Büntetőjog (I. félév) Általános rész (Az előadások vázlata) Budapest, 1995

• 
  a fogalom definiálása nehéz, ezért az azt kizáró tényezőket határozza meg a büntetőjog
  

• 
  gyűjtő nevük a Btk.-ban: kóros elmeállapot
  
• 
  e tényezők a beszámítási képesség mindkét elemét kizár(hat)ják
  

• 
  születéssel nagyon ritkán kezdődik
  
• 
  meghatározott tünetcsoportok alapján különböző fajtái nevesíthetők
  
• 
  az elmebetegséget gyógyszeresen lehet kezelni (= a tünetek csökkenthetők, de végleges gyógyulás nem valószínű)
  
• 
  az elmebetegeknek vannak lucidum intervallumaik és rosszabb korszakaik, de betegségük kezdete előtti tudásuk nem veszik el
  
• 
  elmebetegség gyanújánál a bíró két orvos szakértő véleményét köteles kikérni
  

• 
  leggyakoribb esete az idős kori agyér elmeszesedés / előtte a szenilitás
  
• 
  tüneteit az illető halála után a boncolás szervi elváltozás formájában is ki tudja mutatni
  
• 
  a már megszerzett intelligencia és tudás elvesztésével jár
  
• 
  az állapot gyógyszeresen nem (sokkal) javítható / befolyásolható
  

• 
  vagy veleszületett, vagy betegséggel szerzett állapot
  
• 
  a gyengeelméjű nem képezhető tovább; tudata egy bizonyos szinten stagnál
  
• 
  3 fokozata: idióta (legsúlyosabb), intecil, és a debil (legenyhébb)
  

• 
  időleges; ideje változó
  
• 
  leggyakoribb fajtája: az alkohol hatására bekövetkező tudatzavar (erre más szabályok vonatkoznak a Btk.-ban)
  
• 
  de oka lehet: ijedtség, lelki fájdalom
  

• 
  az átlagostól eltérő viselkedést jelent
  
• 
  büntetőjogilag jelentősége minimális (csak megállapítják mint tényt)
  

a) ha az elkövetéskor a beszámítási képesség teljesen kizárt

• 
  az elkövető nem büntethető
  
• 
  leggyakrabban: felmentik és elengedik (esetleg kényszergyógykezelését rendelik el (TB. intézményben))
  
• 
  ritkábban: kényszer gyógykezelését rendelik el (büntetőjogi intézkedésként)
  

• 
  a bűncselekmény elkövetésekor kóros elmeállapot miatt a beszámítási képesség hiányozzon
  
• 
  a bűncselekmény személy elleni erőszak / közveszély okozásának tényállásával legyen azonos
  
• 
  az elkövető szabadon maradása esetén a fenti bűncselekményeket újra elkövetné
  
• 
  az elkövetett bűncselekmény normális elkövetőre kiszabható büntetése az 1 évi szabadságvesztést meghaladja
  

• 
  ezeknek a feltételeknek az intézeti felügyelet alá helyezéshez együttesen kell fennállniuk
  
• 
  ezt a fajta kényszer gyógykezelést zárt körülmények között büntetésként hajtják végre
  
• 
  ezen kényszer gyógykezeltek állapotát évente felül kell vizsgálni; javulás esetén szabadulnak
  

• 
  ez esetben a bíróság a büntetést korlátlanul enyhítheti
  
• 
   a megoldás rossz, mert az elkövető így rövidebb büntetését letöltve hamarabb kerül vissza a társadalomba (gyógyítás nélkül)
  

• 
  ebben az esetben a cselekményt úgy bírálják el, mintha az elkövető normális lenne
  
• 
  erre az elbírálásra kizárólag csak személyiségzavar esetén kerül sor
  

• 
  kényszer és a fenyegetés
  

• 
  a kényszer fizikai erőszak = a test ellenséges célú érintése
  
• 
  a fenyegetés olyan hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben félelmet keltsen
  

• 
  e tényezők a felismerési képességet = a józan ítélő képességet nem zárják ki, de kizárják az akarati képességet
  
• 
  pl.: bankrablás esetén a pénztáros felismeri, hogy ha odaadja a pénzt az rossz, de oda kell adnia
  

• 
  csak bizonyos bűncselekményeknél van
  

• 
  pl.: gépeltérítésnél ... , bankrablásnál sikkasztás
  

a) ha a beszámítási képességet teljesen kizárják

• 
  a cselekmény nem fogják bűncselekménnyé nyilvánítani; az elkövetőt felmentik
  

• 
  a kiszabandó büntetés korlátlanul enyhíthető
  

• 
  az elkövető teljes mértékig felel tettéért
  

• 
  a kóros elmeállapotra vonatkozó paragrafust követi a következő rendelkezés:
  

„nem alkalmazhatók az előző rendelkezések annak javára, aki a bűncselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el”

• 
  az ittasság a kóros elmeállapothoz hasonló tüneteket eredményez = tudatzavart okoz
  
• 
  ha a fenti szakasz nem lenne, az ittasan elkövetett bűncselekményért tudatzavar miatt az elkövető nem biztos, hogy felelne = az elkövető beszámítási képességére a tudatzavarral kapcsolatos általános szabályok vonatkoznának
  
• 
  a múlt századi büntetőjogban e szabály nem létezett  a részegség enyhítő / felmentő körülmény volt
  
• 
  az 1961. évi V. törvény már szerepelt az ittasságra vonatkozó hasonló szabály, bár ez a jelenlegi idézett szakaszhoz hasonlóan csak azt mondta ki, hogy a kóros elmeállapotra vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni
  
• 
  az ittasságra vonatkozó rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság 1961 évi XXVIII elvi döntése adta meg; /1978-ban/ e döntést átszámozták és így ez lett a III. számú elvi döntés
  

• 
  ittassági fokozatok és büntetőjogi következményeik az elvi döntés alapján:
  

A) Jelentése és tünetei:

• 
  teljesen hétköznapi részegséget jelent = valaki minél többet iszik, annál részegebb lesz
  
• 
  fázisai: vidámság; elalvás, agresszivitás, stb.; rosszullét; mély álom
  

a) ha a részegség a beszámítási képességet teljesen kizárja

• 
  és az illető önhibájából lesz részeg (önhiba az, ha valaki tudja, hogy alkoholt iszik nem önhibából ritkán lesz valaki részeg)
  
• 
  ha az elkövetett bűncselekmény külső szemlélő számára „úgy néz ki”, mintha szándékos elkövetés volna, akkor:
  

• 
  a bűncselekményt a tárgyi ismérvek alapján szándékos bűncselekménnyé kell minősíteni
  
• 
  pl.: ha valaki részegen egy másik személyt baltával egy lakásban kettévág, az szándékos emberölésnek látszik  a részegség ellenére az is marad
  

• 
  ha az elkövetett bűncselekmény külső szemlélő számára „úgy néz ki”, mintha gondatlan elkövetés volna és az adott bűncselekmény esetén a gondatlan elkövetést is bünteti a törvény, akkor:
  

• 
  a bűncselekményt a tárgyi ismérvek alapján gondatlanságból elkövetett bűncselekménnyé kell minősíteni
  
• 
  nem minden szándékos bűncselekménynek van gondatlan változata (pl.: a lopás esetén formailag elképzelhetetlen a gondatlanság)
  
• 
  pl.: valaki hulla részegen lever egy virágcserepet és az egy járókelő fejére esve annak halálát okozza  gondatlanságból elkövetett emberölésnek látszik és a gondatlan emberölést a törvény bünteti  a részeg azért fog felelni
  

• 
  ha az elkövetett bűncselekmény külső szemlélő számára „úgy néz ki”, mintha gondatlan bűncselekményt volna, de e gondatlan cselekményt a törvény nem bünteti, akkor:
  

• 
  az elkövetett magatartás nem büntetendő
  
• 
  pl.: bizonyos értékhatár alatti rongálás esetében az elkövetés gondatlan rongálásnak látszik, de ilyen tényállás nincs  a magatartás nem büntetendő
  

• 
  ezek az esetek szinte sohasem fordulnak elő, hiszen a beszámíthatatlan állapotban lévő részegek ritkán követnek el bűncselekményeket
  

• 
   a leggyakoribb eset (a bírósági döntések alapján)
  
• 
  az ítélet meghozatala a korlátozott beszámítási képesség megállapításával, de a korlátozott beszámítási képességre vonatkozó enyhítések - törvénynél fogva tiltott - alkalmazása nélkül történik
  
• 
   az elkövetőt korlátozott beszámítási képessége ellenére józanként ítélik el, vagy még súlyosabban
  

A) Jelentése és tünetei:

• 
  egészen minimális alkohol megivása után nagyon súlyos, elmebetegségre hasonlító tünetek jelentkeznek
  
• 
  esetleges tünetei:
  

• 
  halucináció = hallási képzetek
  
• 
  víziók = hamis látási képzetek
  
• 
  fékezhetetlen indulatok, külvilággal való kapcsolat megszakad
  
• 
   a patológiás részeg komplett őrültként viselkedik
  

• 
  következménye:
  

• 
  a patológiás részegség előfordulása orvosilag megmagyarázhatatlan, előfordulása kiszámíthatatlan és esetleges
  
• 
  előidézheti: erős kimerültség, fejsérülés, vagy bármi
  
• 
   az „elmebetegség” időleges, a kijózanodásig tart; ismétlődő előfordulásának esélye szinte 0
  

• 
  ez a fajta „részegség” jogilag nem részegségnek, hanem elmebetegségnek minősül
  
• 
  ebben az esetben alkalmazhatók a kóros elmeállapotra vonatkozó szabályok  a patológiás részeg elkövető felmentendő
  

A) Jelentése és tünetei:

• 
  az eseti típusos és az eseti patológiás részegség tünetei közötti átmenetet képez = az illető átlagos mennyiségű alkohol hatására patológiás részegséghez hasonló tüneteket produkál, és ilyen állapotában „én-idegen” magatartást (bűncselekményt) követ el
  
• 
  e részegségi forma az ítélkezés során gyakran előfordul
  

• 
  ezekben az esetekben az elmebetegség miatt korlátozott beszámítási képességre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
  
• 
   a büntetést korlátlanul lehet enyhíteni
  

A) Jelentése és tünetei:

• 
  már nem eseti, hanem rendszeres ivást, ittasságot jelent
  
• 
  az ENSZ szakbizottságának véleménye szerint:
  

• 
  az alkoholistává válás nem függ a rendszeresen elfogyasztott alkohol mennyiségétől
  

• 
  egyes alkoholistáknál a „napi adag” megvonása akár halállal is járó elvonási tüneteket eredményez = az illető szervezete biológiailag igényli a megfelelő mennyiségű alkohol szervezetbeni jelenlétét
  

• 
  ez esetben az ivásnak nincs biológiai kényszere
  

B) Az alkoholizmus büntetőjogi következményei:

• 
  alkoholisták gyakran követnek el bűncselekményt (lopástól, rablásig bármit)
  
• 
  állapotuk megítélése szakértői döntésen múlik = alkoholistaként / eseti részegként kell e őket elbírálni
  

• 
  az illető állandó személyiségi zavarban van az ivási kényszer miatt
  
• 
  a személyiség zavar a beszámítási képességet korlátozza / teljesen kizárja
  

• 
  az alkoholizmus szellemi leépüléshez vezet
  
• 
  az alkoholizmus miatt szellemileg leépültre is vonatkoznak a kóros elmeállapot enyhítő rendelkezései:
  

• 
  ha a beszámítási képesség az elkövetéskor teljesen hiányzott az illető felmentendő
  
• 
  ha a beszámítási képesség korlátozott volt, a büntetés korlátlanul enyhíthető
  

• 
  az alkoholistaság: vagyon elleni bűncselekmények forrása lehet
  
• 
  az eseti ittasság: indulati, erőszakos bűncselekményeké (testi sértés)
  
• 
  a bűnözés és az ivás mértéke között mégsincs egyenes arányosság (pl.: iszlám országokban tilos inni, ennek ellenére mégis sok a bűncselekmény)
  

• 
  = „bűnösnek kimondás” az ítéletben
  
• 
  feltétele, hogy: a vádlottnál a büntetőjogi felelősség minden feltétele adott legyen = tette megfelel egy törvényi tényállással, őt szándékosság / gondatlanság terheli és ügyében nincsenek büntethetőségét kizáró okok
  

• 
  a bűnösség tettes-tudati ismérv, ami a rágondolás lélektani folyamatában fejeződik ki
  

• 
  a szándékosság és a gondatlanság
  
• 
  a szándékosságon belül van egyenes és eshetőleges szándék
  
• 
  a gondatlanságon belül van tudatos és hanyag gondatlanság
  

• 
  szándéknál és tudatos gondatlanságánál a rágondolás
  
• 
  a hanyag gondatlanságnál a rágondolás hiánya
  

• 
  a cselekmény, az okozati összefüggés (következmények) és az eredmény
  

• 
  lehet maga a cselekmény, de lehet korábbi időpont is
  

• 
  a szándék lélektani  a szándékosság jogi fogalom
  

• 
  a hétköznapi szándék fogalom színtelen = lehet (+) és (-) tartalmú is
  
• 
  a büntetőjogban a szándék (szándékosság) mindig (-) tartalmú
  

• 
  hétköznapi értelemben (lélektanilag) a szándék és célzat fogalma szinonim
  
• 
   a büntetőjogban természetesen nem az, ugyanis:
  

• 
  pl.: a betörő részéről szándékos magatartás a tettenérő lakó megölése, de az is, ha a betörő az illető lakót csak leütni akarja, de az a „leütésbe” belehal és ebbe a betörő belenyugszik
  

• 
  a lélektani szándék minden cselekedni képes embernél létezik = értelmi állapottól függetlenül jelen van
  
• 
   a büntetőjogban az bír szándékkal (= tud szándékosan cselekedni), aki betöltötte 14. életévét és beszámítási képessége legalább korlátozott = rendelkezik a tettessé válás feltételeivel
  

• 
  a szándék fogalmát a büntetőjog nem hivatott definiálni, hiszen e fogalom nem a büntetőjog fogalomkörébe tartozik
  
• 
  a büntetőjog azonban felhasználja a lélektani szándék fogalom elemeit amikor kimondja, hogy az tekinthető szándékos elkövetésnek, ahol adottak a szándék érzelmi és tudati feltételei
  

• 
  a tárgyi oldali ismérvek (= cselekmény (hely, idő, mód, eszköz), elkövetési tárgy, eredmény és okozati összefüggés) tudatát és előre látását jelenti
  

• 
  a tárgyi oldali ismérvek (= cselekmény (hely, idő, mód, eszköz) és elkövetési tárgy) tudatát jelenti
  

A) Dolus directus = egyenes szándék:

a) intellektuális = értelmi oldala

• 
  a tárgyi oldali tényállási elemek alapjául szolgáló életbeli realitás tudatát jelenti = az elkövető előre látja tettének következményét
  
• 
  = az elkövetőnek csak a saját, hétköznapi és nem az elvont jogi szinten kell tettének tárgyát és eredményét, valamint a tett és az eredmény között meglévő okozati összefüggést ismernie
  

• 
  a következmény = eredmény kívánatát jelenti
  
• 
  az elkövető épp azért követi el a bűncselekményt, mert kívánja eredményét (= öl, mert az áldozat halálát kívánja)
  

a) intellektuális = értelmi oldala: azonos az egyenes szándék értelmi oldalával

b) emocionális = érzelmi oldala

• 
  az elkövető tettének eredményét nem kívánja, csak abba belenyugszik
  

a) a materiális bűncselekmények esetében

• 
  van, hiszen az elkövető eredmény lévén tud hozzá érzelmileg viszonyulni (= kívánja / csak belenyugszik)
  

• 
  nincs, hiszen mivel nincs eredmény, nincs okozati összefüggés sem  az elkövető nem tud hozzá érzelmileg viszonyulni
  

• 
  azonos, hiszen ezek a cselekmények mind szándékosak
  
• 
  a büntetési tétel kiszabásánál a bírónak mérlegelési lehetősége van az eshetőleges szándékkal elkövetett bűncselekményre nyilván enyhébb büntetést fog kiszabni
  

• 
  a Btk.-ban szereplő bűncselekmények többsége szándékos elkövetést feltételez, bár ezt a szöveg külön nem tartalmazza
  
• 
  a spórolás logikai magyarázata: a 10. § = a bűncselekmény törvényi definíció
  
• 
  a gondatlan elkövetést csak akkor bünteti, ha a gondatlanság a tényállásban külön ki van hangsúlyozva
  

• 
  a gondatlanság tisztán jogi fogalom
  
• 
  lélektani alapja  jelentése sokfajta lehet
  

a) a gondatlanság csak kivételesen büntetendő

• 
  = nincs minden szándékos bűncselekménynek gondatlan párja
  
• 
  egyes bűncselekményeknél ez fogalmilag kizárt, másoknál csak a törvény nem bünteti
  
• 
  amely bűncselekményeknél a gondatlanság is büntetendő, ott a tényállás a gondatlanság szót tartalmazza is
  

c) a gondatlan bűncselekmény büntetési tételétől függetlenül mindig vétség

d) a gondatlan bűncselekmények szabadságvesztési fokozata csak fogház

• 
   a feltételes szabadság már a büntetés 2/3-ának letöltése után lehetséges
  
• 
  [a letöltendő idő börtönnél 3/4; fegyháznál 32/40]
  

• 
  definíció szerint csak materiális bűncselekmények esetében lehetséges (az eredmény előre látása miatt)
  

• 
  a tudatos gondatlanságot és az eshetőleges szándékot lélektani alapon elhatárolni nem lehet, hiszen a két kategória között csak a tettes tudata tehet különbséget (belenyugszik / bízik)
  

• 
  tudatos gondatlanság esetén az elkövető cselekménye veszélyességét előre látja  szándéka a veszélyre kiterjed ( a szándékossághoz hasonló elem)
  
• 
  de ez a tudat / szándék a sértő cselekményre már ne terjed ki (a szándék ennyiben limitált = körülhatárolt)
  

• 
  a könnyelműség nem lélektani (értelmi / érzelmi) fogalom, hanem értékítélet
  
• 
   axiológiai (= értéktani) kategória és mint ilyen bírói mérlegelés tárgya
  

• 
  könnyelmű (a tudatos gondatlanság esetében)
  

• 
  alaptalan (az eshetőleges szándék esetében)
  

• 
  alapos (ebben az esetben nincs is bűnösség)
  

A) Lélektani eleme: nincs:

• 
  hiszen az elkövető tettének következményeit nem látja előre  a következményekhez nem is tud viszonyulni
  
• 
  mivel e gondatlansági formának se értelmi, se érzelmi oldala sincs, e kategória nem illik bele a pszichológiai bűnösség fogalmába
  
• 
  a beillesztés módjai:
  

• 
  mivel az elkövető nem látja a következményeket, szándéka negatív  tartalmilag nem igazán elfogadható megoldás
  
• 
  vagy: a hanyag gondatlanságot törli a bűncselekmények közül, mivel nincs benne lélektani elem
  

• 
  ami ez esetben is értékítélet  bírói mérlegelés tárgya
  

A) Objektív oldala:

a) a „tőle elvárhatóság” fogalma

• 
  alapját: a külön normák (= a különböző veszélyes szakmákra vonatkozó szabályok) képezik
  
• 
  a külön normák a tapasztalati tények absztrakciói, melyek a balesetek elkerülését szolgálják
  
• 
  a hivatásbeli gondatlanság mércéjét tehát a külön normák képezik, melyeknek 3 fő csoportja van: