5. Veszprémi Ünnepi Játékok 2008. Július 23. – Július 27. Veszprémi Vár Tartalom
|
|  Yüklə 1.33 Mb.
|
5. Veszprémi Ünnepi Játékok 2008. Július 23. – Július 27. Veszprémi Vár Tartalom Történet 2 Helyszín 2 Program 3 2008. Július 23. A Nemzeti Filharmonikusok koncertje 4 2008. Július 24. Herbie Hancock Sextett „The River of Possibilities Tour” 6 2008. Július 25. Opera Gála – Ramon Vargas 8 Jegyértékesítés 14
TörténetA Veszprémi Ünnepi Játékok 2004. augusztusában debütált a Veszprémi Vár csodálatos barokk főterén, a Szentháromság Téren felállított színpadon. 2000 néző ünnepelte a nyitányon fellépő Jose Cura-t és a Nemzeti Filharmonikusokat dirigáló Kocsis Zoltánt. Az azóta eltelt négy évadban több mint 30 nagy nemzetközi és magyar produkció sikerével írta be nevét a magyarországi fesztivál-térképre, illetve a zene-rajongók hangverseny-naptárába. A fesztivál néhány korábbi fellépője volt Al Dimeola, Roby Lakatos, Szakcsi Lakatos Béla, Tony Lakatos, Snétberger Ferenc, Bobby McFerrin, Paco Delucia, Presser Gábor, Zorán, a Manhattan Transfer, a New York Voices, Joe Zawinul Syndicate, Wayne Shorter és az Imani Winds, Barbara Hendricks, Joey DeFrancesco, Tokody Ilona, Lukács Gyöngyi, Polgár László és Bándi János. Valamint Rost Andrea, Paolo Gavanelli Verdi Rigoletto-ja; a Nemzeti Filharmonikusok és Miklósa Erika Éj Királynője Mozart Varázsfuvolájában, vagy a modern jazz két hatalmas alapköve Joe Zawinul és Wayne Shorter jazz történeti kuriózumként számon tartott közös játéka, mind olyan pillanatok voltak, amelyek valóban a zene Ünnepévé varázsolták a fesztivál felejthetetlen napjait. Az Ünnepi Játékok idén, a nemzetközi produkciók nagyszínpadi hagyományával 2008. július 23. - 27. között készül az 5. évfolyamára, amely talán valamennyi korábbi évhez képest is szerteágazóbb, eklektikusabb a zenei műfajok közötti „utazások” terén. Az egyes napokon - a különböző zenei műfajok legmagasabb minőségét megcélozva- mind a klasszikus zene vagy opera mind a világi zene és jazz szerelmesei, világhírű csemegék közül válogathatnak. Helyszín A Veszprémi Ünnepi Játékok fesztiválja a Veszprémi Vár történelmi környezetében valósul meg. A rendezvények háttere, természetes díszlete a püspöki palota gyönyörű barokk épülete. Az "U" alakú jellegzetes térformát korunk technikai színvonalát reprezentáló, erre a célra adaptált állványrendszerből kialakított színpadfedés egészíti ki, amely magában foglalja az épület baldachinos-erkélyes bejárati motívumát. A kocsifelhajtó magasságával azonos szintbe hozott, íves rivaldájú színpad teljes szélességében kerül a nézőtérhez. A színpad és a közel 2000 férőhelyes nézőtér terve őrzi a helyszín legnagyobb értékét, a barokk történelmi környezetet, amellett korszerű technikai feltételeket biztosít az európai és világszínvonalú programokhoz.
Kirívóan rossz idő esetén az adott napi koncert esőhelyszínen kerül megrendezésre, a 2008-ban nyitó Veszprém Arénában (www.veszpremarena.hu). Program5. Veszprémi Ünnepi Játékok 2008. július 23. – július 27. (Szentháromság Tér)
W.A.Mozart: Versenymű három zongorára. Beethoven: VIII. Szimfónia. Zongorán közreműködik Ránki Dezső, Klukon Edit, Ránki Fülöp (13 éves) Vezényel: Kocsis Zoltán
„Az Év Lemeze Grammy-Díj 2008; az Év Kortárs Jazz Lemeze Grammy- Díj 2008” Herbie Hancock - akusztikus zongora, keyboards Chris Potter - szaxofon (tenor, szoprán) Lionel Loueke - gitár Dave Holland - nagybőgő Vinnie Colaiuta - dob Sonya Kitchell - ének, vokál Amy Keys - ének, vokál
Közreműködik a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. Vezényel: Kovács János
Claude V. McKnight III Cedric Carl Dent David Thomas Mark Winston Kibble Alvin Chea Joey Kibble Július 27. 20:00: Toto/Bona/Lokua „Az év World Music koncertje” Gerald Toto (Martinique) - ének, suttogás, fütyülés, taps, gitár Richard Bona (Kamerun) - ének, basszusgitár, akusztikus gitár, percussion Lokua Kanza - Kongó - ének, gitár, zongora
2008. Július 23. A Nemzeti Filharmonikusok koncertjeW.A.Mozart: Versenymű három zongorára Beethoven: VIII. Szimfónia Zongorán közreműködik Ránki Dezső, Klukon Edit, Ránki Fülöp (13 éves) Vezényel Kocsis Zoltán A különböző zenei műfajok közül önálló nap keretében jelenik meg a klasszikus zene, amely eddig ”csak” az opera koncerteken keresztül kapott helyet a fesztivál programjában. A Nemzeti Filharmonikus és az őket dirigáló Kocsis Zoltán, valamint Ránki Dezső, Klukon Edit, és a Ránki házaspár fantasztikus tehetségű 13 éves gyermeke Ránki Fülöp közreműködésével csendül fel Mozart ritkán hallható F-dúr, három zongorára írt versenyműve, valamint Beethoven VIII. Szimfóniája. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar a hazai komolyzenei élet legkiválóbb hangszeres művészeiből és énekeseiből áll. Képzettségük, tapasztalatuk, elhivatottságuk a biztosíték arra, hogy közönségünk magas színvonalú művészi élményben részesüljön. Többségük már hosszú évek óta az NFZ tagja, és ennek köszönhetően érzékeny, harmonikus közösséget alkotnak. Számukra a legfontosabb, hogy a művek megszólaltatásával új értéket teremtsenek. Ezért ha kell, kreatívan részt vesznek a művek értelmezésében, de ha kell, akkor alázatosan követik az instrukciókat. A művészeik többsége rangos hazai és nemzetközi zenei díjak tulajdonosa, sokuk kamaraegyüttesek tagjaként is jelentős sikereket ért már el. Az elmúlt néhány esztendőben a zenekar rendkívül sok külföldi meghívást kapott. A New York-i Avery Fisher Halltól a tokiói Suntory Hallon át a birminghami Symphony Hallig, az athéni Megaron Musicostól a Colmari Fesztiválig arattak sikereket. 2003 februárjában adott New York-i koncertjüket a ConcertoNet című rangos internetes komolyzenei lap tekintélyes kritikusa az évad legjobb hangversenyének járó Lully-díjjal ismerte el. Kocsis Zoltán nemzetközi karrierje 18 éves korában a Magyar Rádió Beethoven-versenyének megnyerésével indult. Néhány év alatt szinte berobbant a nemzetközi zenei világba, rendszeres sztárvendége a nemzetközi zenei élet rangos fesztiváljainak és zenei központjainak, ahol már fellépett a világ számos vezető zenekarával. Kocsis Zoltán 1997 őszétől vette át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar - akkor még Magyar Állami Hangversenyzenekar - irányítását. Azóta szélesedett az együttes repertoárja, irányítása alatt több mű magyarországi ősbemutatójára sor került. Az elmúlt években a Nemzeti Filharmonikusokkal Európa számos országában, valamint Japánban és az Egyesült Államokban vett részt karmesterként és szólistaként kimagasló szakmai és közönségsikert arató körutakon. Megújult zenekarával adott koncertjeit mind a kritikusok, mind a közönség világsztárokat megillető lelkesedéssel ünnepelte. 2004 januárjában életműdíjat kapott a cannes-i Midemen, valamint a francia Művészeti érdemrend lovagi fokozatát. 2005 márciusában Kocsis Zoltán munkásságát - 1978 után másodszor is - Kossuth-díjjal ismerték el, 2006. március 25-én, Bartók születésének 125. évfordulóján pedig átvehette a szakmai grémium által odaítélt Bartók-Pásztory-díjat. 2007. január 23-án az oktatási és kulturális miniszter "a magyar kultúra követe" címet adományozta Kocsis Zoltánnak. Ránki Dezső Budapesten végezte tanulmányait, 1973-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. Még tanulóévei alatt, 1969-ben, 18 évesen nyerte meg a zwickaui nemzetközi Schumann-verseny I. díját, ez idő óta koncertezik világszerte. Rendszeresen fellépett Európa legtöbb országában, több ízben Észak- és Dél-Amerikában, és 2-3 évente Japánban. Játszott többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre National-lal, a tokiói NHK zenekarával, és számos neves karmesterrel, pl. Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel, Zubin Mehtával. Jelentős szerepet játszik életében a kamarazene, az utóbbi két évtizedben évi 10-15 koncertet ad Klukon Edit társaságában négykezes és kétzongorás művekkel. A Kossuth-díjas zongoraművészt, Kiváló Művészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi docensét 2008-ban ismét Kossuth díjjal tüntették ki kiemelkedően sokoldalú hazai és külföldi művészi munkássága elismeréseként. Klukon Edit Budapesten született. Zongoratanulmányait Teöke Mariann és Hambalkó Edit, majd Kadosa Pál, Jandó Jenő és Kurtág György irányításával végezte. Zongoraművészi diplomáját 1982-ben szerezte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 16 évesen egyike volt annak a három fiatal zongoristának, aki bemutatta Kurtág György Játékok című zongoradarab sorozatát. Évek óta Ránki Dezső kamarapartnereként koncertezik; a magyarországi hangversenyek mellett felléptek Párizsban, Milánóban, Torinóban, Münchenben, Bécsben, Andorrán és a lockenhausi nyári kamarazenei fesztiválon. Közösen mutatták be 1986-ban Liszt Via crucis című zongoradarab-sorozatának négykezes-, 1990-ben pedig a Faust szimfónia kétzongorás változatát. Repertoárjuk magában foglalja a négykezes zongorairodalom jelentős részét, többek között Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Liszt, Debussy, Ravel, Erik Satie és Darius Milhaud alkotásait. 2008. Július 24. Herbie Hancock Sextett „The River of Possibilities Tour”„Az Év Lemeze Grammy-Díj 2008; az Év Kortárs Jazz Lemeze Grammy- Díj 2008” Herbie Hancock - akusztikus zongora, keyboards Chris Potter - szaxofon (tenor, szoprán) Lionel Loueke - gitár Dave Holland - nagybőgő Vinnie Colaiuta - dob Sonya Kitchell - ének, vokál Amy Keys - ének, vokál
1968-ban kilépett a Miles Davis Quintet-ből és önálló pályafutása kezdeteként az elektronikus jazz-funk irányában fordult. 1973-ban adta ki a "Head Hunters" című LP-t, ami a jazz történetének első platinalemeze lett (több mint egymillió eladott példánnyal) és amit a "Chameleon" nevű kompozíciója fémjelez. 1980-ban bemutatta a világnak az akkor 19 éves felfedezettjét, a trombitás Wynton Marsalist. 1983-ban HH "Future Shock" című albuma (ami a mai jazz electronica stílus előfutára volt) ismét platinalemez lett. Az LP leghíresebb "nótája", a "Rockit" megnyeri "A legjobb R&B instrumentális dal" Grammy-díjat és MTV videódíjat kap öt különböző kategóriában. 1986-ban Oscar-díjat kap a "Round Midnight" film zenéjéért (szerepel is a filmben). 1989-től éveken át a "Coast to Coast" című koncertajánló televíziós műsor házigazdája. 1994-ben leszerződött jelenlegi kiadójához (Verve), amely óriási "budget"-et és teljes szabad kezet adott művészete megjelenítéséhez. 1996-ban felvette a "New Standards" című Grammy-díjjal kitüntetett albumát, amelyen pop- és rock világslágereket dolgozott fel standard-ként modern jazz formájában. 1997-ben Wayne Shorter-rel (szaxofon) duóban elkészíti a "1+1"című, a kritikusok által nagy hozsannázással fogadott CD-t. Még az évben kinevezik a Los Angeles-i Thelonious Monk Institute művészeti vezetőjének. 1998-ban a "Gershwin's World" című CD-je két Grammy-díjat nyert. 2005-ben megjelentette "Possibilities" című CD-jét, amelyen jazz együttese pop- és rockénekesekkel "dolgozik" együtt. 2007. szeptember 25-én megjelenik a "River: The Joni Letters" című CD-je, ami közel hét hónapja vezeti a New York-i Billboard Magazin un. "Top Contemporary Jazz Albums" listáját. Ez a lemez 2008-ban két Grammy-díjat nyert: a legrangosabbnak vélt „Az Év Lemeze”, amelyet a díj történetében második alkalommal ítélték oda jazz albumnak, illetve az „Év Kortárs Jazz Lemeze” kategóriában. Koncertturnéjának állomásaként lép színpadra a Veszprémi Ünnepi Játékokon július 24-én Veszprémben, ahol várhatóan az egyik legszenzációsabb hazai jazzkoncertben lesz részük az ellátogató jazzrajongóknak.
2008. Július 25. Opera Gála – Ramon VargasKözreműködik MIKLÓSA ERIKA és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. Vezényel: Kovács János G. Donizetti: Szerelmi Bájital – Nyitány (zenekar) G. Donizetti: Szerelmi bájital: Nemorino áriája – Quanto e bella, I. felv. (Vargas) G. Donizetti: Szerelmi bájital: Adina és Nemorino kettőse – Caro elisir sei mio… Esulti pur la barbara, II. felv. (Miklósa – Vargas) G. Donizetti: Szerelmi bájital: Adina áriája – Prendi per me sei libero, II. felv. (Miklósa) G. Donizetti: Szerelmi bájital: Nemorino románca – Una furtiva lagrima, II. felv. (Vargas) G. Donizetti: Don Pasquale – Nyitány (zenekar) G. Donizetti: Lammermoori Lucia: Edgar áriája – Fra Poco a mi ricovero, III. felv. (Vargas) G. Donizetti: Lammermoori Lucia: Lucia áriája - Regnava nel silenzio, I. felv. (Miklósa) G. Donizetti: Lammermoori Lucia: Szerelmi kettős, Lucia perdona, … verranno a te, I. felv. (Miklósa – Vargas) - szünet –
G. Verdi: Traviata: Violetta áriája – Ah! Fors’é lui, I. felv. (Miklósa) G. Verdi: Traviata: Violetta és Alfréd kettőse – Parigi, o cara, noi lasceremo, III. felv. (Miklósa – Vargas) G. Verdi: Luisa Miller: Rodolfo áriája - Quando le sere al placido, II. felv. (Vargas) G. Verdi: Nabucco – Nyitány (zenekar) G. Verdi: Rigoletto Kesztyűária – Questa o quella, I. felv. (Vargas) G. Verdi: Rigoletto: Gilda áriája – Caro nome, che il mio cor, I. felv. (Miklósa) G. Verdi: Rigoletto: Gilda és a herceg kettőse – E il sol dell’anima, I. felv. (Miklósa – Vargas) Ramon Vargas, a világhírű mexikói tenor 1982-ben debütált hazájában, Mexikóvárosban. 1986-ban, Milánóban megnyerte az .Enrico Caruso. tenor énekversenyt, utána a bécsi Staatsoper stúdiójába került. Bécsi tanulmányai után a luzerni operaház tagja lett. Nemzetközi karrierje 1990-ben kezdődött, amikor otthagyta a luzerni operaházat, és Európa nagy operaházaiba kapott meghívást (Lorenzo - Fra Diavolo (Zürich), Edgardo-Lammermoori Lucia (Marseilles), Tamino - A varázsfuvola (Bécs), Rossini: Stabat Mater (Paris Opéra-Bastille) Amenofi - Mozes (Bologna). A New York-i Metropolitan Operában 1992-ben mutatkozott beEdgardo szerepében. Később meghívást kapott Rigoletto mantovai herceg szerepére is. A milánói Scalában 1993-ban debütált. Jelenleg a világ legnagyobb operaházaiban énekel főszerepeket: Scala (Traviata, Falstaff, Rigoletto); Bécs (Maria Stuarda, Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Roberto Devereux, Bohémélet, Akegyencnő, Don Carlos); London, Covent Garden (Traviata, Rigoletto, Bohémélet); Párizs, Opéra-Bastille (Rigoletto, Traviata); New York, Metropolitan (Rigoletto, A sevillai borbély, Hamupipőke, Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Bohémélet, Traviata); San Francisco Opera (Az álarcosbál, Lammermoori Lucia), Buenos Aires Teatro Colón (Akegyencnő), Veronai Aréna (Asevillai borbély, Rigoletto); Madrid, Teatro Real (Werther); Berlin(Bohémélet, Don Carlos) Firenze (Anyegin, Titusz kegyelme, Rigoletto). Ramon Vargas több nemzetközi elismeréssel büszkélkedhet: .Lauri-Volpi. díj, mint 1993 legjobb énekese Olaszországban .Gino Tani for the Arts.-díj, 1995-ben az olasz kritikusok díja, A British Opera Now az .Artist of the Year. címmel tüntette ki. 1999 óta minden évben az Austrian Festspiele Magazin a világ legjobb tenoristájának választotta. 2001-ben megkapta az .ECHO Klassik Singer of the Year. díjat a .German Phono Academy.-től. A művész immáron negyedszer szerepel Magyarországon. Az elmúlt években is a világ legnagyobb operaházaiban lépett fel, többek között a New York-i Metropolitanben hallhatták 2003-ban Puccini: Bohémélet ,Massenet Manon,Csajkovszkij: Anyegin c. operákban. ABohémélet c. előadást amelyet 2008-ban Nicola Luisotti vezényletével Angela Gheorghiu és Ramon Vargas közreműködésével a Bartók Rádió élőben is közvetített. A Metropoltan ünnepelt sztárjaként 2006-ban Offenbach: Hoffman meséi c. operájában, Placido Domingo vezényletével, 2007-ben a Milánoi Scala színpadán Verdi: Traviata operájában Lorin Maazel vezényletével, Angela Gheorghiu és Roberto Frontali partnereként kápráztatta el a közönséget. 2007 nyarán nagysikerű koncert körúton lépett fel Anna Netrebko partnereként Németországban. 2008-ban nagy sikerrel debütált Münchenben a Luisa Miller c. operában. Miklósa Erika tinédzseréveit sportolással töltötte, egy baleset következtében váltott pályát. Az énekléssel kedvtelésből kezdett foglalkozni és neki jelentette a legnagyobb megdöbbenést, hogy alig három év elteltével, 19 évesen, minden idők legfiatalabbjaként vették fel a Magyar Állami Operaházba. Éppen ezért hiánypótlás céljából 1996-97-ben, karrierjét megszakította, előbb Philadelphiában, azután Milánóban tanult. 1999-ig operaházi tagként a szoprán szerepek egész sorát (Lucia, Gilda, Konstanze, Norina, Oscar, Adél) énekelte Budapesten, majd szabadúszóként világhírnévre tett szert. Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként többször körbeutazta a bolygót. Nemzetközi meghívások tömkelegével és háromszáz előadással a háta mögött ő vált a legkeresettebb művésszé ebben a szerepben. Lakhelye mindvégig Magyarország, elmenetelen soha nem gondolkozott, hazajövetelen állandóan. Honvágyas típus, falun él a Bakonyban, szüksége van levegőre és a földre. Zeneakadémiai végzettsége a mai napig nincs, felkérései viszont 2011. februárjáig vannak. Éj királynőjeként felkérést ma már csak néhány helyről vállal: München, Párizs, London, New Yorkban. Koncertek és más szerepek mellett ez lett a hobbija. „Megcsináltam a karrierem, ám mindvégig sportoló maradtam. Mindegyik előadás olyan, mint egy verseny, amit meg kell nyernem, vagy legalábbis a legjobbat kihozni magamból!.- vallja magáról Erika. Kovács János 1973-ban szerzett karmesteri diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kórodi András tanítványaként, majd a zongoraszakot is elvégezte, 1976-tól pedig a Magyar Állami Operaházhoz szerződött karmesterként. 1979-től 1981-ig a Bayreuthi Ünnepi Játékok zenei asszisztense volt, 1987-től 1990-ig, majd 2002-től a Magyar Állami Operaház vezető karmestereként tevékenykedett. Az Operaházban betöltött állása mellett igen gyakran fellépett a többi budapesti zenekar vendégkarmestereként is. Kovács János a Szlovén Filharmonikusok első vendégkarmestere volt, és 1992 óta a Tokiói Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, majd 1998 óta első vendégkarmestere. Különböző zenekarokkal nagy sikerrel koncertezett a legtöbb európai országban, valamint a tengerentúlon is. Művészi munkája elismeréseként 1984-ben Liszt-díjjal, 1996-ban Érdemes Művészi címmel tüntették ki. 2001-től a Budapesti Filharmóniai Társaság első vendégkarmestere, s ugyanebben az évben Kossuth-díjat is kapott. 2008. Július 26. Take6 Az „a cappella királyai” (8 Grammy Díj) Claude V. McKnight III Cedric Carl Dent David Thomas Mark Winston Kibble Alvin Chea Joey Kibble Összetéveszthetetlen, örömteli, kifinomult, mókás és egyben oltári jó vokális zene. Nem más ez, mint az élet legnagyobb csodáinak szintjén ünnepelni az emberi énekhangot, mely ragyogó és üdítő, s amelyet ismét élvezhetünk a Take 6 legújabb albumán, a Feels Good című CD-n. Bár a 17 évvel ezelőtt megjelent első lemezük óta a popzene rengeteget változáson ment keresztül, a Downbeat magazin olvasói slágerlistáját 9 éven keresztül vezető szextett mindörökre letette névjegyét a vokális muzsika világában Japántól Brazíliáig. A Take 6 hatása eltagadhatatlan számos műfajban, de manapság leginkább a Boyz 2 Men, a Backstreet Boys és az NSync produkcióiban hallhatjuk harmóniáikat és eredeti stílusukat. Szinte időtlen sikerét a Gospel, a Jazz, a Pop és a Rythm&Blues zseniális ötvözetében megvalósító énekegyüttes számos legendás művésszel alkotott már együtt a világ legjobb vokalistáiként. A legismertebbek közülük Quincy Jones, Ray Charles, Ella Fitzgerald, Miles Davis, Whitney Houston, Stevie Wonder és Mariah Carey. A kollégák elismerése mellett a szakma sem ment el szótlanul művészetük mellett. Erre utal a 18 jelölésből megszerzett 8 Grammy-díjuk, 5 Doves és 10 GMA zenei díjuk, valamint a többmilliós példányszámban eladott 12 lemezük is, melyből az első platina-, további három pedig aranylemez lett. Legújabb projektjük, a Feels Good már saját lemezkiadó cégük kezelésében készült, mely az első albumuk óta valószínűleg az együttes leghevesebb, leglendületesebb és legpezsgőbb produkciója. Fontos számunkra, hogy folyamatos kihívásnak legyünk kitéve és ezzel megőrizzük zenei és kreatív frissességünket- mondja Mark Kibble, a közel húsz év alatt mindössze egyetlen személyi változást megélt Take 6 egyik tagja. Ez tükröződik az együttes teljes történetében, és legújabb, Feels Good című albumán is, melyen istenadta vokális művészetével a Take 6 ismét gazdagabbá tette a világ zenei örökségét. 
2008. Július 27. Toto / Bona / Lokua „Az év World Music koncertje” Gerald Toto (Martinique) - ének, suttogás, fütyülés, taps, gitár Richard Bona (Kamerun) - ének, basszusgitár, akusztikus gitár, percussion Lokua Kanza - Kongó - ének, gitár, zongora A három művész munkája eredetileg műkedvelő összejövetelként indult. Egyfajta szabad beszélgetésként - meghatározott játékszabályok és eredmények kötelezettsége nélkül – játékként indult. Csak kísérlet volt, kíváncsiak voltak, hogy mi történik, mire képesek, tapasztalatot akartak cserélni és együtt akartak dolgozni. Összejöttek, ám akkor megtörtént a csoda: lecsupaszított lélekkel, néhány óra telepátia és a közös munka hatására, olyan időtlen zenét hoztak létre, amely előre megjósolhatatlan. Olyan lényegi átalakulás történt hármuk között, ami határokat, egyéni háttereket és esztétikai választásokat tört át: a kameruni Richard Bona, a nagyon tehetséges, titokban zenét szerző basszusgitáros, aki ma már nélkülözhetetlen az Atlanti Óceán mindkét partján; a kongói Lokua Kanza, egy egyszerre kifinomult és érzéki kozmopolita világegyetemből származó modern griot, valamint a francia-karibi, párizsi születésű Gérald Toto között, aki a soul zenén nőtt fel, és mindenfajta zenei kalandra nyitott. A hangjuk közti árnyalatnyi különbségek ellenére, közös muzsikájuk egy földrengés ereje és a karibi melankólia között helyezkedik el, ezekben a törékeny harmóniával, keserédes dallammal és napérlelte érzékiséggel teli, hagyományokon, nyelveken és ősi kultúrákon átívelő dalokban csodálatos módon egy elbűvölő világ könnyű utópiája formálódik meg. Richard Bona, egy pici kameruni faluban született, ahol a jazz-t és a mai zenét még csak hírből sem ismerték. A templomi gyerekkórusban eltöltött évek után tinédzserként saját készítésű fúvós hangszereken és tizenkét húrú gitárokon kezdett játszani, majd Jaco Pastorius lemezeinek hatására basszusgitározni kezdett. Apja halála után 22 évesen Párizsba költözött, két hónappal később azonban már olyan rangos zenészeket kísért, mint Didier Lockwood, Manu Dibango vagy Salif Keita. Emellett zeneiskolában fejlesztette elméleti tudását és építette kapcsolatait a zenészvilágban. 1995-ben Mike Stern invitálására, New Yorkba költözött, és bár eleinte egy szót sem beszélt angolul, kézről kézre adták a sztárok. Azóta a jazz, világzene és a soul határmezsgyéjén alkotva olyan nevekkel játszott mint, Herbie Hancock, Chick Corea, David Sanborn vagy játszott Harry Belafonte, Larry Coryell, Michael- és Randy Brecker, Steve Gadd, Georges Benson, Bobby McFerrin, Brandford Marsalis és Chaka Khan lemezein, illetve turnézott a Zawinul Syndicate, a Pat Metheny Group és a Steps Ahead kötelékében. Páratlan basszusgitár-tudása mellett egyre nagyobb teret kapott sokoldalúsága kibontakoztatására: énekesként és ütőhangszeresként játszott pl. Pat Metheny Group: Speaking of now c. lemezén. 1999 óta jelentet meg szólólemezeket (Scenes from my life – 1999, Reverence – 2001, Munia – 2003, Tiki - 2005), amelyeken végre ”főszereplőként” is megismerhettük ezt a rendkívül egyedi hangú muzsikust. Szólóprodukciója Richard sokoldalúsága és páratlan technikai tudása ellenére jóval túlmutat az öncélú hangszerbemutatón: ihletett dalokat, alázatos muzsikálást hallhatunk, a nemcsak hangszeresként, hanem frontemberként is páratlanul egyedi, magával ragadó élményt nyújtó Bonától. Lokua Kanza, énekes, dal- és zeneszerző, 1958-ban született a Kongói Demokratikus Köztársaságban (akkor még Zaire) legidősebbként 8 testvér közül. Édesapja korai halála után, nehéz gyermekkora ellenére korán nyilvánvalóvá vált a zene iránti érzéke. Kamaszként már számos helyi zenekarban gitározott, majd a Kinshasa Konzervatóriumban töltött évek és a zairei díva, Abeti melletti játéka után Elefántcsonparton keresett új élményeket. 3 mozgalmas tanulóév után felvételt nyert a tekintélyes, párizsi CÍM-be, a legrangosabb jazz és modern zenei iskolába Európában. Gyorsan beilleszkedett az afro-zenész társadalomba, ahol már első lemezének megjelenése előtt ismertté és közkedveltté vált. Jazz tanulmányai mellett megadatott számára, hogy példaképeivel léphessen színpadra, együtt dolgozott Franky Vincenttel, La Mafia-vel, Ray Lemaval és Papa Wembaval miközben saját stílusát csiszolta. Tagadhatatlan művészi beállítottsága számos művészt vonzott különböző területekről, Youssou N'Dour-tól Patrick Bruellig. Közös munkája Ismaël Lő-val, Baaba Maal-la vagy Geoffrey Oryema-val, brilliánsan biztosította az afrikai zene megújulását. Lágy, melankolikus, akusztikus muzsikája elsöpörte az addigi kongói (ex-zairei) zenére ragasztott „afrikai rumba”, valamint a táncparkett-barát „ördögi ritmusokkal” jellemzett kliséket. 1992 végén, Kanza szerény körülmények között rögzítette - zenei öröksége iránti tisztelete jelenként – első, őszinte és meghitt dalaiból álló albumát. Szóló debütálásával kivívta a „Legjobb Afrikai Album” díját (Az African Music Award-on), amellyel következő albumát a ’Wapi Yo’ –t is kitüntették. További három albuma hol szélesebb zenekari hangzással bír, hol erősebb népi színezetet kap, ám ragyogóan tükrözik zenei finomságát, összetett tehetségét, amely elsősorban mély, kifejező népies hangzásáról ismeretes. Gerald Toto a maga nemében egyedülálló művész, hangjához, előadásmódjához nincs hasonló. Egyszerre érzéki, karakteres és lágy, dalainak csodálatos hangzása van. Egy újfajta zenei irányt, stílust teremtett meg a francia zenében. Emellett egyfajta latinos vonulat is megfigyelhető repertoárjában, amely Brazíliához fűződő rokonsági kapcsolataival magyarázható. E két nép kultúráját ötvözi zenéjében, harmonikus egyensúlyt teremtve. A zenei finomsága kétségtelenül kreol voltából (latin vér) fakad. A ma népszerű zenei irányzatokat keveri –pop, jazz, folk music, karibi hangulat, soul - amelyekből valami újat alkot, ahol minden harmóniába kerül egymással. Több lemezt is megjelentetett már mind a saját neve alatt (1997-es Les Premiers jours, vagy a Kitchenette), mind másokkal közösen, de emellett dalszerzőként és producerként is tevékeny. Élteti a változatosság, leginkább az utak kereszteződésénél szeret igazán mozogni, a közös játék Bonaval és Lukoaval hűen tükrözi, hogy számára a zene a különböző emberekkel való találkozásról szól. JegyértékesítésAz eddig hagyományos személyes és utánvételes jegyértékesítés mellett, 2008. május végétől már online módon, az internet segítségével is lehetőség nyílik az a jegyvásárlásra. A Veszprémi Ünnepi Játékok honlapján (www.veszpremfest.hu) a jegyrendelés menüpontban illetve a www.jegymester.hu oldalon a nézőtér segítségével kiválasztott belépőjegy, bankkártyával azonnal meg is vásárolható. Bővebb információ: Veszprémi Ünnepi Játékok Jegyiroda (8200Veszprém, Óváros tér 22.) Nyitva: Hétfőtől Péntekig 9 -18 óra között, illetve Szombaton 10-14 óra között Tel.: (88)444-454 E-mail: jegyinfo@veszpremfest.hu
Ünnepi Játékok Kft. 8200 Veszprém, Óváros tér 22. Tel.: +36 (88) 444-454 Fax.: +36 (88) 444-453 info@veszpremfest.hu www.veszpremfest.hu 
|
