V Á zlato k szeged 1995

80 R.B. Kaiser, The Politics of Sex and Religion, Leaven Pr., 1985, 7. és 8. fejezetek.

81 op. cit., 252-252-ik old.

82 G.S., 48.par.9.

83 ”Quocirca per mutuam sui donationem conjuges illam persequuntur personarum communionem ut as novorum viventium procreationem et educationem cum Deo operam servient.” Humanae Vitae, 8. paragrafus.

84H.V., 11-12.par.

85 ibid, 14.par.

86J.Horgan, Humanae Vitae and the Bishops, Irish University Press, 1969, 47.old.

87ibid., 61-62.old.

88ibid., 57. old.

89Origins, 1974, 413-415. old.

90"Origins, 1972, 513.old.

91J. Horgan, op.cit, 126. és 167. old.

92J.Horgan, op.cit., 79-81. old.

93J.Komonchak, "Humanae Vitae and its Reception: Ecclesiological Reflections", Theological Studies, 39(1978), 249-250. old.

94L.G., 25. par.

95R.B.Kaiser, The Encyclical that Never Was, Sheed and Ward, 1987, 281-285. old.

96Familiaris Consortio, 32.par.

97loc.cit.

98l'Osservatore Romano, Nov.13, 1988, 4. old.

99Érdemes itt megjegyezni azt az érdekes tényt, hogy 1975-ben az Egyesült Nemzetek bukaresti népességi konferenciáján egyedül a Kínai Népköztársaság támogatta a Vatikánt a születésszabályozás mesterséges eszköze-inek elitélésében. Öt évre sem volt szükség ahhoz hogy ez a politika gyökeresen megváltozzék Kínában a rohamos népszaporulat által okozott problémák sulya alatt.

100Milhaven,John G., "The Abortion Debate: An epistemological interpretation", Theological Studies, 31(1970), 106-124 old.

101Cuneo,Michael W., Catholics against the Church: Anti-Abortion Protests in Troonto, 1969-1985, University of Toronto, 1989, 286 old.

102Politics 7,16,1335b.

103Soranos,(cca.93-138 AD.) Gynecologia, in Corpus Medicorum Graecorum, J. Illberg kiadó, London, Berlin, 1927.

104Mishna, Torah 11, Book of Torts, 1,9)

105Didaché, 2.2.8.

106De resurrectione mortuorum, 45,5;c.c.2,981.

107Tertullian,Apologeticus, 9,8; CC.1,90.

108Tertullian, De animna, 25,4.

109Szt. Ågoston, De anima, 4.38, PL 44.517-18. Szt. Ågoston, De nuptiis et concupiscentia,, 1,15,17, CSEL,42, 229-30.

Szt. Jeromos, De Ecclisastico, 2.5. CSEL,42, 229-30.old.

110John T. Noonan, The Morality of Abortion, Harvard U. Press, 1970, 18.old.

111 J.Connery, Abortion: The Development of the Roman Catholic Perspective, Loyola University Press, 1977, 86-87-ik old.

112S.Th. I.,q.118,a.1,2,3.

113Gaudium et Spes, 22."Cum in Eo natura humana assumpta, non perempta sit, eo ipso etiam in nobis ad sublimem dignitatem evecta est. Ipse enim Filius Dei, incarnatioone sua cum omi homine quodam modo Se univit."

114XI.Pius, Casti Connubii, AAS, 22.562, 1930.

115


^Hauervas,Stanley, "Abortion: Why the arguments fail?", Hospital Prorgess61(1980), 38-40. old.

116SCDF, Declaration on Euthanasia,

117ibid

118op.cit. p.6.

119 II.János-Pál Pápa, Evangelium Vitae, Vatikan Város, 1995, március 25, 206. oldal (francia kiadásban), #. 57, 107. oldal.

120 Jamnes Rachels nevéhez vezetik vissza ezt az érvet.

121Evangelaium Vitae,.#65, 124.oldal.

122Hittani Kongregáció, Deklaráció az Eutanáziáról, Vatikán Város, 1980.

123 Tu Than Ha, “Lighter penalties urged in mercy-killing cases”, The Globe and Mail, 1995 Junius 2, A4.

124 Derek Humphrey és Ann Wickett, The Right to Die: Understanding Euthanasia, New York, Harper and Row, 1986.

125 Richard A. Knox, “Poll: Americans Favor Mercy Killing”, Boston Globe, Nov. 3, 1991.

126 Wanzer, Sidney A., etc., “The Pysician’s Responsibility Toward Hoplessly Ill Patients: A Second Look”, New England Journal of Medicine”, 320(1989), 844-49, 845.

127 Anonymous, “It’s All Over Debbie”, Journal of the American Medical Association, 259(1988), 272.old.

128 Willard Gayland, Leon Kass, Edmund Pellegrino és Mark Siegler, “Doctors Must not Kill”, Journal of the American Medical Association, 259(1998), 2139-40.

129 Leon Kass, “Neither for Love Nor Money: Why Doctors Must not Kill?”, The Public Interest, 94(1989), 24-45.

130 Peter Singer, Practical Ethics, (második átdolgozott kiadás) New Yok, Cambridge University Press, 1993, 3545-56.

131 Per Sundström Lagga, “Peter Singer and ‘lives not worth living’ - comments on a flawed argument from analogy”, Journal of Medical Ethics, 21(1995), 35-38.

132 James Rachels, “Active and Passive Euthanasia,” New England Journal of Medicine, 292(1975), 78-8old.

133 Egy újkeletû vezércikkben a fõszerkesztõ a következõket írta: “...sokan közülünk úgy gondolják, hogy az (aktív) euthanázia bizonyos körülmények között elfogadható, és törvényesíteni is kellene azt, .... mivel az emberségesebb, mint a csillapíthatlan fájdalom elviselésére kényszeríteni a beteget.” Marcia Angell, “Euthanasia”, New England Journal of Medicine, 318(1990) 1348- 50.

134 Daniel Callahan, “Aid-in-Dying”, Commonweal, 118(Augusztus 9, 1991), 476-480, 476.

135 ibid, 480.

136 Canadian Conference of Catholic Bishops, “To Live and Die in a Compassionate Community; Brief ... to the Senate committee on Euthanasia and Assisted Suicide”, Ottawa, 1994 október 26, 1-21, 21.

137 Hittani Kongregáció, Nyilatkozat az eutanáziáról, Vatikán Város, 1980, 5. old.

138 A II. Vatikáni Zsinat Tanítása, "Gaudium et Spes", IV.50., Szent István Társulat, 1963(4), oldal.

139 Sulivan,D., “The Eight Day of Creation”, America, 137 (1977), 440-443. o.

140 Rahner,K.., “Experiment: Man”, Theology Digest, Sesquicentennial Issue (1966 February) 65.o.

141 u.o. 64.o.

142 Gustafson,J.M.. “Basic Ethicsal Issues in Biomedical Fields”, Soundings, 53(1970), 151-180 old., 174. o..

143 Egy évvel ezelõtt már 600 olyan betegséget azonosítottak a szakemberek, melyekben genetikai összetévõk kimutatható szerepet játszanak. Ezekrõl további információ szerezhetõ az interneten: http//healthlinks.washington.edu/helix.

144 Ez történt például Észak-Magyarország és Dél-Sszlovákia egy közös határterületén is, ahol egy genetikai felmérés bebizonyította, hogy a Jakob-Creutzfed szindromának genetikai összetevõje is van.

145 A magánszféra orvos- és kutatásetikai szerepérõl ld.: Nancy M.P.King, “Privacy and Confidentiality in Research”, és Anita L. Allen, “Privacy in Health Care” az Encylopedia of Bioethics átdolgozott kiadásában, Warren T. Reich szerk., Macmillan, NY, 1995, 4. kötet, 2060-2073 o.

146 Errõl lásd: M. Catheleen Kanveny, “Jurisprudence and Genetics”, Theological Studies, 60(1999), 135-147. old.

147 Bruce Hilton, Daniel Callahan (etc.), Ethical Issues in Human genetics, Genetic Counselling and the Value of Genetic Knowledge, Plenum Press, New York, London, 1973, ix-455. o.

148 Sarkadi Balázs, “Ha megmondod a rizikófaktorod, megmondom, ki vagy!”, Genetika - Génetika, Beszélgetések, Ferenczi Andrea, szerkesztõ, Harmat Kiadó, Budapest, 1999, 46-47. o.

149 Bruce Hilton, op.cit., 89. o., a szöveg szabad fordításban.

150 Thomas B. Okarma és mások, “Human Primordial Stem Cells, Symposium”, Hastings Centre Report, Március-Április, 1999, 30-48 old., 30.oldalon.

151 A jelenleg folytatott kísérletek rövid ismertetését lásd: Clive N. Svendsen and Austin G. Smith, “New prospects for human stem-sell therapy in the nervous system”, Trends in Neuroscience, 22(1999), 8.szám, 357-364. o.

152 Thomas A. Shannon, “Remaking Ourselves? The ethics of stemm cell research”, Commonweal, 1998 december 4, 9-10 o.

A kérdés filozófiai hátterére vonatkozó magyarázat megtalálható ugyancsak Thomas A. Shannon egy másik tanulmányában: “Method in Ethics: A Scottistic Contribution”, Theological Studies, 54(1993), 272-293. o.

153 II.János-Pál pápa, “Familiaris Consortio, Apostoli Buzdítás”, A.A.S. 74(1984), 91-92. o., 11.#.

154 Glenn McGeesé Arthur Caplan,”What is in the Dish?, Human Primordial Stem Cell Symposium”, Hastings Centre Report, 1999 március-április. 37. old.

155 A New York Times 1998 november 12. számában jelent meg errõl egy értesítés. Elérhetõ az interneten.

156 Thomas A. Shannon, Commonweal, 1988 december 4, 10. old.

157 A Második Vatikáni Zsinat Tanítása, “Gaudium et Spes”, #51, 477.old.

158 Carlos Alonso-Bedate, “The Zygote: To Be or not to Be a Person”, The Journal of Medicine and Philosophy, 14(1998), 641-45. old.

Részletesebben: Informe sobre Clonación, En las fronteras de la vida, Comité de Expertos sobre Bioetica y Clonación, Instituto de Bioetica, Fundacion de Ciencias de la Salud, Madrid, 1999, 413. od.

159 Lori B. Andrews, “Human Cloning: Assessing the Ethical and Legal Questions”, Chronicle of Higher Education, Február 13, 1998, B4-B5 old.

160 Kovács József, “A gének és a társadalom lottója.”, Génetika - Genetika, 120.o.

161 Gráf László, “A borsókacs és a jobbmenetes csigaház”, Génetika - Genetika, 31-37.o.

162 Maurice de Wachter, “Ethics of Human Germ Line Therapy”, Walters és Palmer, Ethics of Human Gene Therapy, 175.o.

163 Ennek a cikknek az összeállításában, de még inkább álláspontom kialakításában sokat köszönhetek Richard A.McCormick és Carlos Alonso Bedate rendtársaimmal, valamint Thomas A. Shannonnal és James M. Gustafsonnal kialakult több mint három évtizedes személyes és szakmai kapcsolataimnak.

164Pontifical Academy of Life, „Declaration on the Production and the Scientific and Therapeutic Use of Human Embrionic Stemm Cells”, Vatikán Város, 2000 augusztus. Elérhető: www.cin.org/does/stem-cell-research.html. Az embrionális őssejtek fölhasználását az embriók védelmére vonatkozó hivatalos egyházi álláspont alapján utasítja vissza. A Pápai Akadémia nyilatkozata nem a „magisztérium” dokumentuma.

165A hagyományos keresztény filozófiai és teológiai vélemény, amelyet a 19. század közepéig tartottak, az emberi személy létrejöttében időbeli különbséget tett az inszemináció, a mintegy két héttel később bekövetkező megtapadás és a lélekadás között. Az utóbbihoz mintegy hatvan-nyolcvan nap elteltére volt szükség. A magzat akkor kapta meg az Isten által megteremtett lelkét.

166 Ebben az időben jelent meg a New Yorker című irodalmi folyóiratban egy, az álláspont lényegét szellemesen összefoglaló karikatúra. Két klerikust ábrázolt plakáttal a kezükben. Az egyiken „nincs szex gyerek nélkül”, a másikon „nincs gyerek szex nélkül” fölirat volt olvasható.

167 Pius XII. „Bábaasszonyokhoz intézett beszéde” Acta Apostolicae Sedis, 43(1951), 850 old.; „The Fertility Sterility Society Második Világkongresszusán tartott allokúciója”, A.A.S., 48(1956),471. old. Az adományozott spermium használatát is elítélte a szülők és a gyermekek közötti leszármazás genetikus folytonosságának megszakadása miatt, mondván, hogy ilyen esetekben nem jön létre a gyermek és az apja közötti természetes kapcsolat.

168 Részben ez magyarázza azt a tényt, hogy a zsinati szövegek elkerülték a házasság „elsődleges” és „másodlagos” céljának a megkülönböztetését.

169 G.S. 51.

170 Acta Synodalia Sacrosancti Concilii Oecumenici Vaticani II, Polyglotta Vaticana, Roma 1978, IV. kötet VII. rész, 478. és 501.: „Proponitur ut dicatur: ’inde a conceptione” quin tempus animationis tangatur.”

171 S. Congregatio pro Doctrina Fidei, „Declaratio de Abortu Procurato”, Vatikán Város 1974, 13. paragrafus 19. lábjegyzet: „.…etiam si ponatur infusionem animae tardius supervenire, est nihilominus in fetu incipiens humana vita … quae et preparat et exigit animam, per quam natura a parentibus accepta perficiatur;… quia si modo tamquam probabilis illa animae infusio, de qua dicimus (non enim de re contaria umquam constabit).

172 Ezt az érvelésmódot a katolikus erkölcsteológia tutiorista álláspontnak tekinti. A szöveg arra enged következtetni, hogy a „lélekadást” időben szétválasztják a fogamzástól.

173 Declaratio de Abortu Procurato, 12-13. paragrafus.

174 S. Congregatio pro Doctrina Fidei, „Donum Vitae”, I.1.

175 II. János-Pál pápa „Evangelium Vitae”, 1995, 60. paragrafus.

176 ugyanott, 63. paragrafus.

177 Norman Fordm S.D.B., „The Human Embryo as Person in Catholic Teaching”, The National Catholic Bioethics Quarterly, 1(2001), p. 159.

178 A kánonjog is csak 1869-től bünteti kiközösítéssel a terhesség megszakítását annak korai vagy későbbi stádiumaitól függetlenül.

A személlyé válás skolasztikus filozófiában található magyarázatáról ld. Somfai Béla „Erkölcsi Kérdések Genetikában”, Magyar Tudomány, 2000 május 5, 586-95. old.; Somfai Béla, Etikai kérdések genetikában, Loboczky János, Moráltükör, Eger 2003, 269-285 old.

179 II.János-Pápl pápa, „Message to the Pontifical Academy of Sciences”, 1996. október 22., in Evolutionary Biology and Molecular Biology, Scientific Perspectives on Divine Action, John Russel etc. (kiadók), Vatikáni Obszervatórium, 1998, 6. old. Idézet XII. Piusz pápa Humani Generis c. enciklikájából: „animas enim a Deo immediate creari catholica fides nos retineri jubet”.(DS. 3896).

180 Theodor Schneider, A Dogmatika Kézikönyve, Vigília 1996, 232. old.

Ted Peters a „lélek közvetlen” teremtését külön-külön aktusként értelmezi. Ezzel a téves értelmezéssel a katolikus közfelfogásban is gyakran találkozunk. ld.: Ted Peters, „Embryonic Persons in the Cloning and Stem Cell Debates”, Theology and Science, 1(2003) n.1, 51-77. old. 59. old.

^ Evangaelium Vitae 60. par.

^ Jean Porter, „Is The Embryo Person?” Commonweal, 2002 február 8, 8-10 old.

181 Evangaelium Vitae 60. par.

182 Jean Porter, „Is The Embryo Person?” Commonweal, 2002 február 8, 8-10 old.

183 Norman Ford i.m. 160. old., 12. jegyzet.

184 Thomas Shannon, „Human Embryonic Stem Cell Therapy”, Theological Studies 62(2002),811-822 old.

Th.Shanon, Allan Wolter, „Reflections on the Moral Status of the Pre-Embryo”, Theological Studies, 51(1990), 603-626 old.

185 Hittani Kongregáció, „Donum Vitae”, A.A.S. (1988), 70-102.

186 II. János Pál Pápa „Evangélium Vitae”, 1995, 60.

187 lásd 13. jegyzet.

188 A becslések szerint csak minden harmadik megtermékenyített petesejtből lesz élve született gyermek.

189 lásd 1. jegyzet.

190 Ted Peters, „Embrionic Persons int he Cloning and Stem Cell Debates, Science and TheologyScience and Theology, 1)2003), 66-69. old..

191 Karen Hübner és mások, „Derivation of Oocites from Mouse Embrionic Stem Cells”, Science, 2003 május 1 (10.1126/science.1083452).y