Ana səhifə

Jiŋar ewaati manjisanken mati sidaay


Yüklə 39.95 Kb.
tarix25.06.2016
ölçüsü39.95 Kb.




Jiŋar ewaati manjisanken mati sidaay : jitooŋ jirok


Jisanken mati búniiwaab di sidaay di lekool yooluul futooŋúm desambur !

Emitooemit, di fútooŋum desambur , similioŋ bukan di mofam búrom kawoolen káaningak kasofimi di dúniyaay bee katiikenak sidaay. Funakaf ufu fasofimi bee kamanjen ésukey mati búniiwab di sidaay manekaañen etooŋ katiikenak. Kúmusaak kakaraŋemi kuñiilak di kujojak kooliil kawonkeimi sendika kubabaj futiŋ fáliŋe di kamanjenak kati búniiwab, di mati kasontenak di kasontenoorak di karambenak di dúniyaay.


Man funakaf fati katiikenak sidaay fuce ŋumi di emitey yati 2007 mo kaanumi Inteenasional de Ledukasioŋ (IE) déemiken kúmusaak mankuŋar fujuumaf fati burokab, bukoo di kupaaliil di kulekoolaak, di teneŋey yati fútooŋum desambur, di emitey yati 2008 di silekoolas , sikalaasas, di kámikak kati sisendikaas. Eŋarey ewaati manjisanken mati sidaay, kaan kámik káamak kúmusaak kati dúniyaay búrom pankusen kulekoolaak kooliil, di kupaaliil kúmuse elosoŋ yati sidaay di fu juum fati burokab ban (IE) ekaane mákonam di esantarey yati kabeneka kati kakurak . noote utium mati burokab ubu pambusofi nen fútooŋum urok uceel waje’e di búniiwab di sidaay emitey búrom.
Burokab báyiisimi di futiŋaf ufu pambuŋoolen bukaan manjijuk waa wommi sidaay di miyuul, di kupaaluul, di kulekoolaak ban pambuŋoolen bunaameni di wan anoosan amaŋe di futiŋaf fati kakaraŋak kanjikaanumi. Burokab pambusofi di eliikey yati kujojak, di bukaani mamburamben kámik fafiite kakambuli di búniiwab di sidaay. Futiŋaf fubabaj enatal yabaje úmikaw wáamakaw wati burokab baŋoolenumi bugandi di ekalaasey, di kajimak kati kúmusaak di ujimaw wati sisendikaas, mámbuyiiseni emitey búrom.
Emaatey burokab ubu di kulekoolaak kooluul, di kupaaliil kuroka, jiŋoolene jitooŋ ban di jiramben eceeŋey yati funakaf fati katiikenak sidaay di dúniyaay.

Eŋar ewaati jaat manusanken mati sidaay,

ban di jitooŋ jirok emitey búrom.

Burok : « Kasanken mati sidaay ewaati »
Ekaan burokab.
Anoosan naŋooleŋŋoolen arok ewaati di funakaf fati katiikenak sidaay di dúniyaay, oo di kulekoolaak di kúmusaak, di kuroka kaaku kati lekooley. Ooteenut ulako amanja áaamak ati búniiwab bati kásumutak di sidaay. Burokab biiya bútiyaarab boo bommi kajuumen kámik káyiise fútaagul fati kaŋoolen etooŋ burokab

Bajawumi di búniiwab di sidaay.


Wanafami woo uŋoolenumi útuut buton basete dán kupaaliil kuroka di kulekoolaak kuŋoolene kureg mánsuumiimi uwonooriil di kutooŋ kámik di bukaak. Búniiwab di sidaay úsuumut kasanken matiúsimpoosimpoor di kámanjaati, di fúmanjum, di kábutooren.

Mánutuut fujuum fajake kámik, sensen manuŋoolen :




  • Urenten kámikak

  • Ureg siceeŋ san umanjut épuk so.

  • Kajoonen jak kámarulak kati fúmanjum di kábutooren


Karenten kámik
Panjijuk sindena kúgam manjikaan úmik wajake :


  • Kajuumen uruŋ útooŋum di kujuum bee mati kámik kásuume

  • Emaŋ kamaatumi mankusanken ban di kusof uwonoor wábutoore

Kasanken siceeŋ sanjimanjut épuk so


Jiŋoolene jibajaati épuk yati siceeŋas búrom. Jimanjutumi épuk yati eceeŋ, jiŋoolene jireg « imanjut épukey, bare panibaj fúmanjenuma bee di miyuul » jiŋoolene ñeer jiceeŋ akaraŋa ati mati éjuwey, asankena aseek mba adokutoorau ati lekooley yooluul, di ekilinikey yati kalolak mba di loppitaan ban di jireg kámarulak fujojaf jiŋoolene poop kamaatumi mankukaan fuñes fooliil di múmikuma ban di kujuumen benen kámik kati kámeelo malegenam mati kámarulak kooliil. Jajak faŋ mánjiregaati kasanken kalet malegen.
Kapooy jak úmarulaw wamanjenemi ban di úbutooren
Máanjiyiis set mati kábutoorenak, di ebaj fúmanjum samaŋuti, jitooŋ burokab manjisanken kurimak uke :

  • Ceeŋut an abaj búniiwab mba sidaay

  • Ebaj búniiwab di sidaay let katil anoosan

  • Anoosan nababaj duruwaay yákoney yati kapooyak, di yati kasontenak di yati kasontenoorak di yati karambene eeno nubabaj mba ubajut búniiwab.

  • Anoosan nababaj duruwaay yákoney yati kakaraŋ di ebaj burok eeno nababaj búniiwab.

  • Anoosan futiŋaf foola di kámarulak kati búniiwab di sidaay.

Uruŋaw wati ekaaney burokab


Wañesimi

  • Esof liŋ kamaatumi mankuwonoor siceeŋas sati kámarulak kati búniiwab di sidaay mánkumiki

  • Kamuuten kamaatumi mankutooŋ burok di kámarulak búniiwab di sidaay.

Kujojak kasofimi : kúmusaak di kulekoolaak kooliil (sensen mankubaj simit 13 jaw fatia)


Mapiyaam : Ewaati
Múrokumaam


  • Wayit wati burokab nen « jitooŋ burokab », wáyiisumi kanookan kámarul.

  • Wayit di kubik

  • Enatal « jitooŋ jirok mati sidaay »

Bakaanerab :




  1. Etooŋey (siminit 3)




  • Jitooŋ kakaraŋak manjimanjen kamaatumi mati fútooŋum desambur, funak fati kaliikenak sidaay di dúniyaay jiŋoolene jireg :  « Jaat bukanak di dúniyaay kanaamoor mankusanken mati búniiwab di sidaay, di kusof mati burokab bufaŋi ekaan bee kájimen búniiwab di sidaay panukaanaal burokab bati kasofoor di kulekoolaak kaaku, di kúmusaak kati silekoolas sati dúniyaay »

    • Jiwaas kamaatumi kaan kujoj katiit kabaje bukan 4 bee 8

    • Jigaaben wayitaw wati burokab « jitooŋ jirok » fujoj fanoosan

    • Jifajul úmarulaw juup di lisitey uye :




      • Búniiwab di sidaay usofesof bukanak di sisukas búrom sati kañen abajumi sidaay mba di jinaamoor ejonkoŋ, di úfimenuma mba basofe mákon fukere

      • Jiyaborumi di bukan kásumutut, búniiwab let bútipuul

      • Jisofumi di an ákon di búyaboorab búniiwab léebutipuul

      • Kuseekak kufaŋe ebaj galab búniiwab koo baguubenool kúniinaak.

      • Kukambaanaak, kujaŋaak kayabooremi di kafaŋiimi kafaano kubenenebenen esofey búniiwab.

      • Bukanak kaakenumi búniiwab kubajebaj kúyaboora juup

      • Kulekoolaak kabajumi sidaay koote kubaj kakaañen mankukaraŋ di kulekoolaak kaaku.

      • Kúmusaak kabajumi sidaay kooteenut kukarandi

      • Jijukumi an aam di ekaan fúmanjum an mati búniiwab jajak jakum usanken.

      • Jisen kámarul kábutoore fujoj fanoosan.



  1. Kámikak kati kujojak katiitak (siminit 25)




  • Jireg kujojak mati burokab butooŋandab booliil bo kápajul aciika aatumi aciik waregimi, putomi nakaan erapoor di butum waregimi di fujojaf fatiitaf di kabeŋak kati kujojak búrom. Jireg fujoj fanoosan fuciik kámarulufo di kaciikak kati fatiya kayitak kati burokab.

  • Burokab ube boo bommi anoosan di fujojaf ereg kupaalool ríiŋ eminit wa wommi kámarulak.

  • Putomi fujoj fanoosan pánfumik di buu footumi kámarul siceeŋas sifeegiiras saciikimi di kayitak kati burokab.




    • Waa buko búrom kusofumi di kámarulak ?

    • Tey kati fujojaf funaamoorutumi esofey di kámarulak ?

    • Burok bei jootumi jikaan manjirok úmikaw wánjipurenulimi di kámikak kooliil ?




  • Aciikaau panajojen támi kurimak kasofimi beet éyiisuko fujojaf di kabeŋak.



  1. Burokab bati kujojak di kabeŋak (siminit 20)




  • Jilaañ jijojen fujojaf di kabeŋak, di jireg aciikaau áyiis wasofimi támi di úmarulaw wati siceeŋas sifeejiiras sati fujojaf.

  • Jibajumi waati jatiit di jitooŋ jimik jatiit di wasofimi faŋ kákala. Waataay eyajutumi di jijojen wasofimi faŋ kákala.

  • Jiyiis kurim kupinaay kanafae kati funakaf fati sidaay fasofimi di dúniyaay.

    • Búniiwab di sidaay waaf wátaañie di dúniyaay similioŋ bukan kubabaj búniiwab di dúniyaay. Bukan kajuupoe di búniyaay kásumutak kusofiisof mati buko kati kalandak kati fiilaf , kupaaliil, kulekoolayiil mba kupaaliil kurokak kaakenumi búrom búniiwab. Moo kammi wolaal búrom do noomaal.

    • Bukanak búrom kubabaj duruwaay yati ejaay lekooley di yati ebaj karamben di kasontenoor di poop yati buroŋab di kakaraŋ, di burokab nen nuŋoolenumi eeno nookene búniiwab mba ookenut. Nuŋoolenaale búromolaal ukaanaal man siduruwaas usu sikaanumi di etooŋey burokab di kámarulak kati búniiwab di sidaay.

    • Kamikak kati funakaf fati sidaay di dúniyaay di emitey yati 2007 di 2008 foo fommi « jitooŋ burokab » ban rooru panubaj di anoosan, kati Mansa, kati komitaas, kati silekoolas, kati kiilak di bukanak. Bukanak búrom di futiŋ fanoosan pankutooŋ kurok mankuminjen fujuumaf fooliil, di kúmarul jak búniiwab di sidaay ban di kukaan kakurak di burokab manunafa.




  1. Enataley « Jitooŋ burokab di sidaay » (siminit 15)




  • Jimanjen mati babaj mukaanaay mábutoore mati katiiken búniiwab di sidaay tutoor anau, komitaay, di mofam búrom. Enataley « jitooŋ burokab di sidaay » esensen uwonoor upinaay wati manurok.

  • Jimanjen kajim kanoosan di ujimaw futok wati enataley.

    • Jitooŋ di kajimak kati tutoorey. « jipooyooro. » Kajimak uku pankumaŋ bukanak ákon di ákon, mankuteb éjuwey yooliil ban di kubaj fujuum fooliil di kasofoorak, di bukaaku. Fútaagulaf futooŋandaf foo kapooy fúkawi di búniiwab di úsumut uceel wasofemi fátaam di kafaretak kamaŋutimi di elat búyaboorab mba núwaboor katakas babajut. Jajak manuŋar bupooyumab bati dúniyaay bajakaab nen eŋarey sigaŋ nan ootumi ugor wápuremi di eniiley nen fásimaf.

    • « Jisanken mati búniiwab di sidaay » esofosof tanosan di lekooley di komiteey. Wasofimi woo eenomi karambenn bukanak mankufaŋ kaliikiten wajawumi di búniiwab di sidaay di poop kapooyak, kasontenak kasontenoorak di karambenak di poop fúmanjumaf di kábutoorenak. Nen búyiisenum, jiŋooleŋŋoolen jimanjen bukanak búniiwab di sidaay, di jijuumen kámik kati mátaañiam, di jireg di usurunaalaw, di jijuumen kúmikena, di jikaan tiatar, di jikaan kafaŋenoor kati sinatal mba di jiboñ sileetar kunifaanak kati usurunaalaw.

    • « Jitit lekoleey yooluul mba tan jirokeni » manekaan lekooley yooluul mba tan jirokemi baj burok bati éyiis man kati éjuwey di kakur kajake kati búniiwab di sidaay kaan fúgolu. Roo poop cenceeŋ mankaan fúmanjum di kabutooren man ramben kúmusaak di kúwetujaŋak kaakenumi búniiwab. Jajak manuroŋ malegen loi di fúmanjum fanoosan di kábutooren, bútoor di bukanak kan búniiwab di sidaay busofumi.

    • « jinoken di burokab bati komiteey yooluul », roo pambaj urok juup waatumi uramben bukanak kaakenumi búniiwab di sidaay nen noon burok babajut bacaam di silopitaanas di porogaraamey yati kasontenak di siluupas mba di jiŋar kujoj kati burok di sidaay, mba di jiramben kusukateenak,di kuñiilak kan sidaay esofumi di burokab booliil bati lekooley.

    • « jicees burok bati dúniyaay » yoo kabuntoor kati Mansa di kurungaak kati ésukey mankutooŋ burokab di kuwun kapooy kajoone faŋ di búniiwab di sidaay, poop di wan kasonten, di karamben anau, di kasontenoorak, di fúmanjumaf bukanak kásumutumi ban di jitooŋ di wajawumi di fúmanjumaf di kábutoorenak. Urokaw wan kamaatumi kuŋoolenumi kukaan woo eenomi kajojen bukan mba eboñ sileetar kati politikey.

Waataay eyajumi dijiman kamaatumi kunoken di burok bákon ban umanje kubabaj to nafa. Jiseniil kayit mankuciik ró ureesaw wooliil di burokab ban kumaŋumi ekaan. Jiregiil mati jimammaŋ mankukaan mukaanaayam búrom mati kahankenak di burokab booliil bújonnoor ekalaasey yooliil sindena kuleeŋak káje’ewumi. Jiŋooleŋŋoolen jireg poop kúwetijaŋak kuceel kuciik kanokenak kooliil di enataley « jitooŋ jirok di sidaay jandi jiŋandu síndena ekalaasey.


Kariibenak bálamuk burokab


  • Di kuleeŋak kájeewumi kariibenumi funakaf fasofimi di dúniyaay fati sidaay, kásiñemi kanokenak kooliil pankukaan mukaanaayam búrom mati kahankenak kooliil.

  • Jijiker di enataley ñameeŋe di emitey manjiwoolen kamaatumi wajawumi di majakam mati ekaan burok di emanj buu kootumi kuŋoolen kunoken di epooyey yati búniiwab di sidaay.


Kayitak kati kaliikitenak burokab « Jitooŋ burokab. »

Emanjey:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….


Etooŋey kamanjenak


  • Jifajul aciika aatumi aŋar waregimi ban nakaan erapoor yati fujojaf di kámikak káamakak wasankenimi di fujojaf.

  • Anoosan ati fujojaf fooluul panabaj eminit manareg waa wommi emaŋey di anoosan di bukoo.

  • Jininguloor mati bukanak búrom kati fujojaf kúmimik úmarulaw wati siceeŋas sífeejiraas sati kayitak kati kaliikitenak burokab.

  • Jikaanum manjijojen tákon waregimi man aciikaau ati fujojaf fooluul aŋoolen aciikuwo nawaasuwo di fujojaf di kámikak.

Siceeŋas




  1. Kurim kei bukanak búrom kusofumi di emaŋey ?



  1. Kurim kei kati emaŋey ati fujojaf kasofimi ?



  1. Urok wei jootumi jikaan manjijoonen kurimak kápurenulimi di kámikak ?

Malejenam


Fúgam : Kámarulak kati emaŋey uyu kureguumi mankusenuul kawonoor di kurim kati kámik di kamaatumi jiŋoolenumi jibenen kuceel di búyiisenum jawum di jamaani tan emaŋey ériiŋumi di fujojaf.


  1. Búniiwab di sidaay sisosof bukanak di sísukas sati dúniyaay.

Malegen similioŋ bukan kugaba di dúniyaay búrom kúsomuusomut. Di emitey yati 2007 similioŋ 2.1 bukan kati sidaay kucecet, di similioŋ 2.5 bukan kuwunkul kusosof búniiwab. Búniiwab di sidaay siranooranoor di sísukas búrom, bare sisuk siceel búniiwab bufaŋe kajuupo saasu.




  1. Búniiwab buŋoolene bútipoo di kasaafoor di uñen di abajumi sidaay mba di kanaamoor jonkoŋ, di ufulaw wati káfimenoor, di egorey fukere.

Let malegen ; búniiwab buŋooleŋŋoolen bútipoor di kamaagoorak kati waaf wákon mba juupo wápureuumi di eniiley mba miilam múraafenumaam. Uruŋaw ubaaciiraw wan búniiwab buŋaremi manburanoor woowe.




  • Búyaboorab bapooyutimi.

  • Kanaamoorak kati sicikumaas di esumbaay

  • Egorey fásimaf fati ásontaau mba eŋar burokuma balabenuti bati kasontenorak.

  • Kátipenoor kati iñaayau añoolool jandi mba di eroŋey mba di karaafenak




  • Búniiwab bútipooretipoor di an bee di an bare let an bee di enuk, esuwa mba epurampuur.




  1. Jiyaboorumi di bukan kásumutut leejisof búniiwab

Let malegen ; bukan kuceel kan búniiwab busofumi kunokoonokoor di bukan kásumutut – kasofumi búniiwab kúyiisut fúmanjum fati búniiwab simit sajuupoe ban kuŋoolene kámanjaati mati kubabaj sida. Hani, baje fúmanjum fati sida manoon wasenuyomi búniiwab, kúmanjum kucila kuŋoolene kulako waaf uceel di éjuwey wagoroorut di búniiwab. Moo kaane uŋoolenut umanj manteer anau nababaj búniiwab di kajukerool ceb.




  1. Uyáboorumi di an ákon letubaj búniiwab

Let malegen ; rinorino di bukanak, di fujuumaf fan kubajumi jandi búyaboorab, ban eeno ákon di kugabaak náyabooyaboor bapooyoorut sicikumaas sati dorogey sátipenimi. Búyaboor balet di an ákon busenut kapooy kajake.




  1. Kuseekak kufaŋe esof búniiwab kúniinaak koo bapooyoorut.

Malegen ; babaj wantomi juup




  • Mati eniiley : Di fátaamaf fati aseekau babaj tin táfimenuti man búniiwab búnokenum to. Babaj juup búniiw di kamelak kati ániinaau di kati fátaam aseekau.

  • Mati bukanak/ di mukaanaayam : Di mukaanaay majuupoe kuseekak kukaañut kámik mba di kusof waje’e di fátaam, fáŋum ereg kutayiil kúyaboor bapooyoorut.

Fúgam : Kuseekak kakobemi kúniinaak mankubaj bákori kuŋolenut kúninguloor nei mba di ai kootumi kúyaboor. Pankufaŋ mankuraje esofey búniiwab. Jajak faŋ manumanj mati kuseekak nen kúninaak koote kuŋar futiŋ fare’e di kajamoorak kati búyaboorab jakum kubaj mátaañi ban di kutei kafaretak kamaŋutimi.




  1. Kukambaanaak, kujaŋaak káyabooremi di kafaŋiimi kafaano kubenembenen ebajey búniiwab.

Malegen : Kupaalaayak kafaŋumi kafaano kufanfaŋ ebaj kupaalaay ban di kufaŋ ebaj nanoosan sembe kupaaliil kafaŋumi ekaan kuñiil di búyaboorab. Eeno kupaalaayak kakaanumi kuñiil ekob kupaalaayak kafaŋumi kafaano mankuseniil bákori, telefoŋ pootabul mba kajaatoor di éwoto mánkuyaboor, di kukat ebaj sembe sati kajuumen silinga ban di kuceeŋ búyaboor balegen di eŋarey sikawaas ban di kujonnoor di mátaañiam.




  1. Bukanak kabajumi kásumutak kufaŋefaŋ ebaj kupaalaay juup kati búyaboor.

Lee malegen : Bukanak kabajumi kásumutak kuŋooleŋŋoolen kubajuko di mukaanaay muceel malet búyaboor. (nen katitoorak sípenguwas sátipenemi). Hani mánsitipenemi búniiwab di búyaboorab bapooyutimi , roo kaanut manakubaj kupaalaay juup kati búyaboor. Hani man búyaboorab juup buŋoolenumi bubenen esofey búniiwab, búniiwab ubu buŋooleŋŋoolen busofi di búyaboor bákon bapooyuti.




  1. Kulekoolaak kabajumi sidaay koote kubaj kakaañen man kulekool di kulekoolaak bukaaku.

Malegen : Kuñiilak búrom koote kulekool. Fáŋum kúwetijaŋak kabajumi sidaay kooteenut kúfireniil mba kúbutooreniil, ban búniiwab bútipooreriit di kagoroorak ceb funakoofunak tutooriil di lekooley.




  1. Kúmusaak kabajumi sidaay kootenut kukaraŋ kuñiilak.

Lee malegen : Esofey búniiwab ékaaneriit anau ájakaati mba nákaanaati búyiisenum bajakut. Nen moomu di úsumut uceel, di kasontenak jak kúmusaak juup kabajumi búniiwab di kuŋoolen kukaraŋ kuñiilak jak. Bukanak búrom koote kubaj burok haani nubaje mba ubajut sidaay.




  1. Jijukumi an aam di ekaan fúmanjum an aceel mati nababaj búniiwab, sensen manjitunteen

Lee malegen : Jiregutumi mba jikaanut waaf, katunteenak kooluul pankusofi nen karamben anau ammi di ekaaney fúmanjumaf. Jireg anau akila akat ñeer ban di jimanjen mati jakut man an akaan fúmanjum an abaje sida. Moo panjiŋoolen jiramben kagumbulak ekaan fúmanjum di kábutooren.









Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət