A szénás-hegycsoport Európa Diplomás Terület és védőzónájának természetvédelmi kezelési terve

2. LEÍRÁS

2.1. Környezeti jellemzők

2.1.1. Éghajlat

2.1.2. Hidrológia

Mivel a területet túlnyomórészt vízáteresztő kőzetek alkotják, ezért állandó patakok, bővebb vizű források nem tudtak rajta létrejönni, az egész vidéket vízszegénység jellemzi. Különösen szárazak a dolomit alapkőzetű területek, ahol a kőzet erőteljes aprózódása következtében csak sekély váztalajok fejlődtek, amelyek vízmegtartó képessége csekély. A meredek lejtőkön a csapadékvíz gyorsan lefut, illetve a kőzetben elszivárog. A déli kitettségű lejtőkön, ahol az erős besugárzás a havat gyorsan elolvasztja, illetve az esők után maradó nedvességet gyorsan elpárologtatja, szélsőségesen száraz, félsivatagi termőhelyek alakulnak ki.

• 
  Bükkös-forrás, Bükkös-kút. A Nagy- és Kis-Szénás között fekvő Hármashatár-nyereg középső oligocén agyagmárgája és a föléje boruló pliocén-pleisztocén fedőrétegek találkozása eredményezte ezt a két kis rétegforrást. A Bükkös-forrás a Bükkös-árok felső részén, a 070 hrsz-ú ingatlan DNY-i szélén, a 8A üzemtervi jelű erdőrészletben beton kútgyűrűvel foglalt és letakart kis vízhozamú forrás. 1995-ben a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság rendbe hozatta.
  
• 
  Hársas-forrás. Elhelyezkedés: Pilisszentivántól Ny-ra, 0100/2 hrsz (3B erdőrészlet). 1995-ben a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság rendbe hozatta.
  
• 
  091/1 hrsz középső része. Pilisszentivántól Ny-ra vizenyős réten fakadó kis foglalatlan forrás.
  
• 
  Vadászréti-árok forrásai: a felduzzasztott tavat tápláló időszakos források.
  

• 
  Vadászréti-árok: Az ED terület védőzónájában, Pilisszentiván külterületén, a községtől ÉNY-ra található időszakos vízfolyás, mely az Aranyhegyi-patak felső vízfolyás rendszeréhez tartozik.
  

• 
  Vadászréti- (Jági-) tó: A Vadászréti-árkon 1985-90 között 3 db kisméretű, völgyzárógátas tóból álló halastó rendszert hoztak létre. A völgyi felszíni lefolyások hiányában, melyet elsősorban a völgyfenék nagymértékű vízáteresztő képessége okoz, a két felső tó kiszáradt. Az alsó tóegység a tófenék mélyítésének eredményeképpen kismélységű talajvíztóként üzemel. A völgyzárógát homogén földgát, a mentett oldali rézsűfelületen füvesítéssel védve. A gáton fenékleürítő műtárgy található. A tó fontosabb adatai:
  

• 
  Ördög-árok: A tervezési területtől délre folyik, a Nagykovácsi-völgymedencét csapolja le. Nagykovácsi községtől nyugatra ered több forrásból. Vízhozama 0-45 m³/s. Az eredéstől néhány száz méterre mocsaras terület fekszik kis nyílt vízfolttal. A régi térképek illetve légifelvételek tanúsága szerint a szabad vízfelület néhány évtizede lényegesen nagyobb volt. (Feltételezhető, hogy a terület alatt fekvő felhagyott szénbánya viszi el a vizet.) Nagykovácsi alatt a patak mentén változó, de jelentős szélességű vízhez kötött növényzet van, amely a talajvíz közelségét jelzi.
  

2.1.3. Felszínalaktan

2.1.4. Földtan, vízföldtan

Nádor-hegy 444,5 m Disznófő 385,9 m Zsíros-hegy 423,6 m.

Kis-Szénás 431,5 m Iváni-hegy 371 m Kutya-hegy 558,7 m

Nagy-Szénás 550,3 m

2.1.5. Talajtan

A fizikailag aprózódó kőzet könnyen erodálódik, a lejtőkön szinte lepereg. Kémiai mállásakor a CaMgCO₃ elbomlik és csak elenyésző az oldhatatlan maradék, ami a talaj szervesanyagával komplexet képez.

A löszt a teraszokon, nyergeken, völgyekben, a sík és enyhe lejtésű területeken találjuk. Ezen kívül átrendezett formában, gyakran dolomittörmelékkel keverve az árkok alján, völgyekben is előfordul.

A változó homokszemcséket, kavicsokat kovaanyag ragasztja össze. Málladéka kolloidokban és bázisokban szegény. A belőle kialakult talajok savanyúak.

A kolloidokban és bázisokban szegény homokon savanyú erdőtalajok alakultak ki. A jelenkori vízhordta homokok is kolloidokban szegények, de CaCO₃ tartalmúak, ezért a rajtuk kialakult talajok semlegesek, vagy csak gyengén savanyúak.