Ana səhifə

1. a gyógyszer neve fosrenol 500 mg rágótabletta. MinőSÉgi és mennyiségi összetétel


Yüklə 120.5 Kb.
tarix24.06.2016
ölçüsü120.5 Kb.

1. A GYÓGYSZER NEVE



Fosrenol 500 mg rágótabletta.


2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI összetétel

Minden rágótabletta 500 mg lantánt (lantán-karbonát-hidrát formájában) tartalmaz.


Ismert hatású segédanyag(ok)

A rágótabletták átlagosan 2132 mg dextrátot tartalmaznak, melynek egy része glükóz.


A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.


3. GYÓGYSZERFORMA

Rágótabletta.


Fehér, kerek, 18 mm, metszett élű, lapos tabletta, egyik oldalán mélynyomású „S405/1000” felirattal.

4. Klinikai JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Fosrenol foszfátmegkötő készítményként hyperphosphataemia kezelésére javallt olyan felnőtt betegek esetében, akik krónikus vesekárosodásban szenvednek, és hemodialízis vagy folyamatos ambuláns peritonealis dialízis (CAPD) kezelésben vesznek részt. A Fosrenol olyan krónikus vesebetegségben szenvedő, nem dializált felnőtt betegek esetében is javasolt, akiknél a szérum foszfátszint 1,78 mmol/l és önmagában az alacsony foszfáttartalmú étrend nem elégséges a szérum foszfátszintek kontrollálásához.



4.2 Adagolás és alkalmazás


A Fosrenol szájon át alkalmazandó.
A tablettákat teljesen szét kell rágni, nem pedig egészben lenyelni. A rágás segítésére a tabletták széttörhetőek.
Felnőttek, beleértve az idősebb korúakat (> 65 év)

A Fosrenolt étkezés közben vagy közvetlenül az étkezés után kell bevenni; a napi adagot az étkezések számának megfelelően kell elosztani. A foszfát- és folyadékbevitel szabályozása érdekében a betegeknek be kell tartaniuk a javasolt étrendet. A Fosrenol rágótabletta formájában kerül forgalomba, szedéséhez nem szükséges folyadékbevitel. A szérum foszfátszintet nyomon kell követni, és a Fosrenol dózisát 2-3 hetenként ellenőrizni kell az elfogadható szérum foszfátszint eléréséig, majd folytatni kell a rendszeres monitorozást.


Az elfogadható szérum foszfátszint elérését napi 750 mg dózistól kezdődően igazolták. A klinikai vizsgálatokban korlátozott számú betegen vizsgált legnagyobb dózis 3750 mg volt. A lantánkezelésre reagáló betegek esetében az elfogadható szérum foszfátszint eléréséhez rendszerint napi 1500   3000 mg lantándózisra volt szükség.
Gyermekek

A Fosrenol biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. (lásd 4.4 és 5.1 pont).


Májkárosodás

A májkárosodásnak a Fosrenol farmakokinetikájára gyakorolt hatása még nem ismert. Hatásmechanizmusa és a májban történő metabolizmus hiánya miatt a dózist nem kell módosítani, de a beteget szorosan monitorozni kell (lásd 4.4. és 5.2. pontokat).



4.3 Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.


Hypophosphataemia.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Fosrenollal végzett állatkísérletekben kimutatták, hogy a lantán lerakódik a szövetekben.

