Questiones ad examen rigorosum de philosophia Tételjegyzék a filozófiai szigorlatra 2014-ben Logika
|
|  Yüklə 53.5 Kb.
|
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2013-2014. tanév Questiones ad examen rigorosum de philosophia Tételjegyzék a filozófiai szigorlatra 2014-ben Logika (beugrók) 1. Igazság és helyesség kérdése a logikában, különös tekintettel az induktív és a deduktív érvelésre 2. Határozza meg a következő fogalmakat (ahol lehet, hozzon példát): performatív nyelvhasználat, konklúzió indikátorok, argumentum ad hominem, állításoperátorok. 3. Vázolja a különbséget az irrelevanciából és a helytelen indukcióból fakadó érvelési hibák között. Adjon példát! 4. Mi a különbség a hangsúly, ekvivokáció és amfibólia érvelési hibái között? Mondjon példát mindegyikre! 5. Hogyan különbözik a modus tollens nevű következtetési forma a modus ponens nevűtől? 6. Határozza meg a kondicionális és bikondicionális fogalmakat, a köztük levő különbséget illusztrálja logikai értékük felírásával is! 7. Miben különbözik a következtetés igazságfüggvények, illetve természetes levezetés útján való ellenőrzése? 8. Ellenőrizze természetes levezetés útján a megadott következtetést. Ismeretelmélet (beugrók) 1. Adja meg a következő fogalmak definícióit: (a) filozófia; (b) fogalom; (c) tapasztalás (általában); (d) értékközömbös megismerés – elkötelezett megismerés. 2. Mit állapított meg Descartes az általa ismert filozófiáról és milyen következtetéseket vont le ebből? 3. Mi az empirizmus következménye a tudományos ismeretszerzésre nézve? 4. Mi a jelentősége az a priori szintetikus ítéleteknek Kant rendszerében, és mit jelentenek Kantnál a kategóriák? 5. Miben áll Kant kopernikuszi fordulata s milyen következménnyel jár ez a valóság megismerhetőségére nézve? 6. Mi az újpozitivizmus álláspontja az emberi megismerésre nézve, s hogyan tudjuk ezt az álláspontot cáfolni? 7. Az ismereteleméleti kérdés megoldásához a kérdés felmerülésének behatóbb vizsgálata vezet el. – Mit jelent ez? 8. A transzcendentális dedukció Vallásfilozófia 1. A vallásfilozófia fogalma és módszere 2. Isten a világvallások szerint 3. Isten és a rossz problémája 4. A filozófiai hagyomány istenérvei 5. A valláskritika főbb ellenvetései 6. A vallási tapasztalat természete 7. Isten tulajdonságainak kérdése 8. A vallás és az etika összefüggései 9. Kitekintés a vallások teológiájára Metafizika 1. Mi a metafizika? Miért tekinthetjük Parmenidészt és Platónt a metafizika kezdeteinek? Mik a létkérdés (feltevésének/tárgyalásának) alapvető nehézségei? 2. Mi a metafizikai kérdés, mik a jellemzői? A lét szó lehetséges értelmezései, és a létleírás lehetséges szintjei. 3. Kinek a metafizika-értelmezésére hagyatkozik Kant metafizika-kritikája? Miért és hogyan kritizálja a metafizikát? Lehetségesnek tartja-e egyáltalán? 4. Mi Heidegger alapvető kritikája a metafizikával szemben, és hogyan próbál ő megoldást kínálni? Honnan indul ki, miként kívánja megérteni a létet? 5. Jellemezze a heideggeri „semmi” fogalmát. Milyen szerepe van a heideggeri létfilozófiában? 6. A léttulajdonságok (transzcendentálék): res, unum, aliquid, bonum, verum. 7. Milyen újdonságot jelent a heideggeri „alétheia” fogalma a hagyományosan „adaequatio”-ként értelmezett igazság fogalmával szemben? Milyen kapcsolatot feltételezhetünk a kettő között? 8. A lét szerkezeti alapelvei és metafizikai jelentőségük. 9. Szubsztancia és akcidens Arisztotelész filozófiájában (Metafizika és Kategóriák), fontosságuk az egész arisztotelészi rendszer szempontjából; lehetőség és valóság (potentia – actus) tana. 10. Röviden mutassa be, hogy Aquinói Tamás metafizikája mit köszönhet Arisztotelésznek, és mondjon példát arra, hogy miben lép tovább Arisztotelészhez képest. 11. A létből való részesedés tana Szent Tamás szerint, és annak lehetséges platóni alapjai. 12. Az analógia jelentése, formái és jelentősége a klasszikus metafizikában. A létanalógia elemei Arisztotelésznél és Szent Tamásnál, és az istenismeretre vonatkozó kitételek. 13. Az okság: Arisztotelész, Aquinói Tamás nézete, valamint Hume kritikája. A metafizikai okság elve. 14. A metafizika vége? Honnan indul a metafizika krízise, milyen lehetséges válaszok születnek rá a kortárs filozófiai gondolkodásban? Antropológia 1. Az ember mint világra nyitott lény. Mit nevezhetünk az antropológia kopernikuszi fordulatának? Világ és külvilág megkülönböztetése; az ember világa. Az emberi nyitottság értelmezése. 2. Az emberi létfeladat és a nyelv. Mit jelent a „szimbolikus észlelésvilág“? A nyelv és a kultúra valamint az emberi fantázia szerepe 3. Az ember szabad léte. Vázolja a szabadság filozófiai struktúráját. A szabad akarat problémája. A szabadság társadalmi struktúrája. A szabadság fogalom története 4. Az ember halálos léte. A hálál filozófiai értelmezése. Örökkévalóságunk történése. 5. Az ember társadalmi és személyes léte. Az individualizmus ideológiája. A társadalom az emberben. Társadalmi determinizmus és szabadság. 6. Társadalom és személy. Az ember személy volta. Az „én" szerkezete. Kozmológia 1. Hol a helye a kozmológiának a filozófián belül? Mivel foglalkozik és milyen szempontból? Miért érdekes és fontos? Miért kell, hogy minden embert érdekeljen? 2. Miért fontos újítás a természet görög fogalma? Milyen nézőpont kapcsolódik hozzá? Milyen módon lehetséges hozzáállni a természet tanulmányozásához? Ezek közül melyik kettő szintézise határozta meg a későókortól fogva a középkor végéig Európa kultúráját? 3. Miért kérdéses számunkra ma a világ, ill. a lét jósága? Hogyan gondolkodtak erről a kérdésről az ókorban? Arisztotelész hogyan s miért osztotta föl két részre a világot? 4. Mi újat hoznak az ión természetbölcselők a homéroszi eposzok mitikus világához képest? Mi kutatásuk alapvető tárgya, ill. kulcsfogalma? Ismertesse a négy elem arisztotelészi elméletét és a hozzá kapcsolódó kozmológiát! 5. Platón számára miért fontos a természettudomány és a matematika? Melyik ad igazi tudást, s mi e tudás célja? Milyen fontos tudományos-bölcseletei elveket hagyományozott Platón az utókorra? Milyen a mai természettudományban is fontos fogalmat alkalmaz Anaximandrosz, Püthagórász és Platón is? 6. Értékelje Püthagórász kultúr- és tudománytörténeti jelentőségét! Hogyan készítette elő Platón munkásságát? Mi Hérakleitosz, ill. Parmenidész megoldása a kozmológiai problémára? Ehhez képes hol helyezhető el Platón, ill. Arisztotelész? Hogyan készítik elő ők ketten a középkori gondolkodást és világképet? 7. Miért lehet „nagyszerű téma” a csillagászat a középkori ember számára? Mik a középkori világ(kép) alapvető vonásai s honnan erednek? 8. Mit értünk a középkori kultúra szövegközpontúságán és hogyan értékelhetjük ezt? Ismertesse és értékelje bölcseletileg Bonaventúra könyvmetafizikáját! Tényleg hittek a középkori modellben a középkoriak? 9. Miért nevezhetjük a XVII-XVIII. századot az európai öntudat kríziskorszaknak? Mi minden változott meg ekkor? Hogyan jellemezhetők e változások, s mi volt alapvető okuk? Értékelje a változások teológiai, etikai-politika és antropológiai következményeit? Mi a kialakult helyzet nagy dilemmája? 10. Mi a modern világkép két alapvető vonása, s hogyan alakulnak ki? Hasonlítsa össze a modern és a középkori világképet! Hogyan alakul a történelem és a biológia viszonya a modernitásban? 11. Hogyan értékelhetjük tudományos, ill. bölcseleti szempontból a középkori világkép lerombolását? Mire képes egy tudományos magyarázat? Milyen két alapvető ismérvnek kell eleget tennie? Vajon a tudomány abszolút vagy relatív tudást ad nekünk? Milyen alapon hasonlíthatunk össze két tudományos elméletet? 12. Ismertesse az antropikus kozmológiai érvet! Vajon a tudomány zavarát jelenti-e? Mi a bölcseleti jelentősége? Milyen hermeneutikai nehézségek kapcsolódnak hozzá? 13. Mi az antropikus kérdés és a metafizikai kérdés viszonya? Mi a metafizika alapkérdése? Milyen módon válaszolhatunk az antropikus kérdésre? Értékelje a válaszlehetőségeket! Filozófiatörténet 1. Mi a filozófia fogalma és módszere? Mi a filozófia viszonya a szaktudományokhoz? Mi a filozófia viszonya a valláshoz (teológiához)? Miben áll a filozófia történetisége? 2. A szofista világnézet és Szókratész filozófiája 3. Platón filozófiája 4. Arisztotelész filozófiája 5. Szent Ágoston, Boëthius, Pszeudo-Dionüsziosz 6. Aquinói Szent Tamás filozófiája 7. A „modernitás” kezdetei: N. Cusanus, F. Bacon, G. Galilei 8. Racionalizmus: R. Descartes, B. Spinoza, G. W. Leibniz, B. Pascal 9. Az angolszász empirizmus: T. Hobbes, J. Locke, G. Berkeley, D. Hume 10. A francia felvilágosodás: J-J. Rousseau, Voltaire 11. I. Kant kritikai transzcendentális filozófiája 9. G. W. Fr. Hegel dialektikus szellemfilozófiája 10. Fr. Nietzsche életfilozófiája és a nihilizmus (hogyan érti ő a nihilizmust, hogyan vezet az ő filozófiája is nihilizmushoz), hatása a posztmodern gondolkodásra (posztmodern jellemzői) 11. Ludwig Wittgenstein és a nyelvfilozófia 12. K. Jaspers és J.P. Sartre egzisztencializmusa 13. E. Husserl és M. Heidegger „fenomenológiája” 14. H.G. Gadamer és a hermeneutika |