Doktori iskola

səhifə	1/30
tarix	25.06.2016
ölçüsü	2.32 Mb.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 ... 30

PhD ÉRTEKEZÉS

Halász Zsolt

Miskolc
2010
MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM– ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

DEÁK FERENC ÁLLAM– ÉS JOGTUDOMÁNYI

DOKTORI ISKOLA

HALÁSZ ZSOLT
AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA

A szabályozás múltja, jelene, valamint jövőbeni fejlődési lehetőségei és irányai

PhD ÉRTEKEZÉS

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi

Doktori Iskola

A doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Bragyova András

A doktori program címe:

A magyar állam– és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai fejlődési tendenciákra

Tudományos vezető: Dr. Erdős Éva PhD egyetemi docens

MISKOLC

2010

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS	1
I. fejezet – AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYOZÁSÁNAK KIALAKULÁSA, JOGFORRÁSAI ÉS ALAPELVEI	7
1. A költségvetési jog szabályozásának kialakulása	9
1.1 A költségvetéssel összefüggő szabályozás főbb elemei a kezdetektől az ezredfordulóig	9
1.1.1 A költségvetés szerkezetének alakulása	9
1.1.1.1 Az ESZAK költségvetése a kezdetekkor	9
1.1.1.2 Az EGK és az Euratom Közösség költségvetése a kezdetekkor	9
1.1.1.3 A Fúziós Szerződés után	10
1.1.1.4 A Luxemburgi Szerződés által hozott változások	10
1.1.2 A költségvetéssel összefüggő szabályozás főbb elemeinek alakulása	11
1.1.2.1 Az első költségvetési rendeletek	11
1.1.2.2 A részletszabályozás kiteljesedése az 1970-es években	11
1.1.2.3 Egyensúlyzavarok és a Delors-csomag	12
1.1.2.4. Főbb reformok a Maastrichti Szerződés után	15
1.2 Az intézmények egymás közötti viszonyának alakulása	16
1.2.1 Az ESZAK kezdeti időszakában	16
1.2.2 Az EGK és az Euratom Közösség kezdeti időszakában	17
1.2.3 A Fúziós Szerződés után	17
1.2.4 A Luxemburgi Szerződés által bevezetett változások	17
1.2.5 A Brüsszeli Szerződés által bevezetett változások	18
1.2.6 A Brüsszeli Szerződés után	18
1.3 A pénzügyi ellenőrzés főbb szabályainak és intézményrendszerének alakulása	19
1.4 A költségvetési bevételek szabályozásának alakulása	21
1.4.1 Az ESZAK költségvetés finanszírozása	21
1.4.2 Az általános költségvetés finanszírozása	21
2. A költségvetési jog hatályos forrásai	24
3. A költségvetési szabályozás alapelvei	28
3.1 Az egységesség elve	29
3.2 Az éves költségvetés elve	33
3.3 Az egyensúly elve	35
3.4 Az elszámolási egység elve	39
3.5 Az univerzalitás elve	40
3.6 A részletesség elve	41
3.7 A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve	46
3.8 Az átláthatóság (transzparencia) elve	47
II. fejezet – A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI	52
1. A közös költségvetés bevételi oldalának általános paraméterei	52
2. A saját források rendszerének fejlődése a kezdetektől napjainkig	53
2.1 Az ESZAK finanszírozása	53
2.2 Az EGK és az Euratom Közösség finanszírozása a kezdetekben	53
2.3 A saját források rendszerének bevezetése	54
2.4 A költségvetési problémák hatása a saját források rendszerére az 1980-as években	55
2.5 A nettó költségvetési pozíció számítása versus európai többletérték és szolidaritás	56
2.6 A saját források reformja 1988-ban	58
2.7 A saját források rendszerének változásai 1993-tól napjainkig	60
3. A saját források jelenlegi rendszere	61
3.1 A saját források elemei a 2007/346/EK tanácsi határozat alapján	61
3.2 A saját források beszedése	62
3.3 A saját források felső határa	63
3.4 A tagállami korrekciók	65
4. Mitől „saját” a saját forrás?	66
4.1 A saját forrásokról szóló határozat elfogadása	66
4.2 A „saját” jelleg értelmezése az Európai Közösségek Bíróságának gyakorlatában	67
4.3 A saját források rendszerének belső szerkezete a számok tükrében	74
5. A saját források rendszere a jövőben	77
5.1 A Bizottság 2004-es javaslata	77
5.2 A potenciális reformlehetőségek	78
5.3 Középtávon megvalósítható reformok	82
5.4 Költségvetési egyensúlyhiányok és a saját források reformjai	83
6. A saját források szabályozása az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben, illetve a Lisszaboni Szerződésben	88
7. Magyarország és a saját források	88
8. Összefoglalás, következtetések	91
III. fejezet – A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS MEGALKOTÁSA	94
1. A középtávú pénzügyi terv és az intézményközi megállapodás	95
1.1 Az intézményközi megállapodásba foglalt középtávú pénzügyi terv szerepe az EU költségvetési rendszerében	95
1.2 Intézményközi megállapodások az EU jogrendjében	97
1.3 A középtávú pénzügyi tervet magában foglaló intézményközi megállapodások kialakulása	98
1.4 Az intézményközi megállapodásban, illetve a többéves pénzügyi tervről szóló rendelet elfogadásában részes intézmények helyzete	103
1.5 Az intézményközi megállapodás meg nem kötésének következményei	110
1.6 A 2006-os intézményközi megállapodás elfogadásának körülményei és fő prioritásai	114
1.7 Az Európai Alkotmány, a Lisszaboni Szerződés és a középtávú pénzügyi terv	124
2. Az éves költségvetési eljárás	125
2.1 Hatáskör a költségvetés megalkotására	125
2.2 A költségvetési eljárás folyamata a Lisszaboni Szerződés előtt	126
2.3 A kötelező és a nem kötelező kiadások szerepe a költségvetési eljárásban	128
2.4 A költségvetési eljárás folyamata a Lisszaboni Szerződés előtt	131
2.5 Az ex-lex állapot	134
2.6 A költségvetés módosítása	134
2.7 A költségvetési eljárás jellege	135
3. Egy szövetségi állam példája – költségvetési kapcsolatok a Bund és a Landok között Németországban	136
4. Összefoglalás, következtetések	142
IV. fejezet – A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA	145
1. A költségvetés végrehajtásának alapelemei	145
1.1 Hatáskör a költségvetés végrehajtására	146
1.1.1 A Bizottság és más intézmények végrehajtási hatáskörei	146
1.1.2 A végrehajtási hatáskör és annak átruházhatósága	149
1.2 A végrehajtás alapjai: költségvetési előirányzat és az alap jogi aktus	150
1.3 A pénzügyi szereplők	153
2. A végrehajtás módjai	155
2.1 A központosított végrehajtás	156
2.2 A tagállamokkal megosztott végrehajtás	157
2.3 Harmadik országok általi, és a nemzetközi szervezetekkel közös végrehajtás	159
2.4 A támogatások	161
2.4.1 A támogatások fogalma és formái	161
2.4.2 A támogatások alapelvei	162
2.4.2.1 Az átláthatóság és egyenlő elbánás elve	162
2.4.2.2 A támogatás többszörözésének és visszamenőleges nyújtásának kizárása, valamint a társfinanszírozás elve és a nonprofit elv	162
2.4.2.3 Az összeférhetetlenség elve	163
2.4.3 A támogatások odaítélése	164
3. A központosított végrehajtás	165
4. A tagállamokkal megosztott végrehajtás	170
4.1 A közös agrárpolitika végrehajtása	170
4.1.1 A közös agrárpolitika jelenlegi szabályozásának kialakulása	170
4.1.2 A Bizottság és a tagállamok közötti jogviszonyok a mezőgazdasági támogatások lebonyolítása terén	177
4.1.2.1 A kifizető ügynökségek akkreditációja	177
4.1.2.2 A számlák elszámolása – a Közösség és a tagállamok felelőssége	179
4.2 A Bizottság és a tagállamok közötti jogviszonyok a regionális támogatások lebonyolítása terén	189
4.2.1 A regionális politika eszközei az Egységes Európai Okmány előtt	190
4.2.1.1 Az Európai Szociális Alap létrejötte	190
4.2.1.2 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap létrehozása	192
4.2.2 A regionális politika eszközei az Egységes Európai Okmány után	194
4.2.3 A regionális politika eszközei a Maastrichti Szerződés után	196
4.2.4 A regionális politika eszközei 2000-től napjainkig	198
4.2.5 A strukturális és kohéziós támogatások alapelvei	202
4.2.5.1 A koncentráció elve – egy elfelejtett alapelv	203
4.2.5.2 Az addicionalitás elve és a társfinanszírozás követelménye	205
4.2.5.3 A megosztott irányítás elve, a partnerség elve és a programozás elve	208
4.2.5.4 A megfelelés elve, az összhang elve és a pénzügyi korrekciók	215
4.3 A saját források végrehajtásának problémái	219
5. A tagállam és a végső kedvezményezett közötti jogviszonyok	221
5.1 A támogatások célja és szabályozási kerete	221
5.2 Eljárási szabályok közösségi szabályozásban	225
5.3 A támogatási jogviszonyok elméleti kérdései a hazai szabályozás tükrében	228
5.3.1 A támogatási jogviszonyról általában	228
5.3.2 Az ágazati eljárási szabályok és a közigazgatási eljárás általános szabályai	235
5.4 A támogatásról szóló döntés tisztasága – az összeférhetetlenség kérdése	241
5.5 A támogatási jogviszony második lépcsője	243
5.5.1 A támogatás visszavonása	244
5.5.2 Szankciók	246
6. A Lisszaboni Szerződés hatása a költségvetés végrehajtására	247
7. Összefoglalás, következtetések	248
V. fejezet – AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE ÉS PÉNZÜGYI ÉRDEKEINEK VÉDELME	254
1. A pénzügyi ellenőrzés és a pénzügyi érdekek védelmének összefüggései	254
2. A belső ellenőrzés	261
3. A külső ellenőrzés	264
3.1 A számvevőszéki ellenőrzés	265
3.1.1 Az Európai Számvevőszék létrejötte	266
3.1.2 Az Európai Számvevőszék feladatai	268
3.1.3 Az Európai Számvevőszék szervezete	272
3.2 A parlamenti ellenőrzés	276
3.3 A külső pénzügyi ellenőrzés intézményrendszere néhány EU tagállamban	280
3.4 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)	286
3.4.1 Az Európai Csalás Elleni Hivatal létrehozása	286
3.4.2 Az OLAF eljárása	289
4. A pénzügyi érdekek hatékonyabb védelmének lehetséges jövőbeni eszközei	298
4.1 Az Európai Ügyészség létrehozása	298
4.2 Egy európai Civil False Claims Act	300
5. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló hazai szabályozás	301
6. A közösségi pénzügyi ellenőrzés új megközelítésben: a Single Audit modell	307
7. A pénzügyi érdekek védelme és a pénzügyi ellenőrzés az Európai Alkotmány tervezetében és a Lisszaboni Szerződésben	309
8. Összefoglalás, következtetések	310
ÖSSZEGZÉS	315
1. A költségvetési szabályozást érintő általános kérdések	315
2. A költségvetési bevételek rendszere	316
3. Pénzügyi perspektíva és a költségvetés megalkotása	317
4. A költségvetés kiadásai és végrehajtása	319
5. A költségvetés ellenőrzése	322
6. Általános következtetések és de lege ferenda javaslatok	324
IRODALOM ÉS JOGFORRÁSJEGYZÉK	328
Felhasznált irodalom	328
Egyéb irodalom	336
Felhasznált jogforrások és egyéb jogi szövegek	340
A szerző publikációi az értekezés témakörében	357
ÖSSZEFOGLALÁS	359
SUMMARY	361

1 2 3 4 5 6 7 8 9 ... 30