A legfeljebb 4,5 évig Fosrenollal kezelt betegekből vett 105 csontszövetminta vizsgálata során a lantánszint folyamatos emelkedését figyelték meg (lásd 5.1. pont). A Fosrenol két éven túli, klinikai vizsgálatokban való alkalmazása jelenleg korlátozott. A vizsgálati alanyok legfeljebb 6 évig tartó kezelése azonban nem mutatott változást az előny/kockázat profilban.
Akut gyomorfekélyben, colitis ulcerosában, Crohn betegségben vagy bélelzáródásban szenvedő betegek nem vettek részt a Fosrenol klinikai vizsgálataiban. A Fosrenolt ilyen betegek esetén az előnyök és kockázatok gondos mérlegelése után szabad csak alkalmazni. Ismert, hogy a Fosrenol székrekedést okoz (lásd 4.8 pont), és ezért óvatosság szükséges a bélelzáródásra hajlamos betegek esetében (például korábbi hasi műtét, peritonitis).
Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél hypocalcaemia alakulhat ki. A Fosrenol nem tartalmaz kalciumot. A szérum kalciumszintet ezért ennél a betegpopulációnál rendszeresen ellenőrizni kell és megfelelő kalciumpótlásban kell részesíteni.
A lantánt nem a májenzimek metabolizálják, hanem főként az epében választódik ki. Az epeelfolyás jelentős csökkenését eredményező állapotok a lantán fokozatosan csökkenő eliminációját okozhatják, amely a lantán magasabb plazmaszintjét és fokozott szöveti depozícióját idézheti elő (lásd az 5.2 és 5.3 pontokat). Mivel a felszívódott lantán kiválasztásának fő szerve a máj, ajánlott a májfunkció-vizsgálatok figyelemmel kísérése.
Gyermekek

A Fosrenol biztonságos alkalmazhatósága és hatékonynem került megállapításra gyermekek és serdülőkorúak esetében. Gyermekeknél és serdülőkorúak esetében használata nem javasolt (lásd a 4.2 pontot).


Hypophosphataemia kialakulása esetén a Fosrenol alkalmazását fel kell függeszteni.
A lantán-karbonátot szedő betegeknél a hasi röntgenvizsgálat kontrasztanyag-adásra jellemző, sugárfogó anyag jelenlétét mutató képet adhat.
Ritkán előforduló glükóz-galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek a készítményt nem szedhetik.

    1. Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A lantán-karbonát-hidrát növelheti a gyomor pH-értékét. Ajánlott, hogy azok a készítmények, amelyekről ismert, hogy kölcsönhatásba lépnek antacidumokkal, a Fosrenol bevétele előtt vagy után 2 órán belül ne legyenek alkalmazva (pl. klorokin, hidroxi-klorokin és ketokonazol).


Egészséges egyénekben a lantán felszívódását és farmakokinetikáját nem befolyásolta citráttal történő együttes alkalmazás.
A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok szérumszintjeit a klinikai vizsgálatok során nem befolyásolta a Fosrenol alkalmazása.
Humán önkéntes vizsgálatok során kimutatták, hogy a Fosrenol digoxinnal, warfarinnal vagy metoprolollal való alkalmazása nem okoz klinikailag lényeges változásokat ezen gyógyszerek farmakokinetikai profiljában.
Szimulált gyomornedvben a lantán-karbonát-hidrát nem képezett oldhatatlan komplexet warfarinnal, digoxinnal, fruszemiddel, fenitoinnal, metoprolollal vagy enalaprillal, ami arra utal, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy befolyásolja ezen gyógyszerek felszívódását.
Ugyanakkor olyan gyógyszerekkel, mint pl.a tetraciklin és a doxiciklin, elméletileg felléphet gyógyszerkölcsönhatás, ezért egyidejű alkalmazásuk esetén javasolt, hogy a Fosrenol bevétele előtt vagy után 2 órán belül ne legyenek alkalmazva.
Az egészséges önkéntesekkel, egy dózisú vizsgálatban Fosrenollal együtt szájon át bevett ciprofloxacin biológiai felhasználhatósága körülbelül 50%-kal csökkent. Javasolt, hogy a szájon át szedett floxacin készítményeket a Fosrenol bevétele előtt legalább 2 órával vagy utána legalább 4 órával vegye be.
Kimutatták, hogy a foszfátmegkötők (beleértve a Fosrenolt) csökkentik a levotiroxin felszívódását. Következésképpen a pajzsmirigy-hormonpótló kezelés nem alkalmazható a Fosrenollal bevétele előtt vagy után 2 órán belül és azoknál a betegeknél, akik mindkét gyógyszert szedik, ajánlott a TSH-szint szorosabb figyelemmel kísérése.
A lantán-karbonát-hidrát nem egy citokróm P450 szubsztrát, és nem gátolja szignifikánsan a fő humán citokróm P450 izoenzimek – CYP1A2, CYP2D6, CYP3A4, CYP2C9 vagy CYP2C19 – működését, in vitro.

    1. Termékenység, terhesség és szoptatás



Terhesség

Terhes nőknél történő alkalmazásra nincs megfelelő adat a Fosrenol tekintetében.


Egy patkányokon végzett vizsgálat magas dózisok esetén reproduktív foetotoxicitást (késleltetett szemnyitás és szexuális érettség) és csökkent kölyöksúlyokat mutatott (lásd 5.3 pont). Emberben a potenciális veszély nem ismert. A Fosrenol alkalmazása nem javasolt terhesség alatt.
Szoptatás

Nem ismert, hogy a lantán kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A lantán tejbe történő kiválasztódását nem vizsgálták állatoknál. A szoptatás folytatásával/abbahagyásával, illetve a Fosrenol-kezelés folytatásával/abbahagyásával kapcsolatos döntést gondosan meg kell fontolni, figyelembe véve a szoptatás esetleges előnyét a gyermek, valamint a Fosrenol-kezelés esetleges előnyét a szoptató anya számára.


Termékenység

A termékenység tekintetében nem áll rendelkezésre információ a lantán-karbonátra vonatkozóan. Patkányokon végzett toxikológiai vizsgálatokban a lantán-karbonát nem befolyásolta hátrányosan a termékenységet.



4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Fosrenol szédülést válthat ki, amely károsíthatja járművezetési és a gépkezelési képességeket.



4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájást és az allergiás bőrreakciókat leszámítva a gastrointestinalis tünetek voltak, melyek minimalizálhatók a Fosrenol étkezés közben történő bevételével, és általában csökkennek a folyamatos adagolás során (lásd 4.2 pont).


A mellékhatásokat az alábbi gyakorisági kategóriákba sorolják be: nagyon gyakori (1/10);

gyakori (1/100 – <1/10); nem gyakori (1/1000 –<1/100); ritka (1/10 000 –<1/1000);



nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).


Fertőző betegségek és parazitafertőzések




Nem gyakori

Gastroenteritis, laryngitis

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek




Nem gyakori

Eosinophilia

Endokrin betegségek és tünetek




Nem gyakori

Hyperparathyreosis

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek




Gyakori

Hypocalcaemia

Nem gyakori

Hypercalcaemia, hyperglycaemia, hyperphosphataemia, hypophosphataemia, anorexia, fokozott étvágy

Idegrendszeri betegségek és tünetek




Nagyon gyakori

Fejfájás

Nem gyakori

Szédülés, ízérzés megváltozása

A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei




Nem gyakori

Vertigo

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek




Nagyon gyakori

Abdominalis fájdalom, diarrhoea nausea, vomitus

Gyakori

Obstipatio, dyspepsia, flatulentia

Nem gyakori

Eructatio, indigestio, irritábilis bél szindróma, száraz száj, oesophagitis, stomatitis, laza székletek, fog betegség, gastro-intestinalis betegség k.m.n.*

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei




Nem gyakori

Alopecia, fokozott verejtékezés

A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei




Nem gyakori

Arthralgia, myalgia, osteoporosis

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók




Nem gyakori

Asthenia, mellkasi fájdalom, kimerültség, rossz közérzet, perifériás ödéma, fájdalom, szomjúság

Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei




Nem gyakori

Emelkedett aluminium vérszint , emelkedett GGT, emelkedett máj-transzamináz szint, alkalikus emelkedett,foszfatáz szint csökkent testsúly

* Külön meg nem nevezett


Posztmarketing tapasztalatok

a Fosrenol engedélyezését követő alkalmazása során allergiás bőrreakciókról (például bőrkiütésről, urticariáról és pruritusról) számoltak be, amelyek szoros időbeli kapcsolatot mutatottak a lantán-karbonát kezeléssel. Klinikai vizsgálatok során allergiás bőrreakciók nagyon gyakran (≥1/10) előfordultak a Fosrenollal és a placeboval/aktív összehasonlító készítménnyel egyaránt kezelt csoportban.


Bár számos további, egyedi reakciót is jelentettek, e reakciók egyike sem minősül váratlannak ebben a betegpopulációban.
Átmeneti QT-változásokat is megfigyeltek, de ezek nem társultak a kardiális mellékhatások növekedésével.
Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

4.9 Túladagolás

Túladagolásról nem számoltak be. Fázis I vizsgálatok során az egészséges önkénteseknek adott legmagasabb napi lantánadag 4718 mg volt, melyet 3 napon keresztül alkalmaztak. A nemkívánatos események, köztük az émelygés és a fejfájás, enyhék vagy közepesen súlyosak voltak.




5. Farmakológiai tulajdonságok




5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

Farmakoterápiás csoport: Hyperkalaemia és hyperphosphataemia kezelésére szolgáló gyógyszerek,

ATC kód: V03A E03.
A Fosrenol lantán-karbonát-hidrátot tartalmaz. A lantán-karbonát-hidrát foszfátmegkötő hatása a lantán ionok nagy affinitásától függ, amely a gyomorsavas közegében a karbonát-sóból szabadul fel a táplálékkal bevitt foszfát megkötésére. Oldhatatlan lantán-foszfát képződik, amely csökkenti a foszfát felszívódását a gastrointestinális traktusból.
Összesen 1130, krónikus veseelégtelenségben szenvedő, hemodialízis vagy CAPD kezelésben részt vett beteget vizsgáltak két fázis II és két fázis III vizsgálatban. Három vizsgálat placebo kontrollált volt (1fix és 2 titrált dózisú), és egy kalcium-karbonátot tartalmazott aktív komparátorként. Ezen vizsgálatok ideje alatt 1016 beteg kapott lantán-karbonátot, 267 kalcium-karbonátot és 176 placebót.
Két placebo-kontrollált, randomizált vizsgálatba dializált betegeket vettek fel a korábban használt foszfátkötők kimosása után. Miután elvégezték a lantán-karbonát titrálását úgy, hogy az egyik vizsgálatban a szérum foszfátszintje 1,3 és 1,8 mmol/l közé került (legfeljebb 2250 mg/nap), a másik vizsgálatban pedig a < 1,8 mmol/l tartományba került (legfeljebb 3000 mg/nap), a betegeket lantán-karbonát, illetve placebo fenntartó kezelésre randomizálták. A négyhetes randomizált, placebo-kontrollált fázist követően a szérum foszfátkoncentrációja mindkét vizsgálatban 0,5 – 0,6 mmol/l-rel emelkedett a lantán-karbonát-kezelésen maradt betegekhez képest. A lantán-karbonátot kapó betegek 61%-a tartotta fenn a reakciót, míg a placebót kapó betegeknek 23%-a.
Az aktív összehasonlító vizsgálat kimutatta, hogy az 5 hétig tartó titrálási időszak végére a szérum foszfátszint a lantán csoport 51%-ánál csökkent az 1,8 mmol/l célszintre, míg ez a kalcium-karbonáttal kezelt csoport 57%-ánál történt meg. A 25. héten a szabályozott szérum foszfátszintet mutató randomizált betegek aránya hasonló volt a két kezelési csoportban, 29% a lantán, míg 30% a kalcium-karbonát csoport esetében (hiányzó=kudarc megközelítést alkalmazva). Az átlag szérum foszfátszint mindkét kezelési csoportban hasonló mértékben csökkent.
További hosszú távú, kiterjesztett vizsgálatok egyes betegek esetében kimutatták foszfátszint-csökkenés fennmaradását a lantán-karbonát legalább 2 éves, folyamatos adása után.
Összehasonlító tanulmányokban beszámoltak arról, hogy hypercalcaemia a Fosrenollal kezelt betegek

0,4%-ánál, míg a kalciumkötő készítményekkel kezelt betegek 20,2 %-ánál lépett fel. A szérum PTH

koncentráció a beteg szérum kalcium- és foszfátszintjének, valamint D-vitamin szintjének

függvényében változhat. A Fosrenol nem mutatott semmilyen közvetlen hatást a szérum PTH kon-centrációra.


A hosszú távú csontvizsgálatok folyamán az idő előrehaladtával a csontok lantán koncentrációjának növekedését figyelték meg az átlagolt adatokból a vizsgált populációban. 24 hónap elteltével a középérték háromszorosan meghaladta az 53 g/ttkg kiindulási értéket. A lantán-karbonáttal kezelt betegeknél a csontok lantán koncentrációja a lantán-karbonát kezelés első 12 hónapjában 1328 g/ttkg középértékre növekedett (tartomány: 122 – 5513 g/ttkg). A középérték és a tartomány koncentrációk 18 és 24 hónapnál hasonlóak voltak a 12 hónapos eredményhez. 54 hónapnál a középérték 4246 g/ttkg volt (tartomány:1673 – 9792 g/ttkg).
Összehasonlító csontszövettani vizsgálat (kiinduláskor és egy vagy két évnél) Fosrenollal vagy kalcium-karbonáttal kezelt randomizált betegeken és egy második tanulmányban Fosrenollal vagy alternatív kezelésben részesült randomizált betegeken nem mutatott különbséget a csontritkulás alakulásában a két csoport között.
Gyermekek

Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Fosrenol vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a hyperphosphataemia tekintetében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).




5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Mivel a lantán és a táplálékkal bevitt foszfor közötti kötés a gyomorban és a vékonybél felső szakaszán alakul ki, a Fosrenol terápiás hatékonysága nem függ a lantán plazmaszintjétől.


A lantán jelen van a környezetben. A nem lantán-karbonát-hidráttal kezelt, krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeknél a III. fázisú klinikai vizsgálatok során mért háttérszintek a plazmában <0,05- -0,90 ng/ml, a csontszövettani mintákban pedig <0,006 – 1,0 g/g koncentrációt mutattak.
Felszívódás

A lantán-karbonát-hidrát vízben gyengén oldódik (<0,01 mg/ml, 7,5 pH-értéken), és szájon át történő bevételt követően minimálisan szívódik fel. Az abszolút orális biohasznosulás emberben becslések szerint <0,002%.

Egészséges személyeknél a plazma AUC és Cmax értékei a dózis függvényében, de az egyszeri, 250 – 1000 mg lantán dózisok per os alkalmazása után az arányosnál kisebb mértékben, az oldás által korlátozott felszívódással összhangban nőttek. A látszólagos plazmaeliminációs felezési idő egészséges egyéneknél 36 óra volt.
A 10 napon keresztül, naponta 3 alkalommal 500 mg lantánt kapó vesedializált betegeknél az átlagos ( SD) plazma csúcskoncentráció 1,06 ( 1,04) ng/ml, az átlagos AUClast pedig 31,1 ( 40,5) ng.h/ml volt. Lantán-karbonát-hidrátot legalább két éven át szedő 1707 vesedializált betegen végzett rendsze-res vérszint ellenőrzés nem mutatott ki növekedést a lantán plazmakoncentrációjában ezalatt az idő-szak alatt.
Eloszlás

A lantán nem halmozódik fel a betegek vagy állatok plazmájában a lantán-karbonát-hidrát ismételt per os alkalmazását követően. Az per os alkalmazott lantán kis része felszívódik és erősen kötődik a plazmafehérjékhez (>99,7 %) és állatkísérletekben nagymértékben eloszlott a szisztémás szövetekben, túlnyomórészt a csontokban, májban és a gastroin-testinalis traktusban, beleértve a bélfodri nyirokcsomókat. Hosszú távú állatkísérletek szerint a lantán koncentráció számos szövetben, beleértve a gastrointestinalis traktust, a csontokat és a májat, . több nagyságrenddel növekedett a plazmában levő értékekhez viszonyítva. Egy látszólagos steady-state lantánszint jött létre néhány szövetben, például a májban, ugyanakkor a gastrointestinalis traktusban a kezelés időtartamával növekedett a lantánszint. A kezelés befejezése után a szövetek lantánszintje megváltozott. A kezelés befejezését követő több mint 6 hónap után is viszonylag nagy arányban volt kimutatható a lantán a szövetekben középérték %-ban a csontszövetben 100% (patkány) és 87% (kutya), illetve a májban 6% (patkány) és 82 % (kutya). A lantán szöveti lerakódásával kapcsolatban nem figyeltek meg mellékhatásokat a hosszútávú állatkísérletekben magas lantán-karbonát dózisok per os alkalmazásakor (lásd 5.3 pont). (A vesedializált betegtől lantán-, ill. kalciumtartalmú foszfátmegkötő készítményekkel történő 1 éves kezelést követően vett csontszöveti minták lantánkoncentrációjáról az 5.1. pontban találhat bővebb információt.)


Biotranszformáció

A lantán nem metabolizálódik.


Májkárosodásban szenvedő krónikus vesebetegekkel nem végeztek vizsgálatokat. Egyidejű májbetegségben is szenvedő betegek esetében a fázis III klinikai vizsgálatok során nem volt megfigyelhető a plazma lantánszintjének növekedése, illetve a májfunkciók rosszabbodása, 2 évig tartó Fosrenol kezelés után.
Elimináció

A lantán főleg a széklettel választódik ki, egészséges egyénekben a per os dózis mindössze kb. 0,000031%-a választódik ki a vizeleten keresztül az (vese clearence kb.1 ml/perc, ami a teljes plazma clearence  2%-a).


Állatoknál intravénás alkalmazás után a lantán főleg az ürülékkel (a dózis 74%-a), az epén és a bélfalon keresztüli direkt transzferrel választódik ki. A vesén keresztüli kiválasztódás kismértékű.

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

A hagyományos - farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, termékenységi és genotoxicitási - vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.


Egy biztonságossági farmakológiai vizsgálat során a lantán-karbonát-hidrát patkányokban csökken-tette a gyomor savas kémhatását.
Patkányoknak a vemhesség 6. napjától a szülés utáni 20. napig nagy dózisban adott lantán-karbonát-hidrát az anyaállatra nem volt hatással, de az újszülötteknél a normálisnál alacsonyabb születési súlyt és bizonyos fejlődés késéseket (szem- és hüvelynyílás) figyeltek meg.

Nyulaknak a vemhesség ideje alatt nagy dózisban adott lantán-karbonát-hidrát esetében csökkent táp-lálékfelvétellel és súlygyarapodással járó anyai toxicitást, megnövekedett pre- és posztimplantációs veszteségeket és az újszülött normálisnál alacsonyabb születési súlyát figyelték meg.


A lantán-karbonát-hidrát nem volt karcinogén egerekben vagy patkányokban. Egerekben a gyomormirigy adenomákban növekedést figyeltek meg nagy dózissal (1500 mg/ttkg/nap) kezelt csoportban. Az egereknél a neoplasztikus reakció összefüggésben van a spontán patológiai gyomor-elváltozások súlyosbodásával és klinikai jelentősége csekély.

Állatkísérletekben a lantán szövetekben való lerakódását mutatták ki, főleg a gastrointestinalis traktusban, a bélfodri nyirokcsomókban, májban és csontokban (lásd 5.2 pont). Az egészséges állatokon végzett élettartam vizsgálatok ugyanakkor nem utalnak a Fosrenol emberi alkalmazásának veszélyére. Specifikus immunotoxicitási vizsgálatokat nem végeztek.




6. Gyógyszerészeti jellemzők




    1. Segédanyagok felsorolása


(Víztartalmú) dextrátok

Vízmentes kolloid szilícium-dioxid

Magnézium-sztearát.



6.2 Inkompatibilitások

Nem értelmezhető.



6.3 Felhasználhatósági időtartam

3 év.


    1. Különleges tárolási előírások

Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.



6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

Műselyem vattát tartalmazó, polipropilénből készült csavaros, garanciazáras, gyermekbiztonsági kupakkal lezárt fehér, henger alakú HDPE üveg.


Kiszerelések

20, 45 rágótabletta vagy 90 tablettát tartalmazó multipack (2 csomag x 45).


6.6. A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések
Nincsenek különleges előírások.

Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.


Megjegyzés: (két kereszt)

Osztályozás: II. csoport

Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).


7. A forgalomba hozatali engedély jogosultja

Shire Pharmaceutical Contracts Ltd

Hampshire International Business Park

Chineham

Basingstoke

Hampshire, RG24 8EP

Egyesült Királyság

8. A Forgalomba hozatali engedély száma(I)

OGYI-T-20336/02




  1. A forgalomba hozatali engedély első kiadásának / megújításának dátuma

A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2007. 04. 23.

A forgalomba hozatali engedély legutóbbi megújításának dátuma: 2014.03.30.


10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

2015.05.15.




OGYI/21900/2015 3. verzió

OGYI/21908/2015





Verilənlər bazası müəlliflik hüququ ilə müdafiə olunur ©atelim.com 2016
rəhbərliyinə müraciət