Az egészség fogalma és a betegség fogalma. A modern népegészségügy fogalma, tárgya

Az egészség fogalma és a betegség fogalma. A modern népegészségügy fogalma, tárgya.

Az 1960-as években kezdték külföldi szakemberek felfedezni, hogy a magyar lakosság egészségi állapota koránt sem olyan jó, mint amilyennek feltüntették. Azonban ezt nyiltan kimondani, erről beszélni nem volt szerencsés. 1986-ban jelent meg az első olyan cikk, amelyben utaltak arra, hogy talán többet kellene az egészséggel foglalkoznunk. 1989-90-ben jelent meg az első, szakemberek által készített könyv. Az EU-hoz való csatlakozás hívta életre a népegészségügyi programokat, bár pénz továbbra is igen kevés jut rá. Jól működik a mammográfiai program. Az első népegészségügyi képzés 1996-ban indult Magyarországon először, ma már főiskolai végzettséggel rendelkezők számára is elérhető.

1. Hagyományos, történelmi megközelítésben:

a betegség hiányát jelenti, egészséges az, aki nem beteg.



2. WHO megfogalmazásában (idealista): a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, nemcsupán betegség, vagy nyomorékság hiánya, melyet nemre, korra, szocális igényekre és egyénileg kell meghatározni.

3. Realista megfogalmazásban: az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint a társadalom által elvárt és/vagy elérhető biológiai működése közötti megfelelősség, amely vonatkozik a szociális állapotra is. Meghatározzák az igények is, mert egy magas igényt támaszt, amelyet nem tud elérni, ezért nem egészséges, mert igénye nincs kielégítve, tehát lelkileg sérült.

Az egészség eszköz és nem cél az élet kiteljesedéséhez, az egészség tehát és ezért fejleszthető.

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők:

1. 
   45 %-ban az életmód (táplálkozás, mozgás, stressz – megfelelő stresszkezelés, megfelelő alvás, pihenés, egészséges szexualitás, dohányzás-alkoholfogyasztás-drogfogyasztás kerülése).
   
2. 
   15 %-ban az egészségügyi ellátás (mindenki számára elérhető legyen a magas szintű ellátás).
   
3. 
   20 %-ban a genetikai tényezők,
   
4. 
   15 %-ban a környezeti hatások (a magyarországi környezetszennyezési határértékek gyakran 5-10-szeresei a nyugati országok határértékeinek),
   
5. 
   5 %-ban az ország egészségpolitikája, szociálpolitikája, GDP-je.
   

Az egészség Maslowi lépcsője:

6. 
   jól-lét
   

6. 
   megelőzés, egészséges életmód, preventív medicina
   

4. 
   egészségügyi és szociális ellátás megfelelő szolgáltatás
   

3. 
   egészség tudatossága, az egészséget befolyásoló tényezők fel és elismerése
   

2. 
   lelki, szellemi túlélés, önbecsülés, önértékelés => a magyarokra jellemző az önbizalom hiány
   

Az egészség:

• 
  nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet eléréséhez,
  
• 
  nem szomatikus fogalom, hanem az egyén összetett pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya,
  
• 
  nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető,
  
• 
  nem csak az egyén problémája, hanem össz társadalmi ügy.
  

1. 
   Orvoslás: anamnézis, diagnózis, terápia, rehabilitáció
   
2. 
   ápolási tevékenység
   
3. 
   gondozás
   

Prevenció szintjei:

• 
  primer: egészség megőrzés, egészséges emberek, a betegség hiánya, egészségügyi nevelés, egészség megőrzési programok, környezetvédelem
  
• 
  Szekunder: megjelenik a betegség. Cél az egészség helyre állítása, amely az egészségügy feladata. Szűrő vizsgálatok
  
• 
  Tercier: az életminőség javítása, a minőségi életévek meghosszabbítása, rehabilitáció.
  

Az egészség megőrzés alapelve:

Az új népegészségügyi program:

A dokumentum célja:

1. 
   a már futó programok egységbe foglalása,
   
2. 
   a kereteik között folyó tevékenységek összehangolása,
   
3. 
   a népegészségügyi szempontból kiemelkedő programrészek kiemelése,
   
4. 
   tárcaközi programokban az egészségügy feladatainak meghatározása, pontosítása
   

A program 5 nemzeti célt tűz ki a 2010-ig tartó periódusban:

1. 
   A lakosság meghatározó többsége vallja, hogy az egyik legfőbb emberi érték az egészség. Ezzel egyidejűleg el kell érni, hogy a döntéshozók mind a jogalkotásban, mind a költségvetésben kitüntető jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság egészsége javításának.
   
2. 
   a rokkantságmentes életéveket a férfiaknál legalább 64, a nőknél 72 évre kell kiterjeszteni.
   
3. 
   a születéskor várható átlagos élettartamot a férfiaknál legalább 70, nőknél 78 évre kell meghosszabbítani.
   
4. 
   a társadalmi egyenlőtlenségek illetve a születéskor várható élettartamban mutatkozó különbségek csökkennek
   
5. 
   a felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól a felnőtt korig.
   

