Ana səhifə

HatáRÁTLÉPÉsek a doktoriskolák III nemzetközi konferenciája, Kolozsvár, 2010. augusztus 26–27. Szerkesztették: Dobos István Bene Sándor


Yüklə 4.51 Mb.
səhifə3/30
tarix27.06.2016
ölçüsü4.51 Mb.
1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   30

HALM TAMÁS



A bennható és mediális igék határvidékén: mozzanatos igék a magyarban


Dolgozatomban a magyar mozzanatos (szemelfaktív) igék mondattani viselkedésének és jelentéstani jellemzőinek kapcsolatát vizsgálom. Tézisem az, hogy a mozzanatos igék szintaktikai viselkedésük alapján a bennható (ágentív, unergatív) és a mediális (unakkuzatív) igék határmezsgyéjén foglalnak helyet, s ez a kettős szintaktikai viselkedés a szóban forgó igék szemantikai jellemzőiből vezethető le.

1. Az unakkuzativitási hipotézis


A nyelvleírásban az igéket, ill. predikátumokat hagyományosan két csoportra osztják argumentumszám szerint: az ún. egyargumentumú (intranzitív, tárgyatlan) igékre (mint pl. fut, érkezik) és a kétargumentumú (tranzitív, tárgyas) igékre: (mint pl. olvas). Ehhez társul­hatnak még harmadik csoportként a háromargumentumú (ditranitív) igék (pl. ad).

Az unakkuzativitási hipotézis tulajdonképpen ennek a hagyományos felosztásnak a fino­mí­tása, amennyiben azt állítja, hogy az egyargumentumú igék osztálya nem homogén: mondattani viselkedés alapján kettébontható (PERLMUTTER 1978). E két csoportot az unergatív (hagyomá­nyos magyar terminussal bennható) és az unakkuzatív (mediális) igék jelentik: előbbiek argumentuma a kétargumentumú ige alanyához, utóbbiaké a tárgyához hasonlóan viselkedik.



Az unakkuzativitási szakirodalomban (összefoglalásért: ALEXIADOU 2004) a bennható (unergatív) és mediális (unakkuzatív) igék elkülönítésére számos ún. próba (teszt) ismeretes. E tesztek részben nyelvspecifikusak, amennyiben nem mindegyik teszt alkalmazható minden vizsgált nyelvben. A legfontosabb próbák a következők (ALEXIADOU 2004, BENE 2005):

  • Segédigeválasztás: ez a teszt jellemzően az indoeurópai nyelvekre használatos: az igéket aszerint csoportosítja, hogy összetett igealakjaikat a létigével (sein, être stb.) vagy a birtoklást kifejező igével (haben, avoir stb.) mint segédigével képzik-e:

  • Marie est arrivée en retard. Marie későn érkezett. → mediális

  • Marie a rougi de honte. Marie elvörösödött szégyenében. → bennható

  • Rezultatív szerkezet ún. rezultatív, eredményállapotot kifejező szerkezetben jellemzően csak páciens szerepet játszó argumentumok, vagyis egy kétargumentumú ige tárgya és egy unakkuzatív ige argumentuma szerepelhetnek:

  • John painted the door red. John pirosra festette az ajtót.

  • *John shouted hoarse. John rekedtre kiabálta magát.

  • The bottle broke open. Az üveg kinyílt.

  • There-szerkezet

  • Three men arrived. There arrived three men. Három férfi érkezett.

  • Three men walked. *There walked three men. Három férfi sétált.

  • A magyarban igekötőt csak tárgyas, ill. mediális (unakkuzatív) igék vehetnek fel:

  • Feri megsütötte a kenyeret.

  • Feri megérkezett.

  • *Feri megfutott.

  • Az egyet áltárgy csak bennható (unergatív) igék esetén lehetséges:

  • Feri futott egyet.

  • *Feri érkezett egyet.

A fent ismertetett szintaktikai tesztek jelentős közös jellemzője, hogy arra mutatnak rá, hogy az unakkuzatív igék argumentuma a kétargumentumú ige alanyához, utóbbiaké a tárgyához hasonlóan viselkedik. Ennek megfelelően a sztenderd szintaktikai ábrázolások azt feltételezik, hogy a bennható (unergatív) igék argumentuma az alany helyén generálódik a mélyszerkezetben, a mediális (unakkuzatív) igéké pedig a tárgy helyén.

2. Szintaxis és szemantika


Az unakkuzativitási hipotézishez kapcsolódó nyelvészeti kutatások homlokterében az a kérdés áll, hogy a mondattanban jelentkező bennható-mediális különbség visszavezethető-e a szóban forgó predikátumok, ill. azok argumentumainak jelentéstani jellemzőire; s hogy ez a kapcsolat, amennyiben létezik, a lexikális szemantika szintjén ragadható-e meg (vagyis egy predikátum unergativitása/unakkuzativitása annak szemantikai jellemzőin keresztül a lexi­kon­ban van-e kódolva) (DOWTY 1991, LEVIN-RAPPAPORT HOVAV 1995), vagy pedig a prediká­tum mondatszintű tulajdonságaként kell elemeznünk, a teljes mondat elemeiből, ill. szer­ke­zetéből kompozicionálisan felépülő mondatjelentésre támaszkodva (BORER 1998, VAN HOUT 2000).

Az ún. lexikális szemantika modellekben az igék lexikai-szemantikai reprezentációjából ún. leképező szabályok segítségével vezethetők le a szintaktikai konfigurációk. E meg­közelítés egyik klasszikus képviselője DOWTY (1991), aki ún. jelentéstani proto-szerepeket (semantic proto-roles) definiál, melyek megléte vagy hiánya határozza meg az argumentum elhelyezkedését az ágens-páciens spektrumon, s ezen keresztül a bennható-mediális spektru­mon. Proto-ágens (vagyis ágensségre-bennhatóságra hajlamosító) jegyek a követke­zők: szándékoltság (volitionality), érzékelés (sentience/perception), esemény okozója, más szereplőben bekövetkező változás előidézője, az ige által leírt eseménytől független létezés (a beszédszituáció univerzumában). Proto-páciens jellemzők: állapotváltozás éri, létesített tárgy, más szereplő által előidézett változás/esemény érintettje, statív, nem létezik az ige által leírt ese­ménytől függetlenül. A proto-ágens jellemzőkkel rendelkező igék bennhatók, a proto-pácienssel rendelkező igék mediálisak, a kevert jellemzőkkel rendelkezők instabilak (ld. később).

Fontos kiemelni, hogy DOWTY (1991) modellje nem determinisztikus abban az értelem­ben, hogy megengedi azt, hogy egyes igék sem tisztán bennhatók, sem pedig tisztán mediá­lisak legyenek, hanem mintegy e két pólus meghatározta spektrum belsejében helyezkedjenek el.

LEVIN-RAPAPORT-HOVAV (1995) determinisztikus modellt javasol, elsősorban az angol nyelv vonatkozásában: e szerint a szemantikai jellemzők és a szintaktikai viselkedés közötti kapcsolatot ún. hozzárendelő szabályok (linking rules) írják le, melyek alkalmazási sorrendje nyelvenként változó lehet:



  • Közvetlen okozó (immediate cause) → bennható

  • Irányított változás (directed change) → mediális

  • Létezés (existence) → mediális


1   2   3   4   5   6   7   8   9   ...   30


Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət