1849-TŐL 1945-ig összeállította kovács máTÉ

Erdélyi József (szül. 1896) – költő. Kezdetben forradalmi hangvételű versei a szegényparasztság problémáival foglalkoztak. A harmincas években a szélsőjobboldal felé sodródott.

603 Móricz Zsigmond mint újságíró és szerkesztő gyakran foglalkozott a hazai kulturális és művészeti élet eseményeivel, problémáival. Különös érdeklődéssel viseltetett a könyvkiadás, a könyvterjesztés és a népi tömegek olvasásának kérdései iránt.

604 IV. Károly (1887-1922) – magyar király.

605 Molo, Walter von (1880-1956) – német regényíró.

606 Rothermere of Hemsted, lord (1868-1940) – angol laptulajdonos. A trianoni békeszerződés felülvizsgálatának (revíziójának) nemzetközi propagandáját ő indította el.

607 konstruktivizmus – művészeti irányzat, mely a művek szerkezeti elemeit emeli ki.

608 Gaál Gábor – l. a 116. szemelvény 1. jegyzetét.

609 A nyomdatechnika XIX. századi új találmányai révén vált lehetségessé az olcsó, nagyüzemi illusztráció-sokszorosítás. Így jelenhettek meg az olcsó tömegképeslapok, magazinok is óriási példányszámban.

610 Ullstein – az egyik legnagyobb német kiadó. Alapították 1877-ben.

611 Scherl – német újságkiadó. Alapította August Scherl (1894-1921). Számos német lap megindítója és kiadója.

612 Népszava – a magyar munkásmozgalom egyik legrégibb lapja 1877-ben hetilapként indult, 1905-től napi­lappá vált. 1890-től a szociáldemokrata párt hivatalos lapja volt. Többnyire a jobboldali szociáldemokraták véleményét tükrözte, időnként azonban a baloldali szociáldemokraták és a kommunisták is szóhoz jutottak. Az államhatalom és hivatalos szervei gyakran zaklatták a lap szerkesztőjét, munkatársait, sőt olvasóit is. A két világháború között a magyarországi munkásmozgalom legnagyobb napilapja volt. Az 1942. évi karácso­nyi száma a németellenes és háborúellenes erők kiállásáról nevezetes.

613 Károlyi Gyula gróf kormánya (1931-1932), amely szélső konzervatív módszerekkel igyekezett az ellenforradalmi rendszert fenntartani.

614 Nőmunkás – a szociáldemokrata párt által szervezett szocialista nőmozgalom lapja. 1905. március 1-től állt fenn. A Nők Lapja közvetlen előde. Első szerkesztője Gárdos Mariska.

615 Kőhalmi Béla 1919-ben mint könyvtárügyi megbízott jelentős szerepet vállalt a Tanácsköztársaság könyvtár­ügyének irányításában. Emiatt az 1920-as években emigrációba kényszerült. Bécsben a Bécsi Magyar Kiadó lektoraként működött. Bécs – Moszkva és Párizs mellett – egyike volt a legjelentősebb emigrációs közpon­toknak. – Kőhalmi Béláról l. még a 96. szemelvény 1. jegyzetét.

616 svarcgelb – fekete-sárga (az osztrák színek).

617 Társadalomtudományi Társaság (1901-1919) – a polgári radikálisok egyesülete, folyóirata a Huszadik Század, később Századunk. Külön könyvsorozatot is indított.

618 Az ellenforradalmi rendszer szellemi ellenőrzését az országba beáramló sajtótermékekre is kiterjesztette. Itt a módszereibe kapunk bepillantást.

619 Új Hang – 1938-1941 között a Szovjetunióban megjelenő irodalmi és társadalmi folyóirat. Az ott élő magyar kommunista emigráns írók és tudósok orgánuma. A folyóirat a kitiltás ellenére is bejutott az országba és állásfoglalásait iránymutatónak tekintették.

620 Helyesen: Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948) – 1931-1935 és 1938-1944 között belügyminiszter.

621 Tauchnitz – neves lipcsei könyvkiadó, 1837-től 1950-ig működött. Az Albatros-sorozatban angol-amerikai műveket adott ki.

622 Írók Gazdasági Egyesülete – l. a 127. szemelvény 3. jegyzetét.

623 Ugron Gábor (1880-1960) – szabadelvű kormánypárti politikus, 1917-18-ban belügyminiszter, 1937-től 1941-ig az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke.

624 A fasiszta Németország, kommunistaellenes és fajüldöző politikája keretében, összegyűjtette és máglyára hordta a német és a külföldi szellemi élet sok értékes termékét.

625 Omár kalifa, II. (681-720) – a mohamedán vallás törvényeinek érvényesítését hatalmi úton biztosította. Babits azért említi, mert csak a Koránt tűrte meg, mivel szerinte ami abban nincs, az egyébként is káros. A hagyo­mány szerint ő gyújtotta fel a világ egyik legrégibb kéziratgyűjteményét: az alexandriai könyvtárat.

626 A hitlerista Németország befolyásának erősödése nyomán Magyarországon is egyre inkább jobbra tolódott a politikai élet, s ez a kulturális életben is nagy károkat okozott. A „zsidó törvények” korlátozták, majd megszüntették a zsidó szerzők műveinek kiadását és terjesztését. A 10.800/1944. M.E. számú rendelet az 1939:II. és az 1942:XIV. törvénycikkre hivatkozva elrendeli, hogy a mellékletben név szerint felsorolt belföldi és külföldi szerzők műveit a könyvkereskedelemből és a könyvtárakból ki kell vonni, be kell szol­gáltatni és a papírmalmokban be kell zúzni. Az így megindított könyvpusztításról ad hírt a Magyarország c. hírlap, ill. a Magyar Könyvszemle az itt közölt szemelvényben.

627 Kolosváry-Borcsa Mihály (1896-1946) – jobboldali újságíró, fasiszta sajtópolitikus. Az Imrédy-kormány sajtófőnöke, majd 1939-től a sajtó revízióját végző Sajtókamara elnöke. 1946-ban a Népbíróság halálra ítélte.

628 Kiss József (1843-1921) – költő, a XIX. századvégi magyar líra jelentős képviselője, a Hét c. folyóirat szerkesztője.

629 Március 19-én szállták meg Magyarországot a német csapatok.

630 Prohászka Ottokár (1858-1927) – katolikus püspök és jobboldali, keresztény párti politikus. Számos beszédében, cikkében ostorozta a „destruktív zsidó” sajtót.

631 Gömbös Gyula (1886-1936) – katonatiszt, jobboldali antiszemita politikus, 1932-től haláláig miniszterelnök. Kormányzása idején következett be a magyar politikai és szellemi életben az erőteljesebb fasizálódás.

632 Fitz József (1888-1964) – könyvtáros, könyv-és nyomdászattörténész. 1930-1933 között a Pécsi Egyetemi Könyvtár, 1933-1945 között az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Történeti és elméleti munkássága a hazai könyv- és könyvtári kultúra fejlődésének több fontos szakaszát feltárta. Irányításával indították újra a Magyar Könyvészetet. Ennek az 1936-1941. évi kötetei jelentek meg.

633 Joó Tibor (1900-1945) – filozófiai író, könyvtáros, a Széchényi Könyvtár munkatársa. A tudományos kutatás szellemtörténeti irányzatának a követője.

634 Budapesti Könyvtárakba 1935-ben járó folyóiratok címjegyzéke. Bp. 1935, Egyetemi Nyomda. 236 l. (Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ A/3.)

635 Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központot a külföldi könyvtárközi csere magyarországi szerveként hozták létre 1923-ban. Ez bonyolította le a külföldi cserét, osztotta szét a külföldről érkezett kiadványokat.

636 Pasteiner Iván (szül. 1887) – a két világháború között az Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ igazgatója, a könyvgyűjtemények országos felügyelője. A jobboldali kormányok híve. 1944-ben nyugatra ment.

637 Budapesti Közkönyvtárakba 1928. évben járó folyóiratok címjegyzéke... Bp. 1928, Egyetemi Nyomda. 94 l. (Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ A/2.)

638 Braun Róbert (1879-1936) – szociológus, a Huszadik Század c. folyóirat szerkesztője. A falukutatás egyik hazai kezdeményezője az első világháború előtt. Szabó Ervin munkatársa volt a Fővárosi Könyvtárban. Pikler Blankával együtt szerkesztette az Általános magyar könyvjegyzéket.

639 Káplány Géza (1880-1952) – 1923-tól a Technológiai Iparmúzeum és Anyagvizsgáló Intézet Könyvtárának főkönyvtárosa. A magyarországi műszaki dokumentáció úttörője. Jelentős szerepe volt a hazai dokumentáció szükségességének felismerésében, elméleti alapvetésében és megszervezésében.

640 Magyarországon e tekintetben az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ, Németországban a Deutscher Normenausschuss, nemzetközi viszonylatban a Fédération Internationale des Associations des Bibliothécaires végez úttörő munkát.

641 Veredy [Witzmann] Gyula (szül. 1897) – 1922-től 1946-ig a Fővárosi Könyvtár, 1947-től 1961-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, 1938-tól 1945-ig a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesü­letének főtitkára. A dokumentáció és az Egyetemes Tizedes Osztályozás kérdéseivel foglalkozik.

642 Otlet, Paul (1868-1944) – a dokumentáció „atyja”, az irodalomfeltárás tudományos megszervezésének első úttörője. Fő műve: Traité de Documentation (1934).

643 Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) – nemzetközi szakrendszer, mely a tízes számrendszer alapján képez szakcsoportokat. Megalapítója Melvile Dewey. Hazánkban Szabó Ervin ismertette és vezette be.

644 A Magyar Szociográfiai Intézet adta ki negyedévenként 1942- és 1943-ban a magyar nemzeti bibliográfiát.

645 Fitz József – l. a 141. szemelvény 1. jegyzetét

646 Asztalos Miklós (szül. 1899) – történész, az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa. Többször foglalko­zott a magyar könyvtárügy időszerű problémáival. Az általa szerkesztett Könyvtári Szemle (1934-től) az egyik legelevenebb könyvtári szaklap volt.

647 1934-ben az új Múzeumi Törvény új szervezeti egységbe foglalta az Országos Széchényi Könyvtárat. Korábban a könyvtár az ún. Gyűjtemény Egyetem tagja volt, melybe a Nemzeti Múzeum 6 önálló tára és 8 egyéb múzeumi intézmény tartozott. 1934-től felügyeleti szerve a Nemzeti Múzeum Tanácsa lett.

648 Fitz József – l. a 141. szemelvény 1. jegyzetét.

649 Gulyás Pál – l. a 27. szemelvény 1. jegyzetét.

650 Haller István (1880-1964) – jobboldali politikus 1919 novemberétől 1920 decemberéig vallás- és közokta­tásügyi miniszter.

651 Wlassics Gyula – l. az 58. szemelvény 2. jegyzetét.

652 Bárczy István – l. a 62. szemelvény 1. jegyzetét.

653 Radó István – a Sopron Városi Könyvtár vezetője. Többször foglalkozott a Soproni Városi Könyvtár helyzetével és eredményeivel.

654 Radó István: Sopron sz. királyi város közkönyvtárának története a statisztika tükrében. Magyar Könyvszemle, 1937. 247-250. l.

655 Bisztray Gyula – l. a 120. szemelvény 1. jegyzetét.

656 Szemelvényünk a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Kongresszusán 1936. október 3-án tartott felolvasásból való.

657 MKOT – Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa – l. az 58. szemelvény 10. jegyzetét.

658 Gulácsy Irén (1894-1945) – író. Történelmi regényei elsősorban a középosztálybeli közönség körében népszerűek voltak.

659 Schöpflin Gyula (szül. 1910) – Schöpflin Aladár fia, író és kritikus, Nagypál István néven írt. Nem volt kommunista, de részt vett egy Eötvös-kollégiumi baloldali szervezkedésben a harmincas években. 1945 után skandináv országokban volt követ, s a Rajk-per miatt külföldön maradt.

660 A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter által az 1927. évben létesített 1500 népkönyvtár (községi könyvtár) könyvanyagának 1. jegyzéke. Bp. 1927, Egyetemi Nyomda. 30 l.

661 A Magyar népművelés könyvei (1927-1934) című sorozatban a legfontosabb ismereteket nyújtó kötetek láttak napvilágot.

662 Lőrinczy György (1860-1941) – tanfelügyelő, író. A Petőfi és Kisfaludy Társaság tagja.

663 Madzsar József – l. a 64. szemelvény 1. jegyzetét.

664 Nagy István (szül. 1904) – kommunista romániai magyar író. A hazai és a romániai munkásmozgalom tevékeny tagja. Igen értékes szépirodalmi művei mellett jelentősek publicisztikai írásai. Az 1940-es években a Népszava munkatársa. 1945 után a romániai irodalmi és politikai élet egyik vezető egyénisége lett.

665 E rövid hozzászólás megmutatja, hogy a munkáskönyvtárosok világosan látták a munkásság szellemi nevelésében a könyvtárra háruló feladatokat. Ennek megfelelően biztos érzékkel választották ki könyvtáraik számára a magyar és a világirodalom színe-javát. A mozgalom pedig szervezetten igyekezett gondoskodni a munkáskönyvtárosok képzéséről. Erről az egyik fennmaradt körlevél is tanúskodik: „A könyvtárosképző tanfolyam körlevele. Tisztelt Elvtársak! Tekintettel arra a rendkívüli kulturális feladatra, amely a munkás­könyvtárosokra a közeljövőben vár, felhívjuk a t. Elvtársak figyelmét arra, hogy f. évi február hó elején újabb könyvtáros szemináriumot indítunk kezdők részére. Erre a szemináriumra jelöljék ki mindazokat, akik könyvtárosi munkát végeznek, a könyvtári szolgálatban kisegítenek, valamint azokat is, akik képességeiknél és munkakészségüknél fogva alkalmasak arra, hogy a jövőben nagyobb mértékeket öltő könyvtárosi munkában részt vegyenek. A szemináriumra kijelöltek nevét kérjük – a kezdés közeli időpontjára tekintettel – sürgősen írásban bejelenteni az Oktatási Titkárságnál (Conti u. 4. II. 15.).” (1944. január 20.)

666 L. az előző szemelvényt.

667 Ez az intézkedés a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető sajtótermékek beszolgáltatásáról és meg­semmisítéséről kiadott, itt idézett rendelet (l. a 104. szemelvényt) végrehajtását szorgalmazza az iskolai könyvtárakban is.

668 Bay Ferenc (szül. 1904) – jogász, majd levéltári szakvizsgát tesz. Külföldi útjain tanulmányozza a német és olasz könyvtárakat. 1933-tól a győri városi levéltár és könyvtár vezetője. Számos tanulmánya értékes forrásanyag a két világháború közötti könyvtárügy kutatói számára.

669 Asztalos Miklós – l. a 147. szemelvény 1. jegyzetét.

670 A kölcsönkönyvtárak legfőbb vonzóereje az volt, hogy itt az olvasók a legújabb, a legdivatosabb könyveket megjelenésük után azonnal megtalálhatták és kölcsönvehették. Az olvasók ezért anyagi áldozatra is hajlan­dók voltak, annál is inkább, mert a közkönyvtárak nem, vagy csak késve juthattak hozzá a keresett könyvek­hez.

671 A két világháború között igen sok magán kölcsönkönyvtár keletkezett. Elsősorban üzleti vállalkozások voltak. Né­hány közülük mozgalmi feladatokat is ellátott: baloldali és kommunista kiadványok terjesztésére is vállalkozott.

672 A törvény kifejezetten előírja a könyvtárosok szakképzésének az intézményes megoldását. De nem valósították meg. Csak másfél évtized múlva, 1937-ben és 1938-ban rendeztek két szaktanfolyamot, akkor sem állami intézmény keretében, hanem a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének gondo­zásában.

673 Ez a szemelvény a könyvtárosképzés megszervezését sürgető cikksorozat első tagja. A probléma már korábban többször is felvetődött az irodalomban. A cikkhez Fitz József és Pfeifer Károly szólt hozzá (Könyvtári Szemle, 1934. 3. sz. 17-18. l. és 20. l.). – Asztalos Miklósról l. a 147. szemelvény 1. jegyzetét.

674 A Könyvtári Szemle előző számában (1934. 1. sz. 3. l.) Bay Ferenc sürgeti a „könyvtárosképző intézet” felállítását vagy egy „pár hónapos kurzus” megindítását.

675 Asztalos Miklós – l. a 147. szemelvény 1. jegyzetét.