1. 
   az egészséges életre nevelés, az oktatás és tudatformálás erősítése
   
2. 
   a célzott lakossági szűrővizsgálatok bevezetésével a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése
   
3. 
   az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése
   
4. 
   az egészséges élethez szükséges mozgáskultúra fejlesztése
   
5. 
   káros szenvedélyek elleni küzdelem
   
6. 
   az egészséges élethez való egyenlő esély megteremtése és megtartása
   
7. 
   a járványügyi biztonság erősítése
   
8. 
   az élelmiszerbiztonság feltételeinek javítása, felkészülés az új kihívásokra
   
9. 
   az egészséget támogató környezet kialakítása, a külső okok miatti halálozás visszaszorítása
   
10. 
    az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokat is figyelembevevő fejlesztése
    

A célok elérését és a feladatok megvalósítását szolgáló 17 alprogram:

1. 
   infarktusos halálozás megelőzése
   
2. 
   agyérbetegségek miatti halálozás csökkentése
   
3. 
   daganatos betegségek megelőzése
   
4. 
   mentális betegségek megelőzése
   
5. 
   mozgásszervi betegségek csökkentése
   
6. 
   egészséges életkezdet és gyermekkor biztosítása
   
7. 
   a roma népesség egészségi egyenlőtlenségeinek kezelése
   
8. 
   egészséges környezet kialakítása
   
9. 
   járványügyi biztonság fokozása
   
10. 
    élelmiszer biztonság fokozása
    
11. 
    külső okok miatti halálozás csökkentése
    
12. 
    lakossági szűrővizsgálatok bevezetése
    
13. 
    egészséges táplálkozás támogatása
    
14. 
    dohányzás visszaszorítása
    
15. 
    egészségfejlesztés oktatása, nevelése
    
16. 
    aktív testmozgás támogatása
    
17. 
    alkoholfogyasztás visszaszorítása, drog prevenció
    

A demográfiai jelenségek alakulását nem lehet a környezetéből kiragadva elemezni. A földrajzi, a társadalmi és a gazdasági környezet alapvetően meghatározza a népesség életterét, ugyanakkor a demográfiai jelenségek és azok változásai is következményekkel járnak környezetük fejlődésére.

A demográfiai megfigyelések köre, a demográfia tárgya két jól elkülönülő de egymással szoros kölcsönhatásban lévő részterületre osztható.

1. 
   strukturális demográfia
   
2. 
   népmozgalom
   

A lakosság egészségi állapotát befolyásoló struktúra-tényezők közvetlen hatása mellett számolnunk kell még a közvetett hatásokkal, amelyek általában különböző kombinációkban érvényesülnek, az életmódon keresztül befolyásolják az egészségügyi állapotot.

A népesség száma és struktúrája mindig egy meghatározott időpontra vonatkozó állapotot tükröz.

Népmozgalom: vagy népesedés demográfiai változásokat foglalja magába. A népesedési jelenségek mindig időtartamra vonatkoznak.

1. 
   természetes népmozgalom:
   

• 
  élveszületés
  
• 
  termékenység
  
• 
  szaporodás
  
• 
  halálozás
  

2. 
   migráció:
   

• 
  belső vándorlás
  
• 
  külső vándorlás
  

1. 
   arányszámok és
   
2. 
   megoszlási, valamint összehasonlító viszonyszámok
   

A népesség változásának mérésében az egyik legfontosabb népmozgalmi esemény, az élveszületés mérőszáma:

É= Az élveszületettek évi száma x 100

A lakosság évközepi száma

A natalitás alapmutatója, a nyers élveszületési arányszám csak globális információt ad a populációs növekedésről, de kevésbé informál a termékenységről és a reprodukcióról.

A 15-49 éves nők évközepi száma

Tisztított termékenységi mutató, amely a termékenység szempontjából számításba jöhető népességre szűkíti az élveszületettek viszonyítását. Mivel a termékenység a propagatív életszakaszon belül is korspecifikusan alakul, ezt a korspecifikus arányszám fejezi ki a legjobban ( fejlett országokban 20-29 évesek )

A korspecifikus termékenységi szintekre épül a reprodukció – vagy szaporodás – mérése.

• 
  NR > 1: szaporodó népesség
  
• 
  NR = 1: stagnáló népesség
  
• 
  NR < 1: fogyó népesség
  

az élve születettek évi száma

Ez azt jelenti, hogy a csecsemőhalálozás nem egyszerűen egy kiemelt korcsoportra alkalmazott korspecifikus halálozás, hanem voltaképpen az élveszületettek első életévi halálozási valószínűsége.

Az első életévi halálozás két jellegzetes szakaszra osztható:

1. 
   neonatális – korai csecsemőhalálozás: az élveszületettek 0-28 napos korban történő halálozását értjük
   
2. 
   posztneonatális – késői csecsemőhalálozás: a 4 hetes kor betöltése utáni csecsemőhalálozások tartoznak ide.
   

Halva szülöttek (> 28 hét) + a 0-6 napos korban elhalt élve szülöttek évi számax1000

Élve szülöttek + halva szülöttek évi száma

Az anyai halálozások évi száma x 100.000

Élve szülöttek évi száma
Ahol az anyai halálozás magában foglalja:

• 
  a terhességgel
  
• 
  a szüléssel
  
• 
  a gyermekággyal ( szülés után 42 napig ) kapcsolatban álló női halálozást is.
  

1. 
   születéskor várható átlagos élettartam: azon évek száma, amelyet az újszülöttek átlagosan megélhetnek, az adott időszak korspecifikus halálozási viszonyai mellett.
   
2. 
   valószínű élettartam: azaz időtartam, amely alatt az azonos évben születettek száma felére csökken
   
3. 
   normál kor: azaz életkor, amelyhez az év során a legnagyobb számban tartoznak
   
4. 
   átlagos életkor: a népesség egy időpontban élő tagjai életkorának átlaga.
   

A 80-as évek közepén a fejlett országok közül is Japánban, Svédországban és Svájcban volt a legmagasabb (Magyarországon férfi-10, nő-8 év). Afrikában csak az utóbbi években érte el az 50 évet.

A születéskor várható átlagos élettartam analóg módon méri a demográfia bármely más életkorban is még várható életesélyeket. Ezt a mutatót nevezzük, az adott korban még várható átlagos élettartamnak.

A valószínű élettartam (1988-ban: férfi: 69 év, nő: 77 év) és a normálkor (férfi: 76 év, nő: 82 év) ma már kevésbé elterjedt mutatók, mint az előbbi. A három élettartam mutató között a következő összefüggés áll fenn: Egy adott népességben a legkisebb születéskor várható átlagos élettartam, ennél nagyobb a valószínű élettartam és a legnagyobb a normálkor.

Az átlagos életkor: is elveszítette korábbi jelentőségét, mert erősen függ a lakosságkor szerinti összetételétől. Így a születések számának csökkenésével és az idősek számának növekedésével úgy is nőhet a lakosság életkora, hogy annak életesélyei nem javulnak, sőt esetleg romlanak. Megalapozatlan és értelmetlen a lakosság átlagos életkorából annak életesélyeire következtetni.


6 tétel A lakosság egészségügyi állapotának jellemzésére szolgáló demográfiai adatok: a halálozás
A mortalitási elemzések: jelentősége abban rejlik, hogy a halálozási statisztikák – a mortalitási statisztikákkal ellentétben – teljesnek mondhatók. Így nem csak képet nyújthatnak a lakosság egészségügyi állapotáról, hanem célzott epidemológiai kutatások alapjául is szolgálhatnak mind a rizikófaktorok kutatásában, mind pedig a veszélyeztetett lakosságcsoportok behatárolását célzó vizsgálatokban.

A mortalitást és a morbiditást összekapcsolja a letalitás, amely egy betegség vagy betegségcsoport halálozási veszélyességét mérő mutató:

A vizsgált betegségben megbetegedettek száma

Halálozási statisztikák:

1. 
   halálozási arányszámok:
   

• 
  kor, nem
  
• 
  hely (terület)
  
• 
  idő
  
• 
  Halálok: általános halálok, csecsemő halál, perinatális halál, anyai halál
  

2. 
   származtatott mutatók: élettartam mutatók:
   

• 
  várható élettartam
  
• 
  valószínű élettartam
  
• 
  Normálkor
  
• 
  átlagos életkor
  

3. 
   többlethalálozás: elveszített potenciális életévek.
   

• 
  személyi jellemzők, pl. kor, nem
  
• 
  földrajzi hely – területi halmozódások.
  
• 
  Az idő, pl. évszázados, trendek, szezonális ingadozások
  
• 
  Halálokok
  

Nyers halálozási arányszám (H)

A lakosság évközepi száma

Mivel a nyers halálozási arányszám értékét az életkor számottevően befolyásolja, az egyes korosztályok halandóságát az úgynevezett korspecifikus halálozási arányszám méri:

Az elhaltak évi száma az adott korosztályban x 1000

A lakosság évközepi száma az adott korosztályban

Az életkor nem csupán a halálozás mértékét differenciálja erőteljesen, hanem jellegzetesen változnak az életkorral a vezető halálokok is.

7. tétel Többlethalálozás. Potenciálisan elvesztett évek.

A többlethalálozási módszer az indirekt, standardizálást alkalmazza a világon, mert minimális korspecifikus halálozással, mint standard viszonyítási alappal.

A standard tehát egy olyan lista, amelyek elemeit más és más ország adja, ahol éppen a legalacsonyabb az adott korosztály halálozása.

Egy –egy ország várt minimális halálozása

• 
  a világon mért minimális korspecifikus halálozásból és
  
• 
  az adott ország népességének kormegoszlásából számított halálozás.
  

Többlethalálozási hányados (THH % )

Várt minimális halálozás

Értéke minimum O, ha adott ország képviseli a legkisebb minimumot. Az alapul vett minimum szint lehet adott évi, illetve történelmi minimum. Az előbbit országok közötti az utóbbit egy országon belüli – pl. mortalitás időbeli elemzésekor – összehasonlításban célszerű alkalmazni. Az utóbbi ugyanis azt a minimális halálozást jelenti, amely időben ez idáig előfordult egy-egy korosztályban. Világszinten az adott évi és a történelmi minimum általában egybeesik a legtöbb korosztályban.

Az elveszített potenciális életévek: módszere az elhalálozás miatt meg nem élt életévek aspektusaiból elemzi a mortalitást. Minden egyes halálozás nem csak az egyén számára jelent elveszített életéveket, de populációs méretekben bioszociális veszteséget is jelent, képez.

A halálokok szerinti elemzés a bioszociális veszteség szemszögéből segíti

• 
  behatárolni a halálokok relatív fontosságát,
  
• 
  az egészségügyi és a társadalmi prioritások meghatározását, amely hatékony prevenció és egészségügyi ellátás tervezésének feltétele.
  

Az elveszített potenciális évek adott évi abszolút száma a 70 – elhalt életkora (év) különbségéből összegződik 1000 lakosra viszonyítva:

Az 1-70 éves lakosság évközepi száma az adott évben

Életév veszteségeket összegzi és viszonyítja az aktív korú lakosság évközepi számához lehetőségek + eszközök = 0 érdemi beavatkozás nélkül.

8. tétel Demográfiai átalakulás. A világnépesség számának alakulása

A XIX. sz. jelentős változás következett be a fejlett országokban, ezt a folyamatot és jellegzetes szakaszait szokták demográfiai tranzakciónak nevezni, illetve népesedési ciklusnak. A pretranzíciós időszakot hosszútávon igen magas natalitás és mortalitás mellett minimális népességszaporodás jellemezte. Rövidtávon ezek a mutatók ingadoztak. Az 1800 években nagymértékben csökkent a mortalitás, miközben a natalitás a század második feléig változatlanul magas maradt. Így ez a szakasz a népesség számának gyorsütemű növekedését eredményezte (demográfiai robbanás).

A század második felében megkezdődött a születések számának csökkenése is a fejlett országokban, de ugyan akkor folytatódott a halandóság csökkenése is. A demográfiai átalakulás a legtöbb fejlett országban az 1930 –as évekre befejeződött. Azóta a natalitás és a mortalitás viszonylag alacsony szinten stagnál. A 80-as évek közepén a fejlett ipari országokat általában igen alacsony élveszületési arányszám jellemzi, de ez igen alacsony halandóság mellett ez nem feltétlenül eredményez természetes fogyást.

A fejlődő országokban most zajlik a demográfiai átalakulás, melyet a WHO igen sok szervezet programja is támogat.

A termékenységbeli különbségeket jelzi, hogy a fejlett országokban a népességszám stagnál, a fejlődő országokban viszont a nettó reprodukciós együttható értéke 2, azaz ha nem történik számottevő csökkenés a termékenységben, ezen fejlődő országok népessége egy generáció alatt megkétszereződhet. A demográfiai robbanás tehát eddig soha nem észlelt méreteket ölt a fejlődő országokban. A termékenység szoros összefüggésben van nemcsak a népesség szám növekedésével, hanem a népesség kormegoszlásával is.

Korfa: a népesség kor és nem szerinti megoszlását érzékeltető jellegzetes felépítésű ábrát nevezi a demográfia korfának. A korfa voltaképpen egy összetett szalagdiagram, amely a férfi és női lakosság számát (vagy százalék arányát) mutatja korévenként (vagy korcsoportonként) Három típusa van:

1. 
   szaporodó: úgynevezett piramis alakú, pl. Mexikó a fejlődő országokra jellemző, igen nagymérvű gyermek utánpótlás, egyben a jövőbeni szaporodás bázisa
   
2. 
   stacioner - stagnáló: úgynevezett harang alakú. Stagnáló népesség szám, amely általában a fejlett országokra jellemző, pl. Svédországban a nettó reprodukciós együttható alig haladja meg az 1-et.
   
3. 
   öreg vagy fogyó típus úgynevezett urna alakú megjelent a fejlett országok között. Pl. Magyarország népességének alul beszűkülő korfája már 1970-ben jelezte, hogy veszélyben van a jövő populációs növekedésének alapja.
   

Urbanizációs szint:

• 
  fejlett országokban 72%
  
• 
  fejlődő országokban 31%
  

„Társadalmi fejlődés => visszaszorítás => új epidémiák

• 
  akut és krónikus
  
• 
  szomatikus vagy pszichés
  
• 
  fertőző vagy nem fertőző betegségekre, egészségkárosodásra éppúgy, mint a lakosság ( csoport) egészségi állapotával kapcsolatos bármely jelenségre, így pl. a megelőző intézkedések, az egészségügyi ellátás hatékonyságának az értékelésére.
  

• 
  feltárni és leírni a betegségeknek egy adott populációban való előfordulását, gyakoriságát és azok dinamikáját
  
• 
  hozzájárulni az etiológiai és kockázati tényezők törvényszerűségek azonosításához
  
• 
  elméleti és gyakorlati ismeretekkel segíteni az egészségügyi ellátó tevékenység tervezését, fejlesztését.
  

1. 
   Deszkriptív epidemiológiai: vizsgálat megfigyeli és leírja a lakosság körében létező jelenségeket anélkül, hogy a vizsgáló beavatkozna a történés a folyamat természetes alakulásába.
   
2. 
   analitikus epidemiológiai: vizsgálatok összefüggéseket kutatnak és tesztelik a hipotetikus oki összefüggéseket. Azonosítják a rizikófaktorokat.
   
3. 
   Az experimentális epidemiológiai: kísérleti eszközöket alkalmazza.
   

A lakosság egészségének a védelme, a betegségének a védelme, a betegségek kóros állapotok és egészségkárosodások populációs méretű megelőzése és ellátása, a lakosság egészségi állapotának epidemiológiai információkkal megalapozott ismeretét igényli. A lakosság egészségi állapotáról alkotott kép annál teljesebb, minél szélesebb körben nyújtanak betekintést az epidemiológiai információk, hogy mely betegségek hogyan befolyásolják a lakosság egészségi állapotát – ideértve a várható átlagos élettartamtól, az életnek az egészségi állapota által befolyásolt minőségén át, az életmódot és az életviteli lehetőségeket egyaránt.

A descriptív epidemiológia körébe tartozó vizsgálatok elsősorban ellátási, tervezési, vezetési célokra szolgáltatnak információt az ellátandó populáció egészségi állapotáról, de alkalmasak lehetnek hipotézisek felállítására is, amely feltételezések az adott irányban további – analitikus – kutatásokra késztetnek. A deskriptív epidemiológia a betegségek előfordulásának megfigyelését három alapvető irányból közelíti meg.

• 
  személyi jellemzők
  
• 
  hely
  
• 
  idő
  

A morbiditás mérése általában arányszámokkal, gyakorisági viszonyszámokkal történik. Az epidemiológia azonban alapvetően megkülönbözteti az új fellépő jelenségek és keletkezési idejétől függetlenül, már fenn álló jelenségek gyakoriságának a mérését.

Incidencia és prevalencia:

I = Új esetek száma adott idő alatt x K

A kockázatnak kitett népesség száma ugyan azon idő alatt

Speciális személy –év megközelítés:

I = Új esetek száma a megfigyelés ideje alatt x K

Megfigyelt személy-évek száma a megfigyelés ideje alatt

P = A betegségben szenvedő személyek száma adott időpontban x K

A kockázatnak kitett népesség száma ugyanazon időpontban

Az incidencia és a prevalencia összefüggése:

A morbiditás megismerésének feltételrendszere:

Nyilvántartott ismert morbiditás:

• 
  kötelező, folyamatos bejelentések – morbiditási felügyelet
  
• 
  regiszterek – vak, iker, veleszületett rendellenességek
  
• 
  egészségügyi intézmények statisztikái
  
• 
  társadalombiztosítási statisztikák
  

• 
  Rejtett morbiditás:
  

• 
  szűrő vizsgálatok
  
• 
  követéses vizsgálatok
  

Szűrővizsgálatok kritériumai:

1. 
   önkéntesség-kivéve speciális munkakörök, csecsemők
   
2. 
   népbetegségre is történik szűrővizsgálat – arra, ami a lakosság körében gyakran előforduló betegség, pl. TBC
   
3. 
   olyan betegségre is végzünk szűrést, amely időben felismerve 100%-ban gyógyítható, pl. méhnyakrák, emlőrák
   
4. 
   minél kevesebb legyen az invazív (behatoló) fájdalmas beavatkozás, pl. Japánban – vastagbél szűrés
   
5. 
   Költséghatékonyság, pl. mammográfia
   
6. 
   egyértelmű legyen a kiszűrt személyek sorsa => továbbiakban megfelelő helyre kell irányítani a további diagnosztikai, terápiás lehetőségekre.
   

Szűréstípusok Magyarországon:

1. 
   alapellátások során – háziorvosi praxisban is elvégezhető vizsgálatok, pl. vérnyomásmérés, vércukor, koleszterin, EKG
   
2. 
   szakellátási formában végezhető szűrővizsgálat: pl. méhnyakrák, mammográfia, mellkasröntgen
   
3. 
   újszülöttek, csecsemők körében végzett szűrés, pl. PKU szűrés phenilketanúria-idiócizmushoz vezet,
   

A szűrés epidemiológiai értelemben vett definíciója:

A szűrési tesztek elkülönítik azokat a látszólag egészséges személyeket, akik nagy valószínűséggel betegek a nagy valószínűséggel nem beteg személyektől. A szűrés tehát önmagában nem diagnosztikus eljárás. A pozitív vagy bizonytalan szűrési eredményű személyeket további kivizsgálásra szükséges utalni a diagnosztizáció – és szükség esetén a kezelés – érdekében.

Kritériumai:

• 
  reproduktívitás: megismételhetőség
  
• 
  validitás: a teszt szűrőképessége
  
• 
  specifitás: korrekten 100% azonosítja a nem beteg embereket
  
• 
  szenzitivitás: korrekten 100% azonosítja a pozitív betegeket
  
• 
  + prediktív érték: megadja, hogy egy pozitív eredményű személy milyen valószínűséggel beteg
  
• 
  prediktív érték: megadja, hogy egy személy negatív eredményességéből milyen valószínűséggel következik a betegségtől való mentessége.
  

Fajtái:

• 
  tömeges
  
• 
  multifázisos
  
• 
  általános szűrővizsgálatok
  
• 
  előírt
  
• 
  követéses vizsgálatok
  

• 
  a jelenség, mint okozat és az azt
  
• 
  előidéző, befolyásoló tényezők, mint feltételezett okok közötti összefüggéseket.
  

Az analitikus epidemiológia tág teret szentel az úgynevezett kockázati tényező rizikófaktorok:

• 
  azonosítására
  
• 
  az egészségre gyakorolt hatásuk mérésére
  
• 
  hatásmechanizmusuk feltárására
  

1. 
   eset-kontroll vizsgálat: kiindul egy beteg és egy kontroll csoportból, vizsgálja a kockázati tényező előfordulását a két csoportban
   
2. 
   kohor vizsgálat: kiindul egy exponált és egy nem exponált csoportból, ahol a vizsgált betegségből mindkét csoport egyedei mentesek, vizsgálja az adott betegség fellépését mindkét csoportban.
   
3. 
   keresztmetszeti vizsgálat: kiindul egy rétegzetlen mintából vizsgálja minden egyes mintabeli személy esetében egyszerre a betegség és a kockázati tényező jelenlétét.
   

