2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 2.3.1. Mezőgazdaság
Az ED terület, illetve a védőzóna ingatlanjainak művelési ág és tulajdonos szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Ld. a 8.2.2.2; 8.2.2.3; 8.2.2.4. térképeket is.
Európa Diplomás Terület
|
TUL. / MŰV. ÁG
|
szántó
|
gyep
|
gyümölcsös
|
erdő
|
kivett
|
ÖSSZ.
|
magán
|
|
|
|
|
|
|
önkormányzat
|
|
0,3297
|
|
|
3,0830
|
3,4127
|
szövetkezet
|
|
|
|
|
|
|
vízmű
|
|
|
|
|
|
|
PPRt
|
|
39,1847
|
|
1034,5180
|
7,0883
|
1080,791
|
KVI
|
|
|
|
100,7622
|
0,4933
|
101,2555
|
DINPIg
|
|
|
|
|
0,4625
|
0,4625
|
Dorogi Szénb.
|
|
|
|
0,7157
|
0,4928
|
1,2085
|
ÖSSZESEN
|
|
39,5144
|
|
1135,9959
|
11,6199
|
1187,1302
|
Védőzóna
|
TUL. / MŰV. ÁG
|
szántó
|
gyep
|
gyümölcsös
|
erdő
|
kivett
|
ÖSSZ.
|
magán
|
|
|
0,0798
|
|
|
0,0798
|
önkormányzat
|
33,9701
|
2,0298
|
|
3,1164
|
15,8829
|
54,9992
|
szövetkezet
|
55,4203
|
0,7703
|
54,4123
|
45,6326
|
|
156,2355
|
vízmű
|
|
|
|
|
0,3000
|
0,3000
|
PPRt
|
62,3677
|
24,8483
|
|
256,9796
|
5,8813
|
350,0769
|
KVI
|
|
|
|
|
|
|
DINPIg
|
|
|
|
|
|
|
Dorogi Szénb.
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
151,7581
|
27,6484
|
54,4921
|
305,7286
|
22,0642
|
561,6914
|
A táblázatból látható, hogy az ED területen mezőgazdasági művelési ágú ingatlan nem található. A védőzónaként kijelölt területen szántó és gyep művelési ágú ingatlanok is találhatóak. Ezek részben önkormányzati, részben volt szövetkezeti, részben állami tulajdonú (PPRT) ingatlanok.
Az Európa Diplomás Terület védőzónájában található területek egy része a rendszerváltozás előtt termelőszövetkezeti tulajdonban állt. Közülük a szántók és gyümölcsösök magántulajdonba kerültek. Az erdőket és gyepeket természetvédelmi szempontok miatt nem lehetett kiosztani, ezek a Rozmaring Szövetkezet tulajdonában maradtak. A szántók egy részét művelik, rajtuk az elmúlt 10 év során a következő növényeket termesztették: zab, tritikálé, árpa, búza, muhar, lucerna. A tápanyag-utánpótlást egy részről szerves trágyával, másrészt műtrágyázással oldják meg. A területen szükségszerűen vegyszeres növényvédelmi munkálatokat végeznek. A szántók és gyümölcsösök nagy része parlag. Ezeken a területeken jelentős az invazív gyomok (elsősorban Solidago gigantea) fertőzése.
A magántulajdonosok egy része a területeket szeretné belterületbe vonatni. Ennek a várakozásnak a hatásai:
– A térségben jóval magasabbak az ingatlanárak, mint az ország más részein. Ez a különbség még Pilisszentiván és Nagykovácsi között is megfigyelhető. Mivel Nagykovácsi közelebb esik Budapesthez, ezért ott drágábbak az ingatlanok.
– A védett ingatlanok egy részén a tulajdonosok engedély nélküli építkezésekbe kezdtek.
A külterületek belterületbe vonását a DINPIG és a helyi önkormányzat hatósági eszközökkel akadályozza.
2.3.2. Erdőgazdálkodás
(A kezelési terv további részében fafajok és használati módok jelölésére az erdészeti üzemtervek rövidítéseit használjuk.)
a) A tervezési terület erdőrészleteinek felsorolását, védettségi kategóriáit, erdőrezervátum besorolását a 8.3.3. melléklet tartalmazza. A tervezési terület erdőinek elsődleges rendeltetése természetvédelmi.
b) Az erdőkben lévő védett természeti értékek:
A tervezési területen a védett növényfajok erdőrészletenkénti felsorolását a 8.3.3. melléklet tartalmazza.
c) A tervezési területen hatályban lévő üzemtervek:
-
Budakeszi Erdészet Üzemterve; következő erdőtervezés esedékessége: 2005
-
Heim Márton (erd.gazd.nyilv.szám: 012292); következő erdőtervezés esedékessége: 2011
d) A terület erdőgazdálkodásának jellemzői:
A tervezési terület erdőterületei nagyrészt állami tulajdonúak, kisebb részben szövetkezeti vagy önkormányzati tulajdonban állnak. Az állami erdőterületeken a vagyongazdálkodást a PPRT Budakeszi Erdészete végzi.
Az erdőterületeket érintő legfontosabb problémák az alábbiak:
-
A rendkívüli mértékben túltartott vadállomány lehetetlenné teszi az erdők természetes felújítását.
-
Az elmúlt időszakok gazdálkodásának eredményeként nagy területeken alakultak ki egykorú faállományok, gyakran hiányzik a második lombkoronaszint és a cserjeszint, hiányoznak az elegy fafajok, kevés az idős állomány és a méretes elhalt faanyag.
-
A kopárfásítások eredményeként jelentős részarányt képviselnek a FF állományok (ld. 8.2.5. térkép). A fekete fenyőt (Pinus nigra) elsősorban száraz dolomit kopárokra telepítették a XX. század 20’-as és 60’-as évei között. Zárt állományaik javarészt monokultúrát alkotnak, bár sajátos módon néhány sziklagyepi faj képes a csaknem zárt fenyvesekben évtizedekig fennmaradni (pl. Dianthus plumarius subsp. regis-stepnani, Draba lasiocarpa, Festuca pallens, Jovibarba hirta, Linum dolomiticum). Ahol záródnak, ott végleg eltűnik a területre jellemző őshonos vegetáció. Az idős FF anyafák a környező gyepeket is beszórják magokkal. A FF tűzveszélyességét igazolja, hogy az elmúlt aszályos időszakban évente több alkalommal pusztított erdőtűz.
Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak irányításával 1980-ban kezdődtek feketefenyő átalakítási kísérletek. 25 db, mintegy 20X20 m-es területről távolították el a fenyőt. Az élőhelyek regenerálódását egy kutatócsoport vizsgálta az “Effects of Pinus nigra plantations on various habitats in a nature reserve” című project keretében. Mind a botanikai vizsgálat, mind az Orthoptera rovarok vizsgálata az élőhelyek gyors regenerálódását bizonyította.
1998-tól a Környezetvédelmi Alap támogatásával évi 0,5-2 ha-os területek végvágását kezdtük el. A lombos fafajokat megkíméltük és a hegyoldalakban eróziófogó gátakat építettünk. A tapasztalat szerint az állományok túlzott megbontása eróziós veszéllyel járhat. A ritkán álló virágos kőrisek és molyhos tölgyek könnyen viharkárt szenvednek. A magoncok felújulását akadályozhatja a fenyőtű avar. Jelentős hátrány a túlszaporodott vadállomány. Csak kíméletes beavatkozással érhetünk el eredményt. A fenyő állományok nagyrésze csak kötélpályás vagy csúzdás technológiával érhető el. Mindez a jelenleginél jóval nagyobb többletköltséggel jár.
-
Nagy problémát okoz az akácosok átalakítása is (ld. 8.2.5. térkép). Az akácot (Robinia pseudo-acacia) felhagyott mezőgazdasági és bányaterületek fásítására használták Pilisszentiván határában. Az akácosokra jellemző a területen őshonos vegetáció fajkészletének teljes hiánya, és nitrofil fajokból (Sambucus nigra, Chelidonium majus, Urtica dioica) álló aljnövényzet kialakulása.
-
Korábbi évszázadokban folyt erdőirtások. A nagyobb mértékű erdőirtások szántók, legelők és kaszálók nyerése céljából kb. 300 évvel ezelőtt kezdődtek. A szántóművelés, majd annak felhagyása számos gyomfaj (köztük adventívek is) elterjedésére nyújtott lehetőséget. Az erdőirtások révén létrehozott kaszálókon és legelőkön másodlagos, de fajgazdag gyepvegetáció (hegyi rétek, sztyepprétek, sziklagyepek) alakult ki. A legnagyobb ilyen jellegű gyepes terület a Nagy-Szénás, de kiterjedt gyepfoltok vannak a Kutya-hegy aljában is. A legeltetés általában fajszegényedéssel járt, ugyanakkor egyes fajok, amelyeket az állatok nem legeltek, elszaporodtak (pl. Eryngium campestre). Ezek között máshol ritka, ma már védett fajok is lehetnek (pl. Gentiana cruciata).
e) Az erdőgazdasági infrastruktúra (feltáró hálózat) jellemzése:
A terület erdészeti utakkal természetvédelmi szempontból kedvezőtlen mértékben feltárt. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a terület vízháztartását és utat nyit az erdei motorozás, kerékpározás számára is.
2.3.3. Vadgazdálkodás
a) A védetté nyilvánító jogszabály előírásainak ismertetése:
-
„A vadállomány kezelését a vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint kell végezni.”
-
„A kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (mérgezés, csapdázás stb.) nem szabad alkalmazni.
b) A vadászterületek erdőrészlet szerinti felsorolását a 8.3.3. számú melléklet tartalmazza.
A tervezési területet magában foglaló vadászterület kódszáma: 5719.
c) A védett növényfajokat és élőhelyük ismertetését a 2.2.1. és 2.2.2. fejezetek, valamint a 8.3.3. számú táblázat tartalmazzák.
A vadállomány erősen túltartott, ami jelentős természetvédelmi károkat okoz (sziklagyepek kitaposása, feltúrása, erdőfelújítások akadályozása stb.). A tervezési területen előforduló nagyvad fajok a dámszarvas, a muflon, az őz, a vaddisznó és a gímszarvas. Az ED területet észak-déli irányban keresztülszeli egy vadvédelmi kerítés, amire rácsatlakozik a pilisi len élőhelyét és a Kis-Szénási Erdőrezervátumot körülvevő kerítés (8.2.7. térkép). A vadmentesítés mobil vaddisznó befogóval és kilövéssel történik. A kerítésen a kapukat a kirándulók gyakran nyitva hagyják, ezért vadrácsokat (texasi kapuk) szereltünk fel azokon az utakon, amelyek keresztezik a kerítést. A kerítések több, mint 10 éve épültek, funkciójukat nem töltik be, karbantartásuk évről-évre jelentős költséget jelent.
2001-2002 folyamán tanulmányt készíttettünk “Big game monitoring in the Szénások Protected Area” címmel. Ugyancsak 2001 folyamán 9 db bekerített mintaterületen és ugyanennyi kontroll parcellán elkezdtük tanulmányozni a vadkizárás hatására meginduló szukcessziós folyamatokat.
d) Érvényben lévő vadgazdálodási üzemterv érvényessége: 1997.03.01.–2007.02.28.
Vadgazdálkodó: PPRT Budakeszi Erdészete.
2.3.4. Halászat, horgászat
Az ED területen az egyetlen olyan vízfelület, mely halgazdálkodásra adna lehetőséget csak Pilisszentivánon a Vadászréti-tó, azonban a Pilisszentiváni Önkormányzat a tó tulajdonosaként halgazdálkodást folytatni nem kíván. Ennek ellenére a tavon illegális horgászat folyik. A tó 2003. szeptemberében kiszáradt. A korábban betelepített halfajok az alábbiak voltak:
-
kínai razbóra (Pseudorasbora parva)
-
ezüstkárász (Carassius auratus)
-
törpeharcsa (Ictalurus nebulosus)
-
naphal (Lepomis gibbosus)
2.3.5. Üdülés és idegenforgalom
Budapest közelségének és az agglomeráció robbanásszerű beépítésének hatásaként egyre nagyobb nyomás nehezedik a területre.
Elsősorban a hétvégéken nagyszámú kiránduló érkezik a területre.
A területen egyre növekvő számban jelennek meg motorosok, lovasok, mountain bike-osok és – elsősorban az Ördög-toronynál – sziklamászók.
2.3.6. Települési viszonyok
A tervezési terület Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi községek külterületén helyezkedik el. A községek épített környezete és a védett terület között több helyen hiányzik a védőzóna.
A védett terület igénybevételét meghatározza a főváros közelsége. Az utóbbi évek legdrasztikusabb változása a budapesti agglomeráció nagymértékű beépítése. Az új építési területeket a mezőgazdasági területek belterületbe vonásával nyerik. Ennek következményei:
- A beépített területek körüli megszűnik a védőzóna.
- A lakosság számának növekedésével megnő a védett területre gyakorolt nyomás.
2.3.7. Ipar, bányászat
A tervezési területen jelenleg ilyen tevékenység nincsen. A korábbi szénbányászatból – elsősorban a tervezési terület keleti részén – bányakürtők, csillepálya pillérek maradtak vissza. Ezek egy részét az elmúlt években tömedékelték, elbontották. Az ED területen több kisebb felhagyott kézi fejtésű dolomit- és homokkőbánya található.
2.3.8 Oktatás, bemutatás
Tanösvények
A területen két tanösvény működik (8.2.5. térkép), melyek a „Tanösvények Budapest körül” sorozatba tartoznak.
Jági tanösvény.
Pilisszentiván mellett található. Megközelítés Budapest felől: az Árpád-hídtól induló Volán busszal. A start- és egyben végállomás a pilisszentiváni sportpálya és a Villa Negra vendéglő parkolójában van. A tanösvény vezető füzet kapható az ED terület irodájában, továbbá azokban az üzletekben, ahol erre külön tábla hívja fel a figyelmet. Ezekkel az üzletekkel bizományosi szerződést kötöttünk.
A tanösvény teljes hossza 3,5 km, az útvonalon 6 állomás található. Az útvonal 2 óra alatt járható végig. A végállomásnál postaládát helyeztünk el, ahová a tanösvény vezető füzetből kitéphető rejtvényt lehet bedobni.
Nagy-Szénás tanösvény.
Nagykovácsi mellett található. Megközelítés Budapest felől: Hűvösvölgyig 56-os villamossal, majd onnan 63-mas busszal a polgármesteri hivatalig (utolsó előtti megálló). Innen a tanösvény 1,5 km-re van. A start állomás a Zsíros-hegyen, a rádió adótoronynál található felhagyott murvabányában van. A tanösvény vezető füzet kapható az ED terület irodájában, továbbá azokban az üzletekben, ahol erre külön tábla hívja fel a figyelmet. Ezekkel az üzletekkel bizományosi szerződést kötöttünk. Ezekkel az üzletekkel bizományosi szerződést kötöttünk.
A tanösvény teljes hossza 2,5 km, az útvonalon 7 állomás található. Az útvonal 1,5 óra alatt járható végig. A végállomásnál postaládát helyeztünk el, ahová a tanösvény vezető füzetből kitéphető rejtvényt lehet bedobni.
Vezetéses túrák
A területen előre bejelentett csoportoknak túravezetést tartunk. Egy csoport létszáma legfeljebb 15 fő lehet, mert így elkerülhető a gyepek taposása és ekkora csoportlétszám mellett hatékonyabban lehet átadni az ismereteket. A csoportok bejelentkezése nagyrészt a májusi időszakra esik.
Kiállítás
A területi irodában természetvédelmi kiállítást rendeztünk be.
2.3.9. Kutatás
A területen folyamatban lévő hosszútávú monitoring-jellegű kutatások:
kutatási téma
|
kutató
|
intézmény
|
LIFE pályázat
|
Tájléptékű élőhelytérképezés
(T5x5 076 sz. mintanégyzet)
|
Dobolyi Konstantin
|
TTM Növ.tár
|
|
Feketefenyő átalakítások szukcessziós vizsgálata
|
Kun András
|
MTA ÖBKI
|
F2
|
Linum dolomiticum monitoring
|
Dobolyi Konstantin
|
TTM Növ.tár
|
F3
|
Linum dolomiticum genetikai vizsgálat
|
Dobolyi Konstantin
Major Ágnes
|
TTM Növ.tár
ELTE TTK
|
|
Orno-Quercetum monitoring
|
Kun András
|
MTA ÖBKI
|
|
Cerambycidae monitoring
|
Kovács Tibor
|
Mátra Múzeum
|
|
Seseli leucospermum monitoring
|
Mocskonyi Zsófia
Kézdy Pál
|
DINPIg
DINPIg
|
|
Vadkár monitoring (9db 10x10m-es mintaterület és kontroll parcella)
|
Kun András
|
MTA ÖBKI
|
F4
|
Vadsűrűség becslés
|
Szelényi Balázs
|
|
F5
|
Malacofaunisztikai monitoring
|
Deli Tamás
|
Debreceni Egyetem Állattani Tanszék
|
|
Arachnofaunisztikai monitoring
|
Horvát Roland
|
Debreceni Egyetem Állattani Tanszék
|
| 2.3.10. Egyéb használat
Katonai gyakorlótér: A Piliscsabai lőtér nem védett, de mélyen a fokozottan védett területbe ékelődik. Az utóbbi években a lőtéren elsősorban robbantási gyakorlatokat folytattak. A lőtéren több védett növényfaj található, pl.: Orchis coriophora, Iris variegata, Dictamnus albus, Adonis vernalis.
Legális és illegális hulladéklerakó helyek: A Nagykovácsi 045 hrsz-on található felhagyott szeméttelepet földtakarással rekultiválták.
2.3.11. Kultúrtörténeti értékek -
Turista emlékfal – Nagy-Szénás, Nagykovácsi
-
Bányász emlékmű – Antal-árok, Nagykovácsi
-
Erzsébet-kút – Kőris-völgy, Piliscsaba
|