi (szociológiai) tényezők is vannak

  • azonban a társadalom hatásait az egyén (egyéniség) szűri (= csökkenti)

4. A tettes büntetőjogi iskola:

  • az előző három iskola tanításait és eredményeit hasznosítva jött létre

  • szemben az előző hárommal tagjai már jogászok voltak

  • az iskola tanítása:

A) Az embernek nincs szabad akarata:

  • = az ember világában a determinizmus érvényes

  • ha az ember determinált akkor erkölcsileg nem tehet arról hogy bűntettet követ el

  • = tagadják az individuál etikai felelősséget

B) Szociál etikai felelősség:

  • ezen felelősség mércéje a társadalmi elvárás

C) A jóra való determinálás igénye:

  • ha az emberek determinálva vannak, akkor halálukig determinálhatók

  •  az elkövetőket a büntető eljárás és az ítélet végrehajtás alatt a jóra kell determinálni

  • = a büntetés nem is büntetés, hanem a jóra való átnevelés

D) Bizonytalan idejű büntetés:

  • az iskola az eljárás középpontját a tárgyalásról az ítélet végrehajtására helyezte át az átnevelő szándéknak megfelelően

  • hiszen: a bíró nem tudja megmondani, hogy mennyi ideig tarthat valaki átnevelése, az a biztonsági intézetben (= börtönben, stb.) derül ki

  • a módszer hátrányai:

  • az elítélt végső soron börtönőre megítélésének van kiszolgáltatva

  • a bizonytalanság képmutató magatartást eredményez

  • e rendszerben nem érvényesülhetnek a tárgyalóterem garanciái


Büntetőjog előadás (4) 95.10.04.
III. Közvetítő iskola:

  • a tett és tettes büntetőjogi iskola mellett az iskolák harmadik csoportja

A) Az iskola elvei:

  • a klasszikus iskola és a tettes büntetőjogi iskolák elveit ötvözi:

a) Nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elv

  • az iskola képviselői szerint:

  • a bűncselekmények és a kiszabható büntetések lehetőséget nyújtanak a bűnözőknek a felkészülésre (kibúvók keresése) és a mérlegelésre

  • de a jogállamiság követelményeinek megfelelően fenntartják a két elvet

b) a tettes büntetőjogi iskolák tanítása alapján biztonsági intézkedések

  • a fiatalkorúak számára létrehozták a javító intézetet (a börtönnel szemben) és nagykorúságuk eléréséig bizonytalan idejű büntetést is elfogadhatónak tartottak

  • a közvetítő iskola vezette be az elmebeteg bűnözők kényszer gyógykezelését is

korábban az elmebetegeket börtönnel / egyáltalán nem büntették

  • a társadalommal szembeni biztonsági intézkedés:

  • a közvetítő iskola fenntartotta a nullum crimen sine lege elvet, de

  • a többszörösen visszaesőkkel szemben lehetségesnek tartották a bizonytalan időtartamú biztonsági őrizetet is

 ebben az esetben a bíró csak a legrövidebb büntetési időt határozza meg

B) Az iskola hatása:



  • a különböző országok a fenti javaslatok nagy részét elfogadva bevezették őket

  • a magyar büntetőjogban a közvetítő iskola hatására vezették be :

  • a közveszélyes munkakerülőkkel szemben a dologház büntetését

  • a visszaesőkkel szemben a szigorított dologház büntetését

  • a fiatalkorúakkal szemben a javító intézeti nevelést

  • és az elmebetegekkel szemben a kényszer gyógykezelést

  1   2   3   4   5


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət