EÁjt adat-toló Minden adat, ami EÁjt-ból kellhet félév)

a.)kettős kereszt (III. Béla), jelentései: 1.kir.-i hat. jogosítványa 2.hatalomgyakorlók köre

egyenlő szárú lotharingiai kereszt (magy.hatás-Nápoly-Fro.)

ortodox hármas kereszt (nem =pápai hármas kereszt, mert annak párhuzamosak a keresztszárai!)

b.)andrás-kereszt (X alakú)

jeruzsálemi kereszt (Szt.Sír Lovagrend)
Heraldikai leopárd az oroszlán, ha:

1. 
   sétál 2.szembenéz 3. szája ,,malomvas alakú 4.farkát hátra csapja (pl. ang. áll.címer)
   

támadásra alkalmas eszközei, mázzal mondjuk pl. osztrák kétfejű fekete sas arannyal fegyverzett

- lény deréktól felfelé: eltűnő, testének kétharmada látszik: növekvő

- heraldikai rózsa ötszirmú

- flórenci liliom: porzói is ábrázoltatnak

-nap: 16 sugár

- ol.: trgyak alátámasztására hegy ill. halom (pl. Chiggi cs. hetes halom)

- képzeletbeli alakok ókori állattankönyvekbol kk.-i torzítással=Bestiarium

griff, sellő, basiliskus, szárnyas oroszlán, kétfejű sas, unikornis

- mesterséges alakok: minden emberi kéz által (betű, csavar, városkapu, torony, bástya)

-ang. sisak adományozása csak ur.-é (baronett címtől felfelé ad)

- egyh.-iak pajzsát mitra v. bíborosi kalap fedi

- ném.: sisakra helyezett koronák ága

lovag, köznemes5

báró 7

- magy. foszlány=sisaktartó

sisaktartó hullámos fodra kívülről szín, belülről fém

reneszánsztól chartouche=lombkoszorú címerpajzs körül

- jelmondat=devise:címerpajzs alatti szalagon

- csatakiáltás:pajzs fölött

kiv. skót, pont fordítva

-jelmondat ur.cs. magáncímerébenáll.címerben is

-ált.ur.cs.-ok magáncímereiáll.-i címer (magy. címer nem!)

-kitüntetésképpen ur.-i címer egy-egy elemének adományozása (pl. Árpád-kor szabad kir.-i városok címereiben vörös és ezüst vágások)

Angol áll.címer

-kezdetei 12.sz.-ra nyúlnak vissza: 3 sétáló, oroszlánnak látszó állat I. Oroszlánszívű Richárd pecsétjén

Viktóriától:

• 
  negyedelt pajzs
  

2.arany mezejében kettős, liliomokkal megrakott vörös keretben vörös oroszlán ágaskodik (Stuartoktól, I.Jakab óta)

3.kék mezejében ezüst húrú hárfa (ír álllacímer, I.Jakabtól)

• 
  pajzson arany sisakot vörös bélletű korona fed, amelyen jobbra néző leopárd áll
  

• 
  pajzsot heraldikai jobbról ágaskodó koronás arany oroszlán, balról unikornis tartja
  
• 
  Jelmondatok: térdszalagrend jelmondata címerpajzs körül: "Honi soit qui mal y pense"=az a rossz, aki rosszra gondol
  
• 
  címeregyüttes alatti mondatszalag: "Dieu et mon Droit"=az én Istenem és jogom
  
• 
  angol uralkodó címe: "Isten kegyelméből ...N-Br., É-Íro. és más birtokai, ill. területei Egyesült Királyságának királya, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője"
  

- a kettős keresztes jelvényt, majd címert csak az ur.-ó cs megkoronázott tagjai hasznáhatták, akikre nem került sor, azok csak a vágásos családi címert!

-átmeneti kiv.-ek címerhasználatban Imre és II.András: sávok, rajtuk 7 sétáló oroszlán

- Zsigmond fogsága idején kir.-i tanács új felségpecsétet vésetett: kettős kereszt, körirata: Sigillum sacrae coronae=szt.korona pecsétje

- vegyesházi kir.-ok: Árpádok címere+saját címerelemek pl. Anjou-liliomok

-Mai címer: I Jagelló Ulászló, Mátyás alatt rögzül :kettős kereszt heraldikai bal+árpádi vágások

Mátyás: címerfödél Szt. kor. stilizált változata

• 
  m. címer pajzstartói
  

Zsigmond leveszi, helyette angyalok(11?)

Mátyás 3 angy.

Mária Ter.2 angy.

Dualizmus rendelet angyalok serdülő ifjak

1848.cartouche

Dualizmus mindkét féle lehet

olvasata:

-középen 1x hasított pajzs:

jobb oldali mező 7x vágott, vágások vörössel kezdődnek ezüsttel végződnek

baloldali vörös mezejében zöld 3-as halom arany koronás közepéből ezüst kettős keresz emelkedik ki

-pajzsot Szent kor. fedi
címeradományozás

-Mo.-on uralkodó miért? -elfogytak a birtokok, helyette tömeges nemesítés Hbsb-ok (armálisok) -zsodos kat.-knak ezzel fizettek

Címerad.-ozás ur.-i jogként:

a.)ur. más szerveket is bevont adományozás lebonyolításába

b.)címerhasználat ellenőrzése

c.)címervitákban bíráskodás

a.)Ny-Eu.: címerkir.-ok Címerhivatal

Angl. King Arms : É-i, D-i,Ny-i és Térdszalagrend címerkir.-a

4 c.kir. együtt címerügyi kollégiumban gyak.-ja adományozást,

elnök: főudvarmester v. szertartásmester

Közép-K-Eu: kir.-i kancelláriákitt ur. kezében marad

Mo.1848-ig főkancellár esztergomi érsek

b.)hagyományosan mustrákon, de: Angl.: címerkir.-ok címerszemlékre countyban főispánnal

cél: "birt.nyilvántartás", visszaélések kiszűrése

c.)Ang.: címerügyi kollégium főudvarmester vezetésével címerperekben

-áll.-i tul.: ur. ill. áll.-i szervek

pl.pecsét (ur. halála-pecsétösszetörés), pénzen

- monarchiákban: Címerhivatalok, közt.-ban miniszterelnök engedélyezheti áll.címer használatát (dualista Mo.: ur. kir. személye körüli min. ill. ur. polgári kabinete közbejöttével)

1. 
   erkölcsi és pol.-i feddhetetlenség
   
2. 
   személyének, termékének feltűnően kiváló kell, hogy legyen
   
3. 
   pénzintézetek csak külön tv által (kiv.nemzeti bank)
   
4. 
   áll.-i egyedárusítási joggal automatikusan
   

-hűbéri hds.-ekben hűbérúr zászlóját kell viselni

-hűbéri világ hanyatlásano magánzászlók, közösségi zászlók

Zászlófajták:

1.Personalflag=személyi zászló=áll.fő zászlója

-gyakran négyzet alakú

- áll.-i címer pajzs nékül, hátoldala áll.fő monogramja cartucheban

- Mo.-on most no(Hortynak volt), Ny-Eu-ban természetes, lengyeleknek, cseheknek, jugóknak van

2.Nemzeti zászló

- fr.forrtrikolorok

- minden áll.polgárt megillet

- nincs benne áll.címer

3.Állami zászló

- van benne áll.címer

- csak állami szervek

- Eu.-ban kiv. bíróságok, mert ott csak áll.címer (USAban ott is)

4.Kereskedelmi zászló

-no áll.címer benne

5.Katonai zászló

- legarchaikusabb, kk.-ban mindig vörös, fecskefarkos jobban lobog, szokásjog, m.hadi zászló 1848 vörösből ezüst körbe nemzeti színű fogazás, külön fajta haditengerészeti zászló: áll.címer első harmadában)

6.Helyi önkormányzatok v. tartományi régiók zászlai

-helyi rendeletek szerint ma
nemzeti színek

-címerek előtt: pl. India, Kína külön égtájakat jelentettek

- Eu. hatalom-arany,bíbor,kék;szellemvilág-fehér,ezüst

-egyh.ma is tudatosan differenciál színhasználatban

- Mo.-on 3 színnek volt hagyománya: esküvőkön, legelőször áll.-i szinten Mátyás kancelláriájának pecsétsodratában, török idők, erdélyi fej.-ek beiktatásakor (Báthori Zsigmond Meggyesen), 1848:,,nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik”


Kistankönyv Adat-toló
thunginus=bíróságon a század vezetője (7 bírótársa =rachinburg)

de: graf veszi át a feladatát:

aki elfoglalt, és TV-őketnevez ki helyettesíteni:centenarius/Schultheiss

megyék: comitatus, county, grafschaft

ezekben századkerületek: centena, hunderte, hundred

utazóbírák=iustitiarii itinerantes/itinerary justice

Reichskammergericht csak városok és TVk között

1787 II józsef eltörli az úriszékek iurisdictióját reformpátens

A békeveszett (Vogelfrei) házassága megszűnt, felesége újra férjhez mehetett, gyermekei előtt megnyílt örökségük.

• 
  tartalma:egyház védelme, bj és magánjog, család- és örökjogi normák, akkuzatórius eljárás
  

• 
  tartalma: egyház védelme, bj, magánjog, család- és örökjogi normák
  

• 
  német jogú telepítések (iure teutonico): földközösség helyett telekrendszer, robot helyett termény- majd pénzszolgáltatás, szabad költözködési jog
  
• 
  a nemesi rend erőteljes jogszerzése az uralkodóval szemben (nincs hűbéri lánc, csak főnemes-köznemes felosztás), rendek összessége a királlyal együtt egy testületet képez – corona regni, időszakos nagyhatalmi szerep Európában
  

• 
  A korábbi szemlélet a jog kialakulását összekapcsolta az állam kialakulásával, vagyis az első államok létrejöttétől vizsgálta a jog történetét. A jogantropológia az első államok kialakulása előtti társadalmak, az „ősi társadalmak” jogát vizsgálja.
  
• 
  A jogantropológia legjelentősebb irányzata az evolucionista irányzat. Az evolucionista szemlélet az alábbi fejlődési vonalat állapítja meg. Alapvető szokás-rendszerrel bíró kis csoportok>> szokásrendszerre épülő törzsi társadalmak>> a szokásrendszer átalakul jogrendszerré>> megjelenik a tudatos törvényhozás.
  
• 
  Az evolucionizmus legnagyobb hatású alakja H. Spencer. Az ősi társadalmakkal foglalkozó további kutatók Bachthoffen, Morgan, Lubbock, Bastian
  

II. Ezt a témát a hagyományos jogági tagolás alapján tárgyalhatjuk.

1. 
   Egyén helyzete, család, házasság.
   

• 
  Az egyén a társadalom kötöttségeinek alávetett szolga. A fennmaradása a közösség szabályainak való alávetettségén múlik. A fejlődés azonban a szabadság irányába halad. Ez egyrészt a társadalmi fejlődésnek, másrészt a normák szabadabbá válásának köszönhető.
  
• 
  A fejlődés a kommunisztikus csoport-házasság felől a monogám házasság, az anyajogú (matriarchális) család felől az apajogú (patriarchális) család irányába halad.
  

2. 
   Tulajdon
   

• 
  Az ingatlan és a föld a közösség kollektív tulajdona, az ingók vannak csak magántulajdonban. Ezt a tulajdoni formát a művelési technikák indokolják. A közösség azonban nem örököl, és az egyén sem örökítheti a közösségi földek használati jogát.
  

3. 
   Bűn és büntetés
   

• 
  A normák a közösség érdekeit fejezik ki. Azok megsértése a közösség megsértése, ezért a közösség büntet. A szankció módja a talio (szemet szemért), majd a vagyoni kompozíció, végül az állami büntetőhatalom kialakulása. Az újabb kutatások szerint csak a legsúlyosabb normasérelmeket követte szankció, akkor is az elkövetőhöz közel álló családtag lépett fel az elkövető ellen.
  

III. A jogi antropológia

1. 
   A jogantropológia a kulturális antropológia egy ága, azon belül a jognak tekintett intézményekkel foglalkozik. A kérdés tehát az, hogy mi a jog az ősi társadalmaknál? Malinowski funkcionalista elmélete szerint a jog az emberi szükségletekre adott válaszok rendszere (pl.: szükséglet a táplálkozás, erre adott válasz az élelmezés; szükséglet a biztonság, erre adott válasz a védelem stb.). A jog lényege annak funkciójában rejlik ez a funkció pedig a társadalmi kontroll (a társadalmi viszonyok rendezése, őrködés a rend felett, a sérelmek kijavítása). Minden olyan intézmény jog, amely ezt a társadalmi kontrollt megvalósítja: nemcsak a normák, a szokások, hanem a rokonság, a mágia is.
   
2. 
   A tradicionális (ősi) társadalmak jogának jellemzői: a) hiányzik a normák egységes szankciórendszere; b) a jog nem egységes, csoportok szerint különbözik; c) alacsony a jog ismerete; d) a szabályok nem eléggé pontosak; e) a jog változik, de nem előre meghatározott módon.
   
3. 
   Néhány kivétel a hagyományos jogi szemlélet alól.
   

1. 
   A kínai jogban a társadalmi konfliktusok megoldásának módja nem a szankció, hanem a megegyezésre törekvés. A büntetés helyét a nevelés tölti be. A normasértőt elsősorban nem büntetni, hanem inkább nevelni kell.
   
2. 
   A teremtés folyamatos, a világ, az ember állandóan változik, minden ember más, vagyis nem lehet egy egységes szabályozással irányítani őket. A változás a reciprocitások útján valósul meg. Háromfajta reciprocitás: általánosított: javak, egyének nem egyidejű cseréje a csoportok között; kiegyensúlyozott: javak értéktárgyak egyidejű cseréje; negatív: a javak erőszakos megszerzése, háborúk.
   
3. 
   A jog az isteni akarat része, azt közvetíti az állam az uralkodó. A vallás mindig a jog fölött áll (muzulmán államok).