1999- ben 94645 gyermek született – az 10000 lakosra jutó élve születések száma 94, 2656 kevesebb mint 1998-ban. A teljes termékenységi arányszám 130/100 volt. Ahhoz, hogy a népesség száma változatlan maradjon, minden 100 nőnek 200-213 gyermeket kellene világra hoznia. Egyre több nő szül idősebb korban, az élve születési arányszám 30 éves kor alatt csökken a felett pedig nő. A születési szám csökkenéséhez hozzájárul a házasság kötések idősebb élet korra halasztása, a házasodási kedv csökkenése és a válások magas száma, a népességben csökken a családban élők részaránya.

Európa többi államához hasonlóan a magyar népesség is öregszik, az elmúlt évtizedekben a populációban folyamatosan csökkent a gyermekek és növekedett az idősek részaránya.

1999-ben a lakosság

• 
  17,1% 15 év alatti
  
• 
  68,3% 15-64 éves
  
• 
  14,6% 64 év feletti
  

1999-ben a 10000 lakosra jutó halálozások száma 142-re emelkedett az 1998-as 139-ről. A halálozásban jelentős területi különbségek tapasztalhatók.

A csecsemő halandóság 1999-ben javult az előző évekhez képest, míg 1998-ban 10000élve szülöttre 97 egy éven aluli elhalálozott jutott, addig ez az érték 1999-ben 84 volt. Ez az arány a nyugat európai értékkel összevetve még mindig nagyon magas.

1999-ben tovább nőt a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 66,4 év, míg a nőké kissé csökkent 75,2 év. Ezek az értékek 2-3 évvel alacsonyabbak mint az európai és 1-2 évvel a közép-kelet-európai átlagnál.

A hosszabb távú trendeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a magyar férfiak lemaradása tovább növekszik a nyugat-európai társaikéhoz viszonyítva, mivel a nyugat – európai férfi lakosság életkilátásai sokkal gyorsabban javulnak, mint a magyaroké. A nők lemaradása nem növekedett az utóbbi években.

14. tétel A magyar lakosság egészségi állapota: a mortalitás és morbiditás struktúrája. A vezető halálokok és megbetegedések.
Az európai tagországokhoz képest igen jelentős az elmaradásunk, amit az egészségügy önmagában nem képes megváltoztatni, csak interszektorális intézkedésekkel lehet eredményeket elérni. A halálozás az országon belül is jelentős eltéréseket mutat és az e mögött rejlő okok feltárása szintén kiemelt feladat. A vezető halál okok népegészségügyi szempontból igen fontosak, az életminőség nagymértékű megromlásához vezetnek, jelentős életév veszteséget eredményeznek.

Csecsemőhalálozás: Az európai országokhoz viszonyítva a magyarországi csecsemőhalandóság magas, az európai átlag 2x-e. Ez azonban folyamatosan csökken. 1997-ben tízezer újszülöttre 98, míg 1999-ben 84 elhalálozás jutott. A csecsemőhalálozási mutatók az országon belül jelentős különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlőtlenségekre.

Összes halálozás: A magyar lakosság halandósága Európán belül igen kedvezőtlen. A korai halálozás (65 év alattiak) az utóbbi évtizedben a szomszédos, volt szocialista országok paramétereihez hasonlóan alakult. Az utóbbi években a tendencia kismértékben javult a férfiak és nők esetében egyaránt, azonban a halálozás még jelenleg is az európai országok átlagának 2x-se. Hazánkban az idős korú – 65 év felettiek - férfiak halálozása is kedvezőtlenül alakult, mint az európai térség többi országában. 100 ezer főre jutó halálozás mind a férfiaknál, mind a nőknél az európai 1,5 x-ese. Az össz halálozás az országom belül jelentős különbségeket mutat. Hazánkban az összes halálozás kb. 34 % öt vezető betegségcsoport miatt következik be. A haláloki struktúra mindkét nem esetén kismértékben bár, de folyamatosan módosul, a daganatos halálozás arányát tekintve is egyre inkább növekszik.

Az elkerülhető megelőzhető – 65 év alatti halálozások- trendjére jellemző, hogy a férfi lakosság körében a májzsugor, a tüdőrák ajak-szájüregi danatok okozta, nők körében pedig a májzsugor, és a tüdőrák okozta halálozás jelentősen növekszik.

1. 
   Keringési rendszer betegségei okozta halálozás és morbiditás:
   

• 
  ischaémiás szívbetegség
  
• 
  agyér betegség
  
• 
  magas vérnyomás betegség
  

2. 
   Rosszindulatú daganatok okozta halálozás és morbiditás:
   

• 
  a légcső, a hörgő és a tüdő okozta rosszindulatú daganat okozta halálozás
  
• 
  a gyomor rosszindulatú daganata okozta halálozás
  
• 
  vastagbél és végbél daganata okozta halálozás
  
• 
  az ajak, a szájüreg és a garat daganata okozta halálozás
  
• 
  a női emlő és méhnyak rák daganata okozta halálozás
  
• 
  a prosztata rosszindulatú daganata okozta halálozás
  

3. 
   Emésztő rendszeri betegségek okozta halálozás
   
4. 
   Erőszakos okok miatti halálozás
   
5. 
   Légző rendszeri betegségek okozta halálozás
   

A WHO haláloki becslése szerint a fejlett országok lakosságának halálozását túlnyomórészt meghatározó főbb halálok a fejlődő országokban történő halálokozások felét sem teszik ki. A fertőző betegségek okozta halálozáson túl – ( fejletteknél 1%) -, kivált képpen nagy az eltérés a keringésrendszeri betegségek és a daganatos betegségek okozta halálozásban: haláloki súlyuk a fejlődő országokban mint egy harmada a fejlett országokéinak. A légző rendszeri betegségek viszont a fejlődő országokban szerepelnek kétszeres súllyal. A fejlett országokban az összes halál eset 2/3 %-a a 65 éves vagy idősebb lakosság köréből kerül ki, ezzel szemben a fejlődő országokban még 1/3-sem. A fejlődő országokban aranytalanul magas a fiatalkori halálozás (40%, míg a fejlettnél 4%). A fejlett világban az ischaémiás szívbetegségek (férfiaknál), és az agyérbetegségek (férfiak és nők) okozta halálozás a 60-as évekig nőt, azóta csökken. Továbbra is a légcső-, a hörgők és a tüdő rosszindulati daganatai a legmarkánsabb mortalitási probléma. Motoros- jármű balesetek, a fiatalokra jellemző.

A központi és perifériás keringés zavarai

→ az infartusos halálozás megelőzése.

Ennek érdekében elsődleges a hipertónia (magas vérnyomás) szűrővizsgálat fejlesztése.

→ az agyérbetegségek miatti halálozás csökkentése.

Valamint csökkenjen a szélütések maradandó károsodása (magas vérnyomás szűréssel)

A keringési rendellenességek 3 fő csoportja:

Oka: --- a vér zsírtartalmának megemelkedése (koleszterinszint emelkedés)

--- életmód,

--- genetikai hajlam.

--- dohányzás,

--- magas vérnyomás,

--- cukorbetegség (diabetis mellitus)

--- elhízás,

--- vesebetegségek (hiperosis)

2./ Agyér betegségek:

Oka: ----- magas vérnyomás,

----- szívbetegség,

----- cukorbetegség,

----- elhízás.

----- genetika

----- életmód.

3./ Perifériás környéki érszűkület (főként végtagoknál)

Oka: --- dohányzás,

--- cukorbetegség,

--- magas vérzsírtartalom,

--- visszértágulat, érszűkület,

--- genetika

--- életmód.

A halandóság szintjén: meghatározó tényezők:

→ életmód (rizikófaktorok)

→ eü. Ellátás minősége (18 %-ban meghatározó)

→ környezeti tényezők ( stressz, levegőszennyezés stb.)

Az alkoholizmus és a dohányzás az a két tényező, amely a legfontosabb rizikótényező a halálozások közrejátszásánál.

A központi keringés zavarai:

A központi keringés zavaráról beszélünk akkor, ha a szív működésében zavar keletkezik.

A szívbetegségek vagy a jobb, vagy a ball szív rendellenességével kezdődnek.

Ilyen például a :

I. vírusos fertőzésekből adódó szövődmények kialakulásai,

II. baktérium okozta gyulladásos megbetegedésből eredő

• 
  billentyű elégtelenség
  
• 
  billentyű szűkület okozta szívbetegségek. (a baktérium a szívbillentyű-
  

• 
  jéhez eljut és gyulladást okoz)
  

IV. tüdőbetegség:  ha a tüdőbe a vér csak túlnyomással tud eljutni, (pl. TBC, dohányzás )

I.Bal-fél szívelégtelenség esetén ha

A diszpnoe fajtái:

2./ nyugalmi diszpnoe amikor az egyén pihenéskor is légzési nehézségekkel küzd.

3./ ortopnoe amikor az egyén már szinte harapja a levegőt légzési nehézségei miatt.

4./ tüdővizenyő, amikor az érpályából a vérplazma kiszivárog a tüdőbe és a tüdőből

Rózsaszín habos váladék jön fel. (saját vérébe fullad meg)

II.Jobb-fél szívelégtelenség esetén

Ha a jobb szív munkája továbbra sem javul, a daganat bokától felfelé haladva folytatódik.

Majd a duzzanat eléri a májat, lépet, a has puffadt s benne víz jelenik meg  aszcitesznek nevezzük. S ez a mellüregi folyadék megnövekvés a szív megállásához vezethet.

Ha a szív egyik fele beteg, egy idő után a túlmunka miatt a másik fél is megbetegszik.

Például ha a ball szív betegségét a jobb követi: - az átmeneti nehéz légzés csökken, de ugyanakkor megjelenik a szimmetrikus bokaduzzanat ez már teljes szívelégtelenség --- óriásszív.

Jobboldali szív-fél betegség esetén gyakori tünet: ---- a gyakori éjszakai vizelés.

Tanácsok! (ZH kérdés is lehet!)

• 
  a folyadék visszajuttatása a vérbe Reggel vízhajtó adása + megfelelő szívgyógyszer adása.
  
• 
  ha a folyadék már a derékig is eljutott a szervezetbe felpockolt fekvés éjszakára (majdnem ülve aludjék).
  

A perifériás keringés zavarai:

• 
  artériák (oxigént szállít, kivezet a szívből)
  
• 
  vénák (sötét színű széndioxidban dús, lassan folyik, és a szívbe vezet)
  
• 
  erek
  

Ha az érfal sima felszíne megváltozik Pl. zsírlerakódás, keletkezik az érfalon, a rajta áthaladó vér keringése lelassul, --- letapad, vérrög keletkezik, ami onnan leszakadva a vérbe áramolva trombózist okozhat.

Oka: értágulat (tartós állás, ülés, szülés után)

 A vérkeringés lelassul (mely ingere az alvadásnak)

 A tágult véna begyullad (nem sima az érfal, rücskös és a vér az érfalhoz tapad)

Veszélye: - ha elkezdünk mozogni, a vérrögből leszakadnak darabok és a véráramba

Kerülve trombózist, embóliát okozhatnak.

A leggyakoribb légzőszervi betegségek

A tüdő betegségei:

Elpusztulnak, melynek hatására a tüdő felülete felére is csökkenhet.

Légvételkor sem képes már tovább tágulni. (nagy mellkas)

(pl. poliallergia alakul ki—amikor már mindenre allergiás az egyén)

Ha az allergiát nem kezelik időben, asztmává alakulhat.

4./ Asztma: egy túlérzékenységi reakció, mely lehet felnőtt kori és gyerekkori betegség is.

Tünetei: - az illető jól van, s csak a rohamok alatt vannak kilégzési nehézségei!

Jellemzői: köhögés, melynek során nagyon nehezen tudja felköhögni a sűrű

Faszerű erős váladékot.

Okai: a hörgőket sima izom borítja, amely begörcsöl és szűkíti a légutakat,

 A nyálkahártya termeli a váladékot,

 A hörgők belső laphámja beduzzad és szűkíti a lég utat.

Megoldás: -- asztma ellenes spray használata

• 
  roham előtt a megfelelő köptető hatású gyógyszer bevétele.
  

6./ Daganatos betegségek

A hörgőrák férfiak esetén, az első helyen áll.

Kockázati tényezői:

• 
  dohányzás,
  
• 
  foglalkozási ártalom (por, bányászat stb.)
  
• 
  Levegőszennyezés.
  

18.Tétel Az emésztőrendszer betegségei – a májbetegségek, fekélybetegség, elhízás, cukorbetegség.

Májbetegségek, fekélybetegség

A szájüregtől a végbélig terjedő szakasz az emésztőrendszer. Tehát a betegségek is e szakaszon belül alakulnak ki.

Leggyakrabban kialakuló emésztőrendszeri betegség, a gyomorfekély, ami férfi – nő arányban 2: 1.

Kialakulásában szerepet játszik: ---- az etnikai különbség,

---- városi lakosság körében nagyobb (stresszesebb élet)

Rizikótényezői:

→ kávé (reggel éhgyomorra)

→ alkohol

→ stressz

→ fertőzés (baktérium)

→ genetikai tényezők.

A nyombélfekély -------------------nem rákosodik el, de hasnyálmirigy gyulladást okoz.

Májbetegségek:

A májra ható káros tényezők:

• 
  alkohol,
  
• 
  gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók)
  
• 
  vegyszerek (higanyszármazékok, ólom)
  
• 
  élő kártevők (hepatitis A,B. vírus, baktériumok)
  

A testsúly BMI:

M: - tömeg kg 54

I: - mutató BMI= -------- = ----------- = 21.

M2 1,6 a négyzeten (160 cm magas)

20 alatt sovány

20-25 normál testsúly

25-30 enyhén túlsúlyos (diéta napi 600 kcal bevitel, mozgás)

30-40 kövér (gyógyszeres kezelés, mozgás)

40 extrém elhízott (műtét, utána gyógyszer, mozgás)
19. Tétel Daganatos betegségek előfordulása hazánkban - rizikótényezők szerepe kialakulásukban
A daganatos megbetegedések előfordulása hazánkban 22 % körül van.(a statisztikák eléggé hiányosak).

A daganatos megbetegedéseknél nem az eredeti daganat okoz nagy problémát (halált) hanem a daganat áttéte. A rosszindulatú sejt bejut a véráramba, eljut más szervekhez és ott áttéteket ad, ami halálhoz vezet.

Az emlőrák vezető helyen van Mo.-on a nők esetében, melyet mammográfiával vizsgálnak.

Kialakulásában nagy szerepet játszik:

• 
  az elhízás,
  
• 
  szülés, szoptatás (30 év után rizikófaktor)
  
• 
  fogamzásgátló gyógyszerek szedése,
  
• 
  alkohol, dohányzás.
  

Rizikótényezői:

korosztályt sem kíméli.

A prosztatarák 20 %-os emelkedést mutat.
→ 2./ a nem: férfiaknál ------------- hörgő, prosztatarák,

Nőknél ----------------- emlő, méhnyakrák,

Férfi-nő ----------------- vastagbéldaganat áll a vezető helyen.

→ 3./ táplálkosztás,

Túl sok füstölt termékfogyasztás ------------- végbélrákhoz vezet.

→ 4./ alkohol: túlzott fogyasztása ---------- máj és gyomorrákhoz vezet.

→ 5./ dohányzás: 16 %-kal növeli az elhalálozást ----------- tüdőrákhoz vezet.

→ 6./ genetika: genetikailag öröklődés mutatható ki. Ha valakinek a szüleje rákban hal meg,

Nagyobb odafigyelést igényel.

→ 7./ vírusfertőzés: mint krónikus, állandóan fennálló gyulladás szerepet játszik a daganatok

Kialakulásában, pl. nőknél a méhnyakrák állandó gyulladása.

→ 8./ vírus- és szexuális szokások:

Kimutatták, hogy az apácák körében nem fordul elő méhnyakrák, ezzel

Szemben a prostituáltak magas arányban méhnyakrákot kapnak.

Megelőzés

Előny, ha időben kiszűrik és gyógyítják ezeket a betegségeket. Tehát a szűrővizsgálatokat kellene tovább terjeszteni, kiszélesíteni. S a kiszűrt személyek további ellátásáról gondoskodni.