Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató”

„A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk , ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek rájöhet arra, hogy mire képes”. /Bagdy Emőke /

Kutatások támasztják alá, hogy a művészeti nevelés fejleszti a gondolkodást. A problémamegoldás, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás jobb tanulmányi eredményeket indukál.

Az alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához.

A művészeti nevelés ebben az életkorban az egyén és közösség, a belső és külső világ, a legalitás és a moralitás konfliktusának feldolgozásához nyújt pótolhatatlan segítséget. Akkor kínálnak közös értékrendet, társas együttlétet, amikor az egyén sokszor magára marad kétségeivel, amikor tudatosítja a világ feloldhatatlan ellentmondásait, a szólamok, eszmék és a valóság kontrasztját. Ezek az élmények, tapasztalatok, indulatok, gondolatok a játék alapanyagát képezik. „Kijátszásuk” segíti a feldolgozást, értelmezést, önmaguk elfogadását.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek lehetőségeik és korlátaik felismerésére.
A tanulóknak a foglalkozásokon a megszokott pedagógiai helyzettől eltérő, kreativitást támogató, elfogadó klímára van szükségük a művészi kibontakozáshoz.


A személyiségfejlesztés iskolai részterületei:
Az értelem kiművelése:

• 
  A tanulási motívumok fejlesztése,
  
• 
  megismerési, felfedezési vágy fenntartása,
  
• 
  a játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése.
  
• 
  A tanulási motívumok megismerése:
  
• 
  a tájékozódó, a felfedező, és ismeretszerző tanulás.
  
• 
  A kognitív képességek fejlesztése:
  
• 
  kognitív műveletek, kommunikáció végzése,
  
• 
  gondolkodás, tanulás
  
• 
  A segítő életmódra nevelés.
  
• 
  A szociális kompetencia kialakítása:
  
• 
  az egyéni szociális képesség fejlesztése.
  

Az érzelmi nevelés:

• 
  az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása
  
• 
  céltudatosság, elhatározottság,
  
• 
  kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége.
  

Az erkölcsi nevelés, jellemformálás:

- a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismertetése,

- őszinteség, a felelősség vállalása,

- hűség, állhatatosság,

- az alapvető erkölcsi ismeretek megismertetése, az érték tisztelete

• 
  a saját egyéniség kibontakoztatására való igény felkeltése,
  
• 
  szorgalom, többre törekvés.
  

A nemzeti öntudatra nevelés:

• 
  a szülőhely a haza múltjának és jelenének megismertetése,
  
• 
  a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
  

Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés:

- önkiszolgálási motívumok erősítése,

- önvédelmi motívumok kialakítása,

- szuverenitási motívumok,

- az önértékelést szolgáló motívumok fejlesztése.

• 
  testi képességek fejlesztése,
  
• 
  befogadó, önkifejező képesség, egészségvédő képesség.
  

- a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása

- együttműködési készség kialakítása.
Kiemelt feladataink:

• 
  Az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése.
  
• 
  Az alkotókészség fejlesztése.
  
• 
  A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
  
• 
  Az érdeklődés felkeltése k kultúra, a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
  
• 
  A közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása.
  

A fejlesztés eszközei:

• 
  Önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve vagy tanórán kívüli tréningekkel.
  
• 
  Produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok, iskolai ünnepek),
  
• 
  A tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelés képességének fejlesztésére.
  
• 
  Színház- és múzeumlátogatások.
  
• 
  Iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez).
  

Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását.

A tanulók közössége az iskola valamennyi tanulója. A közösség elemi csoportjai az osztályok. Az osztályokat a főtárgy tanárok vezetik. Az iskolai diákképviselet az intézmény valamennyi tanulóját képviseli.

Az alkalmazkodó képesség, a szocializáció, a kommunikáció fejlődéséhez nélkülözhetetlen a közösségben végzett munka.

A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban.

• 
  Az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása,
  
• 
  A közösség hagyományainak megismertetése,
  
• 
  A tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása
  
• 
  A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése.
  

• 
  Produkciók létrehozása,
  
• 
  A szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés,
  
• 
  Iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (ballagás, diáknap, fesztiválok, versenyek, alkotótáborok)
  
• 
  Tanórán kívüli foglalkozások biztosítása.
  
• 
  A tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása.
  

Az iskolai közösség kialakítása fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg.

• 
  Gazdagítás és elmélyítés (differenciálás, nyitott feladatok, különböző munkatempó, egyéni fejlesztés, különféle csoportosítás osztályon, évfolyamon belül, a tehetséges tanulók minél nagyobb önállóságot, alkotó jellegű feladatot kapnak)
  
• 
  Gyorsítás (több évfolyam anyagát rövidebb idő alatt teljesítheti a tanuló)
  

• 
  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
  
• 
  Tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások (neves szakemberek bevonásával szervezett tréningek, kurzusok, táborok az önismeret, az önértékelés, a művészi kifejezőkészség, a problémamegoldó készség fejlesztésére, az ismeretek bővítésére)
  
• 
  Felkészítés versenyekre, fesztiválokra
  
• 
  Versenyek, fesztiválok szervezése
  
• 
  Felkészítés szakirányú továbbtanulásra
  

Az iskola:

• 
  értékrendjében emberközpontú, humanista;
  
• 
  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;
  
• 
  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.
  
• 
  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.
  

• 
  napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;
  
• 
  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;
  
• 
  tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;
  
• 
  a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;
  
• 
  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában, szereplések, kiállítások, fesztiválok, ünnepi műsorokra való felkészítésükkel is megtehet;
  
• 
  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;
  
• 
  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;
  
• 
  a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;
  
• 
  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;
  
• 
  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;
  
• 
  feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;
  
• 
  tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;
  
• 
  a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;
  
• 
  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;
  
• 
  foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;
  
• 
  állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
  

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai

Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.