Kölcsey Ferenc hazafias költészete

1795: meghal az apja

Kölcsey zárkózott, gyönge testalkatú gyerek volt. Himlő miatt elveszti jobb szeme látását.

1796-1809: Az anyja Debrecenbe küldi tanulni Kölcseyt, aki már ekkor sokat olvas olvas, tud franciául, ismeri a francia drámaírókat és a felvilágosodás alakjait.

1802: meghal az anyja, ezután Panni néni (a család régi szolgája) vigyáz a 4 gyerekre. Gyámjuk Gulácsy Antal lesz, aki anyagilag is segíti őket.

1805-1809: levelezik Kazinczy-val, akivel Csokonai temetésen ismerkedik meg.

1810: Pesten joggyakornok lesz, de nem vizsgázik le, hanem inkább az irodalom felé fordul. Megismeri a Pesten szerveződő irodalmi életet.

1812-14: Álmosdon él öccseivel. Sámuel öccse megnősül.

1815: Ádám öccsével Csekén telepednek le. Rosszul érzi magát a költő, mert műveletlenek veszik körbe. Vonzotta a városi élet, de nem volt rá pénze.

1817: megszakad a kapcsolata Kazinczy-val.

1823: Ádám is megnősül, megkapja a csekei birtokot, mert vágyódik Kölcsey Pestre.

1826-29: Kölcsey és Szemere szerkesztik az Élet és Literatúra c. folyóiratot.

1827: meghal Ádám. Kölcsey gondját viseli öccse fiának, Kálmánnak és az özvegynek is.

1832: országgyűlési követ lesz.

1834: Búcsú az országos rendektől nem mondott le nézeteiről, ezért otthagyta a képviselői állását.

1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett.

Wesselényi kiszabadításán dolgozik.

1838. augusztus 24-én meghalt Szatmárcsekén. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után

Élet és Literatúra

Huszt

Himnusz

Rebellis vers

Vanitatum Vanitas

Zrínyi dala

Zrínyi második éneke
3. Hazafias költészete
-Kölcsey, a szenvedésre teremtett ember verseinek hangvétele panaszos szomorú. Témái: magány, fájdalom, elszigeteltség, elérhetetlen utáni vágy, belső meghasonulás

-hazafias líra: Kölcsey tragikus borúlátását erősítették.

• 
  Az első reformországgyűlés kudarca
  
• 
  Konzervatív erők szembenállása a reformokkal szemben
  
• 
  Csekei elszigeteltség
  
• 
  Nemzethalál víziójának rémülete
  

-prédikátor könyve: „Hiúságok hiúsága”

-pesszimista

-versforma: kisebb Himfy-strófa (epigrammai csattanó)

-a vers első 4 sorában a maga nevében szól a költő, aztán Salamon király bölcsességével méri fel a létet, természetet, történelmet és kultúrát

-az első versszak előrevetíti a mondanivalót, ami az utolsó 2 versszakban is megismétlődik

-2.,7.,8. versszak: LÉT

-3.-6. versszak: TÖRTÉNELEM, kiemelkedő személyiségek. A léttel foglalkozó versszakokban paradoxonokat halmoz (ellentéteket) szenved, mert szétrombolták az ideáljait.

-hiányoznak az igék és a léttel foglalkozó metaforái elomló anyagtalan fogalomhoz kapcsolódnak, pl: szivárvány, füst, holdvilág az élet értelmetlen körforgás

-a történelmi személyeket nevetségessé teszi: meglepő, mert ezek az emberek voltak Zrínyi példaképei

-9.-10. versszak: lelki nyugalma ↔ világ hitványsága

-a legutolsó sor sűrítve foglalja magába a mondanivalót

-„A magyar nép zivataros századaiból” – eredeti cím

-műfaja: himnusz

-1829: az Aurorában meg is jelenik

-az alcím tudatosan szól a múltról a vallásos jelleg mellett: 16.-17. századi jeremiádok (magyarság romlását sirató panaszdal) hangulata Isten adta a szép hazát, de ő is sújtott le a magyarokra

-Kölcsey részletezi a bűnlajstromot, megsiratja a magyar nép széthullását Isten igazságos: megbüntette a magyarokat, de a költő arra kéri, hagyja abba és inkább áldja meg a népet

-az első versszakban „áldd”: megérdemlik a magyarok, mert voltak kiemelkedő tetteik is, bár több a bűnükszánalom

-2.-3. versszak: felsorolja Isten ajándékait és a győztes csatákat, nagy uralkodókat a jelenben megszépül a múlt

-4.-6. versszak: bűnök és a balsors évszázadainak felsorolása (néhol túloz)

A bűnök csoportjai: külső (török, mongol); belső: polgárháború a polgárháborút tartja a legnagyobb bűnnek

-5.-6. versszak: TETŐPONT

-7. versszak: a múltból a jelenre vált reménytelenség.

Ellentétek:

vár ↔ kőhalom

kedv, öröm ↔ halálhörgés, siralom

szabadság ↔ rabság

-8. versszak: nem az első versszak megismétlése komorabb, az ország pusztulásán csak Isten segíthet.

Versforma:

-időmértékes sorok, de belehallatszik a 4/3-os és 3/3 osztású versdallam

-7-6 szótagos, trocheusi sor, keresztrímek, 8 sor

Rímelése: dísztelen (16-17. századi technika követése); hídszerű rímképlet

1844: Erkel Ferenc megzenésíti a Nemzeti Színház pályázatára
Zrínyi dala (1830. júl.):

-eredetileg: Szobránci dal

-lírai dialógus, a költő önmagával vívott harca

-a Vándor kérdései és Zrínyi válaszai egyaránt a költő énjéből fakadnak

-témája: a múlt és a jelen szembenállása

-a páratlan strófákban a kérdések, a párosban az elutasító, tagadó válaszok hangzanak el

-a Vándor az idetévedt idegen, aki a magyarságot csak a régi, dicső hírnevéről ismeri

-Zrínyi válaszai kiábrándítóak