Az informatika érettségi vizsga előZMÉnyei és koncepcióJA

AZ Informatika
érettségi VIZSGA ELŐZMÉNYEI ÉS KONCEPCIÓJA

Tekintettel arra, hogy az informatika érettségi vizsga részben ECDL kompatibilis kell le­gyen, ami követelményszinten körülbelül megfelel az OKJ számítástechnikai szoftverüzemel­tető szakmának, részben pedig a programozás felvételi kell helyettesítse, ezért meg kell vizs­gálni ezen vizsgafajták jelenlegi változatait.

Az informatika érettségit kidolgozó iskolákban nagyon sokféle modell alakult ki, elsősorban szóbeli vizsgát tettek a tanulók, amelynek során több-kevesebb számítógép-használatra is szük­ség volt. E vizsgák színvonala rendkívül egyenlőtlen volt, tematikáját elsősorban a vizsgára felkészítő tanár határozta meg. Emiatt előfordulhatott, hogy két iskolában akár egyetlen közös érettségi tétel sem volt informatikából.

A szóbeli vizsga ugyanakkor erőteljesen behatárolta a lehetséges számonkérési módokat, nem vette figyelembe azt, hogy az informatika elsősorban gyakorlati tantárgy.

ECDL vizsga:

Az ECDL bizonyítvány megszerzéséhez 1 elméleti és 6 gyakorlati részvizsgát kell tenni. A vizsgán alapvetően felhasználói ismereteket kérnek számon.

• 
  Az információ-technológia alapfogalmai
  
• 
  Operációs rendszerek
  
• 
  Szövegszerkesztés
  
• 
  Táblázatkészítés
  
• 
  Adatbázis-kezelés
  
• 
  Prezentáció és grafika
  
• 
  Hálózati szolgáltatások
  

Jellemzője, hogy az informatikának csak az alkalmazói oldalát kéri számon, a probléma­megoldó képességet nem méri.

A vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll.

Az írásbeli vizsgán a szoftver és hardver környezettől független, általános ismeretanyagot kell számon kérni. A tételeket központilag adják ki és a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszköz nem használható.

Az írásbeli vizsga időtartama: 2 óra.

Gyakorlati vizsgára csak a sikeres írásbeli vizsgát tett jelöltek bocsáthatók. A vizsgázók a tanult témákban egy-egy feladatot oldanak meg a számítógépen. A gyakorlati vizsga komplex feladatát (feladatsorát) legalább három változatban a képző intézmény dolgozza ki, és a vizs­gabizottság elnöke a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal egyetér­tésben hagyja jóvá.

A szóbeli vizsgán a jelölt összefüggő feleletet ad egy-egy átfogó témából, amely kérdéssort a képző intézmény állít össze. Az elméleti ismeretanyagot az általa tanult szoftverek alkalma­zásának tapasztalataival kell kiegészítenie.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett. A szóbeli vizsga feladatsorának összeállítása a képző intézmény feladata. A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a köve­telményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdol­goztathatja.

Versenyek:

A Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny 20 éve az Informatika OKTV-je, az algoritmizálási – programozási ismeretek számonkérésének kialakult, megérlelődött módszereivel. A 2003/2004-es tanévtől kezdődően a 11. és 12. évfolyamos diákok számára a Nemes Tihamér Versenyt kiváltó Informatika OKTV-t is szerveznek.

Az alkalmazási kategóriában több országos, illetve regionális versenyt vizsgáltunk meg (pl. Kalmár László Alkalmazói Verseny, Budapesti Gimnáziumok Alkalmazói Versenye, …). Mindegyikük az alkalmazási ismereteket mérte, részben tesztekkel, részben gyakorlati problé­mák számítógépes megoldásával.

Tapasztalatok

Mindegyik verseny jellemzője, hogy a legjobbak kiválasztása a célja, a döntőben 60-150 főre számítanak, s a feladatok nehézségét is ehhez igazítják. (Ez természetes abból a célból, hogy a legjobbak között is sorrendet kell megállapítani.) A nehézségük azonban nem felel meg az érettségi követelményeinek.

A csak szóbeli számonkérési formák, valamint az írásbeli tesztek elsősorban a lexikális isme­retek visszaadását mérik, az azokat az ismereteket tartalmazzák, amelyeket –egy nagy magyar tudós szavaival élve– „nem a fejünkben, hanem a könyvekben kell tartani”.

Egyes vizsgaformák az alkalmazási ismeretekben az irodai alkalmazásokra tették a hang­súlyt, ami nem mindneben felel meg a pedagógiai-módszertani szempontoknak, az adott kor­osztály igényeinek.

Ugyancsak nem tartottuk megfelelőnek azt, amikor a különböző alkalmazási területeket azonos súllyal veszik figyelembe valamely vizsgarendszerben.

Döntési pontok

A megvizsgált vizsgamodellek és a közismereti informatika oktatás célja, módszertana isme­retében úgy döntöttünk, hogy az informatika érettségi mindkét szinten erőteljesen gyakorlati irányultságú legyen. Ez azt jelenti, hogy az érettségin szerezhető pontok 80 százalékát gyakor­lati, számítógépen megoldandó feladatokkal lehet megszerezni. Ezen a vizsgarészen a lexikális ismeret csak a feladat megértésében jelenik meg, a feladat megoldásakor az eszközismeretet, az eszköz alkalmazást és intelligens felhasználást mérjük.

