Ana səhifə

Metafizika fogalmak: Arisztotelésznél: Univok


Yüklə 43 Kb.
tarix27.06.2016
ölçüsü43 Kb.
Metafizika fogalmak:
Arisztotelésznél:
Univok: több dologról kimondok egy állítmányt, és azonos módon vonatkoztatom rájuk
Ekvivok: egy állítmányt különböző módon vonatkoztatom egy egyedre (levél)
Analóg: a kettő közé esik, sem nem azonos, sem nem különböző értelemben állítok (egészséges) (a létező fogalmát így használom)
Szubsztancia: önmagában létező (legjobb pl.: Isten)
Cáfoló bizonyítás: úgy bizonyítja, hogy megmutatja, nem lehet értelmesen tagadni az elvet (pl.: az ellentmondás elvénél már használni kell az ellentmondás elvét ahhoz, hogy tagadni tudja)
Ontoteológia: a létezőket az Isten felől magyarázza (legfőbb lét)
Hérakleitosznál:
Logosz: kormányzó értelem (Conditor intellektus), időtlen, időfeletti, ami mindent irányít, áthat, egyesítő elv
Fokozati ontológia: (létfokozatok, hierarchia), más-más fokon részesülünk a Logoszból
Objektív idealizmus: az emberi gondolkodás átalakítja a valóságot, mi interpretáljuk a világot, aktívan átértelmezzük. Az ész (az átértelmezésünk) azonos az abszolútummal, azzal az elvvel rokon, ami az összes elvet meghatározza, vagyis az átértelmezés, nem önkényes, hanem egyetemes szempontú.
Platónnál:
Dialektika: a visszakövetkeztetés művészete, visszakövetkeztetés a lehetőségi feltételekre
Abszolútum: feltétlen, eloldozott, létezéséhez semmire sem szorul rá, de tőle függ minden más, önmagában megalapozott létezés
Eidetikus okság: az ok nem abban az értelemben szerepel, mint fizikai létrehozó, hanem magyarázó alap, az a valami, ahonnan meg kell magyarázni a dolgot
Ratio sufficien: elégséges alap
Ens a se: önmaga által létező (abszolútum)
Ens ab alio: más által létező (minden más)
Summun bonum: összjó
Explicatio Dei: a világ dolgaiban Isten mutatkozik meg (korlátozott módon)
Cusanusnál:
Ratio: értelem, korlátozottabb, az intellektus által szemléletből jön a tárgya
Intellektus: ész, az eggyel van dolga, ismeri az egyet, alapfogalmakra vonatkozik
Tudós tudatlanság: az alapfogalmakat nem megragadható módon értjük, a megfoghatatlant nem megragadó módon ragadjuk meg
Omnis determinatio est negatio: Minden meghatározásban tagadás van, körülhatároljuk, az egészben helyezzük el
Létanalógia: minden más és más módon hordozza a végtelent
Léthierarchia: minden más és más fokon hordozza a végtelent
Descartes-nál:
Res extensa: kiterjedt dolog
Res cogitans: gondolkodó dolog
Kantnál:
Történeti ismereti forrásaink (ex datis): térben és időben megtörténik, amit befogadunk az adatokból
Észismeretek (ex principis): alapelvekből való ismeretek, fogalmak elemzése
In sensu scholastico (forma)
In sensu cosmopolitico (tartalom/tárgya), milyen kérdésekre kell válaszolni:

1, mit lehet tudnom? metafizika (fedésbe kerül az ismeretelmélet)

2, mit kell tennem?  etika, morál

3, mit remélhetek?  vallás



4, mi az ember?  antropológia
Rendszer: különböző ismeretek összefüggése egy eszmében
Mizológus: észgyűlölő
Hegelnél: (I)
Értelmi gondolkodás: dologi gondolkodás, világos körülhatárolás. Megkülönböztető jegyeket keresünk, ami minden mástól elhatárolja, kivonja az egészből. Ezzel kezdjük, általános gondolkodás, a jellemhez fontos.

Dialektikus gondolkodás: „összefolyatás” művészete, az elhatárolt dolgokat összemossuk. Véges meghatározásokból átmenetel a vele szembenállóba, többnyire romboló erő. Minden dolog önmagában ellentmondásos, felemelkedés a véges fölé.
Spekulatív gondolkodás: pozitívan ésszerű gondolkodás, az átmenetelben nem azt látja, hogy nincs eredményünk, hanem ez maga az eredmény, meg tud állapodni
Aufhebung: fölemelni és megőrizni, megszűntetve megőrizni, az előzőt visszük magunkkal, egy magasabb egységbe építjük bele
Heideggernél:
Omnis determinatio est nagatio (ismét): minden meghatározás tagadás, a létezők egészét határozza meg a metafizika, tehát a semmiből határolja le
Semmi/lét: a létezők horizontjára való rálátás alapja
Analitikusoknál:
Linguistic turn módszere (nyelvi fordulat): filozófiai problémák megoldásához vezető út, hogy az ezekről szóló beszédet vizsgáljuk. Ami a legáltalánosabb a nyelvben, az mondható a valóságról.
Weissmahrnál: (I)
Metafizika generalis: általános metafizika, ami magában foglalja az ontológiát
Metafizika specialis: magában foglalja a kozmológiát, racionális pszichológiát, racionális teológiát
Performatív ellentmondás: egy állítás kifejezett tartalma ellent mond a megtételéhez szükséges lehetőségi feltételeknek
Retorzív érvelés: ami egy performatív ellentmondást tár fel
Hegelnél: (II)
Magánvaló: kifejletlenül (csíra) van benne az igazság, a primitív alak már tartalmazza a kifejlettet, de nem kifejtetten
Magáért való: kifejezetten, explicit módon jelenik meg (kifejlett növény)
Immanens kritika: az álláspontot mindig magával méri össze, hogy mennyire konzisztens
Weissmahrnál: (II)
Intellektus principiorum: van egy háttéri tudásunk, ami az alapelvekre vonatkozik, a priori
Fogalmaknak önmozgása (hegeli dialektika): a fogalomba a saját ellentéte beleszövődik, mint értelmezési háttér, minden fogalom túlmutat önmagán, a dialektikus mozgást mutatja, egy kifejezett tartalom nem illik össze azzal az összefüggéssel, ami háttérileg hozzátartozik
Whiteheadnél:
Overstatement (túlbecsülés): eredetileg szűk területen alkalmazott elméletet általánossá tesznek, olyan területeket is el akarnak hódítani, amik nem magyarázhatók az elmélettel
Tények arcátlan tagadása: amit értelmeznek, azt igyekeznek meghamisítani
Rahnernél:
Lét: a valóság egészének végső értelme
Létbirtoklás analógiája: minden egyes létező a lét hordozója egy bizonyos fokon, más-más fokon részesülünk a végtelenből, a feltétlenből
Vorgriff (előreragadás, előrenyúlás): minden ítéletben egy általános fogalmat vonatkoztatunk egy egyedire, a végtelenig kell előre menni
Corethnél:
A kérdezés lehetőségi feltételei:
Logikai: a kérdés logikailag jól formált legyen, a kérdezés aktusa nélkül is értelmezhető, olyan feltétel, ami beleszövődik magába a tartalomba
Ontikus: empirikus világbeli feltételek (pl.: hang), nélkülük az aktus nem hajtható végre nem szükségképpen jelennek meg a kérdésben
Transzcendentális: e nélkül a kérdés nem tehető fel, szükségképpen jelen van a kérdezésben magában, metafizikai (általános és szükségszerű), a kérdezés horizontja a feltétlen. A kérdés igaz választ céloz meg  az igazság egy feltétlenséget hordoz.
Vorwissen: előzetes tudás
Vollzug: végrehajtás







Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət