Fvm rendelet a növényfajták állami elismeréséről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

a) a szántóföldi növények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat –, a zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövények – kivéve a külön jogszabály szerinti regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott elismert tájfajtákat és elismert házi kerti fajtákat – (a továbbiakban együtt: zöldségnövények), a szőlő és a gyümölcstermő növények nemes és alany fajtáinak, továbbá a dísz- és erdészeti növények fajtáinak a növényfajták állami elismerésével összefüggő bejelentésére, a törvényben előírt vizsgálatok elvégzésére, az ezen növényfajták állami elismerésére, illetve annak meghosszabbítására és visszavonására, a fajtafenntartás eredményességének ellenőrzésére,

c) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) és a Fajtaminősítő Bizottság működésére,

kell alkalmazni.

2. § (1) A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat – a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint – az MgSzH végzi.

(2) Az állami elismerésre, illetve Szállítói Fajtajegyzékre vételre kötelezett növényfajok listáját – a hasznosítási célok megjelölésével – az 1. számú melléklet tartalmazza.

1. összehasonlító (standard) fajta: a gazdasági értékvizsgálat során alkalmazott közismert, elterjedt fajta vagy ezen fajták átlaga, amelyhez a többi fajtát hasonlítják,

2. referencia fajta: a tartós vetőmagtárolóban vagy ültetvényben megőrzött, közismert hazai vagy külföldi fajta, amelyhez a DUS-vizsgálat során a vizsgált fajtákat hasonlítják,

3. példa fajta: egyes morfológiai, beltartalmi, rezisztencia vagy egyéb fajtatulajdonság jellemzéséhez, leírásához etalonként használt fajta,

4. géntechnológiával módosított növényfajta: fajta, amelynek génállományát génsebészeti beavatkozással olyan módon változtatták meg, ahogyan az természetes úton nem menne végbe,

5. fajtajelölt: az MgSzH-hoz Nemzeti Fajtajegyzékre vétel céljából, illetve fajtaoltalmi vizsgálatokra bejelentett növényfajta,

6. fajtavizsgálat: a Nemzeti Fajtajegyzékre vételre, illetve növényfajta-oltalom céljára bejelentett fajták – nemzetközileg ajánlott, vagy ennek hiányában az MgSzH által kifejlesztett módszerekkel beállított kísérletekben végzett – hivatalos DUS-vizsgálata és – ahol ez követelmény – gazdasági értékvizsgálata,

7. tartós vetőmagtárolás: az államilag elismert, illetve növényfajta-oltalomban részesített fajták – kijelölt hibridek esetén azok komponensei is – és a referencia és példa fajták nemzetközi szabvány szerint előkészített vetőmagjának középtávú megőrzése, a gyűjtemény fenntartása,

8. UPOV: az új növényfajták oltalmára 1961. december 2-án létesült, Genfben, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én felülvizsgált Nemzetközi Egyezmény (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants),

9. Közösségi Növényfajta Hivatal (Community Plant Variety Office, CPVO): a Tanács közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK rendelete alapján működő közösségi növényfajta-oltalmi hatóság,

10. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain kívüli ország.

Az állami elismerésre bejelentés

4. § (1) A fajtajelölt állami elismerés iránti bejelentését az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett F 401 Bejelentés fajta állami elismerésére/megújítására című nyomtatványon egy példányban kell benyújtani az MgSzH-hoz.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a növényfaj latin és magyar nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését, illetve a javasolt fajtanevet,

c) a bejelentő nevét és címét,

d) ha van képviselő, annak nevét és címét,

e)–h)

i) hogy milyen néven és mely országokban regisztrált vagy oltalmazott a fajta, illetve hogy milyen néven és mely országokban kérelmezték ezt.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell

(4) A bejelentés tartalmazhatja a nemesítők nevét és a nemesítési arányokat.

(5) A bejelentés adatainak valódiságát a bejelentő aláírásával igazolja.

(6) Bejelentéskor a javasolt fajtanév megjelölése mellőzhető.

(7) A végleges fajtaelnevezésre vonatkozó javaslatot az utolsó vizsgálati év kezdetéig kell bejelenteni az MgSzH részére az MgSzH által rendszeresített és honlapján közzétett F 402 Fajtanév bejelentése című nyomtatványon.

(8) A más hatóságnál már regisztrált vagy bejelentett fajtát eredeti fajtanévvel, illetve jelzéssel kell bejelenteni. Korábban regisztrált vonalakat új hibrid előállításhoz új kombinációban is csak az eredeti elnevezéssel lehet megjelölni. A bejelentő köteles az MgSzH-val közölni, ha a fajtát az eredeti fajtanévtől eltérő szinonim névvel már valamely országban bejelentették vagy regisztrálták. Az MgSzH ezt köteles nyilvántartásaiban szerepeltetni.

(9) A szántóföldi növényfajok hibridjeit (kukorica, napraforgó, repce, cirokfélék, rozs és kender) csak a kialakító vonalak (törzsek, fajták stb.; a továbbiakban: vonalak) és a keresztezési képlet egyidejű közlésével lehet bejelenteni. A bejelentést az MgSzH-nak az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kell kezelnie. Külföldön vagy belföldön már regisztrált vonalak esetében az eredeti megnevezést kell alkalmazni. A bejelentett hibrid keresztezési képletét (összetételét) a bejelentés után nem lehet megváltoztatni.

5. § (1) Az egyes növényfajok esetében a bejelentési határidőt, a DUS-vizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyag beérkezési határidejét, mennyiségét és a vonatkozó minőségi előírásokat a 4. számú melléklet, a gazdasági értékvizsgálatokhoz szükséges szaporítóanyagra vonatkozó mennyiségi és minőségi előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A szántóföldi növényfajok hibridjeinek vizsgálatát csak a korábban még nem bejelentett, illetve nem regisztrált kialakító vonalak, alapegyszeresek vetőmagja és a hibrid vetőmag egyidejű átadása esetén kezdi meg az MgSzH. Új hibrid bejelentésekor, ha annak valamely komponense más bejelentő kérésére állami elismerésben részesült, egy éves fajta-összehasonlító vizsgálatot kell végezni.

(3) Ha a bejelentés, illetve a szaporítóanyag a 4. és 5. számú mellékletben meghatározott határidő után érkezik be az MgSzH-hoz, úgy a vizsgálatokat csak a következő évben lehet megkezdeni.

(4) Az MgSzH a bejelentéseket a beérkezést követő naptól számított 15 napon belül szakmai és alaki szempontból elbírálja és nyilvántartásba veszi, ha a bejelentésre szolgáló nyomtatvány hiánytalanul tartalmazza a 4. § (2) bekezdésének a)–d) pontjaiban foglaltakat és a bejelentő csatolta a szükséges mellékleteket. Az MgSzH a bejelentés nyilvántartásba vételét közli a bejelentővel.

(5) A bejelentésre vonatkozó kérelmet az MgSzH elutasítja, ha az a 4. § (2) bekezdésének i) pontjában foglaltak tekintetében hiányos és a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a bejelentő azt nem pótolja.

6. § (1) Az MgSzH a vizsgálat ideje alatt – a fajta állami elismeréséig – a fajnév, a fajtanév, a fajta nemesítői jelzése, a fajtabejelentő, a képviselő és a bejelentés időpontja kivételével a kérelemben szereplő és a fajtára vonatkozó információkat, illetve adatokat az üzleti titok, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltakkal összhangban kezeli.

(2) A bejelentő a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglalt adatok megváltozását a változást követő 30 napon belül köteles az MgSzH-nak írásban bejelenteni. A kérelemben foglaltak a nemesítők neve és a nemesítői arányok tekintetében csak az érintettek együttes nyilatkozata vagy jogerős bírósági határozat alapján változtathatók meg.

Bejelentés fajtaoltalmi vizsgálatra

7. § (1) A növényfajta-oltalmi eljárás céljára végzett kísérleti vizsgálatokat – a bejelentő kérelmére – az MgSzH végzi. A vizsgálati eredményt a növényfajta bejelentőjének az MgSzH küldi meg.

(2) A bejelentő az MgSzH-hoz a DUS-vizsgálatra vonatkozó kérelmet

a) a növényfajta állami elismerésre történő bejelentésével egyidejűleg, vagy

b) a növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön nyújthatja be, illetve

c) kérheti a korábban elvégzett vagy a vizsgálat alatt lévő növényfajta DUS-vizsgálati eredményének kiadását a növényfajta-oltalom megszerzéséhez.

(3) A vizsgálati kérelemhez a bejelentőnek – amennyiben a növényfajta állami elismeréséhez korábban azt nem nyújtotta be – a CPVO, vagy az UPOV szerinti, vagy a nemzeti technikai kérdőívet egy példányban kell benyújtania.

8. § (1) Az MgSzH az állami elismerésre, illetve a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatra bejelentett és a külföldi társhatóságok által DUS-vizsgálatra beküldött fajtákról – a bejelentés sorrendjében – közhitelű nyilvántartást vezet.

(2) A bejelentésről, illetve a bejelentés visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, az Európai Unió tagállamainak és az UPOV tagországainak társhatóságait, valamint a Közösségi Növényfajta Hivatalt.

9. § (1) A fajtajelölteket a bejelentések elfogadása után az MgSzH DUS-vizsgálattal és – ahol ez előírás – gazdasági értékmegállapító kísérletekben vizsgálja. A növényfajonként külön-külön meghatározott feltételek szerint az MgSzH a közösségi jogszabályok és a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai, illetve az UPOV által ajánlott és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott – az MgSzH által az érdekeltek számára hozzáférhető módon közzétett – módszerek alapján

végez.

(3) Szőlőklónok esetében a megkülönböztethetőség helyett azt kell vizsgálni, hogy a klón a fenotípusos bélyegek (DUS vizsgálat) alapján megfelel-e az adott fajtának. Új szőlőfajták elismerése esetén a fajta már létező vírustesztelt klónja külön vizsgálat nélkül Nemzeti Fajtajegyzékre vehető.

(4) A gazdasági értékvizsgálat elvégzése nem előírás

a) szántóföldi növényfajok hibridjeinek komponenseinél, valamint

b) azon fűfajoknál, amelyeknél a bejelentő nyilatkozik arról, hogy a bejelentett fajtát nem kívánják takarmányozási célra felhasználni.

(5) Amennyiben a csak DUS-vizsgálatra kötelezett növényfajok körében a vizsgált fajta állományán olyan termesztési tulajdonság megállapítására kerül sor, amely a fajta termesztését veszélyeztetné, környezeti vagy humán-egészségügyi veszélyt jelentene, az MgSzH köteles ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozni. Az ilyen eredmények alapján a fajta Nemzeti Fajtajegyzékre vétele megtagadható.

(6) Az állami elismeréshez és a növényfajta-oltalomhoz szükséges DUS-vizsgálatokat az MgSzH saját kísérleti hálózatában végzi, de kétoldalú megállapodás alapján más UPOV tagország társintézményével is elvégeztetheti, illetve a már meglévő eredményeket átveheti. Olyan növényfajnál, amelynek tekintetében az MgSzH által végzendő DUS-vizsgálat feltételei nem adottak, a DUS-vizsgálat az MgSzH közreműködésével, illetve felügyeletével a bejelentőnél is végezhető.

(7) Az MgSzH az állami elismeréshez szükséges gazdasági értékvizsgálatokat saját kísérleti hálózatában, illetve kihelyezett kísérletekben végzi. Az MgSzH a kihelyezett kísérlet elvégzésével más arra alkalmas és a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által erre jóváhagyott természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot is megbízhat. A kihelyezett kísérletek eredményeit csak akkor lehet elfogadni, ha azokat az MgSzH által alkalmazott módszertan szerint állították be. A kihelyezett kísérleteket az MgSzH szervezi, ellenőrzi és értékeli.

(8) A szántóföldi növényfajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 10. számú melléklet, a zöldségnövény fajok fajtáinak DUS-vizsgálatára vonatkozó CPVO iránymutatások és UPOV irányelvek felsorolását a 11. számú melléklet tartalmazza. A mellékletekben nem szereplő növényfajok esetében a DUS-vizsgálatot a nemzeti előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

10. § (1) A kísérleti vizsgálatoknak ki kell terjedniük mindazon tényezőkre, amelyek a fajta

a) megkülönböztethetőségének – szőlőklónok esetén azonosságának –, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának megállapításához, a fajta leírásához és szántóföldi hibridek esetén a kombináció ellenőrzéséhez szükségesek, valamint

b) a termesztés, feldolgozás, illetve felhasználás során gazdasági jelentőséggel bírnak.

(2) A DUS-vizsgálatok időtartama legalább két értékelhető termőév, illetve egy termelési ciklus. A bejelentett szántóföldi és zöldség fajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyöntetűségének (egyneműségének) és állandóságának vizsgálatát a bejelentést követő termesztési időszakban, szőlő és gyümölcs esetén a termőre fordulást követően kell megkezdeni.

(3) A gazdasági értékvizsgálat időtartamát az 5. számú melléklet tartalmazza. A gazdasági értékvizsgálat a bejelentést követő termesztési időszakban kezdődik. Ha a gazdasági értékvizsgálat az 5. számú melléklet szerinti időtartamnál korábban lezárható, az MgSzH a fajta állami elismerésére előterjesztést készíthet.

(4) Géntechnológiával módosított növényfajta kísérleti vizsgálata csak kibocsátási engedéllyel és a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével kezdhető meg.

(5) A fajta vizsgálata során a kísérletek a Fajtaminősítő Bizottság által meghatározott és közzétett módon megtekinthetők.

11. § (1) A fajtajelöltek kísérletbe állításához szükséges szaporítóanyagokat a bejelentő az MgSzH által meghatározott időpontig és helyen – harmadik országból származó fajta esetében vámkezelten – térítésmentesen köteles az MgSzH rendelkezésére bocsátani a 4. és 5. számú mellékletben foglaltak szerint. A kijelölt összehasonlító, példa, illetve referencia fajta bejelentőjének, illetve a képviselőnek az MgSzH által előírt kísérleti szaporítóanyag mennyiséget térítés ellenében az MgSzH rendelkezésére kell bocsátania a gazdasági érték- és a DUS-vizsgálatokhoz.

(2) A nem megfelelő minőségű szaporítóanyag miatt nem értékelhető kísérlet után a teljes vizsgálati díjat meg kell fizetni.

(3) Ha az MgSzH a kísérletekhez szükséges telepítési anyagot központilag állítja elő, az előállítás költségeit a bejelentő köteles az MgSzH részére megtéríteni.

(4) Az MgSzH a kísérleti célra beküldött

a) szaporítóanyagot kizárólag hivatalos vizsgálatok elvégzésére használhatja fel, ideértve az UPOV tagországokkal kialakított kétoldalú nemzetközi fajtavizsgálati együttműködési kötelezettségeket is,

b) vetőmagból a 4. számú melléklet szerinti letéti mintát a vonatkozó előírások szerint tartós tárolóba helyezi; amennyiben a vizsgálat megszűnik, a letéti mintával a bejelentő rendelkezhet.

(5) Az MgSzH hibájából értékelhetetlen kísérleteket az MgSzH saját költségén megismétli.

12. § (1) Az MgSzH a bejelentett fajták DUS-vizsgálatát a Közösségi Növényfajta Hivatal technikai előírásai és az UPOV Technikai Bizottsága által elfogadott irányelvek, illetve azok hiányában az MgSzH és az együttműködő társintézetek által kialakított és a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott nemzeti irányelvek szerinti módszertan alapján végzi. A vizsgálati módszertant az MgSzH-nak honlapján közzé kell tenni.

(2) A DUS-vizsgálatok éves részeredményeit és a végleges eredményt az MgSzH csak a bejelentővel, illetve képviselőjével közli. Az MgSzH a Nemzeti Fajtajegyzékre vétel esetén a hivatalos fajtaleírást nyilvánosan kezeli. A keresztezési képletet és a vonal leírását a bejelentő ellenkező rendelkezéséig bizalmasan kell kezelni, az nem hozható nyilvánosságra.

(3) A gazdasági értékvizsgálatra kijelölt fajokból a fajta termesztési és felhasználási értékeinek megállapítására az MgSzH kisparcellás gazdasági értékvizsgálati kísérleteket állít be.

(4) A gazdasági értékvizsgálatok módszereit és éves eredményeit az MgSzH közzéteszi.

(5) A bejelentő vagy képviselője jogosult betekinteni az általa bejelentett növényfajtára vonatkozó vizsgálati adatokba.

13. § (1) A fajtavizsgálat – az évelő és fás növények kivételével – a bejelentő kérésére legfeljebb egy évig szüneteltethető.

(2) A bejelentő az állami elismerés iránti kérelmet a vizsgálat időszakában visszavonhatja. A bejelentőnek a kukorica, napraforgó, rozs, repce és kender hibridek, illetve a cirokfélék hibridjei bejelentésének visszavonásakor a komponensek visszavonásáról vagy további vizsgálatáról is nyilatkoznia kell.

(3) Az MgSzH a vizsgálatokat megszünteti és a bejelentést elutasítja, ha

a) a lezárult DUS-vizsgálat eredményei nem felelnek meg a vizsgálati követelményeknek,

b) a bejelentő – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az MgSzH-nak a kísérlet lefolytatására a meghatározott mennyiségben és minőségben nem tud vizsgálati anyagot biztosítani,

c) a bejelentő az MgSzH-val a bejelentőíven hamis adatokat közölt, vagy

d) a bejelentő a vizsgálati díjat a megadott határidőig nem fizette meg.

(4)

(2) A szántóföldi és zöldség fajok fajtáira engedély egyéves eredményes DUS-vizsgálat alapján kérelmezhető. Az egyedi szaporítási engedély a szántóföldi fajok szaporítóanyagának forgalmazására nem jogosít.

(3) A szőlő, gyümölcs és erdészeti fajtákra vonatkozó engedély egyben a forgalomba hozatalra is kiterjed.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a vetést vagy telepítést megelőzően az MgSzH-hoz kell benyújtani.

(5) Az egyedi szaporítási engedély a fajtajelölt állami elismeréséig, illetve a vizsgálat megszüntetéséig hatályos.

DUS-vizsgálati jelentés a növényfajta-oltalomhoz

16. § A növényfajta-oltalmi eljárás céljára külön vagy az állami elismeréssel együtt benyújtott kérelem alapján elvégzett DUS-vizsgálatról az MgSzH időközi vagy végleges DUS-vizsgálati jelentést készít. Az MgSzH a végleges jelentésben nyilatkozik arról, hogy a fajta megkülönböztethető, egyöntetű (egynemű) és állandó-e. Ha az MgSzH a fajtát megkülönböztethetőnek, egyöntetűnek (egyneműnek) és állandónak minősíti, a jelentéshez mellékeli a fajtaleírást, amit egyúttal a bejelentőnek is megküld.

17. § (1) A kísérleti vizsgálatok eredményei alapján az MgSzH előterjesztést készít a Fajtaminősítő Bizottság részére, és egyúttal javaslatot tesz

f) újabb fajtafenntartó bejegyzésére.

(2) Az előterjesztésnek – a bejelentésre vonatkozó kérelemben foglaltak alapján – tartalmaznia kell:

a) a faj nevét,

b) a fajta nemesítői jelzését,

c) a bejelentő nevét és címét, továbbá harmadik országbeli bejelentő esetében a képviselő nevét és címét,

d) a fajtafenntartó nevét és címét,

e) a fajta származását, előállításának módját (keresztezési képlet), továbbá, hogy

f) a fajta géntechnológiával módosított szervezet-e.

(3) Az előterjesztésnek a vizsgálatok alapján tartalmaznia kell:

g) a javasolt és az MgSzH által ellenőrzött fajtanevet,

(4) Az Európai Unió valamely tagállamában vagy harmadik országban már regisztrált fajták esetén az eredeti fajtanevet kell alkalmazni, de indokolt esetben – a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 930/2000/EK rendeletében foglaltak szerint – szinonim név adható.

(5) Az állami elismerés időpontját legalább 90 nappal megelőzően a javasolt fajtanevet az Európai Unió tagállamai hatóságainak tudomására kell hozni, biztosítva a felszólalás lehetőségét.

18. § (1) A Nemzeti Fajtajegyzéken csak olyan fajta szerepelhet, amelynek az MgSzH-nál nyilvántartott fajtafenntartója van.

(2) A fajta állami elismerése az állami elismeréshez szükséges ismételt DUS-vizsgálatok eredményei alapján a bejelentő kérelmére meghosszabbítható, ha a fajta eredeti fajtaleírásban rögzített tulajdonságai nem változtak meg. Ha a bejelentő az állami elismerés meghosszabbítására igényt tart, úgy azt a lejárat időpontja előtt legalább két évvel kérelmeznie kell.

(3) Ha az MgSzH az állami elismerés lejártáig nem dönt a meghosszabbítási kérelemről, az állami elismerés a döntés időpontjáig meghosszabbodik.

(4) Nem hosszabbítható meg az állami elismerés, ha

a) a lejárat időpontja előtt legalább két évvel nem kezdeményezik a meghosszabbítást,

b) a DUS-vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a fajta már nem megkülönböztethető, vagy nem egyöntetű (egynemű), illetve nem állandó,

c) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

19. § (1) Az MgSzH a bejelentő részére oklevelet állít ki az állami elismerésről. Az MgSzH a Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi azoknak a fajtáknak a jegyzékét, amelyek

(2) Az állami elismerésről és a fajtajegyzék módosításáról az MgSzH értesíti az Európai Unió tagállamai, valamint az UPOV tagországok társhatóságait, továbbá – a Közösségi Fajtajegyzék kiadása érdekében – az Európai Bizottságot.

20. § (1) Az MgSzH az állami elismerés visszavonását kezdeményezi, ha

a) a bejelentéskor vagy a vizsgálat során a bejelentő hamis adatokat szolgáltatott,

b) a fajtafenntartás eredményességét ellenőrző vizsgálat során megállapították, hogy a fajtának a Nemzeti Fajtajegyzékre vételekor leírt tulajdonságai megváltoztak, az nem egyöntetű (nem egynemű), illetve nem állandó,

c) a bejelentő az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem ad új nevet a fajtának,

d) a bejelentő nem teljesíti fajtafenntartási kötelezettségét,

e) bebizonyosodik, hogy a fajta állami elismerésekor nem volt megkülönböztethető,

f) a bejelentő az állami elismerés visszavonását kéri, vagy

g) a bejelentő nem fizeti meg az állami elismerés időtartama alatt végzett azonossági vizsgálatokért fizetendő díjat.

(2) A fajta állami elismerésének visszavonását követően a szaporítóanyag a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig forgalmazható.

Fajtaminősítő Bizottság

21. § (1) A Fajtaminősítő Bizottság a miniszter felügyelete alatt áll, a miniszter felé véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik.

(2) A Fajtaminősítő Bizottság döntéseit szakágazatonkénti szekciókban (a továbbiakban: szekció) eljárva hozza meg. Ha valamely döntés meghozatala több szekciót is érint, a kérdésben valamennyi érintett szekció eljár.

(3) A Fajtaminősítő Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, de azt a miniszternek jóvá kell hagynia. A Fajtaminősítő Bizottság működésére vonatkozó részletes szabályokat a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói szükség szerint, de legalább félévente egyszer üléseznek. Az állami elismerésre, annak elutasítására, illetve az állami elismerés visszavonására vonatkozó, valamint az egyéb előterjesztéseket az MgSzH – törekedve az optimális vetésidők figyelembevételére – készíti el és legalább 10 nappal az ülés időpontját megelőzően megküldi az érintett szekció tagjainak, a bejelentőnek és a meghívott szakértőknek.

(5) A Fajtaminősítő Bizottság szekciói döntéseiket zárt ülésen, nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozzák. A Fajtaminősítő Bizottság szekciói akkor határozatképesek, ha az ülésen a tagok legalább kétharmada jelen van. Szavazásra a Fajtaminősítő Bizottság elnöke, valamint a szekció elnöke és tagjai jogosultak. Szavazategyenlőség esetén a szekcióelnök szavazata dönt.

(6) Ha a növényfajta állami elismerése csak DUS-vizsgálat eredményéhez kötött, a szekció tagjai – a szekció elnök döntése alapján – írásban szavazhatnak.

(7) A szekció tagja – előzetes bejelentés alapján – a szekció hatáskörébe tartozó fajták fajtakísérleti állomáson végzett kísérleteit a helyszínen megtekintheti.

22. § (1) Az MgSzH évente közzéteszi az államilag elismert fajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzéket, amelyben fajonkénti felsorolásban közölni kell:

(2) A Nemzeti Fajtajegyzékben a kertészeti növények szaporítóanyagának előállításánál alanyként használt növényfajtákat, illetve fajokat is fel kell tüntetni.

(3) A Nemzeti Fajtajegyzéket ágazatonként külön állítják össze. Az ágazatonkénti fajtajegyzékek a következők:

a) Szántóföldi Növények Nemzeti Fajtajegyzéke,

b) Zöldségnövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

c) Szőlő és Gyümölcs Nemzeti Fajtajegyzék,

d) Dísz- és Gyógynövények Nemzeti Fajtajegyzéke,

e) Erdészeti Növények Nemzeti Fajtajegyzéke.

(4) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek A. része tartalmazza mindazon fajok fajtáit, amelyek szerepelnek az 1. számú mellékletben, és a szántóföldi, valamint a zöldségnövények esetében a Közösségi Fajtajegyzékre felkerülnek.

(5) A (3) bekezdés szerinti nemzeti fajtajegyzékek B. része azon fajok fajtáit tartalmazza, amelyekre nem vonatkozik a törvény szerinti állami elismerési kötelezettség, de korábban állami elismerést kaptak vagy állami elismerésüket fakultatív módon kérelmezték. Ezek a fajták a Közösségi Fajtajegyzékre nem kerülnek fel.

Szállítói Fajtajegyzék

23. § (1) Az MgSzH az előállítók és forgalmazók bejelentése alapján a gyümölcs- és dísznövényfajtákra kiterjedően évente összeállítja a Szállítói Fajtajegyzéket és azt rövid fajtaleírásokkal kiegészítve közzéteszi.

(2) A Szállítói Fajtajegyzékre történő bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a fajta nevét, szükség esetén annak szinonimáit,

b) a fajta fenntartására és az alkalmazott szaporítási rendszerre vonatkozó adatokat,

c) a fajta leírását, legalább a 9. számú mellékletben megjelölt tulajdonságok és az azokra vonatkozó kifejeződési fokozatok alapján, valamint

d) annak feltüntetését, hogy az adott fajta miben különbözik a hozzá legjobban hasonlító más fajtáktól.

(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben lehetőség szerint közölni kell, hogy a fajta és a hozzá legközelebb álló fajta tulajdonságának különbözősége milyen kifejeződési fokozattal jellemezhető.

(4) A Szállítói Fajtajegyzékre akkor kerülhet a fajta, ha

a) az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos nevet visel, amit az MgSzH ellenőriz azzal, hogy megfelelő esetben a (2) bekezdés a) pontja szerint az ismert szinonimákat is meg kell adni,

(5) A Szállítói Fajtajegyzéken lévő fajtákat közismerteknek kell tekinteni, azokat az MgSzH fajtagyűjteményeibe kiülteti.

24. § Az MgSzH az államilag elismert fajtákról Leíró Fajtajegyzéket készít, amelyben a fajtáknak az elismeréskori állapotára vonatkozóan közölt lényeges morfológiai, termesztési és felhasználási tulajdonságairól ad tájékoztatást.