Szárny-nyitogató” Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Az intézmény hivatalos elnevezése: „Szárny-nyitogató”

A TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ZAVAROKKAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják.

- mozgás (nagy- és finommozgás),

- testséma,

- téri orientáció,

- percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás.

A fejlesztésbe bekerülők köre

• 
  Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.
  
• 
  A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.
  

A fejlesztés célja

Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség

Idegrendszer fejlődésének biztosítása

Mozgásfejlődés

Érzelmi élet fejlődése

Beszéd fejlődése

Érzékszervek fejlődése

Prevenció, reedukáció

Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése

Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás)
Ismeretek bővítése

Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.

A fejlesztés elmélete és módszertana

A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:

• 
  pontos és differenciált vizuális észlelés
  
• 
  forma, méret, szín pontos felfogása
  
• 
  összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás).
  
• 
  megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből
  

• 
  adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése
  
• 
  vizuális információk téri elrendezése
  
• 
  vizuális információk sorba rendezése, szekventálása
  
• 
  a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése
  
• 
  adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása
  
• 
  összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása
  
• 
  a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)
  
• 
  rövid idejű vizuális-verbális memória
  
• 
  szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció
  

Beilleszkedési és magatartási zavarok

A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek.

A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő.

Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.

A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum.

A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:

Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.

Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).

Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.)

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg.

A felzárkóztatás célja

• 
  Készségek, képességek fejlesztése.
  
• 
  Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
  
• 
  Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
  
• 
  Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
  

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek.