34. VARGA
Varga, ’-n, ’-ru, ’-ra, -i [BC1, 3, 6: Vargha BC2, 4, 5, 7, 8, SchQ1–9: Varga
K7, 8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] – T: 836 ha/1452 kh. – L: 352.
A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Lakossága
azóta is magyar; csak a múlt század második felétől kezdve élt itt néhány német
anyanyelvű család. 1930-ban 422 magyar és 23 német anyanyelvű, 1970-ben 357 ma-
gyar és 4 délszláv lakosa volt. – P. sz. “Lakói magyarok”. – Fcs. A vargai menyecs-
kék a szőlőhegyi pincéknél annyira mulattak és eláztak, hogy hazafelé menet vala-
mennyien elvesztették a féketőjüket.
Varga [1542: Warga: Reuter: BarKözTel. 149.] A szn.-ként is használatos m.
R., N. varga ‘lábbelikészítő’ fn.-ből keletkezett; vö. 1389: Ladislaus dictus Varga
(OklSz.). (FNESZ. 681.)
1. Gizëlla-fórás F. A Cseh földbirtokos család Gizella nevű leányáról. 2. Kasté,
-ba: Kastéj, -ba: Bót, -ba É. A Cseh család, a falu egykori földesura építtette,
majd az Eggenhoffer családé lett. Ma vegyesáru bolt. 3. Csupësz köz Köz. Az
Iskola mögött. Az itt lakó Csupësz ragadványnevű Kovács családról. 4. Iskola,
-’ba: Ifjúsági klub É. Régebben iskola volt tanítólakással. Ma a fiatalok klubja.
5. Köröszt, -hő Ke. Fontos tájékozódási pont egy útkereszteződésben. 6. Faluárok
Vf. A. falun keresztül vezet. A vízfolyások szabályozása után kiszáradt. 7. Kápó-
na, ’-ba: Kápolna, ’-ba: Templom, -ba. A Cseh család építtette újgótikus stílus-
ban. A bejárat fölött a család címere látható. A bejárattól jobbra, a falban már-
vány emléktábla van az I. világháborúban elesett falubeliek nevével. 8. Kápónai-
köröszt Ke a Kápolna előtt. 9. Kápóna-kert Park a Kápolna körül. 10. Pásztorház<-P>
S199>
34. VARGA
#(IMAGE)
S200>
<-P>É. A falu pásztorainak egykori lakása, nagyjából a település közepén. 11. Pásztor-
ház melléke Tér. A falu közepe. Innen indulnak az utak a határ különböző ré-
szeibe. Itt van az autóbusz fordulója és a megállóhely. 12. Község kutja: Falu
kutja Kút. A falu közepén létesített szivattyús kút, évek óta nem működik. 13.
Sásdi-ház: É. A Tinner családé. Sásdi Sándor író szülőháza. 14. Köbő-kut Kút.
Ásott kút a Kápolnán belül. 15. Gémöskut Kút. Az elromlott, nem működő kút
helyett innen viszik az ivóvizet. 16. Tüzojtószërtár É.
17. Mocsila-kut F. 18. Három mocsilák Kenderáztató tavacskák. A Mocsila-kút
vize táplálja őket. 19. [K12: Legelő] 20. Uj-szőllők Ds, sző, nagyobb része erdő-
sítve. 21. Diás-gödri-fórás F. A Diás-gödör É-i végében. 22. Gáj, -ra [K8, P: ~
K12, MoFnT2: Gaj] Ds, régen sz, most l. Erdősítették. 23. Gáj-pup Dt, l. Disznók-
kal, marhákkal járatják. A Gáj nevű dűlőnek legmagasabb része, kiemel-
kedése. 24. Diás-gödör G. A Diás-gödri-forrás vizét vezeti el. Hosszan elnyú-
lik. Valamikor sok diófa volt a gödörben és körülötte. Néhány még ma is
áll. 25. Diás-gödör Ds, Gödrös, sz. A rajta levő ugyanilyen nevű gödörről.
26. Pap kutja F. Egy Papp nevű család földjén. 27. Pap kutjai-gödör: Pap-
kuti-gödör G. Hosszanti vízmosásos árok, amelyben a Pap kútja vize csordogál.
28. Pap kutjai-gödör: Pap-kuti-gödör Ds, Gödrös, Partos, sz. Az ugyanilyen nevű
gödör körül. 29. [K7, 8, 9: Hegyhát] 30. [K8: Haramia Lakás] 31. Uj-szőllei-
fórás F. 32. Gyër kutja F. 33. Mihá-cseri-fórás F. A Mihály-cser nevű dűlő É-i
végében. 34. Gyër-kuti-gödör G. Vízmosásos, száraz hosszanti G, árok, amely a
Gyër-kutja vizét vezeti el. 35. Szőllők alja [K12: Szőlőalja] Ds, sz. 36. Fehér-
part Ds, e. 37. Mihá-cseri-árok Vf. A Mihály-cseri-forrás vize táplálja, és a Mi-
hály-cser nevű dűlő K-i határán s egyben a falu Tékes felőli határán folyik.
38. Gatya-tető: Szőllő-tető [MoFnT2: Gatya-tető] D, Dt, sző, sz. A Szőlőhegy
nevű dűlő legmagasabb része. Az első név eredetét nem ismerik. 39. Asó-szőllők
alja Ds, sz 40. Szőllőhögy [K7, 8, 9, 12, P: ~] Ds, Dt, Do, sz, sző. 41. Gáj-rét
[K12: Gaj rét] S, Vö, r. 42. Gáj-réti-árok Vf, a Gáj-réten folyik keresztül. 43.
Mihá-cser [K8, 12: ~] D, sz, e. 44. Bërta-szállás [K12: Rét föld] Ds, sz. Berta
nevű volt tulajdonosáról. 45. Töröksürü alja [K12: Török szűrű alja] D, sz. A ha-
gyomány sz. itt bújtak meg a törökök. A földből szántáskor sok tégladarab és
cserépedény került elő. 46. Csusz-kut F. 47. Pusztavargai-fórás F a Pusztavarga
nevű dűlőben. 48. Csörge, ’-hő: Hosszi-erdei-fórás F a Hosszu-erdő dűlőben. Első
nevének eredetét nem ismerik. 49. Szállások, -hó [K8, 12: Falufeletti rét] S, Vö,
régen r, most sz. Itt voltak az istállók, pajták és a szalma-, illetve szénakazlak.
50. Marci-szállás S, Vö, régen r, ma sz. Egykori tulajdonosának nevéről. 51. Pajta-
ódal [K8, 12, P: ~] Do, sz. A dűlő szélén, a domb aljában pajták álltak. 52.
Csusz-rét [K7, 9, 12: Csusz] Vö, r. A név eredetét nem ismerik. 53. Csusz-réti-
árok [MoFnT2: Vargai-patak] Vf. A Csusz-réten folyik keresztül. 54. Puszta-
varga [K8: Puszta Vargai Rét K12: Pusztavargai rét P: ~; r] D, Do, sz. 55.
Hosszi-erdő D, sz, régen e, most e, l. 56. Temető, -be Te. 57. Cseri-sürü [K7, 9, 12:
~] Do, sz, bozótos e. 58. Kendörfőd [K8, 12: ~] Ds, Do alja, sz. 59. Magtár-domb
D, sz. Magtár állt rajta. 60. Rőzse-kut F volt “tüsök” között. 61. Rakóc, -ra [K8,
12, P: ~] Ds, sz. 62. Cserhát: Cserkó, -ra: Nagy-erdő [K2: Nagyerdő Cserhát P:
Cserhát; sz] D, Dt, sz. 63. Pótlék, -ba [K12: Pótlékföldek] Ds, sz. Kis parcellák,
amelyeket az eredeti birtok kiegészítéseként kaptak a telkesgazdák. 64. Falu fö-
lött [K12, P: ~] Do, sz, r. Egy része beépített terület. 65. Nagy-rét [K8, 12, P:
~] Vö, S, r. 66. Mátis-rét [K8, P: Matyis Rét K12: Mátyás rét] Vö, Mf, r. 67.
Mátis-réti-árok Vf a Mátis-rétben. 68. Mátis-réti-fórás F. 69. Likak alja Ds, Do,
e, sz. A. sz. a meredek domboldalon a szél nagy fákat döntött ki tövestül. Az így<-P>
S201>
<-P>keletkezett “likak”-ban telepedtek meg a cigányok. 70. Nagy-erdő [K7, 8, 12: ~
K9: Nagyerető MoFnT2: Vetett-erdő] 71. Hamuház [K12: Urasági tag Hnt, Bt:
Hamuháza cigánytelep MoFnT2: Hamuháza] Ds, e, sz. 72. Köccser [K7, 8: Kő-cser
K9: Kotser K12, P: Kőcser] Ds, sz. 73. Vargapuszta: Puszta, ’-ra [Hnt, Bt: Varga-
puszta] Pu volt régen. Az uradalomhoz tartozó földek gazdasági központja a szo-
kásos gazdasági épületekkel. Most Ds, sz. 74. Torda, ’-ra [K8, P: ~ K9: Tarta,
Tarka(?) MoFnT2: Tordai-tető] Ds, sz, e. 75. [K7, 8, 9: Irtás P: Irtásmező] 76.
Vaskapu-tető Dt, e, sz. 77. Vaskapu [K8: ~] Ds, Do, sz. 78. [K8: Urbéri elkülönö-
zött Legelő] 79. Oroszlai-árok [MoFnT2: Ligeti-árok] Vf Oroszló és Varga hatá-
rán. 80. Sinkó-tanya Ta volt. Nevét egykori tulajdonosáról kapta. Most Ds, sz.
81. Biki-ódal [K8: Bik Oldal P: Bükoldal, sz] Do, sz. 82. Bik, -be [MoFnT2: Mes-
ter-hegy] Ds, e, sz. 83. Halastó S, sz, r. Régen halastó volt. 84. Furt-kut Kút.
Geológiai kutatófúrással keletkezett. 85. Szömefa [K7, 8, 9: ~ P: Szemefai dülő;
sz] Lankás, r, sz. 86. Szömefai-rét [K8: ~] S, Mf, r. 87. Vitéztelep [Hnt, Bt: ~]
S, sz. Két vitézi telek volt itt. 88. Szömefai-erdő Ds, Do, e. 89. Dënckutjai-major
[K8: Denczkut P: Denzkút] Maj volt a Cseh földbirtokos család tulajdonában.
Most S, Ds, sz, r. P. sz. “Ő Mélts. Cseh Ede udvari tanácsos úr birtoka”. 90. [K8:
Malom] 91. [K7, 8, 9: Bikmán] 92. Pápóténnya Ds, sz. Adatközlők a név eredetét
nem ismerik. 93. Zsibrék, -re S, Lankás, sz, r.
Az adatközlők nem ismerték: 19. K12:
Legelő – 29. K7, 8, 9: Hegyhát – 30. K8:
Haramia Lakás – 44. K12: Rét föld –
49. K8, 12: Falufeletti rét – 54. K8: Pusz-
tavargai rét – 66. K8 P: Matyis Rét K12:
Mátyásrét – 70. K9: Nagyerető – 71.
K12: Urasági tag – 72. K7, 8: Kő-cser
K9: Kotser K12, P: Kőcser – 74. K9:
Tarta, Tarka(?) – 75. K7, 8, 9: Irtás P:
Irtásmező – 78. K8: Urbéri elkülönözött
Legelő – 90. K8: Malom – 91. K7, 8, 9:
Bikmán.
Nem tudtuk lokalizálni: K8: Sebek<-P>@@ <-P>kertek A térképen a belterülettől közvet-
lenül D-re. Most Oroszló határában.
Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1859:
BmT – K8 = 1846: BiÚ 938, 1857 BiÚ
944 – K9 = Év n. BmK 326 Croquis –
K12 = 1864: Kat. térkép – P: 1865 1973
– Bt: 1977 – MoFnT2: 1978.
Gyűjtötték: Elek Margit főisk. hallga-
tó és dr. Rónai Béla főisk. tanár. –
Adatközlők: Özv. Császár Józsefné Vin-
cze Julianna 63, Jandó Lajos 64 és Rabb
Imre 67 é.
|