A gyakorlati vizsgát egy szóbeli vizsga egészíti ki (a megszerezhető pontok 20 százaléká­val), amely elsősorban átfogó ismeretek számonkérését tartalmazza az információs társadalom, a hardver és a szoftver, a könyvtár, valamint a hálózatok világából. A kétszintű érettségi min­den tantárgyra vonatkozó közös koncepciója a szóbeli vizsga lebonyolítását és értékelését ha­tározta meg.

A szóbeli vizsga elképzelésünk szerint lényegében azonos mindkét szinten, azaz a két szint elsősorban a gyakrolati részben különbözik.

Az Oktatási Minisztérium és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tervezett megállapo­dása alapján ingyenes ECDL vizsgát kap az a tanuló, aki akár közép-, akár emeltszinten jeles osztályzatot szerez az informatika érettségin. A megállapodás feltétele természetesen, hogy az érettségi mindkét szinten legyen összemérhető az ECDL vizsgarendszerrel. Ez a szempont az érettségi követelmény-rendszer kialakításában szintén irányadó volt.

A kétszintű érettségi koncepciója

A gyakorlati vizsga a két szinten elsősorban nem nehézségben, hanem a vizsga témakörei­ben különbözik. Ez a kétszintű érettségi eredeti koncepciójára épített, mely szerint a közép­szintű érettségi a munkába álláshoz, az emelt szintű érettségi pedig a felsőoktatási felvételhez szükséges ismereteket tartalmazza.

Ez egyébként nem volt idegen az informatika oktatás alapkoncepciójától, mely szerint a középiskola 11-12. osztályában a tanulók az informatika szempontjából legalább három rétegre oszthatók. Az első rétegbe azok tartoznak, akik informatikai pályára készülnek. Ez ma Ma­gyarországon elsősorban valamilyen szoftverfejlesztő jellegű szakmát jelent, azaz akkor te­szünk jót az egyetemekre jelentkezőkkel, ha az érettségi az ilyen szakmákhoz szükséges ké­pességeket méri. Emiatt lett az emeltszintű érettségi gyakorlati része algoritmizálási-adatmo­dellezési jellegű, azaz sok programozási és adatbázis-kezelési ismeretet igényel.

A második rétegbe azok a tanulók tartoznak, akik érettségi után nem tanulnak tovább, ha­nem valahol munkába állnak. Jellemzőjük, hogy nagy részük a gyengébb eredményt elért tanulók közül kerül ki, ezért mély és nagy absztrakciót igénylő ismereteket itt nem kérhetünk szá­mon. Ugyanakkor a munkaerőpiac ma már a kezdő, elsősorban irodai dolgozóktól rutin szá­mítógép alkalmazói ismereteket (szövegszerkesztés, levelezés, …) vár el. Emiatt a középszintű érettségi alkalmazói beállítottságú, figyelembe véve az erre az érettségire jelentkezők várható tudásszintjét.

A harmadik rétegbe azok tartoznak, akik tovább szeretnének tanulni, de nem informatikai pályán. Számukra is jól használható a középszintű informatika érettségire felkészülve megszerzett tudás.

Az érettségi mintája

Mivel a korábbiakban nem létezett egységes informatika érettségi szabályzat, ezért olyan rendszert kellett választani, amely habár új, de nem teljesen idegen az érettségire várhatóan je­lentkezőktől.

Ez könnyebb volt az emelt szintű érettséginél, mert ott alapul vehetük a sok éve folyó és közismert Nemes Tihamér OKSzTV tapasztalatait. Döntésünk értelmében az algoritmizálási-programozási ismeretek érettségi számonkérése hasonló lehet, mint az országos programozási verseny 2. fordulós (megyei szintű) feladatai az 5-8. osztályos, illetve kisebb mértékben a 9-10. osztályos kategóriában. Ezzel azt mondtukl ki, hogy emelt szintű érettségi jeleshez olyan tudás kell, amivel az ország 2-300 legjobb informatikai tudású tanulója rendelkezik 8. osztályos ko­rában.

A középszintű érettségi legjobb mintája talán a Budapesti Gimnáziumi Alkalmazói Verseny 9-10. osztályos kategóriája. E verseny mindkét fordulója az alkalmazási ismereteket tartalmaz­za (rajzolás, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció, adatbázis-kezelés) szigorúan gya­korlati, számítógépeken megoldandó feladatokkal. (Az országos ismertsége sokkal ki­sebb, mint a Nemes Tihamér versenyé.)

Az emeltszintű érettségi is tartalmazza a középszintű érettségi témáit, csak annál sokkal ki­sebb súllyal. A közös témák közé tartozik az adatbázis-kezelés, amely középszinten az adatbá­zis-kezelő menürendszerű használatát, emelt szinten pedig SQL ismereteket is igényel. Emiatt az emelt szinten mélyebb adatmodellezési, illetve lekérdező nyelvi ismeretekre van szükség.

Az érettségi vizsgával szemben mindkét verseny közös jellemzője, hogy az értékelés elsősorban az eredmények vizsgálatá­val történik, azaz a javítók kevéssé vagy egyáltalán nem nézik a megoldások részleteit, azaz csak a ténylegesen működő megoldásokért szerezhetnek pontokat a versenyzők.

Ez a szigorú megkötés azonban az érettségin nem alkalmazható, ezért itt mindenképpen szükség lesz a megoldások minden részletének értékelésére is.

Melyik szintű érettségit érdemes választani

A felvételi rendszer koncepciója alapján minden tantárgyra igaz, hogy a közepesre értékelt emelt szintű érettségi a megszerezhető többletpontokkal együtt több felvételi pontot eredményez, mint a 100 százalékos (jeles) közép­szintű érettségi.