Ana səhifə

Az elbeszélő török források forrásértéke Szekfű Gyula


Yüklə 37.5 Kb.
tarix24.06.2016
ölçüsü37.5 Kb.
1. Óramegbeszélés

2. Az elbeszélő török források forrásértéke

Szekfű Gyula: Kútfőkritikai tanulmány a hódoltság korabeli török történetírókról. [Török történetírók III. (ford.: Karácson Imre) Bp., 1916.] p. 1-61.

Káldy-Nagy Gyula: A török hódoltság elbeszélő és okleveles kútfőiről. Századok 106 (1972) p. 647-652.

3. Elbeszélő források I. Török források a Mohácsi csatáról.

Kemálpasazáde: Mohácsnáme. [Török történetírók I. (ford.: Thúry József) Bp. 1893.] p. 191-281.

Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról. Bp., 1983. Magvető K. Gondolkodó Magyarok

A boldogult Szulejmán szultán ő felsége császári fethnáméjának másolata, melyet a mohácsi győzelem után a birodalom kormányzóihoz küldött. [Török történetírók I. (ford.: Thúry József) Bp. 1893.] p. 379-385.

A boldogult Szulejmán szultán khán ő felsége udvarába küldött buduni fethnáme. [Török történetírók II. (ford.: Thúry József) Bp. 1896.] p. 390-396.

Fodor Pál: A Bécsbe vezető út. [Két tárgyalás Sztambulban. (Barta Gábor-Fodor Pál-Kun József) Bp., 1996. Balassi K. Régi Magyar Könyvtár, Források 5.] p. 65-96.

4. Elbeszélő források II. Török források az 1529. évi hadjáratról és Buda elfoglalásáról.

Dselálzáde Mustafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása. Török történetírók II. (ford.: Thúry József) Bp. 1896.] p. 174-233.



I. Szulejmán naplói. 1529-ki napló. [Török történetírók I. (ford.: Thúry József) Bp. 1893.] p. 324-346.

Fethnáme az 1529-iki hadjáratról.; A boldogult Szulejmán pasához küldött fethnáme mása.[1541] [Török történetírók I. (ford.: Thúry József) Bp. 1893.] p. 385-396.

Szerémi György: Magyarország romlásáról.(ford.: Juhász László) Bp., 1961. 46-48 fejezet. 65-66. fejezet. Magyar Helikon K., Monumenta Hungarica V.

Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. (ford.: Juhász László) Bp., 1962. p. 161-179. Magyar Helikon K., Monumenta Hungarica VI.

5. Elbeszélő források III. A keleti és nyugati történetírás határán: Ibrahim Pečevi.

Thúry József: Pecsevi viszonya a magyar történetíráshoz. Századok 26 (1892) p.

Pecsevi Ibrahim tarikhjából.[Török történetírók III. (ford.: Karácson Imre) Bp., 1916.] p. 94-127.; 142-144.; 165-167.; 177-190.

Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. (ford.: Juhász László) Bp., 1962. p. 373-392.; 419-424.; 425-488. Magyar Helikon K., Monumenta Hungarica VI.

6. Elbeszélő források: Útleírás, földrajzi irodalom.

Fekete Lajos: A hódoltság-kori törökség Magyaroszágra vonatkozó földrajzi ismeretei. Hadtörténelmi Közlemények 31 (1930) p. 1-17.; 134-154.

Fodor Pál: Evlia Cselebi útleírásai. Keletkutatás 1990 ősz. p. 37-56.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. (ford.: Thúry József; kiadta: Fodor Pál) Bp., 19852. p. 299-319.

7. Okleveles források: A központi hatóságok iratai.

Fodor Pál: Szultán, birodalmi tanács, nagyvezír. Történelmi Szemle 34 (1992) p. 17-34.

Dávid Géza - Fodor Pál: Magyar vonatkozású török államiratok a tizenötéves háború korából. Hadtörténeti közlemények. 30 (1983) p. 278-296.; 451-467. (Négy irat elemzése.)

Fekete Lajos: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke. Levéltári Közlemények 3 (1926) p. 206-224.

8. Okleveles források II.: A vidéki hatóságok iratai.

Fekete Lajos: Párhuzam az isztambuli és budai török hivatali ügyvitel között. L. K. 18-19 (1940-41) p. 208-222.

Hegyi Klára: Jászberény török levelei. [Hegyi Klára: Jászberény török levelei. Botka János: Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez. Szolnok, 1988. p. 7-18. Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 11. (Négy, öt parancs elemzése, melyeket a vidéki hatóságok állítottak ki.)

9. Okleveles források III.: A budai pasák magyar nyelvű levelezése.

Takáts Sándor - Eckhart Ferencz - Szekfű Gyula: A budai pasák magyar nyelvű levelezése I. (1553-1589). Bp., 1915. (Előszó és négy szöveg elemzése.)

Takáts Sándor: Rajzolatok a török világból.I. Bp., 1915. p. 1-104.

10. Okleveles források IV.: Erdélyi török deákok.

Elekes Mihály: Rozsnyai Dávid élete és művei. Szeged, 1905. p. p. 7-25.

Szilágyi Sándor: Rozsnyai Dávid az utolsó török deák történeti maradványai. Pest, 1867. p. 5-21. p. 227-229.

11. Gazdasági jellegű források I.: A magyar lakosságra vonatkozó adatok.

Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Bp., 1970. Akadémiai K. 7-73. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 52.

Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 53-81. História-MTA Történettudományi Intézete. História Könyvtár, Monográfiák 7.

Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. Békés Megyei Levéltár. p. 5-57.

12. Gazdasági jellegű források II.: A török katonaságra vonatkozó adatok.

Fekete Lajos: A siyaqat írástípus a török pénzügyigazgatásban. A Magyat Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei VIII/1-4 (1956) p. 67-78. [Németül: Die Siyaqat-Schrift in der türkischen Finanzverwaltung.Bd. I. Bp., 1955. p. 94-110.]



Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. p. 81-117. História-MTA Történettudományi Intézete. História Könyvtár, Monográfiák 7.


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət