A szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület és védőzónájának természetvédelmi kezelési terve

3.2. A tervezési terület legfontosabb természeti értékeinek meghatározása

3.3. Ideális kezelési célkitűzések

3.3.1. Elsődleges célkitűzések

• 
  A terület vagyonkezelését a természetvédelmi hatóság (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) végzi.
  
• 
  A területen és környezetében végzett nagyvad-gazdálkodás szigorúan csak a természeti értékek megőrzését szolgálja. Tájidegen vadfajok (dámszarvas, muflon) nem fordulnak elő a területen. A nagytestű növényevők populációinak létszáma a dolomit gyepek megőrzésével összhangban van és az erdők. természetes felújulását lehetővé teszi.
  
• 
  A területen minden természetvédelmi kezelési beavatkozás a beavatkozás hatásának pontos monitoringjával együtt történik és szükség esetén módosítjuk.
  
• 
  A terület őrzését legalább két főállású természetvédelmi őr látja el..
  
• 
  A tájidegen fafajú erdőállományokat (feketefenyvesek és akácosok) nem találhatóak a területen.
  
• 
  A területen csak veszélymentesítés céljából történik erdészeti beavatkozás.
  
• 
  A fokozottan védett területhez csatlakozó védett mezőgazdasági területeken olyan gazdálkodást folytatnak, ami a fokozottan védett terület értékeinek megőrzését biztosítja. A területek jelentős része a DINPI vagyonkezelésébe kerül.
  
• 
  A területen biztosítani kell, hogy a pilisi len populációjának egyedszáma és kiterjedése nem csökken.
  
• 
  A területen behurcolt és agresszíven terjedő gyomnövények nem fordulnak elő.
  
• 
  A Piliscsabai Lőtér területe védetté nyilvánítják és a DINPI vagyonkezelésébe kerül.
  

3.3.2. Másodrendű célkitűzések

• 
  A területre érkező látogatók és a környező települések lakossága számára megfelelő szintű ismeretterjesztést nyújtunk úgy, hogy eközben a legértékesebb és legérzékenyebb élőhelyek háborítatlansága biztosított.
  
• 
  A területen olyan hosszútávú monitoring-jellegű kutatások történnek, amelyek eredményei más területeken is jól hasznosíthatóak.
  

3.4. Korlátozó és veszélyeztető tényezők

3.4.1. A tervezési terület természetes folyamatai

1. A fokozatosan záródó fenyvesek árnyalása és az el nem bomló fenyőtű avar miatt kiszorulnak az őshonos fajok és megsemmisül a talajban található magbank. Idővel az eredeti társulás visszaállításának esélye megszűnik.

2. A feketefenyvesek tűzveszélyesek, amit növel a kirándulóforgalom. A terület kicsi, ezért a minden évben jelentkező erdőtüzek helyreállíthatatlan károkat okoznak.

3. A fenyő anyafák maggal szórják be a még jó állapotú gyepeket és ott is sűrű fenyő újulat jelentezik.

A nagyvad állomány jelenlegi szintje mellett az élőhely-rekonstrukciós munkák nem hajthatóak végre sikeresen. A vaddisznó állomány megakadályozza a molyhos tölgy makkról történő felújulását. A dolomit gyepekben a legnagyobb kárt a muflon okozza taposásával és rágásával. Kárt okoz a vaddisznó is, mivel széttúrja a gyepeket. A gím, a dám és az őz a magoncokat és fiatal csemetéket rágja le.

3.4.2. A tervezési területen kívüli természetes folyamatok

3.4.3. A tervezési területen belül érvényesülő emberi tényezők

3.4.4. A tervezési területre kívülről ható emberi tényezők

3.4.5. A természetvédelmi kezelés korlátai

A munkákhoz a területen gazdálkodó Pilisi Parkerdő Rt. (PP Rt.) csak akkor ad vagyonkezelői hozzájárulást, ha a munkák elvégzésével a DINPI őket bízza meg és a vállalkozókkal ők kötnek szerződést. Ez az eljárás azonban a munkák költségvetését megnöveli, hiszen a PP Rt. erdészeti szakirányítás címén a költségek mintegy 20%-át visszatartja. A munkáknak alvállalkozókkal való elvégeztetése a kivitelezés ellenőrzését is nehezíti.

A területen erősen túltartott nagyvad állomány él, ami a védett és fokozottan növényfajok populációit károsítja és az élőhely-rekonstrukciós munkák sikerességét veszélyezteti. Különösen kritikus a muflon és dám jelenléte. A terület jelenlegi vagyongazdálkodója, mint vadgazdálkodó a természetvédelmi vadlétszám apasztást nem végzi el, mivel ellenérdekelt. A vadlétszám apasztás hatósági eszközökkel való kikényszerítése folyamatos konfliktus eredményez és nem hatékony.

A kihelyezett berendezések: kisszénási vadvédelmi kerítés, a „Nagy-Szénás tanösvény” és a „Jági tanösvény” parkberendezései, 9 bekerített mintaterület, információs és hatósági táblák, sorompók. Különösen azoknál a berendezéseknél jelent gondot, hogy idegen területen vannak, amelyeket a DINPI-nek beruházásként aktiválnia kellene.

• 
  A tanösvények a területre nagyszámú látogatót vonzanak. Ehhez folyamatosan szükség van a terület vagyongazdálkodójának hozzájárulására.
  
• 
  A PPRT területén tartott túravezetésekből és a tanösvény füzetek eladásából Igazgatóságunknak bevétele keletkezik. Ennek elszámolása a terület vagyongazdálkodójával még tisztázatlan.
  
• 
  A tanösvény üzemeltetésére, mint közjóléti feladat ellátására csak a gazdálkodó igényelhet éves támogatást.
  

A terület a 9/1978. számú OKTH határozat 1. és 2. számú melléklete alapján fokozottan védett, ezért az 1996. évi LIII. tv. (tv) 33. § (1) bek. alapján csak olyan erdészeti beavatkozás végezhető, ami a természetvédelmi kezelés része. A területen érvényben lévő erdészeti üzemterv ugyanakkor még a tv megjelenése előtt készült. A PPRt. éves terveiben az üzemterv gazdasági szempontú beavatkozásait érvényesíti és azokat természetvédelmi indokokkal nem támasztja alá. A DINPI évről-évre arra kényszerül, hogy szakhatóságként a terv elutasítását javasolja.

A területen található a Kis-Szénás erdőrezervátum. Az erdőrezervátum magterületén semmiféle erdészeti beavatkozás nem végezhető. Ugyancsak nem végezhető erdőgazdálkodás a nagy területet elfoglaló, védelmi rendeltetésű, gyepekkel és karsztbokorerdőkkel borított erdőrészletekben.

3.4.6. A korlátozó tényezők hatása az ideális célkitűzésekre (második kiértékelés)